Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-06 / 187. szám
1988. augusztus 6., szombat o Pillantás a japán írásművészet műhelyébe Hz adórendszer ió, ha elviselhető... Dr. Sütü Dezső előadása A Szarvasi Arbnrétum vendége volt Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára A japán írásművészet (So- do) különös, titokzatos műhelyébe pillanthattak be tegnap délelőtt a Gyulai SZOT-gyógyüdülő vendégei és mindazok, akik érdeklődnek a Japán hetek Magyar- országion című rendezvénysorozat iránt. Haszunuma Taiko festőművésznő bemutató-*- ja olyan volt, mint egy szertartás: rejtelmes és magával ragadó. A földre fektetett, nagyméretű fehér papírokra fest kisebb és nagyobb ecsetekkel, fenyőfagyantából készült festékkel — és egészen fantasztikus mozdulatokkal. Európai szemnek nagyon különleges és meglepő látni azt, hogyan születik a japán írásművészet egy-egy darabja, hogy alakul és jön létre a kép, a jel. Abból a távoli kultúrából kapunk ízelítőt, ahol közismerten sokrétű és gazdag maga az írás, hogyne lenne lenyűgöző az írásművészet! A közönség, a szemlélő itt csak találgathat: vajon mit jelent az a vonal, az az ábra, az a forma? Fát, vagy állatot? Kiderül: a tengert ábrázolta Haszunuma Taiko. A másik festményen a felhős, haragos eget örökítette meg. De nem az a fontos — véli a japán festőművész, hogy mit jelent egy-egy kép, hanem az, hogy milyen érzéseket vált ki az emberből. A földön fest a művésznő, de nem egyszerűen fest. Ügy mozog a kifeszített papír fölött, mintha táncolna. A belülről fakadó érzések közvetlen folytatása testének hullámzása és minden feketébe öntött ecsetvonás. Az ecsetet kizárólag egyszer szabad bemártani a festékbe — Igaz, az év első négy hónapjában felgyorsult a létszámmozgás. Egyre többen adták vissza, illetve szüneteltették az ipart. Az előbbiek 346-an, az utóbbiak 361 -en voltak. A megszűnések mintegy fele, a szüneteltetések 60 százaléka a munkaviszony mellett ipart gyakorlók közül került ki. Ebben nagy szerepet játszott a jövedelmek összevonása, amely az adózásnál hátrányt jelent. Ezek az emberek inkább mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Ugyanakkor 422-en váltottak új iparengedélyt. A 233 főfoglalkozású közül a legtöbben az állami és a szövetkezeti szektorból, illetve a géem- kákból jöttek. Ilyenek a fodrászok, a kozmetikusok, a vasiparban és a szállításban dolgozók egy része. A munkaviszony melletti vállalkozók többnyire fiatalok, akik így kívánják életszínvonalukat megtartani, illetve emelni. Ezekből az adatokból egyértelműen kiviláglik: megyénkben nem volt akkora létszámmozgás, mint az ország más területein, A már említett létszámnövekedés azonban abból adódott, hogy a társas vállalkozók egy része átszivárgóit ez a mély koncentrálás pillanata —, s utána hatalmas lendülettel, odaadással1 festi- táncolja végig, készre az egész képet. Az érzés, az írás egyetlen határozott, lezárt folyamat, amit semmi sem szakíthat meg. a kisiparba. Mivel ugyanarról a tevékenységről van szó, ez nem jelent kapacitásbővülést. Az átalányelszámolási formában dolgozó fodrászok és kozmetikusok az ÁFA miatt váltattak kisipari engedélyt. Ugyanis a kisiparban, ha a feltételek adottak, nem kötelező az ÁFA rendszerébe való 'belépés. így itt sem beszélhetünk teljesítménynövelésről. Az ipart szüneteltetők nagy száma azt mutatja, hogy még mindig bizonytalanok az iparosok. Az sem megnyugtató: a hátrányos helyzetű térségekben, mint Mezőkovácsháza, Szeghalom, Sarkad, csökkent a létszám, amely a népességmegtartó képességet tovább rontja. Nincs kellő érdekeltség a munka melletti dpargyakor- láshoz, ezért egyre több hiányszakma kerül a listára. Az