Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

1988. szeptember 19., hétfő Tetszetős külsejű házat épített Sarkadon, a Béke sé­tányon a Békés Megyei Épí­tőipari Szövetkezet. Az épü­let, amely 15 lakást, és egy gyógyszertárat foglal magá­ban, jó ideje késznek lát­szik. Mégsem lakják. A vá­rosi jogú nagyközségi tanács műszaki osztályán, megtud­tuk, a szövetkezet készre je­lentő levele alapján a beru­házó, az OTP Békés Megyei Igazgatósága a műszaki át- adóls-átvételi eljárást július 28-ára tűzte ki. Ez azonban a jegyzőkönyv szerint meg­hiúsult, mert jó néhány mi­nőségi kifogás mellett a ház­ból' hiányoztak a közművek; nevezetesen a gáz és a víz. A jegyzőkönyvben, megfo­galmazták: a kivitelező csak akkor jelentsen ismét kész­re, ha valóban úgy is van. A szövetkezet augusztus 12-i .levelében arról értesí­tette a beruházót, hogy au­gusztus 29-éne teljesítik a szerződésben foglaltakat. Ezért az OTP szeptember 6-ára ismét összehívta a műszaki átadásra a hatósá­gok képviselőit. Most is hiá­nyoztak a dokumentációk, maradtak minőségi kifogá­sok, de már a csapokból folyt a víz, gáz viszont to­vábbra sem volt. A második műszaki átadáson részt ve­vők — a beruházó, a kivi­telezők és a hatóságok kép­viselői — úgy döntöttek, mégsem tekintik meghiú­sultnak az eljárást. Inkább megkezdettnek. Szeptember 14-én befejezik a műszaki átadást-átvételt — ígérték. Annál is inkább, mert a Dé­Es a lakók mikor költözhetnek? gáz .gyulai kirendeltségének jelenlevő képviselője ígére­tet tett arra, hogy ha a ki­vitelezőtől megkapja a gáz- bekötési tervet, nyolc napon belül elkészül. Az egybegyűltek — leg­alább húszán voltak — csak azt nem értették: miért fá­rasztóit tak id.e már másod­szor is hiába ennyi embert? Károlyi László, a szövet­kezet főmérnöke a július 28- ai műszaki átadás meghiú­sulásával kapcsolatban el­mondta, a készre jelentés időpontját egyeztették alvál­lalkozóikkal, ám a gázveze­téket lefektető ÁÉV nem ké­szült el, s így őík sem tud­ták a vízvezeték építését be­fejezni!. Ezért nem volt víz. A Dégázt pedig értesítették, hogy helyezze üzembe a há­lózatot, ez azonban, nem tör­tént m!eg... — A szövetkezet ennek ellenére másodszor is kész­re jelentette a házat. Vajon, mint generál kivitelező, mi­ért nem akkor tette ezt, mi­után meggyőződött, hogy a műszaki átadás összes — alapvető — feltétele teljesí­tett? — ezt kérdeztük Ta­mási Gézától, a Békés Me­gyei Építőipari Szövetkezet elnökétől. r- Mi egyszerűen, nem gondoltunk arra, hogy a Dé- gáz 15 napon belül — eny- nyivel kell, hamarabb készre jelenteni — nem köti rá a házat a télepülés gázhálóza­tára. Az egész csak fél na­pos munka lett volna ... Feltételeztük, elkészülnek a műszaki átadásra. Arról pe­dig, hogy a dokumentáció nem jutott el hozzájuk, én. is csak most értesültem. A mi hibánk, s ezt felelősség­re vonás követi. Számomra ebből az a .tanulság, hogy a feladatokat még személyre szabóttabban kell elosztani — úgy látszik, ezt az egye­sítés után több mint egy évvel sem sikerült teljesen megoldani. — Nem sajnálja azokat, akik már másodszorra jöt­tek össze Jeleslegesen? — De igen.. Higgye el, kí­nos számunkra ez az ügy. Tudom, nem tesz jót hí- rünkineik, s félő, hogy a sar­kad! létesítményünknél ró­lunk alkotott vélemény ki­hathat következő vállalkozá­sainkra isi. A sarkad! házat 1982-ben alapozták. A Délép 1985-ben vette át, tőle örökölte a Bé­kés Megyei Építőipari Szö­vetkezet. Az építkezés befe­jezésének határideje az el­múlt év novemberében volt; fezt a beruházó — megértve az anyaghiányt — közös megegyezéssel ez év áprili­sára módosította. S még ez­után is fél évet kellett vár­ni a műszaki átadásra. A szövetkezet szerint a fő ok a krónikus anyaghiány, a szállítási kötelezettség meg nem tartása volt — de mint a fentiekből kitűnik, a szer­vezetlenség is. Régi problé­ma ez már az építőiparban. Az átadás-átvétel körüli hu­zavona tálán ezért nem rá­zott meg senkit igazán... Kép, szöveg: Szőke Margit Keré|(j)iros rabló * Csalétkek voltak a lányok A bűncselekmények egy részénél a sértett adott hely­zetben tanúsított magatar­tása döntő szerepet játszik. A bűnügyi tudományokban a viktimológia foglalkozik ezzel a kérdéssel, s a tudományág képviselői szá­mos példával bizonyítot­ták, hogy például a rablás elkövetésénél a szenvedő alany viselkedéséből — ha ehhez az egyéb ■ feltételek is adottak — szinte egyenesen következik, hogy az illető bűncselekmény áldozata lesz. Ilyen eset történt Békés­csabán, augusztus 24-én. M. G., 63 éves helyi lakos ezen a napon is úgy ment el ott­honról, mint máskor. Abbé­li félelmében, hogy — mi­vel egyedülálló —, házát ki­fosztják, minden készpénzét, s értéktárgyait magához vet­te, amikor délelőtt elindult az ügyeit intézni. Négy da­rab 10 000 forintos autónye- remény-betétkönyv és 52 ezer forint volt nála. Mi­után dolgát elvégezte, úgy gondolta, a munka jutal­mául megérdemel egy deci szilvapálinkát. Az ital hatá­sára azonban rájött, hogy nagyon egyedül van, ezért elment a Kossuth térre, bíz­ván abban, hátha összeis­merkedhet valakivel. Ott meglátott két fiatal lányt — T. Andrea, 15 éves szak­munkástanulót és M. Ildikó, 16 éves foglalkozásnélkülit —, s hozzájuk ült egy pád­ra. Beszédbe elegyedtek: a férfi elmondta, nincs senki­je, és meghívta a lányokat az Ipar vendéglőbe’ söröz­ni. Itt eldicsekedett azzal, hogy mennyi pénze van, mert úgy gondolta, a lá­nyok bizonyos összegért kap­hatók lesznek bármire. A vendéglőben csatlakozott a társasághoz Búza Zoltán 20 éves foglalkozásnélküli, bün­tetett előéletű férfi, s együtt ittak tovább. Egy idő múl­va M. G. megpróbálta el­hívni a lányokat a lakására, de ők inkább úgy döntöttek, előbb még térjenek be a Kispipa vendéglőbe. Tovább folytatták az ivászatot, a sört rummal „csapatták szét”. Ekkorra azonban a lányok és Búza eltervezték, hogy kirabolják az egyre részegebb férfit. Az alkohol­tól elkábult idős embernek azonban még működött a hetedik érzéke — a többi már alig —, amellyel meg­sejtette a bajt. Ezért kisie­tett a vendéglőből, kerék­párjára szállt és hazaindult. Búza utánarohant, szerzett egy kölcsönbiciklit és a nyo­mába eredt. Amikor utol­érte M. G.-t, tarkónvágta, lelökte a kerékpárjáról, s kivette a magatehetetlen em­ber zsebéből a készpénzt. S mint aki jól végezte dolgát, visszament a lányokhoz, s elindultak dorbézolni. Taxi­ba szálltak, a Veszély csár­dába vitették magukat. On­nan átmentek Békésre, az Omnia presszóba, s ezután tértek vissza a megyeszék­helyre. Mindenhol dínom- dánomot tartottak, vacsoráz­tak, pezsgőztek. M. G. miután észheztért, azonnal bement a rendőr­ségre és feljelentést tett is­meretlen tettesek ellen. (Ez este 8 órakor lehetett.) Há­rom órával később a rend­őrség, a forró nyomon elin­dulva, a Lencsési étterem előtt — állampolgári segít­séggel — csípte nyakon az elkövetőket. Rablás bűntettének alapos gyanúja miatt mindhármu­kat őrizetbe vették, sőt már az ügyészség elrendelte az előzetes letartóztatásukat is. Az idős férfi szerencséje a szerencsétlenségben, hogy az 52 ezer forintjából 47 és fél ezret nem költöttek el támadói, ezért ezt a pénzt megkapta. (bundula) Megújul a filmgyártás A legkorszerűbb video- szinkron-berendezéssel sze­relték fel a közelmúltban a Magyar Szinkron és Vi­deo Vállalat két műtermét. A korábbi, tekercsenkénti filmszinkronizálást felváltó új elektronikus módszer vi­lágviszonylatban is csúcs- technikának számít. Jelenleg tárgyalnak arról, hogy a Mokép — a Magyar Televízió mellett a másik legnagyobb megrendelő part­ner — anyagi segítségével a harmadik műteremben is az új szinkrontechnika tegye könnyebbé és gyorsabbá a munkálatokat. Emellett a novemberben érkező és januártól műkö­dő új videoátírók lehetővé teszik, hogy a szinkronizá­lás elő- és utómunkálata is a vállalatnál történjék. így a vállalat műhelyeiből már vetítésre készen kerülnek ki a filmek. Ezt a televízió megnövekedett filmfelhasz­nálási igénye teszi szüksé­gessé. Önálló zeneoktatás Mezőkovácsházán Évtizedekig csak magán­úton folyt zeneoktatás Me­zőkovácsházán. Szervezett oktatásról 1972-től beszélhe­tünk, 1985-től a Battonyai Állami Zeneiskola kihelye­zett tagozataként folytatták a munkát. Ekkor külön épü­letet is kapott a zenei kép­zés. A tanszakok a tanárok létszámának növekedésével bővültek zongora-, furulya-, rézfúvós-, majd gitárszakra. A battonyai zeneiskolával kötött szerződés ez év július 31-én lejárt. Közben megte­remtődött a feltétele az ön­álló oktatásnak. Néhány hó­napi előkészítő munka után a megyei tanács művelődési osztályának hozzájárulásával a Mezőkovácsházi Városi Tancs V. B. 1988. szeptember 8-i ülésén határozatot hozott az önálló zeneiskola műkö­désére. Az intézmény veze­tésével Molnárné Sinka Andrea zenepedagógust bíz­ták meg egy évre. A tanév­nyitóra a napokban került sor, amely nemcsak évkez­detet, hanem új korszakot is jelent az iskola életében. — Mit jelent az önállóság, hogyan működik az iskola? — kérdeztük Molnáráét az irodájában. Szakmailag tényleges elő­relépést jelent az önállóso­dás. Intézményünk másfél éve működik, eddig a tago­zatot Kmetykó László vezet­te, jó alapokat biztosítva a továbblépéshez. Pillanatnyi­lag hat teremben oktatunk, amihez kapunk még négyet, így minden szak külön gya­korolhat. E-eendő növendé­keink felvételi meghallgatás son, majd egy évig előkép­ző foglalkozásokon vesznek részt. A hangszeres tanulmá­nyokat csak ezután kezdhe­tik el. Az oktatásban a leg­nagyobb probléma az otthoni hangszerek hiánya; sok gyer­meknek az iskolába kell be­járnia gyakorolni. — A létszámban van vál­tozás? — Igen. A zeneiskola meg­alakulásáig csak zongora­szakkör volt 25-30 résztve­vővel. Az első zeneiskolai évben ez a szám 60-ra, ta­valy szeptemberre 90-re nőtt. Jelenleg 100-nál tar­tunk, de még várható néhány jelentkező. Hat "pedagógus főállásban dolgozik, 10-15 fős csoportokkal. Növendé­keink túlnyomó részben a helyi általános iskola tanu­lói, de egyre nő a vidéki és gimnáziumi tanulók száma. Egy óvodás korú tanulónk van, hangszeres előkészítőre jár, és hárman valószínű ze­nei pályán fognak továbbta­nulni. Ők a felkészítő tago­zatra járnak. Az oktatás az állami zeneiskolai tananyáig alapján történik, hivatalos tankönyvekből, a megszabott keretek között. A tanulók minden év végén vizsgát tesznek, bizonyítványt kap­nak, amely középfokú zene­iskolába való jelentkezésre jogosít. — Hogy képzelik a jövőt, a folytatást? — Szeretnénk minél több tanszakot indítani az érdek­lődésnek megfelelően. A környező iskolákkal tovább­ra is kooperatív kapcsolatot tartunk. Az oktatómunka mellett a város kulturális életének színesítését is segí­teni kívánjuk. Jelenleg a gi- társzakcrt szüneteltetjük, mert nincs oktatónk, de nem aka­runk lemondani róla. Ahhoz, hogy minden pedagógusnak teljes óraszámot tudjunk biztosítani, nagyobb gyerek­létszám szükséges. Az önál­lóság talán ezt a gondot is enyhíti. Természetesen az önálósághoz, a fejlődéshez pénz is kel! Hangszerre az éves 46 ezer forintos keretet már elköltöttük, a berende­zéseinket pedig különböző kölcsönakciókkal oldottuk meg. Á megyei pedagógiai intézettől kapunk 20 ezer fo­rintot, amelyen hegedűket szeretnénk vásárolni. Ez azért is érdekes, mert ez évi egyik fő célkitűzésünk a he­gedűtanszak fejlesztése. Munkánkat szerepléseinkkel, eredményeinkkel kívánjuk bizonyítani. H. M. Körösladány, mint környezetvédelmi modellfalu? Körösladányban a nagy­községi tanács végrehajtó bizottságának augusztusi ülé­sén hangzott el, hogy Bé­késiben, a leendő környezet­védelmi modellimegyében, községüket szeretnék kör­nyezetvédelmi modellfaluvá fejleszteni. Ennek előzmé­nyeiről, lehetőségeiről kér­dezősködtünk Bogya Ferenc- től, a nagyközségi tanács műszaki ügyinétzőjétől — Hogyan vetődött fel, hogy Körösladány a környe­zetvédelmet tekintve modell­ként álljon a megye többi települése előtt? — Községünk kedvező ter­mészeti adottságokkal ren­delkezik. A Sebes-Körös, an­nak árterülete, a holtágak mentén az erdők, a falut övező kertek megőrizték, ha nem is a táj eredeti állapo­tát» de a folyamszabályozás utáni környezetet. Mindez szerintünk lehetővé teszi, hogy a nagyközség környe­zetvédelmi modellé fejlőd­jön. Természetesen ezt nem máiról holnapra akarjuk megvalósítani, célunkat egy hosszabb folyamat eredmé­nyeként szeretnénk elérni. Tervünkkel községünkben újabb ösztönzést szeretnénk adni a természeti értékek .megőrzésének. A célhoz vezető úton aka­dályok sorakoznak. A szeg­halmi NEB ez évi vizsgála­ta szerint a szeméttelep sze­mét elhelyezésére nem al­kalmas, ártalmatlanítás egyáltalán .nem történik; ki­épített szennyvízhálózat, szervezett szemétgyűjtés egyáltalán nincs a nagyköz­ségben. Bogya Ferenc el­mondta, hogy a jelenlegi szeméttelepet — a végre­hajtó bizottság állásfoglalá­sa szerint — jövőre meg kell szüntetni, a községrendezési terv alapján az új szemétte­lep a Csepel Autógyár kö- röslladányi részlege mögött lesz. Gondolkodnak az ár­talmatlanítás mikéntjén is, a szennyvizeit mindenképpen tisztítani szeretnék. A szennyvízhálózat tanulmány­terve már megvan. Ez — is­merve a mai- árakat — csak társulás formájában kivite­lezhető. Főleg a szennyvíz- tisztító telep a drága, egy kisebb teljesítményű, ol­csóbb berendezésre lenne szükségük. Az elmúlt hetekben felme­rült a térségi szemétgyűjtés gondolata. Térítés ellenében a szeghalmi költségvetési üzem végezné ezt a munkát, de a vb inkább a helyi megoldást javasolja. Évente kétszer, tavasszal és ősszel a falu területén lomtalanítást szerveznek. A Merán-kastély előtti park nagyon ápolat­lan, erre, és a többi park gondozására kertészt szeret­nének alkalmazni! A községben két jelentős ipari üzem dolgozik, a Me- takémia és a Csepel Autó­gyár körösladányi részlege. Innen a veszélyes hulladé­kok egy részét elszállítják, a Ma még a szippantókocsik a szeméttelep melletti gödörbe szállítják a szennyvizet Fotó: Oravszki Ferenc másik .részét az előírások­nak megfelelően helyben tá­rolják. * * * — Mi a véleménye a kö- rösladányiak elképzeléséről? — kérdeztük Mastala Ger­gelytől, a megyei tanács kör­nyezetvédelmi főmunkatiár- sátóL — A megyében először náluk fogalmazódott meg ez a törekvés. Elképzelésüket nagyon jónak tartom, őszin­tén feltárták a hiányosságo­kat, amelyek nemcsak kö­rösladányi, hanem megyei, sőt országos gondok. A me­gyei tanács által létrehozott szakbizottságok most dol­goznak a modellroegyei program feladattervén, amely meghatározza rövid, közép- és hosszú távon a tennivalókat. Ebben szere­pel majd az is, hogy ki kell dolgozni a kömyezetvédeilmi modellfalu követelmény­rendszerét. Erről most még nem tudok mit mondani. Ki­dolgozása 1989 első félévé­ben várható. Maga a fel­adatterv szeptember végére készül el, ez évben vala­mennyi intézmény, szerv, gazdálkodó egység megkap­ja. — Hogyan valósulhatnak meg ezek a tervek, hiszen — köztudott — a községi tanácsoknak minimális a költségvetése? — Megyei környezetvédel-. mi alapot hozunk létre, ez­zel akarjuk se#gítemi a prog­ram megvalósulását. (molnár) Műszaki átadás közművek nélkül?

Next

/
Oldalképek
Tartalom