Békés Megyei Népújság, 1988. október (43. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-26 / 256. szám

1988. október 26., szerda Grósz Károly Teheránba érkezett (Folytatás az 1. oldalról) Népköztársaság teheráni nagykövete az iráni főváros­ban csatlakozott a küldött­séghez. A magyar miniszterelnö­köt és kíséretét a legmaga­sabb rangú vendégeket meg­illető katonai tiszteletadás­sal köszöntötték Iránban. Grósz Károly személyében először jár magyar minisz­terelnök az Iráni Iszlám Köztársaságban, s ő a leg­magasabb rangú politikus, aki az augusztusban hatály­ba lépett tűzszünet óta Te­heránba látogat. Grósz Károly fogadására Teherán Mehrabad repülőte­rén megjelent Mir Hőszein Muszavi iránt kormányfő, Ali Reza Moajeri miniszter­elnök-helyettes, Isza Kalan­tari mezőgazdasági és vidék- fejlesztést miniszter, Colám Reza Safei ipari miniszter, Muhammad Dzsalali honvé­delmi miniszter, valamint Keyvan lmani, Irán buda­pesti nagykövete. A repülő­tér épületében Grósz Károly és Mir Hoszein Muszavi be­szélgetést folytatott, majd a két kormányfő nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt. Repülőtéri nyilatkozatában Grósz Károly először meg­köszönte Mir Hoszein Mu­szavi iráni kormányfő meg­hívását és örömét fejezte ki, hogy viszonozhatja az ő két évvel ezelőtti Budapesten tett útját. Megállapította, hogy a magyar nép és a kor­mány mindig nagy érdeklő­déssel követte nyomon az Iránban zajló eseményeket, és úgy érzi, hogy Iránban is figyelmet tanúsítanak Ma­gyarország iránt. Grósz Károly hangsúlyoz­ta: mostani látogatásával folytatni kívánja azt a rend­kívül hasznos és konstruk­tív párbeszédet, amely az iráni miniszterelnöknék a két ország kapcsolataiban új fejezetet nyitó látogatásával két évvel ezelőtt megkezdő­dött. Grós'z Károly és a magyar küldöttség az ünnepélyes re­pülőtéri fogadtatás után szál­lására hajtatott. A magyar kormány elnöke teheráni látogatásának első napján zsúfolt programot bonyolított le. Grósz Károly és vendéglátója, Mir Hoszein Muszavi, tárgyaló küldöttsé­gükkel oldalukon, megkezd­ték a tanácskozásokat. Grósz Károly eközben időt szakított arra is, hogy meg­koszorúzza Behesti ajatol- lahnak, az Iszlám Köztársa­sági Párt merénylet áldoza­tául esett első főtitkárának 'síremlékét. A magyar miniszterelnök helikopteren érkezett a Te­herántól mintegy 40 kilomé­terre fekvő Beheste Zahre temetőbe, ahol az iszlám for­radalom mártírjai nyugsza­nak. Behesti ajaitollah az Iszlám Köztársasági Párt nagy tekintélyű főtitkára volt, mielőtt 1981-ben a párt 71 más vezetőjével együtt áldozatul elett a párt szék­hazát felrobbantó bomba­merényletnek. Behesti aja- tolilah síremléke közelében temették el Radzsai köztár­sasági elnököt és Bahonar mi n is zt erei nököt, akiknek életét szintén merénylők ol­tották ki. Az iráni kormányfő este díszvacsorát adott a magyar kormányküldöttség tisztele­tére. Gyorsítani kell a záródokumentum kidolgozását Bécsben II nagyvilág hírei _____ • DERÜLÁTÓ SZÓVIVŐI NYILATKOZAT A SZOVJET- NYUGATNÉMET TÁRGYALÁSOKRÓL A szovjet—nyugatnémet hi­vatalos tárgyalások kedden befejeződtek, de a két fél úgy állapodott meg, hogy csak ma vonják meg azok mérlegét, ismertetik a meg­beszélések lényegét — jelen­tette be keddi nemzetközi sajtóértekezletén Gennagyij Geraszimov. A szovjet kül­ügyi szóvivő részletesen is­mertette a már aláírt szov­jet—-nyugatnémet megálla­podásokat, amelyek a szá- mítógép-tomográfoktól a ci­pőgyárak létesítéséig szinte minden területet felölelnek. A szóvivő olyannyira de­rűlátóan nyilatkozott a tár­gyalásokról, a kialakított egyetértésről, hogy még kö­zös sajtóértekezlet megtartá­sát sem zárta ki. Megjegyez­te, hogy Nyugat-Beriin problémájának eltérő meg­közelítése nem jelenthet akadályt a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése előtt. • ŰJABB VERZIÓ A KENNEDY- GYILKOSSAGRÓL Szenzációsnak tűnő új verzióval álltak elő egy an­gol dokumentumfilm készí­tői John F. Kennedy ame­rikai elnök 25 évvel ezelőtti meggyilkolásáról. A kétórás műsor — melyet tegnap es­te sugározott a brit televí­zió, azt igyekszik bizonyíta­ni hogy Kennedyt nem a gyilkosnak mondott Lee Harvey Oswald, hanem há­rom francia gengszter ölte meg, mégpedig az amerikai szervezett bűnözés megbízá­sából. A doikumentumfilm alko­tói állításukat egyebek kö­zött arra a nyomozásra ala­pozzák, amelyet Steve Rivele amerikai író folytatott négy éven át e témában. Az ő kö­vetkeztetéseit a filmben megszólaltatott két francia kábítószercsempész adatai is alátámasztani látszanak. A készítők szerint Kennedy há­rom merénylőjének egyike, Lucien Santi 1972-ben Mexi­kóban életét vesztette, de a másik két tettes még min­dig életben van. Egyikük a kolumbiai kábítószerkeres­kedők szolgálatában áll, a másik pedig jelenleg is Marseille-ben él. • A DALAI LÄMA ELFOGADTA A KÍNAI INDÍTVÁNYT Januárban, Genfben tart­sák meg a Tibet jövőjével foglalkozó első megbeszélést — javasolta Kínának az in­diai- száműzetésben élő dá­liái Láma. A találkozót Kína indítványozta azzal a felté­tellel, hogy a láma lemond Tibet önállóságának követe­léséről. A bécsi utótalálkozó záró- dokumentumának kidolgozá­sából hátralevő munkák meggyorsítását sürgette Er­dős André nagykövet, a ma­gyar küldöttség vezetője a tanácskozás keddi plenáris ülésén. A magyar szónok üdvözöl­te azokat az új munkaok­mányokat, amelyeket az utóbbi napokban terjesztet­tek elő a záródokumentum szerkesztésének összehango­lásával megbízott koordiná­torok. Ezek az okmányok a helsinki folyamatban részt vevő 35 állam közötti kap­csolatok elveire — közöttük az emberi jogokra —, vala­mint a gazdasági és a hu­manitárius együttműködésre vonatkozó szövegrészekről szólnak. Erdős Andre szorgalmaz­ta, hogy a küldöttségek tar­tózkodjanak az olyan módo­sítások indítványozásától, amelyek megváltoztatnák a most kialakuló megegyezé­sek irányát. Fontosnak mi­nősítette, hogy a bécsi utó­találkozó a részt vevő kor­mányok elemző munkája révén kikerüljön az úgyne­vezett nemzeti problémák, vagyis a csak egyes orszá­gok által kívánt szövegvál­toztatások szorításából. A magyar küldöttség ve­zetője emlékeztetett: az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet bécsi utótalálkozója már csak­nem két teljes éve folyik, s ennek során számtalanszor tárgyalták és újratárgyalták a jelenleg is asztalon levő javaslatokat, miközben ugyanebben az időszakban a nemzetközi színtéren jelen­tős kedvező irányú változá­sok mentek végbe. Magyar- ország e tények alapján — bár mindig az időtényező elé helyezte a létrehozandó megállapodások tartalmi színvonalát — szükségesnek tartja a megállapodások vég­ső kimunkálás! folyamatá­nak meggyorsítását. Ez nem mond ellent annak a köve­telménynek, hogy a jóváha­gyandó záródokumentum magas minőségi színvonalon legyen. Felszólalásában Erdős André rámutatott, hogy az osztrák fővárosban folyó ta­nácskozáson mielőbb hala­dást kell elérni a katonai biztonság és a bécsi utóta­lálkozót követő rendezvé­nyek még hátralevő fontos kérdéseinek megoldásában is. SASKAJArAS SZUDÁNBAN ^»zudánban a Nílust övező termőföldeket elárasztották a sáskák. Noha a 60 nagy sás- karaj felét elpusztították, félő, hogy a sáska járás na­gyobb kárt okoz majd, mint a múlt havi árvíz. LÉZER irányítottá „VAKOND” Egy schwerinl (NDK) üzem szakemberei lézer irányította „vakonddal” próbálják levezet­ni a vizet a mecklenburgi kör­zetben elterülő 170 hektáros te­rület mocsaras részeiről. A szerkezet görgőkésekkel cső alakú járatokat fúr a talaj fel­színe alá. Ezek »z egyméteres mélységben húzódó járatok akár nyolc évig Is kitartanak anél­kül, hogy csővel kellene kibé­lelni őket. A Jénai Zeiss Mü­vekben gyártott, a mező szé­lén felállított lézer önműködően kijelöli a lejtés szögét, s a „va­kond” a fotocellái által felfo­gott lézersugár irányítása sze­rint „túrja ki” a járatát. Eddig ezt a munkát szakember vé­gezte el körülményes szintező műszerek segítségével és veze­tékes távirányítással. MAJDNEM MEGHALT EGY ŰRHAJÓS Rakesh Sharma (7) indiai űrhajós majdnem életét vesztette egy légi gyakorlat alkalmával. A repülőgépben elromlott a landoláshoz szol­gáló berendezés, de a pilóta szerencsére ejtőernyővel ki- uerott a repülőgépből és csak könnyebb sérüléseket szenvedett. Sharma volt az első indiai űrhajós, 1984. áp­rilisában egv szovjet űrszon­da legénységének a tagja volt. TILTOTT HELYEN PARKOLT A VIKING Tizenkét angol fontnyi büntetést rótt ki tiltott par­kolásért egy amerikai kato­nai repülőgépre a Thames Valley nevű brit kisváros rendőrőrmestere. A Viking S—3 típusú tengeralattjáró­elhárító repülőgép az itt le­vő katonai támaszponton akart leszállni, de lefutott a leszállópályáról, és egy köz­úton landolt. Ekkor lépett közbe a rend éber őre, és a pilóták tiltakozása ellené­re kitűzte a gépre a büntető­cédulát. Manila, Fülöp-szigetek: több mint ötvenezer ember vált haj­léktalanná az ázsiai ország fő­városában a Ruby nevű, 225 ki­lométer,óra sebességet is elért tájfun pusztítása következtében A rendőrség lapjának ked­di beszámolója szerint a he­lyi rendőrfőnök — a támasz­pont hatóságaival folytatott mélyreható konzultációk után — végül elengedte a büntetést. HIGANYMÉRGEZÉS AMAZONASBAN Legalább húsz brazil ős­lakos halt meg az észak- nyugati Amazonas vidékén higanymérgezésben. Az otta­ni Mucajal folyóban dolgo­zó aranyásók a nemesfémet akarták a higanytól elvá­lasztani, illetve a homoktól megtisztítani. mergezo algák a francia partokon Franciaország északnyugati partvidékét mikroszkopikus nagyságú mérgező algákat fe­deztek fel. Emiatt a hatóság be­tiltotta az osztrigák, rákok és más tengeri állatok szedését és fogását, valamint fogyasztását. Az algák által megfertőzött ten­geri állatok kisebb paralfzlst és látási zavarokat okozhatnak. RADIOAKTÍV GOMBA A müncheni természetvé­delmi intézet figyelmeztet arra, hogy két évvel a cser­nobili katasztrófa után az erdei gombákban még min­dig túl nagy a radiáció, egy kiló gombában 4000 becque- rell. A nyugatnémet és a Közös Piac standardja sze­rint a megengedett radiáció­szint 1 'kg élelmiszerben 370- 600 becquerell. A DER SPIEGEL-ben olvastuk: Öregkori álom — a lemondás mázával Látogatóban Graham Greene-nél (rövidítve) Arra a kérdésre, hogy a regényéi miért lesznek egyre rö- videbbek, Graham Greene nemrégiben dühösen így vála­szolt: „Mert egyre öregebb leszek.’ Legújabb regényében is, ami most jelent meg, rövidre fogta a szót. ,,A kapitány és az ellenség”, ez a könyv ere­deti címe, németül „Egy férfi sok névvel” —• lehet, hogy ez a legutolsó. „Nem hiszem — mondja Greene, és nyurga termete mieggönnyed a nyolcvannégy esztendő súlya alatt —, hogy írok még regényt. Elbeszéléséket tálán, de nagyobb létegzetűeket már nem.” Majdnem hat évtizede, hogy tegélső könyve megjelenít, és több mint negyven, kötet — színdarabok, esszék, útirajzok, két étetrajz — született azóta. Ezek még mindig nem hoz­ták meg a Nobeli-diíjat, mert — legalábbis Greeme így véli —, a Stockholmi Akadémiám ül valaki, aki kitartóan ellliene szavaiz: „Graham Greene — csak a testemen keresztüli”. Ám azt még Mr. Lundkvist sem tudta megakadályozni, hogy Graham Greene legyen a leghíresebb angol nyelven író szerző ma az egész viliágon. Vii'lághíresség, melankolikus lény, feltűnő életmóddal. A legendás „Harmadik ember” című • művéhez készülő forga­tókönyv megírásához vásárolt magának egy házacskát Cap- ■rim, fenn a hegyekben, varázslatos nyugalomban., és ott szü­lettek legsikeresebb elbeszélései. Párizsban is van. egy szolid lakosztálya. Legszívesebben azonban — hacsak nincs éppen úton, hogy Angliában élő fiát, vagy leányát és unokáit látogassa meg Svájcban, a Szovjetunión., vagy Latiin-Amenikán át utazgas­son —, öreg napjait Cote d’Azur-ban tölti, bizalmas kettes­Graham Greene, a szegény bűnösökről, iszákosokról és bo­londokról szóló történetek írója ben jó öreg barátnőjével, „Y”-nall, lakivél közéi harminc esztendeje megosztja emlékeit. A legújabb könyv szomorú s.zerellmii történetét is neki szentelte. Itt Anitibesbem, Pasteur sugárút 4. szám alatt — az er­kély a hatalmas jacht-kikötőre néz, a Route Nationale for­galmára, a közeli nizzai repülőtér gépeire — itt él egy két­szobás .lakásban. És itt írja de minden nap azt a 300 szót, amely önfenntartó ösztönéből születik, ahogyan magáról ál­lítja. Hogy tellkiisimaretét megnyugtassa., hogy a depresszió­jának gátat vessen, amely restsége ellenére újból és újból felkeresi, ha niem dls olyan erősen, minit egykor. Búskomorság, villláigfáj dalom, életumtság. Romantikus al­kat jegyei, angolul spleen-nek nevezik, gyermekkorától kezdve kínozták, a szülői házban töltött évek alátt csakúgy, mint a rossz-szagú kollégiumi időkben. Tizenhat éves volt, amikor a szüléi pszichiáterhez küldték, oxfordi egyetemi hallgatóként futná járt, hogy a nyomasztóan magányos piil- lanatokat elűzze. Vagy éppen fogorvoshoz ment, és. az al­tatás mámorában engedte, hogy egészséges fogát kihúzzák. Tizenkilenc évesen heves adrenalin-éhségtől gyötörten idő­sebb fivérének pisztolyát vette él, és orosz rulettet játszott. Hatszor, csattanó nélkül. „Ez a bizomyalamsáig, hogy holnap itt vagyok-e még, vagy már nem, minidig is kínzott.” így emlékezik vissza az idős író; pillantása sápadt, homályos a hosszú élet sok borától, whiskyjétőll 'és vodkájától. Emlékezik sok más földi bajra, ami zaklatta. „Mozgalmas, kalandos, gyakran boldog élet is vélt — mondja —, de igazán eredményes élet nem vollt so­sem.” Bár gyakran szívesen veszi, ha azt mondják róla, nem rossz elbeszélő, hírnevét mégis keresztény szerénységgel viseli. Egy pa.ppál hasonlítja össze magát, akinek, miint ön­magának is, az igazi dicsőség nem adatik meg, „A papból, akármennyire is törekszik rá, sose lesz szent. És belőlem sosem lesz második Dickens, vagy Trollope, Joseph Conrad, Henry James.” V.iigaszta'lódiik mégis. „Apám házában sok lakás van — így írta, és erejét, dicsőségét tekintve egyedülálló a regé­nyek világa, amelyeket Greeneland-nak neveznek.” Ez az a sivár ország, amelyben, a katolikus Graham Greene sze­rencsétlen hiittársai, kívülállók, roncsok, elátkozottak ver­gődnek — telkük szétszakításáltáli, az élét sivárságától, a borzalmak rengetegében, dacolva Istennel és a földi nyo­morúsággal. Még eddig nem érkezett mindén utazások végére, és az idős mester ismét papírra vetette azt a napi háromszáz szót; és befejezte a művet, amelyet már 17 esztendővel ko­rábban elkezdett, majd sokáig félretett: a titokzatos kapi­tány (alias Colonel Claridge) történetét. Ahogyan én a kapitányt megismertem — eredetileg ezt a címét akarta adni a regénynek. Ám az elbeszélő Jim soha­sem ismerte mag igazán a kapitányt. Megfoghatatlan, ho­gyan sízáirniyal1 G.reeme fantasztikus öregkori álma a gyöngéd szerelemtől a lemondásig. Egy férfi sok névvel1, aki végül titok marad, az elbeszélő Jirnnek ugyanúgy, mint az olva­sónak; igens talán magának Graham Greene-nek is. Hogy jól sikerült, vagy nem, a könyv itt van, így véle­kedik aiz .idős irodaíllmár Ambibesten. A nyár forró volt a Coten, és egy angliai utazásáról' meghűlve tért haza. Nem volt éppen a legjobb formájában, és szidta az öregséget, amely csak bajt hoz magával. „Romlik az emlékezetem, kü­lönösen a nevekre vonatkozóan” — panaszkodott. De haillálfétellemről nincs szó. „Amikor tíz esztendővel ezelőtt azt gondoltam, hogy béllráfcban fogok meghalni, ak­kor sem volt halálfélelmem” — mondta a niagy katolikus. „Félelem? Miitől? Vagy jön valami azutáni, vagy nem. Ha semmi sem jön, akkor rendben van a dólog. Mindenesetre, ha valami jön, az valószínűteg nagyon kéltemétlien lesz.” Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom