Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-10 / 217. szám

NÉPÚJSÁG 1988. szeptember 10., szombat Megkezdődnek az egyesülési és gyülekezési törvénytervezetek társadalmi vitái megyénkben Lapunk augusztus 27-1 számában megjelent a tör­vénytervezet az egyesülési és gyülekezési jogról. A nép­frontmozgalom társadalmi vitákat szervez Békés me­gyében is, ahol előkészítet­ték a HNF megyei és helyi bizottságai ezeket a nyilvá­nos összejöveteleket. A tes­tületek várják minden ér­deklődő részvételét. Tájékoz­tatásul közöljük a társadalmi viták idejét, helyét és jelle­gét: Szeptember 12., hétfő: 16 órakor, MEDGYESEGYHAZA, pártház, vegyes lakossági; 14.30 órakor, GYOMAENDRÖD, HNF-székház, pedagógusok; 14 órakor, MEZÖKOVACSHAZA, városi tanács, vegyes lakossági; 19 órakor, ELEK, (művelődési ház, vegyes lakossági. Szeptember 14., szerda: 14 órakor, GYOMAENDRÖD, Lenin u. 1/1, áfész tagok. Szeptember 15., csütörtök: 15 órakor, GYOMAENDRÖD, HNF-székház, vegyes lakossági; 14 órakor, SZARVAS, városi tanács, vegyes lakossági; 15 órakor, GYULA, belvárosi pártház, műszaki értelmiség, MTESZ; 16 órakor, GYULA, városi tanács, lakossági és városszépftö egye­sület; 17 órakor, MEZŐHEGYES, pártszékház, vegyes lakossági; 16 órakor, NAGYSZÉNÁS, községi tanács, vegyes lakossági. Szeptember 16., péntek: 9.30 órakor, BÉKÉSCSABA, HNF-városi székház, Kiss Ernő u. 8., HNF megyei társadalompolitikai munkabizottság; 9 órakor, GYULA, HNF-székház, okt.-közművelődési értelmiség; 14 órakor, BÉKÉS, HNF-székház, Piac tér 3., vegyes lakossági; 16 órakor, GYOMAENDRÖD, Lenin u. 187., ümk, jogász értelmiség; 18 órakor, DÉVAVANYA, könyvtár, ifjúsági réteg. Szeptember 19., hétfő: 14 órakor, BÉKÉSCSABA, HNF megyei biz., megyei műv. pol. munkabizottság; 14.30 órakor, GYULA, megyei kórház, eü. értelmiségi réteg; 17 órakor, BÉKÉSCSABA, városi tanács, vegyes lakossági; 19 órakor, DOMBEGYhAZ, pártház, vegyes lakossági. Szeptember 21., szerda: 11 órakor, (BÉKÉSCSABA, HNF megyei biz., megyei gazd., pol. munkabizottság, kistermelők; 17 órakor, OROSHÁZA, városi tanács, vegyes lakossági. Az érdeklődőknek felvilá­gosítást nyújt a HNF megyei bizottsága a következő két telefonszámon: 23-523 és 28-452. A gyülekezési és egyesülési törvényterveze­tekkel kapcsolatos vélemé­nyeket írásban is el lehet küldeni 1988. szeptember 22-ig az alábbi címre: Ha­zafias Népfront Békés Me­gyei Bizottsága, Békéscsaba, István király tér 10., 5601, Pf.: 4. Valamennyi észrevé­telt, javaslatot továbbítanak a HNF Országos Tanácsá­nak, illetve a törvényalko­tóknak.-y-n Tanácskozás az őszirózsás forradalomról Az őszirózsás forradalom­ról, nemzetközi hatásáról és utóéletéről tartottak vita­ülést tegnap a Történettudo­mányi Intézet várbeli ta­nácstermében. A hét évtizeddel ezelőtti eseményekről az eszmecserét az egynapos MTA Történet- tudományi Intézete és a Ma­gyar Történelmi Társulat közösen szervezte. A tanácskozáson a korszak jeles kutatói, az intézet tu­dományos munkatársai — köztük L. Nagy Zsuzsa, Lit­ván György, Romsics Ignác, Hajdú Tibor, Borsányi György — tartottak előadást. Több referátum foglalkozott a Károlyi-kormány külpoli­tikai törekvéseivel, nemzet­közi helyzetével és megíté­lésével. A téma szakembe­rei — kiterjedt forrásbázis­ra alapozva — elsősorban arra kerestek választ, mi­ként szigetelődött el a pol­gári demokratikus kormány szűkebb földrajzi környeze­tében, a Duna-medencében. Felhívás a sajtószakszervezet megalakítására A magyar szakszervezetek új elképzelésekkel készülnek tevékenységük megújítására. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó- és a Könyvkiadás Dolgozóinak Szakszervezete is kidolgozta reformelgondo­lásait, amelyet a nyomtatott sajtó szakszervezeti bizott­ságainak titkárai a napok­ban országos tanácskozásu­kon is megtárgyaltak. Kö­vetkeztetéseiket a tájékozta­tás dolgozóihoz intézett fel­hívásukban összegezték. Eb­ben sürgető és elodázhatat­lan feladatnak nevezik a saj­tóirányítás teljes megújítá­sát, ' az újságírók bér- és szociális helyzetének, mun­kakörülményeinek javítását, az ezzel kapcsolatos érdek- védelem megerősítését, a szel'lemi-alkotó munka tár­sadalmi elismerését és a fe­lelősségteljes újságírói mun­ka működési feltételeinek ja­vítását. Hangot adnak an­nak a véleményüknek is, hogy ki kell dolgozni a ha­tékony érdekvédelmet ga­rantáló szakszervezeti tör­vényt, az egységes szakmai kollektív szerződést. Szakértői sajtótájákoztató (Folytatás az 1. oldalról) A nagy gátak mintegy tíz­szer akkorák, és ötvenszer- százszor annyi vizet tarta­tlak fel, mint a nagymarosi vízlépcső. Ám a nagy gátak átszakadását sehol sem föld­rengések, hanem műszaki hibák okozták. Ezért na­gyobb esélye van annak, hogy egy esetleges földren­gés miatt a Gellérthegy a Dunába csússzon, mint a nagymarosi vízlépcső átsza­kadásának. A biztonság mi­nimálisan tízszeresnek, de inkább százszorosnak mond­ható. Vitathatatlan azonban, hogy a Duna érintett szaka­szán változik a vízminőség, s ennek mértékét, ökológiai hatását nem lehet pontosan előre kiszámítani. De az is kétségtelen, hogy a vízlép­csőrendszer nélkül is foko­zódik a Duna és a talajvíz szennyeződése. Mindenkép­pen nagyon fontos, hogy a vízlépcsőrendszer energia- termelését a vízminőségi kö­vetelményeknek rendeljék alá. így szükség esetén át­menetileg le kell állítani az energiatermelést is, hogy a tározókból és a folyó med­réből kellő erejű átöblítés- sel távolítsák el a káros le­rakódásokat. Nekcsei Biblia Washingtonban őrzik az eredetit, a Knerben készül a hasonmás A Washingtoni Kongresz- szusi Könyvtár 1873-ban egy londoni aukción XIV. száza­di, 108 színes iniciáléval dí­szített kéziratot vásárolt — a Nekcsei Bibliát. Az egye­sült államokbeli Méta Harr- sen kutatásai szerint a ki­vételes értékű könyvritkaság a bolognai iskolához tartozó miniatúra-festőmesterek és magyar művészek munkája. A biblia pergamenlapjait bőségesen borítja arany. Ma­gyar tudósok megállapítot­ták, hogy a Nekcsei—Lipocsz Bibliának nevezett könyv a XVI. századig a Nekcsei család birtokában volt. A kutatások során eleddig nem sikerült kideríteni, hogy a biblia mikor és milyen kö­rülmények között hagyta el Magyarországot. Ezután 1825-től’ kísérhető figyelem­mel ismét a sorsa, amikor az angol Henry Perkins 73 fontért megvásárolta egy aukción, tőle pedig a Kong­resszusi Könyvtár, ahol je­lenleg is található. A középkori kézirat kivé­teles szépség ű fakszi mi lé ki ­adása (fakszimile: az erede­tihez mindenben hasonló, nyomdai úton előállított má­solat) a Washingtoni Kong­resszusi Könyvtár és a He­likon Könyvkiadó nem min­dennapi együttműködésének köszönhető. A Helikon a bé­késcsabai Kner Nyomdát bízta meg a biblia 8 ezer fakszimile példányának el­készítésével. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök a Kner Nyomdában tett láto­gatása után levelet küldött Dana Prattnak, a Kong­resszusi Könyvtár kiadói igazgatójának: „Tisztelt Igazgató Űr! A békéscsabai Kner Nyom­dában nagy szeretettel és körültekintéssel munkál­kodnak a Nekcsei Biblia fakszimile kiadásán. A ki­adó, Molnár Magda asz- szony és szaktársaim, a nyomdászok arra kértek, hogy juttassak el önnek munkapéldányukból egy kis bemutatót. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében szeretném meg­köszönni önnek, hogy hoz­zájárult a magyar kultúra e gyöngyszemének közzé­tételéhez. Az a figyelmes­ség és nagyvonalúság, amellyel e kiadvány meg­jelenését elősegítette, ér­tékes hozzájárulás a ma­gyar ■ és amerikai nép kö­zötti kulturális kapcsola­tok ápolásához.” Az igazgató, Dana Pratt válaszlevelében többek kö­zött ezt írja: „Ez a tervezet egy ra­gyogó példa az országaink közötti kulturális együtt­működésre és elmondha­tom, hogy ez sokat gyara­podik az ön személyes ér­deklődéséből. Megjegyzem például, hogy ön meglá­togatta a Kner Nyomdát a Nekcsei munkálatai köz­ben. A Kner rendkívüli munkát végez, kifejezet­ten Molnár Magda kérésé­re, akinek kiadói szakér­telmét rendkívül nagyra becsülöm ...” A Nekcsei Biblia hason­más kiadása november ele­jén jelenik meg a Helikon könyvesboltjaiban. Az ebből az alkalomból, Budapesten rendezett ünnepségre meghí­vást kapott többek között Dana Pratt és Marc Palmer, az Egyesült Államok ma­gyarországi nagykövete. L. E. Fotó: Kovács Erzsébet A felhívás szerzői önálló — jogilag is elismert — Sajtószakszervezet létreho­zását szorgalmazzák. Ez a szakmai szakszervezet önál­ló döntési jogokkal és saját pénzeszközökkel, a nyomdá­szok, a papíripari és a könyvkiadói dolgozók ha­sonló önálló szakmai szer­vezeteivel szövetségi rend­szerben működne. Erről a választott küldöttek orszá­gos értekezlete dönt majd októberben. A kezdeménye­zők úgy vélik, hogy a ter­vezett szövetség, illetve a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége között élő mun­kakapcsolat és egyeztetett érdekvédelem alakítható ki. Az új szövetség alkalmas lenne a tájékoztatás vala­mennyi területén foglalkoz­tatott és szervezett dolgo­zók egységes szakszervezeti keretben való tömörítésére is. „A szolidaritás, a közös fellépés és felelősségvállalás napjainkban súlyos válságot él át — hangzik a felhívás. — Kevés az egymást segítő akció, a szakmai, kollegiális törődés, amely nélkül szak­szervezet nem létezhet. Az eddigi politikai mechaniz­musban, illetőleg a felszínes emberi kapcsolatok mellett nem lehetett alkalmazni az érdekvédelem keményebb eszközeit. A szakszervezeti politikát közösen, egymás iránti szolidaritás és össze­fogás jegyében szükséges vé­giggondolnunk. Ez csak raj­tunk múlik, nem újabb jog kérdése. Elegendő ok létfel­tételeink immár tartós rom­lása, másfelől pedig — a kialakult ideológiai zűrza­varban — a sajtó- és szólás- szabadság tetszés szerinti ér­telmezése." Az szb-titkárok kijelentik, hogy „a szakma sorskérdé­sei megoldásának, érdekvé­delmi követeléseinek, ha az elkerülhetetlen, tagságunk mozgósításával, a végső esz­közök alkalmazásával is ér­vényt kell szerezni (vétó és munkabeszüntetés). Mind­ezek pénzügyi forrásait a tervezett szövetségnek meg kell teremtenie." Ezeket az elgondolásokat a szakszervezet tagsága a közeli napokban megvitatja. Dőlt betűvel MDF Persze, hogy a Magyar Demokrata Fórumról van szó. Arról a demokratikus, szellemi-politikai mozgalomról, független társadalmi szervezetről, amely épp egy hete alakult meg Lakitelken. Az eseményről sablontudósítást — az MTl-töl átvett hírt — közöltek a napilapok, és helyszíni riportban számolt be a rádió. A hatás nem is maradt el. Megbolydult a társadalom, ki erről közelítve, ki arról szemlélve kommentálta a történteket. Aligha akadt olyan, akinek ne lett volna véleménye arról az ideiglenes alapszabállyal és alapítólevéllel rendelkező régi-új szervezetről. Mert nem csoda történt, nem egy váratlanul előbuk­kanó, vagy égből pottyant szervezet bontott zászlót im­már hivatalosan is Lakitelken. Hiszen eddig is volt, lé­tezett, csak éppen úgy tettünk, mintha nem lett volna, szemérmesen hallgattunk felőle. Még akkor is, amikor többen — mindenki előtt nyilvánvalóan — épp e hivata­losan nem létező szervezethez való tartozásuk miatt re­pültek a pártból. (Nem hallgatható el, hogy pártból való kizárásuk a legnehezebb időkben, a pártértekezlet előtt feleslegesen megosztotta a párttagságot.) Akárhogy nézem is a dolgokat, itt nem a Magyar De­mokrata Fórum változott (bár nem ismerem részletesen a fejlődéstörténetét), hanem a párt. Ami persze nem len­ne baj, mert egy politizáló, rugalmas párt — mégha marxista is — milyen legyen, ha nem változó. A szónak abban az értelmében, hogy naponta megújuló, a változó helyzethez alkalmazkodni tudó. Csakhogy a tagság nem ehhez szokott hozzá, ezért szembetűnő a zavarodottság. Ami nem is csoda, hisz évtizedes tabuk dőltek meg, és megszokott falak omlottak le épp egy hete, szombaton. Nem lesz könnyű megszoknia a pártnak, a párttagságiak, hogy holnaptól intézményes, nyilvánossággal bíró ellen- vélemények (más nézetek) tudatában, azzal együtt, vagy annak ellenében kell politizálnia. Ám ahogyan nem jó a monopolhelyzet a gazdaságban, úgy nem jó a politikában sem. A Magyar Demokrata Fórum létének ez a racionali­tása. Tudom, a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés ma az, hogy párttá kíván-e szerveződni az MDF, vagy sem. Mi sem bizonyítja jobban a kérdés indokoltságát, mint az, hogy a nyugati sajtó is egyvégtében erre keresi a választ. (Pedig ők aztán a magyar közvéleménynél „beavatottabbak”, mert tudósítóik első kézből tájékozód­tak Lakitelken.) Az osztrák hírügynökség nem sokat me­ditált, tudósításának hatásos címet adott: „Magyarorszá­gon új párt alakult”. Egy nyugati újságíró úgy látta, en­nek ma még csak a lehetősége van meg, de nem volt kétsége afelől, hogy bekövetkezik: „Önök jövőre párttá fogják nyilvánítani magukat. Tavaly még nem volt bá­torságuk, hogy szervezetnek nevezzék magukat, az idén pedig azt nem merik kimondani, hogy párttá alakultak”. Nem is mondták ki. Sőt, az AP amerikai hírügynök­ség szerint az MDF elnökségének egyik tagja egyenesen így fogalmazott: „1949 óta itt kizárólag egypártrendszer van, ami azt jelenti, hogy a politikai kultúra mélyre süllyedt Magyarországon; ezért veszélyes volna egy si­kertelen párt mellé még egy rossz pártot alapítani”. Hogy ez a párt mennyiben volt sikeres, és mennyiben sikertelen, azon persze lehetne vitatkozni, de a lényeg most nem ez. Sőt, még csak az sem, hogy párttá szerve­ződik-e a Magyar Demokrata Fórum. (Különben, ha már erről van szó, inkább az a fő kérdés, hogy szocializmust akarnak-e, vagy sem, s ha igen, akkor milyet. Hitem szerint az erre adott felelet a vízválasztó.) A lényeg inkább az, hogy elmélyül-e mindenkiben, népben, mozgalmakban, szervezetekben (köztck a párt­ban, az állami szervekben, a Magyar Demokrata Fórum) a nemzetért érzett felelősség. Lesz-e erő az ideológiai és politikai nézetkülönbségeket félretolni, és a haza meg­mentésére, a magyarság érdekében egymással összefogni. Megállítani a pusztulást, az ország széthullását. A Magyar Demokrata Fórum — a híradások szerint — ezt akarja. Reméljük, nem csak a retorika szintjén. J f ■■Wowl tlűttbui.

Next

/
Oldalképek
Tartalom