Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-23 / 228. szám
1988. szeptember 23., péntek A kórházakról, az egészségügyi ágazat ellátottságáról tárgyalt a megyei tanács Magyar—román kapcsolatok a kormányszóvivői tájékoztató napirendjén (Folytatás iaz 1. oldalról) és eszközgazdálkodásának alakulásáról dr. Rácz László megyei főorvos az írásos anyag szóbeli ikiegészítőjé- ben elmondta, hogy fő törekvésük a megye területén aiz egyenlő esélyű betegellátás és az ésszerű betegbeu- talási rend kialakítása. A megyei tanács kiemelt figyelemmel kíséri a műszerellátottság alakulását, bár a jelenlegi anyagi helyzetben még a szín t antar tás is fokozott erőfeszítést jelent. A személyi feltételek biztosítása, a fluktuáció megaka- dályozása, az egészségügyi dolgozók bérezésének alakulása olyan hangulati kérdés, amely az egész gyógyító- munkát befolyásolja. Az egészségügyi osztály által összeállított anyag visszatekint a megye egészségügyi ellátásának közelmúltjára. Az országos vidéki átlagtól még; 1987-ben is elmaradtunk, 17. helyen vagyunk a 3161 gyógyítóágy- gyalL A VI. ötéves terv -során a szakmai ellátás szerkezete átszervezésekkel javult. A fekvőbeteg-intézmények rekonstrukciója mellett kiépült az Ú5 alapellátási, egészségügyi központok területi rendszere. Legnagyobb , integrált egészségügyi intézményünk a Pándy Kálmán megyei kórház Gyulán, A fekvőbe- tegosiztályök túlnyomó többsége korszerűsített, viszont kedvezőtlenek a tüdőbelosz- táliy elhelyezési feltételei. Szétszórtak és kevésbé korszerűek a központi orvosi ellátás, diagnosztikai egységei. Elavult épületben működik a vérellátó osztály és a gyógyszertár, hiányzik a központi betegfelvétel és az előcsarnok,. A békéscsabai városi kórház rekonstrukciójának első üteme elkészült és ezért a belgyógyászat, a szülészet- nőgyógyászat, az intenzív és kisműtéti osztályok korszerű elhelyezésűek. Nem megfelelő viszont a sebészeti, traumatológiai, ortopédosztá- lyok működési elhelyezése. Hiányzik a központi laboratórium, a radiológia, a műtőblokk, a fizioterápia és a sterilező. Közös telephelyű a j á róbeteg-szakellá tás, amely rendkívül zsúfolt. Az orosházi városi kórház egy tömbben szolgálja a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Üj a diagnosztikai szárny, Régen várunk már erre az eseményre Békéscsabán: a Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap délután nyitotta meg dr. Selmeczi László kandidátus, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója az „Újabb régészeti leletek Békés megyében” című kiállítást. részben felújított a műtőblokk, hiányzik viszont az intenzív betegellátó és a dolgozói szociális részleg. Bár viszonylag új a kórház, de területe szűkös és kivitelezése rossz minőségű. Felújításra szorulnának a mezőhegyes! és a szeghalmi utókezelő kórházak, részben felújítottak a szülőotthonok. Az orvosi tevékenység mellett egyre inkább meghatározó a betegápolás minősége, amelyet 1987-ben vizsgáltak a kórházakban. Eltérőek az ápolás tárgyi feltételei, a munkaszervezés színvonala. Ugyancsak kórházanként változó az élelmezés minősége. Az intézmények gép- és műszerellátottsága rendkívül differenciált, bár az utóbbi időben nagyarányú megyei tanácsi segítséggel és helyi erőforrásból, társadalmi támogatással sikerült korszerű műszereket beszerezni. A hozzászólók sorában elsőként dr. Pintér Miklós professzor, áz egészségügyi és szociális bizottság elnöke tolmácsolta a testület véleményét, amely szerint bár sok a gond az egészségügyi ellátásban, nem indokolt katasztrófahangulatot érezni. Legnagyobb probléma a kórházakat kiszolgáló infrastruktúra helyzete, az épületek állaga, az élelmezés, a műszak elhelyezése. A felújításokat meggondoltan kell végrehajtani, s már a jövőFogliallkoztunk már e lap hasábjain is a megyénkben élő és dolgozó régészek munkájával1, ám így, egy csokorba szedve az elmúlt esztendők ásatásainak legszebb, légértékesebb darabjait, bizony elómulünik: mennyi értéket rejt a föld még manapság is! S mindnek kell építeni. Példa erre a megyei kórházban kialaki- tott 40 ágyas kardiológiai rehabilitációs részleg, amelyhez pénzhiány miatt tornatermet már nem tudtak építeni. Az orosházi tanácstagi csoport képviselői, valamint dr. Antal Mihály, az orosházi kórház igazgatója kérték, hogy a megyei tanács kiemelt figyelmet fordítson az orosházi kórház műszerezettségi és egyéb elmaradottságainak pótlására. Csamangó Vilmos, az egészségügyi szakszervezet megyei bizottságának titkára ismertette az ágazati szak- szervezet és az SZMT közös ülésének állásfoglalását a tárgyalt témával kapcsolatosan. Felhívta a figyelmet az egészségügyben dolgozók ' élet- és munkakörülményeire, egészségügyi állapotára. Kérte, hogy a megyei költségvetésből a jövőben is kiemelt mértékben részesüljön az egészségügyi ágazat. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese megerősítette, hogy folytatni kell a kórházi rekonstrukciókat és összehangolt műszerbeszerzési koncepciót kell megvalósítani, valamint érvényesíteni kell a progresz- szív betegellátást, korszerűsíteni a betegbeutalási rendet. Fontos, hogy a pénzügyi szabályozás tettei és szavai legyenek összhangban. az, ami a tárlókba került, csak töredéke annak, amit a régészeti osztály munka- tár sai az elmúlt években napvilágra hoztak. Nikotin Edit az alföldi vonaldíszes kerámiakultúra emberének maradványairól ír a kiállítás ismertetőjében. A földmunkák során Kertészszigeten., Füzesigyarma- fon és Mezőberényben találtak e korból — mint láttuk a kiállításon is — igen gazdag léletainyagot. A tiszapolgári kultúrának a hatvanas évek közepéiig: csak a temetőit ismerték, ám az utóbbi években mind nagyobb számban kerültek elő településeik is. A békéscsabai kiállításon dr. Szómáisizky Júlia a Batto- nyán feltárt falu leleteit mutatja be, melyek zömét kerámia adtia, de innen, Battonyáról származik azaz e korból származó egyedülálló maglelet, melynek alapján rekonstruálhatták a rézikor növényzetének egy részét. Békéscsabán a 3. számú cserépgyár ágyaigbányájában 13 kutat tártak feli. Értékes Kifejtette véleményét intézménye működéséről dr. Juhász László, a békéscsabai kórház igazgatója, valamint dr. Szepesvári Elemér, a megyei kórház főigazgatója. Az összehangolt egészségügyi munkára hívta fel a figyelmet Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára. Dr. Varga Imre SZMT- titkár a társadalombiztosítás önállóvá válásának lehetőségeiről szólt. Komáromi Gábor, Vésztő tanácselnöke, kifogásolta a megyei kórház onkológiai osztályára utalt betegek várakozási idejének hosszúságát, a mentővel szállított betegek utazási körülményeit. Borbola László megyei tanácstag reálisnak értékelte a beszámoló megállapításait a kórházak műszaki állapotára vonatkozóan. A megyei főorvos összegezte a megyei véleményeket és válaszolt a kérdésekre. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke végezetül javasolta, hogy a novemberi tanácsülésen módosításokkal kiegészítve terjesszék újra a téma határozati javaslatait a testület elé. A bejelentések sorában először a június 23-i megyei tanácsülésen „Békés megye egészségmegőrzési programja” című napirendhez kapcsolódó interpellációra tett intézkedésről készült jelentést fogadta el a testület. Ez a Battonyán keresztülhúzódó Száraz-ér szennyezettségének csökkentésével foglalkozik. A továbbiakban a testület titkos szavazással egyhangúlag dr. Gally Mihályt, Békéscsaba Város Tanácsának elnökét a megyei tanács végrehajtó bizottsága tagjai sorába választotta. Végül egy interpelláció hangzott el Ino- kai Jánostól (Békés), aki az új autóbusz-pályaudvar kapcsán kialakult közlekedési rendet kifogásolta, különösen a békéscsabai Malom téri decentrum állapotát és az utasok informálásának hiányát. A válaszban elhangzott, hogy 3 hónap után felülvizsgálják a tapasztalatokat, ám annyi máris bizonyos, hogy néhány kérdésben nézeteltérés van a me- gvei tanács közlekedési osztálya és a Volán között. A megyei tanács felkérte a közlekedési albizottságot a helyzet felülvizsgálatára, tapasztalatainak összegzésére, javaslatainak megtételére. B. Zs.—S. F. lelietanyagát látványosan, paravánnal imitált kutakban mutatja be a kiállítás. A szarmata és avarkori leletek közül az egyik legfrissebb, s talán legérdekesebb az az idén napvilágra került gazdag női sír, melynek alapján a temetéskori öltözetet próbálta rekonst- ruá'lini a szarvasi ásatás vezetője, dr. Juhász Irén. Medigyesi Pál Bélrnegyer határában egy késő avar temetőt tárt fel, amelynek leletanyaga sok látnivalóval siaoligál a múzeumlátogatóknak csakúgy, miint a Szatmári Imre által feltárt középkori templomok maradványai. 1985. nyarán Békéscsabán a Dózsa György úton középkori házaik maradványaira bukkantak, melyeknek 90 százaléka sajnos elpusztult. Maradtak a kályhacsempék, s néhány más tárgy, melyet ugyancsak érdemes megnézni miindiazoknak, akik november 13-ig betérnek a békéscsabai múzeumba. November 13-ig — írtuk —, ment sajnos csak addig: látható e régészeti kiállítás, Kár, hiszem manapság is romantikája van a régészetnek, sok látogatót vonz e téma, memicsafc egy bő hóna^ pig, hanem áfcár egy fél vagy egy teljes évig is. N. A. A Minisztertanács .ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón — mint az egyik napirendi pont előterjesztője — részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter. Marosán György kormányszóvivő elöljáróban az ülésen elhangzottakat foglalta össze. Mint elmondotta: a kormánynak az a szándéka, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítésével,, a döntések decentralizálásával összhangban kiépüljön a gazdasági érdekegyeztetés intézményes rendszere. Azt szeretnék,, ha a különböző érdekeket, különböző nézeteket képviselő szervezetek és intézmények közös tárgyalásaikon nyíltan feltárnák érdekeiket, egyeztetnék álláspontjukat, s ezt követően nyilvánosságra hoznák véleményüket. Ezért a Minisztertanács a mostani ülésén kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanács létrehozását. E testület tevékenységének középpontjában az első időszakban a bérmechanizmussal kapcsolatos kérdések és a bérekre vonatkozó konkrét megállapodások állnak. Az Érdekegyeztető Tanács nem jogszabályalkotó intézmény. Feladata a különböző javaslatok megvitatása, az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala, továbbá az érdekegyeztetés után a megállapodások rögzítése. A kormány felkérte az érdekelteket — a szakszervezeteket, a Gazdasági Kamarát, az OKISZ-t, a SZÖ- VOSZ-t és a TOT-ot —, hogy jelöljék ki a tanács munkájában részt vevő saját képviselőjüket. Dolgozzák ki a javasolt ügyrendet, ezt egyeztessék, majd tárják a Minisztertanács elé. A kormány részéről a munkát Medgyessv Péter koordinálja. Az egyéves működés tapasztalatait a Minisztertanács 1990 elején áttekinti. A kormányszóvivő hangsúlyozta: az érdekegyeztetés elképzelhetetlen nyilvánosság nélkül. Éppen ezért a tanács üléseiről, a vitákról, a döntésekről és az előterjesztésekről a lakosságot részletesen tájékoztatják. Az 1990-ben esedékes nép- számlálással kapcsolatban Marosán György kiemelte: teljeskörűen az alapvető fontosságú adatokat írják ösz- sze, a részletesebb információkat pedig a népesség 20 százalékára kiterjedő reprezentatív adatfelvétel segítségével szerzik meg. A teljes körű adatfelvétel — a népszámlálások programjában hagyományosan szereplő alapinformációk mellett — olyan adatokra is kiterjed, mint például a nyugdíj melletti foglalkoztatás, vagy az ingázás jellemzői. A szerkezetváltással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok elősegítik például a foglalkoztatásváltozással összefüggő kérdéskörök vizsgálatát. Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar—román államközi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramjában foglaltakról adott áttekintést az ülésen. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy a kormány a kapcsolatok széles körét vizsgálta meg, és a legfontosabb területekre vonarko- zóan*¥ögzítette az állami feladatokat. Rámutatott:a Minisztertanács döntésén tükröződött az a szándék és akarat, hogy kétoldalú kapcsolatainkat az élet minden területén fejleszteni kívánjuk a szomszédos Romániával, és e cél megvalósítása érdekében továbbra is aktívan, kezdeményezően lépjünk partnerünk felé. Természetesen a célok megvalósítása mindkét félen múlik, mi, a magunk részéről minden, a kapcsolatokat bővítő elképzelést támogatni kívánunk. A kormány abból indul ki, hogy a kapcsolatokat feszültségek terhelik; közvéleményünk aggodalommal figyeli a Romániában élő magyarság helyzetét, és nemzetközi aggodalom is mutatkozik a területrendezési elképzelések gyakorlati megvalósításával kapcsolatban. A Minisztertanács döntése értelmében konkrét kezdeményezésekkel élünk a politikai, a gazdasági, a kulturális, a lakossági, a tájékoztatási kapcsolatok számos területén. Ami az államközi kapcsolatok szintjét illeti: a román külügyminiszternek érvényes meghívása van, szeretnénk, ha ez mielőbb realizálódna. Megbeszélnivaló van, hiszen vannak olyan államközi egyezményeink — például a konzulátusok, a bukaresti magyar kultúrház működtetéséről —, amelyek érvényben vannak. Ezeket az államközi kapcsolatokat napirenden tartjuk továbbra is. Ismeretes az, hogy elvi meghívás hangzott el egy olyan küldöttség látogatásáról Romániába, amely a területrendezéseket a helyszínen tanulmányozná — emlékeztetett a külügyminiszter. A kormány — megerősítve egy korábbi ülésen hozott döntését — Horváth István belügyminisztert bízta meg e küldöttség vezetésével és a delegáció összetételének meghatározásával. A küldöttségben tanácsi szakértők, szakemberek, ország- gyűlési képviselők is lesznek. A formális meghívás megérkezését követően a delegáció mielőbb elutazik. Az illetékes tárcák a kormány ülésén feladatul kapták, hogy tegyenek intézkedéseket az árucsere-forgalom bővítésére, a termelési szakosítás, a harmadik piaci együttműködés, a közvetlen vállalati kapcsolatok lehetőségeinek feltárására és fejlesztésére. Ezt a munkát a gazdasági együttműködési vegyes bizottság fogja össze, amelynek ülésére várhatóan még' ez év őszén sor kerül. A kormány döntése alapján javasolni fogjuk, hogy még idén üljön össze a kulturális vegyes bizottság, és írjunk alá egy érdemi, a nemzetiségek igényeit is kielégítő kulturális munRatervet a két ország között. Indítványozzuk továbbá színtársulatok vendégszereplését, a történész vegyes bizottság tevékenységének aktivizálását. Kezdeményezni kívánjuk történelmi emlékhelyek kölcsönös megjelölését, ápolását, és a magyar—román kapcsolatok építésében kiemelkedő érdemeket szerzett magyar, román és nemzetiségi személyiségek erkölcsi megbecsülésének kifejezésre juttatását. Szorgalmazzuk az akadályok felszámolását a nagyar és a román sajtótermékek előfizetésében és terjesztésében, készségünket nyilvánítjuk ki, hogy a magyar televízió ' és román partnerintézménye között egyezményes, tervszerű kapcsolatok jöjjenek létre. A továbbiakban a külügyminiszter ismertette a lakossági kapcsolatok területén tervezett kezdeményezéseket, köztük a vámeljárás egyszerűsítését és gyorsítását, a kishatárforgalmi átkelőhelyek számának növelését. Hangsúlyozta: tárgyalásokat kívánunk folytatni családegyesítési, kivándorlási kérdések, kérések gyorsabb elintézéséről, és az áttelepültek problémáinak rendezéséről is. Ami a hazai részét illeti a kormány határozatának: egyebek között a román kultúra értékeinek folyamatos magyar- országi bemutatásáról volt szó fnind a könyvkiadás, a színház, a rádió és a televízió területén. Az ülésen kifejezésre jutott, hogy érdekünk: a román nép által létrehozott értékek eljussanak a magyar közönséghez is. Szarmata nő, az elképzelt halotti ruhában Fotó: Gál Edit Csak rövid ideig láthatjuk? Régészeti kiállítás Békéscsabán II modellről — A megye egészségügyi életének egészétől nem választható el a kórházak helyzete, de legalább ekkora jelentősége Van a kórház előtti és a kórházi kezelés utáni gondozásnak (— hallottuk a tanácsülésen. A megyei főorvos felhívta a figyelmet a csorvási modell jó példájára. Szilágyi Menyhért, Csorvás Nagyközség /Tanácsának elnöke, megyei tanácstag alakulásától kezdve szívügyének tekinti az idősek klubját, annak továbbfejlesztését. — ,A 70 férőhelyes idősek klubjában naponta 30 bejáró idős emberrel törődnek — mondja —, a többiek bent laknak. Közülük többen anyagilag is hozzájárultak a klub bővítéséhez, 50-50 ezer forintot (adtak a fejlesztéshez. Hat ágyon tudunk elhelyezni átmenetileg (maximum 3 hónapig) olyan idős kordákat, akik a kórházból kikerülve utógondozásra szorulnak, de a hozzátartozóik nem tudják .ellátni őket, nincs szabadságuk, lehetőségük a gondozásra. Az átmeneti gondozóhely, szállás minimális térítési díja 2500 forint havonta, de differenciáltan változhat a hozzátartozók jövedelmétől függően maximum naponta 180 forintig. Május óta biztosítjuk ezt a lehetőséget községünk lakóinak, nagyon népszerű lett azóta, újabb igényeket ikellene kielégítenünk. Gondolunk majd az intézmény bővítésére, hogy az idős emberek jó körülmények között, megszokott csorvási környezetükben élhessenek.