év elején szinte sokkolta a régi kisiparosokat a nyomtatványhiány, a bonyolult könyvvezetés, várakozás a könyvvezetés alóli mentesítésre, illetve az egyszerűsítésekre. Megyénk káspiarosai tavaly folyó árakon számolva 2,1 milliárd forint bruttó termelési értéket értek el, amely 17 százalékkal több Hangulat, varázslat, rejtély. A távol-keleti kultúrák egyszerűsége, mégis döbbenetes nyugalma, légiessége, harmóniája lehet az, amitől olyan csodálatos élményben volt részünk. N. K. az előző évinél. Részarányát tekintve még mindig az építőipar a meghatározó, a termelési érték csaknem felét ez az ágazat adja. A szolgáltatásokon kívül az árutermelés is növekedett. így a kisiparosok hozzájárultak a választék bővítéséhez, a hiánycikkek csökkentéséhez. Nyílászárókat, belső lakberendezési, kis- és kiegészítő bútorokat, személygépkocsi- utánfutókat, tévéállványokat, szerszámnyeleket, létrákat, iskolai szemléltetőeszközöket gyártanak. Importot helyettesítő cikkeket is előállítanak. Ilyenek a jánmű- és a mezőgazdasági gépalkatrészek. A nyolcvanas évek elejétől javultak az ipargyakorlás feltételei. Bizonyos területeken azonban megmaradtak a kisipar és az egyéb vállalkozások kibontakozását, a versenyt akadályozó, sokszor adminisztratív jellegű korlátozó jogszabályoké nem változott a megyei gazdálkodó egységek merev szemlélete. Miről van szó? A kisvállalkozók, ha anyagot vásárolnak, magánszemélyeknek minősülnek, az energiafogyasztásért azonban közületi tarifa szerint fizetnek, megmaradt a hátrányos megkülönböztetés a társadalombiztosításban. Továbbra is gond az anyagok, az eszközök beszerzése. A jogszabályváltozások ellenére ' a kisiparosok igényeit központilag nem veszik figyelembe, kénytelenek csúszópénzt adni egyes anyagokért. A megyei vállalatok és szövetkezetek elA világon nincs még egy olyan ország, ahol a magyarhoz hasonló adórendszert ilyen rövid idő alatt vezették volna be. A törvény elfogadása (1987 szeptemberi országgyűlés) és bevezetése (1988. január 1.) között mindössze három hónap telt el, ami -magyarázza, hogy az induló év sok gonddal, nehézséggel szolgál. Jlogy konkrétan milyen tapasztalatokat hozott az eddig eltelt — a gazdasági folyamatokat tekintve — igen rövid idő, arról az APEH elnöke, dr. Sütő Dezső beszélt tegnap délelőtt a Békés Megyei ÁÉV székházában. A szépszámú érdeklődő — főként gazdasági vezetők — először a gazdálkodás első fél évének tényszámairól hallott tájékoztatást. A gazdaság exportorientáltsága javult, a kivitel nőtt, a nyereség összege a vártnál kissé jobban csökkent, különösen az iparban. — Az adórendszer akkor már jó, ha elviselhető — állapította meg Sütő Dezső az adóreform tapasztalatairól szólva, majd elmondta: ahol a világban ez a típusú adórendszer működik, mindenhol igazi piac, igazi versenyhelyzet van. Magyarországról azonban ez ma még nemigen mondható el. Az adórendszer működésével kapcsolatban felvetődő gondok részben ezzel, részben a gyakorlatlansággal magyarázhatók. Az APEH elnöke beszélt azokról a változtatásokról, módosításokról is, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján váltak szükségessé. Ezekről konkrétan az Országgyűlés őszi ülésszaka dönt majd, s ennek megfelelően módosul — egyszerűsödik is — az adótörvény. — szí — zárkóznak a nullára leírt, vagy a kiselejtezett gépek, eszközök átadásától. Tavaly óta megszűnt az a lehetőség, hogy a Kiosz megyei szervezete beszerezhessen különféle anyagokat, berendezéseket. A KTV és a NÖVI KI megyei kirendeltségei megtehetik ugyanezt, de csak kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. Mint ismeretes, megyénkben is elkészült a társadalmi-gazdasági stabilizációs program, amelyhez a kisiparosok is csatlakoztak. A feltételek viszont sok helyütt hiányosak. A kisközségekben, de különösen a hátrányos helyzetű településeken szinte megoldatlan a szolgáltatás, ezért nagy szükség van a kisiparosokra. Sokat tehetnek a helyi tanácsok is. Olcsó telekkel, üres műhelyek, üzletek átadásával, a második szakma megszerzésének a lehetővé tételével, szorgalmazásával, a pályázati rendszer bővítésével segíthetnek. A termékeket előállító kisiparosok a megyei székhelyű vállalatokkal vannak kapcsolatban. A 130-150 kisiparos közül csaknem negyvenen importot helyettesítő cikkeket gyártanak, évente 60 millió forint értékben. Az idén sajnos megszűnt az a pályázati rendszer, amely kedvező adózási feltételekkel járt. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy az új rendeletek nem ösztönzik eléggé a műszaki fejlesztést. Ugyanakkor számítani kell arra, hogy a termékszerkezet átalakítása miatt egyes termékek előállítása gazdaságtalanná válik, tehát megszüntetik a gyártást. A kisiparosok hajlandók átvállalni a hiány pótlását, de ehhez a vállalatokkal, a szövetkezetekkel való jobb együttműködés elengedhetetlen. (Folytatás az 1. oldalról) A levegőszennyezés került szóba ezután, majd egy egészen más téma, belpolitikai életünket érintő kérdés: mi a véleménye a vendégnek az ifjúságról, az ifjúság környezetvédelmi csoportosulásairól, mi lesz a KISZ-szel, és így tovább. A felelet lényege pedig az, hogy a politika abból indul ki, hogy elismeri a különböző véleményeket, irányzatokat képviselő csoportosulásokat, s ha azok nem ütköznek az Alkotmányba, a jogszabályokba, akikor működhetnek. Egyébként nem a meghirdetett lózungok, hanem a konkrét tettek alapján lehet megítélni, hogy beilűeszthetők-e a rendszerbe mindezek, vagy sem. * * * A program után tettük fel a kérdést Pál Lénárdnak: milyen tapasztalatokat, benyomásokat szerzett ezen a látogatáson, hogy érezte magát Szarvasop? — Nagyszerűen — felelte az MSZMP KB titkára. — Ennek a látogatásnak egyébként az a története, hogy egyszer Tamássy István elvtárs felhívott és megkérdezte, tudok-e a Szarvason működő környezetvédelmi táborról, amelyben egyetemi diákok dolgoznak. Nem tudtam róla, de ígértem, ha lesz időm, feltétlenül felkeresem. Ezután egy invitáló levelet is kaptam a Kertészeti Egyetem KISZ-titkárától. A meghívás, no és a régi szép emlékek alapján igent mondtam, és nagyon drukkoltam, hogy az ígéretemnek eleget is tudjak tenni, örülök, hogy sikerült eljönnöm, régi barátokkal, ismerősökkel, no és természetesen a fiatalokkal találkozni. — Megkérdezhetjük, milyen szép emlék fűzi az arborétumhoz? — Hogyne. Fiatal házas koromban egy szép októberi vasárnapot töltöttünk itt a feleségemmel, s utána többször is visszatértünk. T. I. Dőlt betűvel A papírhiány Nincs papír! Pontosabban, csak újságpapír nincs. Annyira megcsappantak a készletek, hogy idővel napilapjaink puszta megjelenése is kérdésessé válik. Szóval, veszélyes a helyzet. Jönnek is a nyilatkozatok — ellentmondók is — a rádióban, a televízióban és a napi sajtóban. A központi pártlap például két hete egy teljes újságoldalt szánt az újságpapírtitok felderítésének. Ennek ellenére nem merném mondani, hogy sokkal okosabbak lettünk. Ha a kép továbbra is homályos, azért a papírhiány oka mindenki előtt ismert: nem szállít eleget a Szovjetunió. Azazhogy, az előzetes megállapodásban rögzített, szállítandó papírmennyiséget egyoldalúan tíz százalékkal csökkentette, ami ugye durván egy hónapi szükségletünket jelentig Az intézkedés mögött racionális érvek húzódnak meg: környezetvédelmi okokból bezártak néhány cellulózgyárat, többek között a Bajkál-, meg a Ladoga-tó partján. Csakhogy érvekre — bármennyire is elfogadhatók és megérthetők — még nem lehet újságot nyomni. Nem csoda hát, ha küldöttség küldöttséget váltott Moszkvában. Előbb a gazdasági szakemberek, majd a politikusok utaztak ki, hogy megpróbáljanak valamit elérni. Mindhiába. Pár ezer tonnát sikerült ugyan szerezni a hiányzó hétezerből, de a hiány hiány maradt. Ha egyszer nincs papír, akkor nincs papír. Hiába a szövetségi hűség, meg a peresztrojka iránti kimagasló szimpátia (mellesleg nem egészen önzetlenül, hanem a magunk jól felfogott érdekeiből is kiindulva), és hiába a magyar modell fontossága, erre senki nem ad papírt. (Ezt a magyar modell kifejezést egyébként egy szovjet lap, a Mezsdunarod- naja Zsizny használta a közelmúltban, amikor a következőt írta: „A magyar átalakítás azért értékes, mert a szocialista pluralizmus gyakorlati modellje”.) Politikai teljesítményekre tehát senki nem ad papírt. Mert a nyolcvanas évek végi Kelet-Eurój^ban már a nagy szövetséges sem szívesen keveri össze a politikát a gazdasággal. (Mellesleg, a magyar párt és kormány vezetése ezt már évek óta mondogatja a különböző szövet- ségesi fórumokon.) Ráadásul a dolgok (gazdasági és politika) összekeverése sosem jó. Mert bár hívő ember lévén (mármint a rendszerben, a kölcsönös érdekeltségben és a nemzeti szuverenitásban hívő), elhiszem, hogy gazdasági kapcsolataink az egyenlők viszonya alapján szerveződnek, azt is tudomásul kell vennem, hogy nem mindenki hívő, vagy nem úgy hívő, mint én.. A papírhiánynak nem örülök, s annak sem, hogy a szerződés teljesítésének megszegése nem jár az ilyenkor természetes gazdasági következményekkel, ám örülök annak, hogy az ügy nyilvánosságot kapott. Illetékeseink nem mismásoltak, nem kenegették erre, vagy arra a papírhiányt, hanem kerek-perec megmondták, hogy mi történt. (A minap ugyanígy lelkesedtem afölött, hogy nem hallgatták agyon egy falu amiatti háborgását, hogy a szovjet repülők a leglehetetlenebb időpontban gyakorlatoznak, és gyakran a falu fölött. Ráadásul azt is megtudtuk, hogy Szigethalom — s nem egy meg nem nevezett magyar falu — lakosai szólaltak fel, és értek el eredményt.) Lehet, hogy mégis lesz magyar glasznoszty? Lassan kiszalad már toliam (szedett betűim) alól a papír, amikor rajta kapom magam, hogy még nem is füstölögtem kézenfekvő dolgokon. Azon például, hogy minek idegesíteni egymást ppírhiányos, oldalszámcsökkenéses időben új lapok, legutóbb például a SzexPress megjelentetésével (mégha nem is újságpapírra nyomják), mire jó változatlan áron adni a fele akkora terjedelmű rádióújságot, hogyan lehet, hogy az aluljáró-irodalomra van papír, a politikai irodalomra (politikai napilapokra) nincs, miként fordulhat elő, hogy a 20. század végi Magyar- országon papírhiány van, amikor egy ország kulturáltságát a világ a papírfogyasztása nagyságával méri. Szóval, lenne még mit kérdezni, s mire válaszolni. De hát nem a glasznoszty, a nyilvánosság a fontosabb? Feltéve, ha van hozzá papír! Bizonytalan kisiparosok Mi korlátozza a versenyt? Békés megyében az elmúlt év végén 5473 'kisiparos dolgozott, amely 3,2 százalékos emelkedést mutat. Mégsem beszélhetünk lényeges létszámnövekedésről. Az viszont figyelemre méltó, hogy az utóbbi három évben stabilizálódott a főfoglalkozásúak, a munkaviszony és a nyugdíj mellett ipart űzők aránya. Sőt, tavaly a városokban egy százalékkal gyarapodott a mesterek száma. Bár ú fluktuáció növekedett, megyénk ebben a tekintetben jobb az országos átlagnál. Csökkent a létszám a textil- és az építőiparban, emelkedést tapasztaltak a szállításban és a személyi szolgáltatásban. S. S. Haszunuma Taiko fest Fotó: Gál Edit
