Békés Megyei Népújság, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-16 / 222. szám

1988. szeptember 16., péntek 1 T ra Ti ÍT 1 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 2 a 2 rr » II nagyvilág-JW • MARJAI JÓZSEF MOSZKVÁBAN TÁRGYAL Csütörtökön Moszkvába utazott Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, kereskedelmi miniszter, hogy megbeszéléseket fóly- tasson a szovjet kormány vezetőivel a két ország gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködésének, valamint a kereskedelmi kapcsolatok alakulásának időszerű kérdéseiről és a so- .ros teendőkről. • FRANCIA KÜLÜGYI ÁLLAMMINISZTER PRÁGÁBAN Prágában nagy jelentősé­get tulajdonítanak Roland Dumas francia külügyi ál­lamminiszter ma kezdődő háromnapos hivatalos láto­gatásának. Csehszlovák rész­ről mindenekelőtt Dumas út­jának politikai jelentőségét hangsúlyozzák, és utalnak arra, a franciaországi tava­szi kettős választások befo­lyásolták Párizs külpolitiká­ját. Franciaország be akar­ja hozni lemaradását a Ke­let-politikában, Prágában e törekvés egyik megnyilvá­nulásának tekintik Dumas mostani látogatását. • HURRIKÁN — TÁVOLODÓBAN Szerdán eltávolodott Ku­bától minden idők egyik legfélelmetesebb erejű hur­rikánja, a „Gilbert”. A szi­get nyugati csúcsától 50-60 kilométerre haladt el a for­gószél, amely a központ kö­rül már elérte az óránként 337 kilométeres sebességet. Puerto Rico, Dominica, Haiti és Kuba szerencséje az, hogy a hurrikán „sze­me” a tenger fölött vonult el, nem úgy, mint Jamaicá­ban, ahol a modern kor leg­nagyobb természeti kataszt­rófáját okozta. A veszélyzóna szerdán Me­xikóba ért. A vihar a csü­törtökre virradó éjszaka a Yucatán-félsziget fölött járt. • VÉL AJ ATI HAZAÉRKEZETT Csütörtökön hazaérkezett Teheránba Ali Akbar Vela- jati iráni külügyminiszter, aki • három héten keresztül vezette országa küldöttségét az iraki—iráni háború lezá­rását célzó genfi tárgyalá­sokon. Az írna iráni hírügynök­ség szerint Velajati megér­keztével hangsúlyozta: or­szága tiszteletben tartja az ENSZ BT 598. számú hatá­rozatának minden pontját, de nem engedi, hogy Irak felrúgja azt az 1975-ös al­gíri megállapodást, amely a Shatt-el-Arab folyót jelölte meg a két ország határa­ként. • ISMÉT TÁBORNOKOK KÍNÁBAN Huszonhárom év után is­mét vannak tábornokok a kínai hadseregben. A Zsen- min Zsipao című kínai pártlap csütörtöki beszámo­lója szerint 17 magas be­osztású katonatiszt táborno­ki kinevezést kapott, miután a hatóságok úgy döntöttek, hogy visszatérnek a koráb­ban használt hagyományos katonai rangokhoz. Kínában 1965-ben, Mao Ce-tung idejében törölték a tábornoki és egyéb katonai rangokat, sőt, megtiltották a tiszti egyenruhák használa­tát is. Sörsátrak Teréz hercegnő mezején Ha ősz és sör, akkor München! Bár Oktoberfest a neve a ren­dezvénynek, Valójában mindig szeptemberben az idén 17-én — verik csapra /a hordót, is akkor kezdődik a 16 napos mulatság. A nagy napot megelőzően lázas a készülődés a Theresienwiese kör­nyékén: a müncheni serfőzdék hatalmas — egyenként 5 ezer fé­rőhelyes — sátrakat állítanak. S hogy miért éppen itt? A sör- fesztiválnak történelmi gyökerei vannak: 1810 októberében ezen az akkor még név nélküli réten hasonló ünnepségre hívta ösz- sze a népet iLudwig bajor király abból az alkalomból, hogy há­zasságot kötött Therese von Sachsen — Hildburghausen herceg­nővel. Amint az ia fentiekből azonnal kiolvasható, a terület a hercegnőről kapta nevét. A hálás utókor kegyelettel emlékezik a bölcs elődökre: a nyi­tó ünnepséget ►— amikoris München polgármestere bronz kala­páccsal kongatja (meg a hatalmas hordót — a bajor tévé egye­nes adásban közvetíti. Így azután aki nem szereti a tömeget és inkább otthon marad, az is kap valamit — legalább a látványos­ságból. .Tömeg jnz van ilyenkor, csak úgy kavarog a nép, pörge kalapos, bőrnadrágos helybéliek vegyülnek az idegenek áradatá­val. Ez utóbbiaknak bizony alaposan meg kell tervezniük münc­heni útjukat: 'jó kelőre elkel ilyenkor minden szállás, még a váro­son kívül is. Az idén hétmillió látogatót várnak a bajor fővá­rosba! v Sz. J. AIDS-KÖRKÉP SIDA, SZPID, AIDS. E három szó valamelyikét a világ bármely pontján meg­értik. Korunk pestise ma már a világ összes országát érinti. Az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) július végi adatai szerint mintegy 108 ezer AIDS-beteget tartanak nyilván a világon, a fertő­zöttek száma pedig óvatos becslések szerint is több millió. Egyedül az Egyesült Álla­mokban több mint 69 ezer a betegek száma, eddig több mint 35 ezren estek áldoza­tul a gyilkos kórnak, és legalább másfél millió.em­ber hordozza vérében a vég­zetes HIV-vírust. Szakembe­rek ugyanakkor elképzelhe­tőnek tartják a kötelező szű­rés bevezetését is, mivel a mostani helyzetre alapozott becslések szerint 1993-ra már 450 ezer lesz az ameri­kai AIDS-esek száma. A világ és a nyugat-euró­pai AIDS-statisztika máso­dik helyén Franciaország áll. A szocialista országok kö­zül Bulgáriában tervezik a kötelező szűrés bevezetését. 1990-ig a 18-70 év közötti bolgár állampolgárokat vizs­gálják meg, azaz, mintegy 8.7 millió embert. A Szovjetunióban jelenleg 64 vírushordozót tartanak nyilván, egy betegen pedig már jelentkeztek a betegség tünetei. Széles körű szűrést nem terveznek, ugyanakkor rendszeresen szűrik a rizikó- csoportba tartozókat. FAPAPUCS­és táskarAdió-tilalom Szigorú öltözködési rendsza­bályokat léptettek életbe az olaszországi idegenforgalom egyik gyöngyszemének számító Capri szigetén, sőt korlátozni akarják a látogatók számát is. Capri város főterén és a kör­nyező utcákban ezentúl csak felöltözve tartózkodhatnak a tu­risták. Ezeken a helyeken nem járkálhatnak fürdőruhában, fa­papucsban. nem mutatkozhat­nak félmeztelenül, sőt még be­kapcsolt zseb- vagy táskarádió­val sem közlekedhetnek az ut­cán. E szigorú rendszabályok megszegőit akár félmillió líra bírsággal is sútjhatják. Az in­tézkedések sejteni engedik, hogy Capri szigetét afféle elit üdülő­helynek szeretnék megtartani. Miután nemrég 12 ezer fővel rekordot döntött az egy napra a szigetre ránduló turisták szá­ma, a hatóságok beutazások korlátozását is tervbe vették. Csökkentették a kompjáratok számát, és szigorúan ellenőriz­MARKTREDWITZ, NSZK: 44 méter 44 centiméter hosszú a világ legnagyobb menyasszonyi fátyla, s így valószínű, be fog kerülni a Guinness-féle Rekor­dok Könyvébe. A készítői a fátylat el akarják adni, s a be­folyt összeget a gyermekek megsegélyezésére fordítják (Telefotó) ték, hogy az utasok száma nem haladja-e meg az engedélyezet­tet. Latolgatják a viteldíjak emelését is, távol tartandó a mezítlábas turistákat. SZOKATLAN FELADAT A YARDON A Scotland Yard szakér­tőit a londoni múzeum szo­katlan feladat elvégzésére kérte fel. Annak az ingnek a vérnyomait kell . vegyi elemzés alá vetniük, ame­lyet 1649-ben kivégzésekor viselt I. Károly angol ki­rály. A legkorszerűbb esz­közökkel felszerelt londoni rendőrség számára a feladat nem okoz problémát. Kér­dés csupán az, mire jó ez a vizsgálat? A MAGA NEMÉBEN egyedülálló műtét Az angliai Manchester egyik kórházának sebészei egyedülál­ló műtétet hajtottak végre. Egy 41 éves nő fülébe 22 csatornás miniatűr elektronikus berende­zést ültettek be. A berendezés az összekötőhíd szerepét tölti be a károsodott sejtek és a hal­lóidegek között. A fül külső járatába egy speciális procesz- szorral ellátott miniatűr mikro­font helyeztek el, amely a jel­zéseket a bőrön keresztül a be­ültetett készülékbe vezeti. Gra­ham asszony két éve vesztette el teljesen a hallását. Most az ..elektronikus fül” jóvoltából első ízben hallgathatja három­éves unokájának a csicsergését. KÍGYÓ SZAKÍTOTTA MEG A RÁDIÓADÁST A napokban az ugandai rádió esti programja megszakadt, mert a stúdióba bemászott egy mérgéskígyó. A bemondó felé közeledett, aki annyira meg­ijedt, hogy megszakította a szö­veg olvasását, és azt dadogta, hogy jó éjszakát. Kampalában azt hitték, hogy megdöntötték a kormányt. Reggel azonban minden kiderült. Az utóbbi hu­szonhat évben Ugandában négy­szer döntötték meg a kormányt, és az első lépés mindig az volt, hogy elfoglalták a rádióállo­mást. n Mezsdunarodnaja Zsiznyben olvastuk A magyar peresztrojka 2. irta: Oleg Rumjancev, a Szocialista Világrendszer Közgazdasági Intézetének tudományos munkatársa Mi is valóban a politikai reform magyar módra? Számos magyar társadalomtudós véleménye szerint törekvés a kö­vetkező elemek hatékony párosításának és funkcionális össz­hangjának elérésére: társadalmi demokrácia; szigorúan a törvény keretein belül működő hatékony vezetői bürokrácia; a magas fokú gazdaságosságot megcélzó technokrácia és lo- gokrácia, azaz tudomány, mint olyan erő, mely képes előre látni és aktívan részt venni a politikai döntések előkészíté­sében és meghozatalában. Nézetünk szerint az érett szocia­lista társadalomnak voltaképpen e négy ,,-krácia” harmo­nikus kapcsolatát kell képeznie, amelynek mindegyike sa­játságos szabályozó, és korlátozza a többieket. A ,,-kráciák” közül az egyetlen, amely a szocializmusban megengedhetet­len, de amely szilárdan rögződött benne, az ideokrácia, az ideológiai manipuláció dogmatikus nyomása a társadalom élettevékenységének valamennyi szférájára. Magyarországon úgy tartják, hogy éppen „a szent szövegek értelmezőinek” ellenőrizhetetlen uralma kérdőjelezi meg a szocializmusnak, mint történelmi alternatívának a vonzerejét. Jellemző, hogy a reform fő irányait a különböző erők általában egyformán látják. Ezek: a) a szocialista árugaz­daság hatékonyan működő piaci mechanizmusainak erősí­tése és kiterjesztése; b) a néphatalom és az érdekképviselet olyan demokratikus rendszerének megteremtése, amely megfelel a szocializmus eszményeinek és értékeinek; c) az országon belül olyan szövetségi politika érvényesítése az életben, amely a különböző, építő módon egymással együtt­működő, a szocializmus, a demokrácia megszilárdításának elősegítésére irányuló törekvésekben egységes társadalmi erők és mozgalmak politikai szövetségén és közmegegyezé­sén alapul; d) az általános emberi normák és értékek tisz­telete, az egyén és a közösség alkotmányos jogainak követ­kezetes érvényesítése a gyakorlatban; e) Magyarországnak, mint a Varsói Szerződés Szervezete, a szocialista közösség tagjának hűsége a szövetséges! kötelezettségeihez (nem ki­lépés a Varsói Szerződésből). A célok — ilyen vagy olyan mértékű — egysége mellett azonban a célok elérésére szolgáló eszközökre vonatkozó né­zetek távolról sem egyformák Magyarországon. Ezek az eltérések érthetőek lesznek azoknak a koncep­cionális dokumentumoknak az elemzésekor, amelyek az or­szág politikai reformjának kincsestárát komoly mértékben gyarapították. E dokumentumok közé sorolható a Fordulat és reform (1986) és a Társadalmi szerződés, avagy a politi­kai fejlődés feltételei (1987) című programok, Az MSZMP szegedi elméleti konferenciájának anyagai (1987) a Reform és demokrácia (diagnózis és program) című dokumentum (1987), valamint Az MSZMP országos értekezletének állás- foglalása a párt feladatairól és a politikai intézményrend­szer fejlesztéséről (1988). Néhány szó mindegyik koncepcióról. 1. A Fordulat és reform a magyar Hazafias Népfront tár­sadalompolitikai bizottságának megrendelésére készült alter­natív dokumentum a gazdasági reform irányairól és a po­litikai átalakulásokkal való kölcsönviszonyáról. A társada­lomtudósok egy csoportja közös erőfeszítésének az eredmé­nye, amelyet Lengyel László, Antal László és Tardos Már­ton koordinált. 1986 októberében a koncepciót az MSZMP Központi Bizottságának javasolták megvitatásra, hogy elő­segítsék az anyagok előkészítését az MSZMP Központi Bi­zottságának 1986 novemberi ülésére. Akkor a Központi Bi­zottság véleménye igen lakonikus rövidségű volt: „A prog­ram kidolgozása nem a népfront, hanem a párt feladata”. De 1987-ben a sors a szóban forgó koncepció felé fordí­totta a figyelmet. Az év közepén rövidített változata nap­világot látott a Közgazdasági Szemle című közgazdasági folyóiratban, egyúttal közzétették azt az anyagot, mely tar­talmazza az MSZMP KB mellett működő közgazdász-mun­kacsoport ülésén e dokumentumról folytatott vitát. Végül, ugyanennek az évnek a júniusában a párt, majd szeptem­berben a kormány kidolgozta stabilizációs és kibontakozási programját. Nézetünk szerint, ennek egy sor megállapítá­sában elég világosan észrevehető a Fordulat és reform gaz­dasági-politikai koncepciójának hatása. 2. A szegedi országos elméleti tanácskozáson több szek­ció működött, köztük egy önálló szekció a politikai rendszer hatékonyságának kérdéseivel foglalkozott. Itt pártkörökben első alkalommal erősítették meg hivatalosan a tézist, hogy szükség van a politikai rendszer lényeges korszerűsítésére, a döntéshozatali mechanizmus ésszerűsítésével, a különböző érdekek időben történő feltárásával, egyeztetésével és opti­mális integrálásával. A konferencia anyagai igen értékes adalékul szolgálnak a szocializmus politikai rendszerében a vezető intézmények funkcióinak és szerepének kidolgozásá­hoz. 3. 1987-ben jelent meg a Társadalmi szerződés, avagy a politikai fejlődés feltételei című dokumentum, amelyet olyan személyek csoportja készített, akik magyarországi li­berális demokrata áramlatként jellemezték önmagukat. A jogállam felépítését, a szociális problémák megoldását, az emberi jogok garanciáit illető érdekes javaslatok mellett a dokumentum egy sor vitatott, időnként naív megállapítást is tartalmaz. Mindazonáltal magának a létezésnek tényével ha­tározott érdeklődésre tarthat számot. 4. A Reform és demokrácia című dokumentum, amelyet a vezető magyar politológus, a budapesti egyetem politológiai tanszékének vezetője, Bihari Mihály készített a Hazafias Népfront társadalompolitikai bizottságának megrendelésére, a Fordulat és reform politikai folytatása. Részletesen kidol­gozza a politikai reformmal kapcsolatos kérdések széles kö­rét. Ez a program nagy érdeklődést váltott ki, közzétették a Medvetánc című folyóirat mellékletében, és a szerző a magyar közvélemény több kiemelkedő fórumán tartott róla előadást. De hirtelen váratlan esemény történt: amikor csúcspontjára ért az MSZMP Központi Bizottsága által ki­dolgozott, a pártértekezletet előkészítő tézisek vitája, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága „a párt politikájától eltérő nézeteknek pártonkívüli fórumokon való propagan­dája” indoklással kizárta az MSZMP-ből Bihari Mihályt és vele együtt még három embert. Az, ami történt, úgy minősíthető, mint »„Nyina Andreje- va” hatása« — ezek voltak a Szovjetszkaja Rosszijában megjelenő cikk és a Pravda szerkesztőségi cikke közötti he­tek, a politikai kishitűség és a csinovnyiktámadás hetei azok ellen, akik az érvek erejét, nem pedig az erő érveit támo­gatták. Mindazonáltal a Reform és demokrácia figyelmet érde­mel. Elég részletesen kifejti azoknak a politikai reformok­nak az alapelveit, amelyek bázisai lehetnek az ország meg­újulását szolgáló széles körű társadalmi mozgalomnak. Ez a platform a következő alapelveket foglalja magában: a társadalom különböző alrendszereinek politikai szerepválla­lása, a politikai voluntarizmus kiküszöbölése, a centralizált elosztási és újraelosztási mechanizmus átszervezése, áttérés a hatalom kizárólagos monopolista birtoklásáról a külön­böző politikai erők és mozgalmak politikai szövetségére, a különböző politikai erők demokratikus önszerveződése és kollektív rendelkezése a hatalom felett, a közmegegyezés a szövetségi politika alapján, a döntéshozatali mechanizmus határozott decentralizálása, demokratikus képviseleti és ér­dekvédelmi rendszer megteremtése, a nyilvánosság és a sajtószabadság szavatolása, nyitottság a bírálók számára, részvétel a döntések előkészítési és elfogadási folyamatában, az irányító apparátus tevékenységének kiterjedt társadalmi ellenőrzése, és így tovább. A Reform és demokrácia című dokumentumban javasolt intézkedések okosan összegzik a társadalompolitikai gondol­kodás eszmei kutatásait Magyarországon. A dokumentum értelmében a politikai reformnak magában kell foglalnia: a párton belüli demokrácia megteremtését; a parlament stá­tusának és tevékenységének reformját; a közvetlenül a nép által választott felelős államfő posztjának létrehozását; a választási rendszer reformját; a független alkotmánybíróság megalakítását; a bírák függetlenségének és illetékességének erősítését; a regionális önigazgatás erősítését; az egyéni és kollektív állampolgári kezdeménylezések, népszavazások, alá­írási kampány jogi garanciáit; az állampolgárok jogainak és szabadságainak részletes rögzítését önálló törvényben; de­mokratikus törvény elfogadását a társadalmi szervezetek lét­rehozásáról éá tevékenységéről; garanciákat az egyetemekés a főiskolák autonómiájának növelése érdekében, az oktatási rendszer és a tananyag szabad kiválasztását; nagyobb ga­ranciákat a sajtószabadság számára; a vállalatok és a szö­vetkezetek demokratikus önigazgatásának kiterjesztését; a belügyi szervek (beleértve az állambiztonsági szerveket) te­vékenységének átalakítását a törvényességnek és a tevé­kenység felett gyakorolt demokratikus társadalmi ellenőr­zés biztosításának elve alapján. Fontos rámutatni, hogy az említett irányok közül sok már megvalósulóban van, és kedvező befolyást gyakorol a társadalmi tudat fejlődésére, az állampolgári magatartás demokratikus normáinak meg­szilárdulására. 5. Végezetül, alapvető dokumentum volt, amely megha­tározta a politikai rendszer fejlődésének stratégiai irányait a Magyar Népköztársaságban, az országos pártértekezlet ál­lásfoglalása A párt feladatairól és a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. A pártértekezlet dokumentumainak előkészítését az MSZMP Központi Bizottságának munka- bizottságai végezték az 1987. év folyamán. Az előkészített dokumentumok körül kezdődött vita fo­lyamatában józan bírálatok hangzottak el, építő jellegű ja­vaslatokat terjesztettek elő. És bár a tézisek megvitatásában körülbelül 200 ezer ember (az MSZMP létszámának negye­de) vett részt, a vita mindössze csupán néhány héten át tartott. A végleges, a pártértekezleten elfogadott dokumen­tum az eredeti változathoz képest egy sor pontosabb megfo­galmazást tartalmaz. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom