Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
o 1988. október 8., szombat n Parlament nagy többséggel döntött a bős— Morzsák a vitából Király Zoltán Csongrád megyei képviselő felszólalását nagy várakozással figyelte mindenki, akár az ülésteremben, akár a televízió képernyője előtt ült. Bevezető mondatait morajlás és rossz érzésű fintor kisérte, a képviselő ugyanis felhívta a hallgatóság figyelmét: most nem csak három percig fog beszélni, s aki nem kívánja őt hosszan hallgatni, menjen kávézni. Sokan úgy vélték, hogy ha lelkiismeretesen felkészült is a képviselő, s ha sok kérdésben igaza is van, nem teheti meg, hogy hallgatóit lekezelő stílussal kezelje. Hatásos, logikusan felépített, ép érvekre hivatkozó, racionális felszólalás volt Király Zoltáné. Hadd ne döntsük el, kinek van igaza, amikor szakemberek, politikusok, környezetvédők százai éveken, hónapokon, heteken át, késhegyig menő vitákon sem jutnak dűlőre. * * * Barcs Sándor „műsoron kívüli” felszólalásában azt kérdezte, hogy az új parlamenti munkastílus gyakorlása során se süssék rá a politikai megbízhatatlanság bélyegét a más véleményt vallóra. A parlamentáris formákat azonban mindenkinek be kell tartani. Mihail Gorbacsovtól idézett gondolatait, amelyek politikai önvizsgálatra késztetnek vezetőket és képviselőket, a teremben nagy tetszéssel fogadták. * * * Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében kérte ki a szubjektív hangnemű felszólalók vádaskodásait, azokat, amelyek totális politikai válsághangulatról beszélnek. II vízerőműre szavazok A Bős—Nagymaros-vita kapcsán több alkalommal elhangzott; a többi szocialista országgal ellentétben hazánkban nem volt villany korlátozás, nem jelentett gondot az áramszolgáltatás. Ancsin Károlyt, a Csor- vási Lenin Tsz gépszerelő technikusát felháborította az ülésen egy félhangos, gu- nyoros megjegyzés: „Jó hogy nem volt, már ez is eredmény?!’’ — Vajon ez a hangoskodó mit tett ezért? — kérdezte indulatosan a képviselő. (Miközben írok, hallgatom Simon Péter üzemviteli igazgató, Tolna megyei képviselő felszólalását, aki energiafogyasztásunk igényeit, növekedését, a kielégítés lehetőségeit logikus érvekkel támasztotta alá. .„A vízerőmű előnyeit legjobban a hiányával lehet érzékeltetni ... Ha nem építjük meg, energetikailag csak kedvezőtlen megoldásokkal kompenzálható.”) — Okos lépés volt, hogy a képviselőket elvitték a vízerőmű építéséhez és az ausztriai, már működő erőműhöz — mondja Ancsin Károly. — Számos anyagot tanulmányozhattunk át, a leghasznosabb a helyszínen adott szigorú és színvonalas tájékoztató volt. összeállt a kép, láttunk, tanultunk, hiszem, hogy tárgyilagos képet kaptunk a helyzetről. En a vízerőműre szavazok. A választói körzetemben több előadást tartottam az adó és a vízlépcső kérdéseiről. Az emberek mifelénk nem értették, miért a nagy ellenkezés az erőművel szemben. Amikor beszéltem erről nekik, tudomásul vették, utamra így engedtek: rád bízzuk a döntést a Parlamentben, te láttad, hogyan és miért épül, ott voltál! — Az aggályokkal kapcsolatosan mi a véleménye, kinek hisz, az ellenzőknek, vagy a helyeslőknek? — Láttunk működő erőműveket és azok környezetét. Ma már itthon is lehet vállalkozni és az energiatermelési, a hajózási előnyök mellett idegenforgalmi hasznosítása is fontos lehet a vízlépcső környékének. Áramra, energiára szükségünk van, külföldről többet nem kaphatunk, magunknak kell megtermelni. — Többen népszavazást javasolnak ... — Ne legyen. Olyan embereknek kell dönteni a vízerőműről, akik értenek hozzá: a szakemberek és a politikusok. Nincs értelme a felelősséget szavazással a népre hárítani, ezt komolytalan dolognak tartom. (Folytatás az 1. oldalról) ve az alakuló ülés összehívását. Ugyancsak az Ország- gyűlés elnökét illesse meg az elfogadott törvények aláírásának és kihirdetésének joga. A jelenlegi, legalább két ülésszak megtartására vonatkozó előírás helyett — a gyakorlathoz is igazodóan — legalább négy ülésszak összehívását tegye kötelezővé az Alkotmány, s így az ügyrend is. Célszerű előírni, hogy az Országgyűlés zárt ülését csak az államtitok védelme érdekében lehessen elrendelni. A bizottság javasolja: legyen az Országgyűlés döntésére bízva, hogy a jelentősebb törvényjavaslatokat két fordulóban, vágy két olvasásban — tehát előbb a törvényjavaslat elveit, majd a kidolgozott törvény szövegét — tárgyalja meg. Kívánatos, hogy a szavazásnál az ügyrend írja elő a szavazatszámláló gép alkalmazását, erre a folyamatban levő rekonstrukció befejezése után kerülhet sor. Interpellációk Az Interpellációk sorában elsőként Bánffy György színművész (Budapest, 4. vk.) kapott szót. A képviselő az örökbefogadások meggyorsítása tárgyában terjesztett elő interpellációt a szociális és egészségügyi mi- nisizterhez. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter elmondotta: a minisztérium ez év novemberében terjeszti a kormány elé»javaslatát a gyermek- és ifjúságvédelem átfogó, felső szintű törvényi szabályozására'. Ezzel egyidejűleg folyamatban van a családjogi törvény módosítását kezdeményező indítvá>- myok előkészítése is. A miniszter annak a reményének adott hangot, hogy e tárgyban még az idén érdemi döntés születik. Bánffy György, az Országgyűlés két 'tartózkodással fogadta el a választ! Az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán Hellner Károly (Budapest, 32. Vk.), a Magyar Gazdasági Kamara főosztályvezetője interpellált a személygépkocsi-előjegyzési rendszerrel, dilletve az előlegek kamaitszintjével kapcsolatban. Az írásos, választ a képviselőknek korábban kiosztották. Az elnök megkérdezte az intar- peléilót, egyetórt-e a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter válaszával, amely szerint a személygépAz Országgyűlés érdemi munkájának fejlesztésében fontos, új politikai elemnek tekinti a testület azt a javaslatot, hogy a megyei képviselőcsoportokban, és az állandó bizottságokban való részvétel mellett tegyék lehetővé a képviselőknek: törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel ösz- szefüggő célra külön csoportokat hozhassanak létre. A képviselői munka feltételeinek javítására vonatkozó elgondolások közül a legfontosabb, hogy a képviselőt munkahelyén — kérésére — évente negyven nap munkavégzés alóli felmentés illetné meg. Erre az időre megkapná az átlagkeresetét, ezt azonban az Országgyűlés megtérítené a munkáltatónak. A bizottság nem támogatja a főhivatású képviselői intézmény bevezetését. Az Országgyűlés a bizottság elnökének tájékoztatóját egyhangúlag elfogadta. kocsi-vételár ellőlegének kamatát 1989. január 1-jétől 6 százalékra emelnék fel, s megvalósíthatónak tartják a jelenlegi 50 százalékos előlegbefizetés 40 százalékra történő csökkentését. Helilmar Károly a választ azzal a kéréssé! fogadta el, hogy a vételárelőleg csökkentéséhez szükséges jogszabály-módosítást is hajtsák végre úgy, hogy az intézkedésit január 1-jén bevezethessék. Az interpellációra adott választ az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) zaliaszantgiróti körzeti főorvos az egészségügyi szolgálat gépkocsielüátása tárgyában liiniterpelilált a keres- kedélmii miniszterhez, kérve, hogy miniszteri rendelettel tegye tehetővé a gépkocsik meghatározott időnkénti, például ötévenkéniti vásárlását. Beck Tamás kérte az Országgyűlésit: járuljanak hozzá, hogy a Kereskedélmi Minisztérium az egészség- ügyi tárcával, esetleg az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetével közösen megvitassa ezt a kérdést, és a Parlament következő ülésszakán terjeszthesse élő javaslatát. Az interpelláló és az Országgyűlés a választ elfogadta. Czoma László (Zala megye, 5. vk.), a Keszthelyi Kastélymúzeum igazgatója a kastélyparkon' átvezető út engedélyezésének törvényessége tárgyában interpellált. Az előzményeket felidézve emlékeztetett arra, hogy a keszthelyi Fesiteties-kastély műemlékileg védett parkját egy közúttal kettévágták, károsítva ezzel a természetvédelmi területet. Az útépítésit — mondta — akkor is meg keltett volna akadáVéleménycsere lyozni, ha százszázalékosan törvényes lenne. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszterhez fordult: mire alapozta a városi tanács szeptemberi ülésén tett kijelentését, miszerint az út építésének eljárása mindemben törvényes volt. Somogyi László leszögezte: a Keszthelyi Városi Tanács nyilvános ülésén felelőssége tudatában), a rendelkezésre álló iratok alapján jelentette tó, hogy az eljárás törvényes volt, s ezt az állásfoglalását az Ország- gyűlés előtt is megerősítette. Ismertette a döntés jogi alapjait, s ki jelenítette: a keszthelyi útberuházást a hatályos törvények figyelembevételével hajtotta végre a városi 'tanács, s a széles körű egyeztető munka során a környezetvédelmi hatásokra is tekintettel voltak. Az interpellációra adott választ Czoma László nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 15 ellenszavazattal, 55 'tartózkodás melilétt tudomásul vette. Ezután Varga Miklós (Veszprém megye, 10. Vk.) az Ajkai Bródy Imre Gim- náiaium és Egészségügyi1 Szakközépiskola igazgatója az alsó- és középfokú iskolákban az egészségtan, bevezetése tárgyában interpellált a művelődési miniszterhez. Czibere Tibor művelődési miniszter válaszában elmondotta', hogy nem fejeződött be határidőre az a vizsgálat, amely az egészségtan tantárgyként való bevezetését célozza. Ma még ugyani® hiányoznak a pedagógiai felkészülés feltételéi'. Czibere Tibor ígéretet tett arra, hogy ezt a viizsgá/latot meg fogják gyorsítani, s elképzeléseiket a jövő .esztendő első felében az Országos Egészségvédelmi Tanács elé terjesztik. A művelődési miniszter válaszát Varga1 Miklós, majd az Országgyűlés elfogadta. A továbbiakban Stadinger István bejelentette: Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat gondnokság- vezetője az előző ülésen az erőműfejlesztés ügyében indítványt tett. Erre a terv- és költségvetési bizottság, valamint az ipari bizottság elnökié váiaszoilt a képvise^ lőnek. A bizottságok egyetértenék a képviselő kezdeményezésével!: az energiapolitikai koncepció mielőbbi komplex vizsgálatra szorul'. A bizottságok a jövő év folyamán a kormánytól tájékoztatást kérnek a kialakított alternatívákról. A választ Csongrádi Csaba elfogadta. Ezután képviselői kérdések következtek. Hellner Károly a Minisztertanácshoz intézett kérdésében arra kért választ, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ismert elhelyezési problémáját mikor, milyen módon tudják megoldani, s ezzel a megfelelő munkafeltételeket megteremteni. Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta: jelenleg 120 ezer négyzetméter kielégítettem irodaigényt 'tartanak nyilván. Ebben szerepel1 a Kereskedelmi Minisztérium is, amely egy épületbe szeretne költözni. Olyan üres irodaház azonban, hogy ahol több mint nyalcsizáz dolgozót el! lehetne helyezni, jelenleg Terefere Főfoglalkozású honatyák kellenek! Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese büszkén vallja magát szarvasinak; igaz, Budapesten született, de hosszú éveken, évtizedeken át élt az alföldi kisvárosban. Most is szívesen beszél választókörzetének fejlődéséről, gondjairól. — Ismeretes, hogy Szarvason és környékén nem vetette meg a lábát az állami ipar, mert a térségi adottságok a mezőgazdasági fejlődésnek kedveznek. Ám egyre inkább kialakulnak az iparosodás feltételei is, gondolok itt a közelmúlt infrastrukturális beruházásaira: a telefonhálózat korszerűsítésére és a gázprogramban elért eredményekre. Mindezekhez -Állami támogatást kaptunk. Ezért most a saját erőnket kell mozgósítanunk a következő nagy feladatunk — a szennyvíztisztítás — megoldásához. Szarvason és Békésszentandráson külön társulat is alakult a munka megszervezésére. — Egyik legfrissebb törvényünk a társaságok alakulását, működését szabályozza. Milyen hatással lesz a gazdaságra, mi várható a hatályba lépése után? — A társasági törvény jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy azt a kevés magyar tőkét, ami van, megpróbálja mozgásba hozni. A négy tulajdonforma — az állami, a szövetkezeti, a magán és a külföldi — versenyezni kényszerül. Lehetőség nyílik arra is, hogy egyik tulajdonforma szabadon átmehessen egy másik tulajdonformába. — Körvonalazódik-e már, hogy a demokrácia szélesedésével milyennek kell lennie a jövő parlamenti képviselőjének? — Azt már érezzük, hogy sokkal nehezebb lesz a munkánk. Sokat kell utaznunk, tájékozódnunk. Erre kevés a ■lehetőség, hiszen a hivatásunk mellett a szabadidő nem elegendő a képviselői feladatok ellátására. A megoldás csak az lehet, hogy az országgyűlési képviselők főfoglalkozásban tegyenek eleget ebbéli teendőiknek.
