Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

NÉPÚJSÁG Csak a nemzetiségek gondja? Ünnepi alkalomkor a hétköznapokról 1988. október 26., szerda A Békés Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága a bé­késcsabai Padrach Lajos Általános Iskolában tartotta meg a nemzetiségi oktatás helyzetét elemző tanácskozá­sát. A helyszín nem véletlenül esett erre az iskolára. Mint arról a Népújságban már beszámoltunk, az elmúlt esztendőben itt kezdték meg a kétnyelvű általános isko­lai képzést szlovák nyelven először, kísérletképpen. fTermészetesen a nemzetiségi iskolákat leszámítva.) A bemutató-foglalkozásokkal egybekötött tanácskozás több, továbbgondolásra érdemes tapasztalattal is szolgált. De kezdjük a legelején. Készülő KISZ-lakások tanácsi pénzzel — kisiparosok gondjai n megyei tanács és a KISZ MB együttes ülést tartott A Padrach iskolában — mint ezt az igazgatónő, Am­csin Pálné elmondta — ti­zenöt éve folyik szlovák nyelvoktatás. Ma ebben a képzési formában az iskola 920 tanulójából 310 részesül. A feltételek biztosítottak; van külön szaktanterem a tanításhoz, és hat olyan pe­dagógus, aki kitűnően beszé­li a nyelvet. Ám ez a kép­zési forma — akár a honi idegen nyelv oktatása álta­lában — nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. S ekkor — az ország két isko­lájában — kísérletképpen, az általános iskola első osz­tályában bevezették a két­nyelvű oktatást, amelynek keretében a környezetet, az éneket és a testnevelést ide­gen nyelven tanulják a ta­nulók. A Művelődési Minisz­térium és az Országos Peda­gógiai Intézet a kísérlethez segítséget nyújt, ám a nem­zetiségi iskolák támogatása, s a munkában részt vevő pedagógusok áldozatos, oly­kor magukra maradó lelke­sedése nélkül az eredmény kétségessé válhatott - volna már a kezdeti lépéseknél. S akkor következett negy­venöt perc csoda. A másodi­kosok, Hovanyecz Anna ta­nítónő pedagógiailag, szak­mailag egyaránt kimagasló irányítása mellett meglepő természetességgel „povedál- ták” végig szlovák nyelven az órát. Beszéltek az őszről, a természetről, a növény- és állatvilág jellemzőiről, dalol­tak, játszottak, meséltek, miközben rettentően élvez­ték, hogy produkcióikhoz végre publikum is akadt. De milyen is a felnőtt? A csoda mögött turpisságot ke­res, nevezetesen azt, hogy ezek a gyerekek biztos ott­hon szlovák nyelven beszél­nek a szülőkkel, s a nyelvet az anyatejjel szívták maguk­ba. Mint később kiderült, Pénz, pénz és harmadszor ás a pénz, — egészen pon­tosan annak hiánya vet gá­tat az elképzeléseknek, ke­resztezi a terveiket, lassítja, ha nem kudarcra ítéli sür­gető feladatok megoldását. Szinte minden napirendre került témát így lehetett summázni Szarvas Város Ta­nácsának október 25-i, teg­nap délutáni üilésén, amelyet dr. Szántosi Antal tanács­elnök vezetésével tartott a testület a tanácsháza nagy­termében. Három rendeletet alkotott ímeg ezen az ütésen a ta­nács; elsőként a város gáz­hálózatának kiépítéséről, ez­után a települési környezet védelméről, végül pedig az ügyfélfogadásról, s mindhár­mat külön napirendi pont keretében vitatták meg. igen, vitatták, hiszen — bár több fórumon, több alka­lommal foglalkoztak már ezekkel a rendelet-terveze­tekkel, még most is többen szólaltak fel, illetve tettek javaslatokat. A téma kap­annyi igaz a dologból, hogy az óvodában is tanultak szlovákul, de otthon csak kettejükkel beszélgetnek szlovákul a nagyszülők. A beíratás nem nemzetiségi alapon történt. Sokan egy­szerűen úgy vélték, nem baj, ha egy idegen nyelvet tökéletesen elsajátít a gye­rek, s mert sokan gondol­ták, még a protekciókeresés is komoly méreteket öltött. Igény tehát — nem csak a szlovák nemzetiségű szülők körében — van erre a kép­zési formára. Az egy másik írás témája lehetne, hogy ebben az is­kolában mennyire pártolják a nyelvoktatást. Az oroszon kívül folyik szlovák, német, és szakköri keretben angol, néhány gyereknek pedig ro­mán nyelvoktatás. Most ter­mészetesen nem is erről kí­vántam szólni, hanem arról, hogy ez a látott és hallott ..csoda” milyen vitát váltott ki a nemzetiségi bizottság tagjaiból. A kérdések sora így in­dult. — Ha ebben az isko­lában a szlovák nyelv okta­tása ilyen régen folyik, mi­ért csak két-három gyerek jelentkezik a szlovák gim­náziumba továbbtanulásra? Az eleki német nemzetisége­ket képviselő bizottsági tag pedig azt fájlalta, hogy Ele­ken miért nem tudták meg­oldani az alsó tagozatban a német nyelv oktatását, ho­lott. a vendéglátóiskolában a német nyelvet harmadik osztálytól tanítják, évente egyszer nyelvi táborba is el­jutnak a gyerekek, pedig itt nem élnek német ajkúak. Aztán a nemzetiségi oktatás általánosabb gondjaira tere­lődött a ,szó. Hogy miért nem felvételizhetnek felső fokon a nemzetiségek anya­nyelvükön. Miért nincs nem­zetiségi népművelőképzés? Miért, hogy az anvanemzet­csán a testület Ikülön hatá­rozatot hozott arról, hogy jogszabály-módosításra tesz javaslatot, ugyanis az évek­kel ezelőtt megalapított köz­műfejlesztési hozzájárulás mértékét ma már messze túlhaladták a tényleges költ­ségek. Parázs vita után fogadta el a testület a települési környezet védelméről szóló rendeletet. A pénztelenség itt is ellentmondásos helyzetet teremtett: a köztisztasági jogszabály szerint ugyanis a kuka a szolgáltató tulajdo­na, ám a tanácsinak erre nincs pénze, hiszen több millió forintról van szó. Végül az ügyfélfogadásról szóló rendelet megalkotása után, nagy vitában döntötte el a testület, hogy „a mű­velődési központ valamint az úttörő és ifjúsági ház in­tézményeket 1989. január 1- jétői önálló igazgatású és gazdálkodású intézménnyé nyilvánítja.” T. I. tel nem épít ki szélesebb kö­rű kapcsolatot a nemzetisé­gi iskola? No, és, hogy a nemzetiségi iskolák tantervé­be miért nem került még be a hagyományápolás? S hogy — éppen a nyelvtudás hiá­nya miatt — miért nem va­lósítható meg egyéves nyelvi felzárkóztatás a nemzetiségi iskolában, ahogyan a két­nyelvű gimnáziumokban? Hallgatva a panaszokat, az jutott az eszmbe, hogy nem csak és kizárólag a nemzeti­ségi oktatásra jellemző pa­naszok ezek. Például a nem­zeti kultúra és hagyomány ápolásának a kérdése. Ugyan, hány iskolában tanítanak néptáncot (a Padrahban igen), beszélnek az ősi mes­terségekről, a szűkebb pát­ria történelméről, eleink szo­kásairól, a nevek eredetéről, vagy éppen a babonákról, népi hiedelmekről. Elvétve, egy-egy lelkes pedagógus va­lahogy besuszterolja valami­lyen órába, beleszövi szak­tárgyába, de generálisan, markánsan nem jelenik meg. Nem igazán ismerem a nemzetiségek történelem­tankönyveit, de vajon a gye­rekek tanulják például a bé­késcsabai szlovákság törté­netét? Pedig forrásanyag is bőven akad hozzá. (A ta­nácskozáson az egyház és a nemzetiségek kapcsolatáról is szó volt, s ott hangzott el, hogy az evangélikus egyház néhány csabai, kiemelkedő apostola éppen a folklór és a történetkutatások terén nyújtott maradandót a szlo­vákság számára.) Az eleki németek letelepülő őseik út­ját, vagy a kétegyházi romá­nok odakerü lésük történetét vajon ismerik-e? Vajon, a battonyai szerb származású gyerekek hallottak eleik vándorlásairól? Hát, nem vagyok az igenről meggyő­ződve. Ahogyan nem vagyok elégedett a magyar nemzet nemzettudatának szívekbe táplálásával, úgy azt hiszem, az előbb felsoroltakkal sem lehetnék. Mindez persze már akkor is motoszkált a fejemben, amikor a „csodaórán” az egyik gyerek apukája cite- rával kísérte a gyerekek szlovákul énekelt dalait. Amikor európaiságomról, nemzetemről, magyarságom­ról. s a velünk, körülöttünk élő nemzetek sorsáról elmél­kedtem. Két román nemzeti­ségű barátom mellett ülve, én, az erdélyi magyar ... B. Sajti Emese Folytatódott az ASTB- kongresszus Folytatódott kedden az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége 58., budapesti kongresszusának eseményso­rozata. A résztvevők szek­cióüléseken vitatták meg egyebek között a kelet-eu­rópai csoportos utazások fej­lesztésének kérdéseit, elő­adásokat hallgattak meg a mammutvállalatok előnyei­ről és hátrányairól, s ta­pasztalatokat cseréltek az idegenforgalom néhány ak­tuális problémájáról. A nap folyamán több saj­tótájékoztatót is tartottak az utazási irodák, illetve a kü­lönböző nemzetek turisztikai képviseletei. Az Atrium Szál­lóban Sir Francis Moore, az ausztráliai Queensland Ide­genforgalmi Hivatal elnöke elmondta, hogy a túl nagy távolság miatt viszonylag kevesen utaznak Magyaror­szágról Ausztráliába — ahogy ő mondta, a világvé­gére — és e távoli konti­nensről ide. Véleménye sze­rint tíz éven belül változás várható ezen a téren, s Ausztráliában megélénkül­het az Európából származó idegenforgalom. (Folytatás az 1. oldalról) lalkozásúak, a többiek mun­kaviszony, illetve nyugdíj mellett dolgoznak. Ha job­ban a számok mögé nézünk, az is kiderül, hogy a szak­mák szerint nagyon arány­talanul oszlik meg a kisipa­rosság; túlsúlyban van az építőipar és a szállítás, míg személyi szolgáltatást mind­(Folytatás az 1. oldalról) síteni. A szója az alacso­nyabb átlagtermés ellenére terv szerint alakul, mert a vártnál 20 ezer hektárral többet vetettek el az üze­mek. Az őszi búza vetésterüle­te ez évben az előzetes üze­mi jelzések szerint 35 ezer hektárral lesz kevesebb. Ha ehhez a tavaszi 35 ezer hek­táros kipusztulást is figye­lembe vesszük, akkor már 70 ezer hektárral kevesebb lesz jövőre a kenyérnek va­ló. Ez egyáltalán nem kívá­natos dolog. A búza ala­csony jövedelmezősége és a műtrágya áremelése azonban nyilván területcsökkentésre kényszerítette az üzemeket. Ma már ismert, hogy a bú­za tonnánkénti ára 550 fo­rinttal emelkedik átlagosan, és ez mindenképpen bizto­sítja a búzaágazat jövede­lempozícióját. A jó minőségű búzavető­mag felhasználására köz­ponti intézkedés történt. Az Országos Vetőmagvállalat mindenhol az országban, s így Békés megyében is komersz búzáért minden ellentételezés nélkül vető­magbúzát cserél az üzemek­kel. Elmondta, hogy a műtrá­gya-felhasználás szintentar- tására azok az üzemek, ame­lyek december 31-ig egész évi szükségletüket megvásá­rolják, azonnali hitelt kap­nak számlavezető bankjuk­tól az összes műtrágya vá­sárlására, és a kamatterhek 20 százalékát a központi költségvetés magára vállal­ja. Tehát Békés megye szö­vetkezetei és mezőgazdasági üzemei, ha úgy ítélik meg, mindenképpen kihasználhat­ják még ez év végéig a ked­vező lehetőséget. NINCS PÉNZ A TÉLI TÁROLÁSI? ZÖLDSÉGEKRE A zöldség, gyümölcs ha­zai forgalmazásánál voltak és vannak is gondok — kezdte tájékoztatóját a MÉM kereskedelmi főosztályának osztályvezetője. össze 424-en végeznek. Egy­re kevesebb a cipész, a sza­bó, nincs utánpótlás, s ez különösen sújtja a kistelepü­léseket. Űjszalontán például egyáltalán nincs kisiparos. Mindez tovább gyengíti a szóbanforgó települések né­pességmegtartó erejét. Mind­ezek mellett az is tény, hogy a hagyományos lakossági szolgáltatásokon kívül a kis­Vöröshagymából tetemes mennyiség került ez évben exportra, de még mindig vannak eladásra váró téte­lek. Hasonló a helyzet a zöldségféléknél is. Egyelőre megtörténtek a külföldi ki­ajánlások. Reméljük, sike­rül rá időben piacot találni. Sajnos a hazai forgalma­zásnál a téli tárolásra fel­vásárló vállalatoknál ko­moly pénzügyi nehézségek vannak. Mintegy 30 millió forintnyi hiteligényüket a bankok nem elégítik ki. A MÉM és a Kereskedelmi Mi­nisztérium közös megegye­zéssel átiratot küldött a Ma­gyar Nemzeti Bankhoz, kér­ve a hitelösszeget, melyre ez- ideig érdemi válasz nem ér­kezett. A MÉM-ben elmondták, hogy a jövőben mind a ter­melők, mind a felvásárlók szerződéssel erősítsék meg termelésüket, mert csak így lehet biztonságosan eladni. A JÖVÖ ÉVI FELVÁSÁRLÁSI ÁRAK Az Országos Árhivataltól Csépi Lajos elmondta, hogy a tervgazdasági bizottság a MÉM-mel és a TOT-tal együttműködve október 20- án döntött a jövő évi agrár­szabályozásról, és ezen be­lül a felvásárlási árakról. Az ágazat tízmilliárd forintos támogatás csökkentése egy az egyben beépül az új ter­melői árakba. Az árrend­szer mechanizmusa lényegi­leg nem változik, de vala­mivel szabadabb és libera­lizáltabb lesz. Ugyanakkor biztosítja a termelőüzemek­nek, hogy jövedelempozíció­juk az ideihez hasonlóan alakuljon. Az 1989. évi termelői áreme­lés átlagosan 12, 13 százalékot tesz ki. Jövőre a növényter­mesztés árindexe 8,9 százalék­kal, az állattenyésztésé 20,6 százalékkal nő. A vágósertés tájékoztató ár­centrum az idei évi garantált árat figyelembe véve 4,50 fo­rinttal nő kilogrammonként. Az I. osztályú hasított sertés ára iparosok egyes termelő- tevékenysége növekedett, ez­által hozzájárultak a megye áruválasztékának bővítésé­hez. A községekben felépült lakások több mint egyhar- mada kisiparosok keze nyo­mát viseli. Mi segíthetné a kistelepü­léseket abban, hogy meg­tartsák, illetve odavonzzák a kisiparosokat? Erre több konkrét javaslatot sorakoz­tatott fel a Kiosz, amelyek­kel a végrehajtó bizottság egyetértett, és megvizsgálják a megvalósítás lehetőségeit. Abban is egyetértettek a hozzászólók, hogy a szolgál­tatóipart az elmaradott tér­ségekben anyagilag is támo­gatni szükséges a tanácsnak. Élénk vitát váltott ki az ülésen a következő napirend, a gazdasági műszaki ellátó szervezetek, azaz a gamesz- ek működése, hatékonysága. A megyében jelenleg 24 ilyen szervezet tevékenyke­dik, s ezek létrejöttét, tény­kedését illetően többféle, egymásnak ellentmondó szemlélet uralkodik orszá­gosan, és megyénkben sem azonos a megítélés. Ez tűnt ki a vitából is, amely után végül a testület elfogadta az előterjesztést. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel zárult. Tóth Ibolya 66,30 forint lesz, a Il.-tól IV. osztályig kialakított átlagár 62,90 forint kilónként, természe­tesen minőségtől függően. Az élösertés 95-120 kilogramm — 46,20 forint lesz kilónként. Ter­mészetesen a szerződéses ár ettől plusz—mínusz 5 százalék­kal eltérhet. A vágómarha ára átlagosan kilogrammonként 13 forinttal nő. Ar kategóriák átlagára a kö­vetkező lesz: /A-fajtacsoportnál 17,94—15,64 forintig, B-nél 13,64— 11,82-ig. a C-nél 10,94—7,94 fo­rintig differenciálódik kilo­grammonként. • A tej ára ,2,87 forinttal nő li­terenként. A legrosszabb és leg­jobb minőségű tej között az ár- differencia 65 fillér lesz. Az ár a 2,87 forintból 3 fillért a tej hűtési költségeként ismer el. Az étkezési búza árváltozása a következő: I. osztály 4350 fo­rint tonnánként, a II. osztály 4150 forint lesz. A takarmány- búza és a többi takarmányga­bona ára egységesen 3710 fo­rintért kerül tonnánként átvé­telre. A kukorica új egységára ton­nánként: 4100 forint, tehát 300- zal több, mint az idén. Az import fehérje ára 33 szá­zalékkal, míg a hazai 25 szá­zalékkal lesz több tonnánként. Ezért a keveréktakarmányok ára 15-16 százalékkal emelkedik 1989-ben. Lapunk kérdésére, hogy az Árhivatal a sertés ' árcent- rumképzésénél miért nem vette figyelembe a jelenleg kialakult, az idei garantált árnál lényegesen magasabb sertésfelvásárlási árat, a kö­vetkező választ kaptuk; Az Árhivatal szeretné el­kerülni, hogy a magasabb árcentrummal esetleg túlkí­nálat alakuljon ki sertésből, ugyanis a húspiac lehetősé­gei beszűkültek, egyrészt a hazai fogyasztás csökkené­se, másrészt a szocialista ex­port keretszerződései miatt. Az elmúlt évek spekulatív piaci ármozgásait sem a népgazdasági tervet össze­hangoló tervgazdasági bi­zottság, sem az érdekképvi­selet, sem az Árhivatal nem követheti. Természetesen egy fellépő piaci konjunk­túra esetén lehet majd tár­gyalni magasabb árról is. R. G. D gázhálózat-építésről, a környezetvédelemről, az ügyfélfogadásról Rendieteket alkotott Szarvas Város Tanácsa A kistelepüléseken egyre kevesebb a személyi szolgál­tatást végző kisiparos, és utánpótlás sincs, nem utolsó­sorban azért, mert a rendelkezések, lehetőségek különö­sen hátrányosak a falun dolgozó, szerény megélhetéssel birkózó kisiparosok számára — került szóba a vb-ülé- sen. Vajon mit jelent ez közelebbről — kérdeztük a tes­tületi ülés után Bordiné Szilágyi Ilonától, a Kiosz Bé­kés megyei titkárától. — Nos, a szakmunkástanuló-képzési kedvezményt a kisiparos a vállalkozási adóból vonhatja le, csakhogy, kistelepüléseken nem éri el a kisiparos jövedelme az évi 100 ezer forintot, így eleve nem kell adót fizetnie, tehát nincs miből levonni a tanulókénti 9 Tezer forintot. így gyakorlatilag ez a kedvezmény nem is vonatkozik rá, nem ösztönzi arra, hogy tanulót neveljen. Sőt, ez egye­nesen ellenkezik az érdekeivel, hiszen a fiatallal való foglalkozás az első időkben csak gondot, időkiesést, ki­adást jelent. Sajnos, a jogszabályok, véleményem sze­rint, kifejezetten fővárosi szemléletűek! Feltétlenül in­dokoltnak látjuk külön a kistelepüléseken dolgozó kis­iparosok számára kedvezményeket biztosítani. (t. i.) Nem változik az agrárüzemek jövedelempozíciója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom