Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLED. ÉVFOLYAM, 200. SZÄM Megkoszorúzták az államalapitú szobrát Tisztavatás, légi parádé Budapesten, alkotmánynapi nagygyűlések, népünnepélyek országszerte A fővárosban a hagyomá­nyoknak megfelelően a Ma­gyar Néphadsereg és a Ha­tárőrség újonnan végzett fia­tal tisztjeinek fogadalomtéte­le nyitotta iheg szombaton délelőtt az alkotmánynapi ünnepségek sorát. A katonai pompával megtartott esküté­telre — amely immár két évtizede minden évben au­gusztus 20-án történik meg — Budapest lakóinak és'Ven- dégeinek ezrei gyűltek ösz- sze a fellobogózott Kossuth Lajos téren. Az emelvényen, az ünnep­ség meghívottjai között fog­lalt helyet Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Medgyessy Pé­ter, a Minisztertanács elnök- helyettese, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, valamint a párt-, az állami és a tár­sadalmi élet több más ve­zető képviselője, a fegyveres erők és testületek vezetői. Jelen voltak a Budapesten működő diplomáciai képvise­letek tagjai. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport kép­viseletében részt vett az ünnepségen Matvej Burlakov altábornagy, parancsnok. Az ünnepség pontosan fél 10 órakor kezdődött: a fel­harsanó kürtök jelezték Kár­páti Ferenc vezérezredes, hon­védelmi miniszter érkezését. Kazai Barna vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola parancsnoka jelentést tett, majd a miniszter ellé­pett az ifjú tisztjelölték sor­fala előtt.. A Himnusz hang­jai után dobpergés közepette vonultak a térre a magyar­ság ezredéves múltját őrző történelmi zászlók. Az állam- alapító uralkodó halálának évfordulója tiszteletére az idén új lobogóval, István ki- rálv zászlajával egészült ki a hadijelvények sora. Ezután a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Kilián György Repülő Mű­szaki Főiskola, a Karikás Fri­gyes Katonai Kollégium mintegy 800 végzős hallgató­ja tett fogadalmat a haza védelmében vállalt hivatásá­ra. Társai nevében Garas László főhadnagy mondta el a fogadalmat. Az eskütétel után a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének férfika­ra elénekelte a Szózatot, majd Kárpáti Ferenc mon­dott ünnepi beszédet. Az érdeklődők sokaságát a Kossuth Lajos tér után a du­nai rakpartok várták, ahol 11 órától kezdetét vette az ünnepnap egyik leglátványo­sabb attrakciója, a vízi s és légi parádé. Már a koradél­előtti óráktól tízezrek foglal­ták el helyüket a Margit híd és a Lánchíd közötti Duna- szakasz lépcsősorain és azal- kalmi tribünökön, hogy mi­nél közelebbről élvezhessék a- Magyar Néphadsereg alaku­latainak és a Magyar Hon­védelmi Szövetség sportolói­nak színpompás bem,utatóit. A látványos vízi és légi pa­rádé után a délelőtti program zárásaként még egy érdekes esemény várta a közönsé­get: a Parlament előtt ze­nés őrségváltást tartottak az Alkotmány napja tiszteletére felvont állami zászlónál. A ceremóniát követően katona­zenekar adott térzenét. Az ünnepségsorozat dél­után kegyeletes aktussal— a budavári Halászbástyánál le­vő Szent István-szobomál rendezett koszorúzási ünnep­séggel — folytatódott. A Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa és a Szent István Em­lékbizottság által rendezett ünnepségen elsőként az Ifjú Zenebarátok, a Honvéd Mű­vészegyüttes, a Mátyás-temp­lom, a Ráday-kórus, a Köz­ponti Baptista Énekkar, a Lutheran ia és más együtte­sekből alakult vegyes kar adott hangversenyt. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának és Minisztertanácsának tisztelgő koszorúját Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke és Medgyessy Péter, a Minisz­tertanács elnökhelyettese he­lyezte el. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és Budapesti Bi­zottsága képviseletében Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára és Markovics Fe­renc, a Budapesti Pártbizott­ság titkára; a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága nevében Kállai Gyula, a HNF OT elnöke és Nagy Imre, a KISZ KB titkára; a Szent (Folytatás a 3. oldalon) Zászlólevonás Vasárnap reggel a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű­nél ünnepélyes külsőségek között,- katonai tiszteletadással le­vonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkás- mozgalom vörös zászlaját, amelyet az alkotmány ünnepe al­kalmából vontak fel. Ugyancsak katonai tisztelgéssel vonták be a Magyar Nép- köztársaság állami zászlaját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Szentmise Szent István emlékére Több tízezer ünneplőbe öltözött ember gyűlt össze szombaton délután Budapesten a1 Szent István téren, hogy a Szent Jobb jelenlétében szentmisén emlékezzen meg az államalapító király halálának 950. évfordulójáról. A sárga-fehér és piros-fehér-zöld zászlóval feldíszített bazilika előtt megrendezett liturgikus ünnepségen Paskai László bíboros, prímás, esztergiomi érsek köszöntötte a megjelenteket, közöttük Francesco Colasuonno c. érseket, rendkívüli felhatalmazású apostoli nunciust, II. János Pál pápa felhatalmazottját, Józef Glemp bíborost, a lengyel katolikus egyház prímását, valamint számos, külföldről érkezett püspököt, s a magyarországi egyházak vezetőit. Üdvözölte a magyar állami és társadalmi szervek megje­lent képviselőit is, közöttükí Sarlós Istvánt, az Elnöki Ta­nács helyettes elnökét, a Szent István-emlékb izottság el­nökét és Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét. A bíboros1 ezt követően emlékeztetett arra, hogy 950 év­vel ezelőtt halt meg első szent királyunk, aki halála előtt a Szűz Mária oltalmába ajánlotta országát és népét. Beje­lentette: a magyar hívők e napon — a Mária-év lezárá­saiként is — ünnepélyesen felújítják a felajánlást. Ezután Paskai László — a pápai nuncius közreműkö­désével — felolvasta II. János Pál pápának a magyar néphez intézett üzenetét. A levél utal arra, hogy a Má- ria-év azon a napon fejeződik be, amikor az egyház és a hívők a nemzetalapító halálának 950. évfordulójáról, s ehhez kapcsolódóan a magyarok nagyasszonyáról, Máriá­ról emlékeznek meg. A pápa levele a továbbiakbay fel­idézi, hogy az 1038. augusztus 15-én elhunyt Szent István király vezette el a magyar népet a keresztény valláshoz, s az idén lesz az 50. évfordulója a 34. nemzetközi eucha­risztikus világkongresszusnak is, amely nemcsak Buda­pestnek, hanem az egész katolikus'világnak is kiemelkedő eseménye volt. I. István tevékenységét méltatva a pápai levél emlé­keztet arra, hogy a király -előremutató törvényeket ho­zott, amelyek megtartásált határozottan megkövetelte. A szomszédos népekkel megfelelő kapcsolatot keresett a kölcsönös tisztelet alapján, s szoros együttműködést tar­tott fenn kora keresztyén világának fő központjaival. Ki­rályi palotája mellett szerzetesnőknek kolostort létesített. Fiát, Imrét is felkészítette az ország vezetésének nehéz feladatára. A pápa végezetül üdvözölte a magyar hívőknek azt az elhatározását, hogy felújítják a 950. évvel ezelőtti fel­ajánlást. Az üzenet ismertetése után Paskai László és a Magyar Püspöki Kar tagjainak magyar nyelvű koncelebrációs szentmiséje következett, amelynek befejezéseként a bí­boros bejelentette: állami részről magyarországi látoga­tásra szóló meghívást juttatnak el II. János Pál pápá­hoz. Az ünnepélyes liturgia a pápai és a magyar Himnusz, valamint a Szózat hangjaival ért véget. Kaszálóverseny Kardoson Kora reggeli pillanatkép Kardosról Bizonyára sokan varrnak, akik még csak nem is sejtik, mi lehet az a négylábú fű­kasza. Nos, hogy gyorsan ezen olvasók segítségére sies­sek, elárulom, egy birkát je­löl ez a rejtélyes megfogal­mazás. Augusztus 20-án a kardosi sporttelep melletti hereföldön már kora reggel folyt a kaszálóverseny, mely­nek főnyereményét képezte ez a jámbor kis jószág. A' boldog tulajdonos pedig Me­lis János kőműves lett, aki örménykútról érkezett a kar­dosi „buli”-ra... Dr. Sutyinszki István köz­ségi elöljárót, a Kardosi Egyetértés Termelőszövetke­zet állatorvosát, a „buli” fő szervezőjét nem volt nehéz utolérni, ugyanis a sportpá­lya valamennyi pontján fel­bukkant időközönként, ellen­őrizve, rendben mennek-e a dolgok. — Minden év augusztus 20-án rendezünk kisebb-na- gyobb népünnepélyt — mondta —, de ilyen nagy­szabású programajánlatra, mint az idén, még eddig nem került sor. Számításaink sze­rint olyan 8—10 ezren fog­nak megfordulni itt estig. A legtöbb embert talán nem is a gazdag program versenyek, népitánc, sár­kányrepülők, videó, lovaglás stb.) vonzotta elsősorban, ha­nem a délutáni tombolasor­solás, amelynek főnyeremé­nye egy Dacia személygépko­csi. Vajon honnan volt erre pénze a mindössze ezer la­kosú Kardos községnek? — Május óta mintegy 30 ezer tombolát adtunk el 50 forintos árón, itt és a kör­nyező községekben — hang­zott a válasz —, s azt hi­szem, ezzel ki is merítettem az összes rendelkezésünkre álló pénzforrást... Miközben Sutyinszki Ist­vánnal beszélgettünk, a tri­bün körül már gyülekezett a közönség a napot hivata­losan is megnyitó ünnepi be­szédhez. Fodorné Birgés Ka­talin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára ki­emelte, hogy augusztus 20-á- nak ma, 1988-ban minden eddiginél nagyobb az aktua­litása, hiszen ez az év a ma­gyar nép számára majdnem ugyanolyan megújulást je­lent, mint annak idején Ist­ván király reformja volt az akkori Magyarország számá­ra. Fordulópont azért is, mert most merült fel igazán először az 1949 óta életben levő alkotmányunk teljes fel­újításának kérdése. Az ünnepi beszéd után ki­ki tetszése szerint válogatha­tott a kínált programok kö­zül. Volt, akit az óriási üs­tökben rotyogó birkapörkölt, vagy a rózsaszínre sült kol­bászok ínycsiklandozó illata vonzott. Volt, akit a Kardos —Békéscsabai Előre futball­meccs csábított el, és volt: aki úgy döntött, csak dél­utánra tér vissza, hogy meg­nézze a csehszlovákiai tvro- dovsini népi táncosokat, Mar­kos György humorista műso­rát, vagy a 2+1 jugoszláviai zenekar koncertjét. Emlékülés Szarvason Szarvason, az Árpád Szál­ló dísztermében augusz­tus 20-án megrendezett em­lékünnepségen a dekoráció rendkívül egyszerű volt, mégis jól érzékeltette az eseményt. Nemzetiszínű sza­laggal átkötött barnás-arany­színű cipót helyeztek el az elnökség asztala előtt, mert a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Szarvasi Váro­si Tanács és a szakszerveze­tek városi bizottsága által közösen szervezett és ren­dezett ünnepségen ezúttal az alkotmányra, az új kenyér­re, de legfőképp Szent Ist­ván király halálának 950. évfordulójára emlékeztek. Az is emelte az ünnepség hangulatát, hogy a helyi vá­rosi kamarazenekar szép tol­mácsolásában hangzott el a Himnusz, majd az e jeles al­kalomra készült „István ki­rály-oltár” című vers, ame­lyet Kántor Zsolt, a költő adott elő. A résztvevőket üdvözölte és az ünnepséget dr. Szántosi Antal, a városi tanács elnöke nyitotta meg, majd dr. Tóth Lajos kandi­dátus, a HNF városi bizott­ságának elnöke emlékbeszé­det mondott „Történelmi sorsforduló — Szent István király reformpolitikája” címmel. A nagy érdeklődés­sel kísért megemlékezést kö­vetően o helyi 3. számú is­kola tanulói adtak az év­fordulóhoz kapcsolódó mű­sort, majd Pechan Zoltán vezényletével a városi ka­marazenekar Szózatával ért véget az emlékünnepség. Etnlékbeszédet dr. Tóth Lajos kandidátus mondott Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom