Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-05 / 186. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TIINACS LAPJA 1988. AUGUSZTUS 5., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIH. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM Öntözési szemlén a miniszterhelyettes közül is kettőt említett: a A csabacsüdi határban a Dögös—Kákafoki főcsatorna I-es átemelőjénél Fotó: Kovács Erzsébet A „Japán hetek Magyarországon” Kecskemét után Békéscsabára érkezett. Tegnap délután 5 órakor dr. Németh Lajos egyetemi tanár nyitotta meg nyolc japán képzőművész és Haszunuma Taiko „sodo” írásművész kiállítását a Munkácsy Múzeumban. A vendégek képviseletében Minamizuka Shingo (balról a második) beszélt Imagyar nyelven arról, hogy nem úgynevezett „magas” kultúrát szándékoznak bemutatni, hanem a mindennapi életre jellemző igazi japán kultúrát. Ma délelőtt Gyulán, a SZOT-gyógyüdülőben folytatódnak a japán hetek: 10 órakor Haszunuma Taiko tart írásbemutatót, holnap, augusztus 6-án 14 órakor Kondo Szo- noko ikebanaművész várja az érdeklődőket, este pedig teaceremóniát rendeznek ugyancsak a SZOT-gyógyüdülőben Fotó: Gál Edit Export és szolgáltatás A Mezőgép Mezűkovácsházán „Öntözni, öntözni” — kulcsszó ez ma a mezőgazdaságban. Azt már az agrárkérdésekben legkevéssé tájékozott városlakó is tudja, hogy aszályos esztendőket élünk. Az 1970-es évek végére, és a ’80-as évek legelejére jellemző csapadékos, árvizeket okozó időjárás 1983-tól kezdődően a másik végletbe, aszályba csapott át. Ráadásul egyes időszakokban a csapadékhiány hatását a léghőmérsékleti viszonyok tovább erősítették. A szakemberek részletes vizsgálatai szerint ilyen súlyos, aszályos periódus átlagosan negyvenévenként fordul elő, tehát ez az időszak ilyen szempontból rendkívüli. Mindebből közvetlenül következik, hogy az öntözés szerepe, fontossága rendkívül megnőtt: „Nincs fontosabb, előbbrevivő jelenleg e térségben, mint az öntözés fejlesztése. A szűkös fejlesztési lehetőségek között is tegyünk meg mindent ennek érdekében” — foglalt határozottan állást az öntözőrendszer kiépítése mellett a gyakorlati szakember, Horváth Károly, a Szarvasi Állami Tangazdaság termelési igazgatóhelyettese tegnap azon a megbeszélésen, amelyet Szarvason, a gazdaság központjában tartottak a dögös—kákafoki vízellátó vonal miniszterhelyettes! szemléjének bevezetéseképpen. Zsuffa Ervin, környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes a megye azon vezetőivel, szakembereivel találkozott a tegnapi szemlén, akik az öntözésfejlesztés tervezésében, kivitelezésében, működtetésében, s nem utolsósorban hasznosításában az elmúlt években jól együttműködve részt vettek. Ott voltak a megyei pártbizottság, a tanács, a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, az Agrober, a Szarvasi Állami Tangazdaság, a tsz-szö- vetség, a Nagyszénási Október 6. Tsz, a Körösi Vízgazdálkodási Társulat vezető szakemberei, hogy szóban, és — Évtizedenként, ha egyszer van ilyen mozgalmas napunk, mint a szerdai volt — kezdi Fábián Gábor tűzoltó alezredes, a tűzoltóság megyei parancsnokának helyettese. Elmondta, hogy a hat megyei tűzoltóegységet ezen a napon 32 esetben riasztota határban a helyszínen tájékoztassák a miniszterhelyettest az öntözésfejlesztés gyakorlati eredményeiről, a korszerű berendezések engedélyezési és üzemelési tapasztalatairól. Horváth Károly, a szarvasi gazdaság igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy. Szarvason nagy hagyománya van az öntözésnek. Különösen 1983 óta — ekkor kezdődtek az aszályos évek — mindent elkövetnek, hogy újabb és újabb területekre tudjanak mesterségesen vizet kijuttatni. Az első időszakban azonban olyan, egyébként olcsó berendezéseket vásároltak, amelyekről hamar bebizonyosodott, hogy igaz . a közmondás: „Olcsó húsnak híg a leve”, magyarán nem voltak igazán öntözésre alkalmasak. Az új, Linear típusú önjáró berendezésekre viszont semmi panasz, úgy ítélik meg, ták. Jelentősebb 7, kisebb tűz 13 helyen történt, 5 esetben vonultak ki a tűzoltók — általában fák kidőlése miatt — műszaki mentésre, hatszor megyehatáron kívül avatkoztak be, s volt egy téves jelzés is. Szintén 6 esetben a környező megyékből érkeztek Békésbe — a kölhogy jó beruházás volt a három berendezés, amelynek költsége rövid idő alatt megtérül. A vízgazdálkodási szakemberek szemszögéből elemezte a témát Pálinkás Lajos, a Kör-Kövizig műszaki igazgatóhelyettese, aki a hidrameteorológiai helyzet ismertetése után a vízkészletekről, majd konkrétan az öntözésről adott tájékoztatást. Beszámolt arról, hogy az igazgatóságnál az idén augusztus 1-jéig az öntözött terület összesen 27 ezer hektár, ebből 17 ezer hektár a szántó, a többi halastó és rizs. A 17 ezer hektárból 6 ezer hektáron juttatja ki korszerű berendezés a vizet a földekre. Az idén 22 ilyen Linear típusú berendezést helyeztek üzembe, s ezzel együtt 27 működik az igazgatóság területén. Végül aktuális fejlesztési elképzelésékkel foglalkozott a szakember, ezek csönös segítségnyújtás elve alapján — tűzoltóegységek. Jelentősebb tüzek a megye négy termelőszövetkezetében keletkeztek. A Gyo- maendrődi Béke Tsz-ben 20 hektár szalma gyulladt ki, az Ecsegfalvi Egyetértés Tsz lábon álló fénymagtábláján szintén ekkora területen pusztított a vörös kakas. A Kondorosi Egyesült Tsz területén a szeméttelepről sodorta a szél a tüzet a búzatarlóra, s onnan a gépüzembe. Itt gumiabroncsok, építőipari faanyagok égtek el, s kárt szenvedtek darus gépjárművek és szállítószalagok. A Gyulái Munkácsy Tsz- ben a viharos . szél nagyfeszültségű elektromos légvezetékeket csapott össze, ettől zárlat keletkezett, s a megolvadt vezeték a földre esett, amitől meggyulladt 580 mázsa lucernaszéna. A károk felmérése megtörtént, Ecsegfalván csaknem 500 ezer forint, Kondoroson 250 vízkiemelő művek és a csatornák vízvezető képességének egyensúlyba hozása az egyik ilyen fontos teendő, mégpedig az úszómű korszerűsítésével, a másik a Gyamától délre eső területen az öntözés lehetőségének megteremtése, amelyhez 95- 100 millió forintos fejlesztésre volna szükség. Ezzel mintegy 3500 hektár újabb terület, az úgynevezett orosházi löszhát öntözése valósulhatna meg, ami azért is lenne nagy jelentőségű, mert ez a legkitűnőbb békési talajok egyike, ráadásul a térségben az öntözési igények és a vízügyi-műszaki lehetőségek egybeesnek. Mindent egybevetve a lehetőség az öntözésre sokkal nagyobb, mint amennyit jelenleg kihasználnak; az említett 27 ezer hektárra) szemben a vízügy 80 ezer hektárt lenne képes ellátni öntözővízzel. A beszélgetés során a miniszterhelyettes kérdéseivel és észrevételeivel többek között arra irányította rá a szakemberek figyelmét, hogy a Körös-völgy vízkészletét jelenleg is a Tiszából átvezetett vízmennyiség egészíti ki. Szóba került természetesen a melioráció, olyan ösz- szefüggésben is, hogy érdemes-e esetleg az öntözést szorgalmazni a melioráció rovására. Murányi Miklós, a Békés Megyei Tanács elnökhelyettese e kérdésben úgy foglalt állást, hogy együtt szükséges és ésszerű mindkettőt, tehát az öntözést és a meliorációt fejleszteni, komplex vízgazdálkodást folytatni. A megbeszélést követően a határban folytatódott a miniszterhelyettesi szemle: a Szarvasi Állami Tangazdaság csabacsüdi üzemegységében a Dögös—Kákafoki főcsatorna I. számú átemelőjét, majd a korszerű öntözőberendezést mutatták meg a szakemberek Zsuffa Ervinnek, végül ellátogattak a Nagyszénási Október 6. Tsz Linear-öntözőtelepére is. T. I. ezer forint értékű a veszteség. — Szinte valamennyi esetben emberi mulasztás történt, nem tartották meg az alapvető tűzvédelmi szabályokat — mondta Fábián Gábor. — A veszélyhelyzet egész nyáron fennáll, hiszen a száraz avar, a betakarítat- lan, fölszántatlan tarló nagyon könnyen felgyulladhat. Ezért rendkívül fontos, hogy ha valaki szabadban gyújt tüzet, ezt csak olyan helyen tegye, ahol ez a környezetet riem veszélyezteti, s biztonságosan el lehet oltani. Másrészt a tüzet semmilyen körülmények között nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Ahhoz, hogy a személyi és társadalmi tulajdonban ne, vagy minél kevesebb kár keletkezzen, mindenkinek . a figyelmébe ajánljuk a tűzoltóparancsnok-helyettes intelmeit. * * * A Démász Békéscsabai Üzemigazgatóságánál Rad- nai Andrástól, az üzemirányító központ vezetőjétől az (Folytatás a 3. oldalon) A Mezőgép orosházi és mezőkovácsházi gyára 1984 januárjában egyesült, így jött létre az Orosházi Mezőgép Vállalat. Az önállóság kezdetekor a műszaki fejlesztést, a beruházások bővítését határozták meg, hiszen csak így képesek a hazai, a szocialista és a tőkés piacon versenyben maradni. A termelés 80 százalékát a sze- meskukorica-be takarító adapterek törőegységeinek az előállítása adja, a többi pótalkatrészgyártás, , illetve szolgáltatás. Mivel zömében idénymunkáról van szó, olyan, a tőkés piacon is jól értékesíthető terméket kellett gyártani, amely az év elején is keresett. Így immár harmadik éve huszonegyféle rakodóelemet gyártanak Me- zőkovácsházán. Ez a termékszerkezet folyamatos bővítését jelenti. A gyár fejlődését a vállalati számok tükrében lehet bemutatni a legszemléletesebben. Az összes árbevétel tavaly csaknem 700 millió forintot tett ki, ebből a tőkés export mintegy 284 millió forintra rúgott. A nyereség is meghaladta a 80 milliót. A belföldi értékesítésben nagy szerepet játszott a saját fejlesztésű adaptercsalád. A vállalat 1986-ban exportfejlesztő pályázatot adott be, ennek megnyerésével A KIOSZ országos vezetősége tegnap kibővített ülést tartott, melyen véleményt alkotott a vállalkozói nyereségadóról szóló törvénytervezet, valamint a személyi jövedelemadóról és az általános forgalmi adóról szóló törvények módosításának tervezeteiről. Az ülésen a szervezet társadalmi aktívái mellett részt vettek a Pénzügyminisztérium képviselői is. A testület ülésén megállapították, hogy a kisvállalkozók, így a szervezet érdekképviseletébe tartozó kisiparosok, gazdasági munka- közösségek csak úgy tudnak megfelelni a társadalmi, gazdasági elvárásoknak, ha az adózás törvényei megfelelő érdekeltséget biztosítanák tevékenységükhöz. Számukra létkérdés a műszaki emelkedett a technikai és a technológiai színvonal. Az is sokat mond: négy év alatt több mint 20 millió forintot költöttek beruházásokra. Megvalósult Mezőkovácshá- zán a gázprogram, az idei tervekben szerepel az 1400 négyzetméteres szín felépítése, az autószervizben keletkező szennyvíz elvezetése. Ebben az évben itt gyártják a PSZP—10 típusú napraforgó-adaptert. Erre a termékre 1995-ig szóló megállapodásuk van a Szovjetunióval, amelynek értelmében 21700 ilyen terméket kell előállítaniuk. Az autószervizben személygépkocsik javítására, karbantartására és vevőszolgálati teendők ellátására vállalkoznak. A VÁZ, Lada, a Skoda 1203, 105, 120, a Trabant, a Wartburg, 1985 augusztusa óta a Dácia típusú személygépkocsikat garanciálisán is javítjálG A szerelők az adott ország gépkocsigyárában bővítik szakmai ismereteiket. Legutóbb a Merkúr által szervezett Lada Szamara vevőszolgálati tanfolyamon vett részt az egyik szakmunkás. Évente 2400-2700 személygépkocsit javítanak, szervizeinek. A szolgáltatási árbevétel az elmúlt esztendőben 3 millió 700 ezer forint volt. fejlesztés, a műhelyek bővítése, korszerűsítése. Ezért az előkészítés alatt levő szabályozástól gondjaik megoldását várják. Így többek között az elvonás jelenlegi mértékének csökkentését, az egyéni vállalkozók részére egyszerűbb egycsatornás adózás bevezetését a személyi jövedelemadó keretei között. Biztosítani kell többek között üzemi célú tartalék- képzés lehetőségét az adózatlan nyereségből, az állóeszközök egyösszegű leírásának lehetőségét, az adóévben ténylegesen felmerült költségek elszámolását. Egyszerűsíteni kell a jelenlegi bonyolult, az iparosoktól sok időt elvonó könyvvezetési kötelezettséget. Az adózási szabályoknak a tevékenység élénkítését kell elősegíteniük. Pusztított a tűz, több helyen volt áramkimaradás Harminckétszer szólalt meg a sziréna A hazánkon szerda délután átvonuló vihar következtében országszerte kisebb-nagyobb károk keletkeztek. A tűzesetek — becslések szerint — mintegy 30 millió forint veszteséget okoztak. A vizsgálatok szerint a tüzeket a villámcsapások, illetve az erős szélvihar következtében meghibásodó elektromos vezetékek, szerelvények szikrázásai idézték elő. A károk elsősorban a mezőgazdaságot érintették. Az áramszolgáltatásban is jelentős zavarok keletkeztek: az esti csúcsterhelés 700 megawattal volt alacsonyabb a szokásosnál. Három, egyenként 400 kilovoltos távvezeték kapcsolódott le a hálózatról. Ezeket egymás után visszakapcsolták, így sikerült megelőzni a komolyabb üzemzavart. A legnagyobb fennakadás megyénkben, illetve Szeged és Debrecen körzetében volt. A tűzoltóság Békés megyei parancsnokságán, illetve a Démász Békéscsabai Üzemigazgatóságánál érdeklődtünk az ítéletidő következményeiről. S. S. Ülésezett a KIOSZ országos vezetősége
