Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
NÉPÚJSÁG 1988. augusztus 19., péntek Fesztiváli képeslap Szegedről II Don Carlos a Dóm téren Két este szerepelt mindössze a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorán Verdi Don Carlos című operája. A kimagaslóan rangos nemzetközi előadógárda Ruszt József rendezésében (aki a következő évadtól a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lesz) olasz nyelven adta elő a történelmi operát. A zenekarban és a kórusban Szeged zenei életének válogatott jelességei ültek, Óberfrank Géza vezényletével, karigazgató: Molnár László. A címszerepben az olasz Marcello Giordanit láthatta a majdnem teltházas közönség. Fülöp király az „ex popénekes” Francesco Ellero D’Artegna volt. Az előadás talán legérettebb énekes teljesítményét a szovjet Igor Morozovtól kaptuk, Pósa márki szerepében. A szintén olasz, de román- származású Gabriela Cegolea karakteres Erzsébet volt, finom érzelmi árnyalatokkal. Szintén román származású, de Kanadából érkezett Edoli hercegnő szerepére Corina Circa. akinek nem volt túl szerencsés a szegedi szereplés. Megbetegedése miatt a második előadáson szerepére a szegedi Varsányi Máriának kellett beugrania. Gregor József epizódszerepekben rótta le ezúttal ismét szeretetét Szeged és a fesztivál előtt. . . Az előadás egészében, a felvonultatott nagyságokkal együtt is, kissé statikusnak, lendülettelennek hatott. Nélkülözte a zenei romantikának azt a kontrasztját, ami az egyébként jól megidézett korabeli komor valóság és a szabadság szenvedélyének ereje, sodrása között kellene hogy kialakuljon. Legalábbis így gondolnánk és várhatnánk: Verdi jegyében és nevében . . . P. A. Fotó: Nagy László Adidas és Triumph az aládúcolt mennyezet alatt Eddig csak a kémény omlott le A budapesti székhelyű Sztár Ruházati Kisszövetkezet körösladányi üzemének 48 dolgozója — két műszerész kivételével valamennyi nő — azt bizonyítja, hogy méltatlan körülmények között is lehet színvonalasan dolgozni. De vajon meddig? Csak a fizetéssel lehetnek elégedettek. Az épület emelete beázik (mert 1987 januárjában a kémény rázuhant a tetőre), az ebédlő pedig — a kémény állapota miatt — nem fűthető. A földszinti teremben aládúcolt mennyezet alatt dolgoznak nyugatnémet cégeknek. Az Adidasnak úszókat, a Triumphnak pedig fürdőruhákat gyártanak. — Hogyan fajult idáig a helyzet? — kérdeztük Völgyi Józsefnétől, a kisszövetkezet elnöknőjétől. — Üzemünk 1971 óta dolgozik ebben az épületben. A bérleti szerződés 1976. január 1-jétől szól. mert — a tsz-ek egyesítése miatt — ekkor tisztázódott az épület tulajdonjoga. Évi 458 ezer forint bérleti díjat fizetünk. A jogszabály szerint az épületet fenntartani és karbantartani a bérbe adónak kell. Mióta itt vagyunk, erre nem keirült sor, csupán a földszinti terem mennyezetét támasztották alá. Ezt egy statikai vizsgálat után — amelyet mi végeztettünk el — külön kértük a tsz-től. Az épület pillanatnyi helyzete megkérdőjelezi üzemünk működését, pedig olyan munkát végzünk a Triumph és Adidas cégeknek, amelyek szerződését máról holnapra nem lehet felbontani. Most tárgyalunk a tsz-szel. Ha a felújítás nem gazdaságos, ajánljanak fel másik bérleményt. Ha eddig a bérleti díjat felvették, úgy érzem, ez a tisztességes. — Mennyi a körösladányi üzem évi nyeresége? Nem érné meg önöknek, hogy vásároljanak vagy építsenek egy megfelelő helyiséget? — Az üzem termelési értékét vagy nyereségét külön mérni nem tudjuk. Ter-- mékeinken az előkészítő és befejező műveleteket — a szabást es a csomagolást .— Budapesten végezzük, így az üzem önálló nyereségét megmondani nem tudom: Hogy vásároljunk vagy építsünk üzemünknek egy új helyiséget, erre nincs lehetőségünk, csak bérleményre gondolhatunk. Itt, ha jön a tél, fogalmam sincs, hogyan fogunk termelni. Szerintem a község vezetésének sem közömbös 48 ember foglalkoztatása. Talán ők tudnak lépni valamit. — Ügy tűnik, mintha nem akarnának Körösladányban véglegesen letelepedni. Egy bérleményt bármikor felbonthatnak, és a dolgozókat szélnek ereszthetik. — Itt-tartözkodásunk nem ideiglenes, már 1971 óta itt vagyunk, és további' fejlesztési szándékaink vannak, de csak a gépparkot és a munkalehetőséget tudjuk adná, többre nincs módunk. Tovább akarunk Körösladányban dolgozni, csak tetőt szeretnénk a fejünk fölé. Lássuk, mit mond a bérbeadó? Papp Károly, a Magyar—Vietnami Barátság Mgtsz elnöke: — Megerősítjük korábbi véleményünket,, hogy felajánljuk megvételre az épületet. Ha a kisszövetkezetnek nem kell, másnak adjuk el. Korábban az Újpesti Bőrgyár tmk-üzeme működött az épület másik részében, ezért nem tudtuk eladná, de most már ez az akadály elhárult. — Miért nem végezték el a karbantartási' munkákat? — A Sztár Kisszövetkezettől — ladányi viszonylatban is — csak minimális bérleti díjat kértünk, ezért nem végeztünk karbantartást. Mi már a hetvenes évek elején mondtuk, hogy ez az épület hosszú távra nem megoldás. — Völgyi Józsefné szerint, ha a jelenlegi épület felújítása nem lehetséges, akkor a tsz részéről az lenne a tisztességes — mivel eddig a bérleti díjat felvette —, ha egy másik bérleményt ajánlana fel. — Ez óhajnak jó, de akkor olyan bérleti díjat kellett volna megállapítani. Kétségtelen, nekik ez kedvező lenne, mert nem kellene beruházni. Mi egy régebbi istállóépületet, amely még mindig ötmilliót ér, tízmillióért felújítottunk és benne égy új konfekcióüzemet alakítottunk ki. Ezt az épületet ajánlottuk bérbe a Sztárnak, de sokallották, csak a fele kellett volna. A másik felét — a kialakítás miatt — nem lehetett gazdaságosan kihasználni. * * * Párbajozik a két szövetkezet, hangoztatja érdekeit, de mi lesz a varrónőkkel az aládúcolt mennyezet alatt? Egyelőre csak a kémény omlott le. Meddig lehet még várni? Közben sorakoznak az újabb kérdések. A termelőszövetkezet miért írt alá olyan minimális bérleti díjat, amelyért a jogszabály előírta kötelezettségének nem tud eleget tenni. (Egyébként a tsz szerint nem évi 458 ezer a bérleti díj, hanem 412 ezer.) A Sztár kisszövetkezet pedig — az elmaradt felújítás miatt — miért nem érvényesítette a jogát? A további vitára már nincs idő. A 48 dolgozó érdekében sürgős megoldásra lenne szükség. — ml — Fotó: Oravszki Ferenc Átmeneti vagy szükségszerű? Igazgatási társulások Sarkad vonzáskörzetében „A tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvénynek az 1987. évi 21. törvénnyel történő módosítása a kétszintű igazgatás bevezetését tette lehetővé. Mindezek alapján a Békés Megyei Tanács 1T987. (XII. 17.) számú /rendeletével Sarkad körzetéből Geszt, Kötegyán és Mezőgyán községeket közvetlen megyei irányítás alá vonta. A községi tanácsok szakigazgatási szerveinek szakember-ellátottsága, a feladatok megnövekedett száma miatt célszerű igazgatási társulás létrehozására együttműködési megállapodás kötése az érintett települések í és a sarkadi tanács között.” Dr. Fábry Károly, a sarkad! tanács végrehajtó bizottságának titkára előterjesztésében megfogalmazott javaslat a legutóbbi tanácsülésen került a testület elé. A vonzáskörzet igazgatási társulásairól szerettünk volna többet megtudni, ezért felkerestünk néhány illetékest. Jakó István, a városi jogú nagyközség tanácselnöke: — Azt hiszem, a megyei tanács döntése, amely körzetünkből ezt a három községet kísérletképpen közvetlen megyei tanácsi irányítás alá vonta, kicsit olyan helyzetbe hozta a községi tanácsokat, mint amikor mi 1984-ben a járási hivatalok megszűnésével megkaptuk a volt Gyulai Járási Hivatal hatáskörének egy részét. Ki kellett alakítanunk a városi modellt és körzeti feladatokat is kaptunk. Amikor ez év január elsejétől a három település igazgatási szempontból közvetlenül a megyéhez került, a városkörnyéki koordinációs bizottság ülésén felvetődött az igazgatási társulások létrehozásának igénye, azért, hogy e munka szakszerűsége folyamatos legyen. A három tanács és településünk vezetői egyetértettek az együttműködés szükségességében. Miután mindenütt megvitatták és jóváhagyták a testületi üléseken a kiterjesztett igazgatási együttműködést, megállapodásokat írtunk alá az érintett települések tanácselnökeivel. — Kiterjesztett igazgatási együttműködést említett... — Igen, mert körzetünkben volt már példa igazgatási társulásra: 1986-tól építéshatósági igazgatási együttműködés volt közöttünk, mivel 1984-ben a községi tanácsok is kaptak ilyen szak- igazgatási feladatokat, s ellátásukra — szakember hiányában — nem voltak maradéktalanul felkészülve. És hadd mondjam meg, indokolatlan is lett volna náluk az újabb munkatárs beállítása, hiszen1 egy szakember idejét kitöltő munka nincs a kistelepüléseken. Mindazonáltal az igazgatási társulások működését én átmenetinek tekintem, az új helyzet velejárójának. Amennyiben kialakulnak helyben a feltételek, ezekre nem lesz szükség. — Már január első heteiben jelentkeztek az igazgatási gondok a községekben — ezért megoldási lehetőségként felmerült, hogy ideiglenes társulásokat hozzunk létre — mondotta dr. Fábry Károly. — Ezeket azután a tanácsi testületek véglegesítették. Igazgatási társulásaink hatósági jogköre, hatásköre kiterjed az árhatósági ügyekre, az építésügyi és vízügyi feladatok ellátására, az oktatási, nevelési, kulturális és közművelődési tevékenységre, valamint az egészségügyi és sportigazgatási hatósági feladatokból azokra, amelyeket január 1. előtt a sarkadi tanács szak- igazgatási szervei láttak el. — Hol működnek helyileg az igazgatási társulások? — Sarkadon, a tanácsháza épületében. A társulások testületi irányítását és ellenőrzését a társult tanácsokkal együttműködve végrehajtó bizottságunk látja el. A szakemberek munkáltatói joigait szakigazgatási szerveink vezetői gyakorolják. — Miért nem közösen alkalmazzák őket a tanácsok? — Felmerült ez a megoldás is.. De kérdem, ki az, aki vállalja, hogy egyszerre több főnöke legyen? — így viszont továbbra is Sarkadra kell utazni a lakosságnak ügyes-bajos dolgait intézni... — Nem, a lakossági ügyeket mindig az illető helyen kell lebonyolítani: vagyis meghatározott időben Köte- gyánban, Mezőgyánban és Geszten tartózkodnak az ügyintézők. — Mit jelentett a községi tanácsoknak közvetlenül megyei irányítás alá kerülni? — Ezt kérdeztük Felföldi Józseftől, a köte- gyáni tanács elnökétől. — Mi igyekeztünk felkészülni — válaszolta —, úgyhogy igazán nagy törést munkánkban nem jelentett ez. Igaz, feladataink megnövekedtek, de míg közbeeső szervek voltak, gyakran úgy éreztük, csak rajtunk ülnek. Ami hiányzik, a megszokott és rendszeresen tartott kollegiális kapcsolat. Nyilvánvaló, hogy a megyei tanács munkatársai nem tudnak annyi időt ránk fordítani^ — Említette, hogy készültek az igazgatási váltásra — akkor mégis miért döntöttek a társulás mellett? — Nézze, egy ilyen kis település apparátusa nem nőhet az egekig. Erre nincs bérkeret, de nem is volna indokolt, mert a szakigazgatási feladatok sem sűrűsödnek. Például, kisajátítási ügy Kötegyánban mindösz- sze két-három volt az elmúlt évben. Azután említhetném a kényes ügyeket is: itt van például a sporttevékenység felügyelete: munkatársunk a sportkör elnöke is — most hogyan felügyelje ő önmagát? Vagy: melyik dolgozónk vállalná, hogy alko- hológiai gyógykezelésre küldjön helybeli lakost? Én a2 együttműködést a szabálysértésekre is kiterjeszteném! Képzelje csak el, egyik nap megbírságolom a tsz-t, és másnap menjek ugyanoda támogatást kérni? Mindent összevetve, úgy gondolom, amellett, hogy munkatársaim szakképzettségét növelem a helyben megoldható feladatok ellátására, hiszem, hogy jó néhány jogkör csak ilyen társulás formájában végezhető eredményesem Végül megkérdeztük dr. Luczi Józsefet, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának helyettes vezetőjét. — Egyedi-e a sarkadi körzet kezdeményezése, illetve a kétszintű irányítás szükségszerű velejárói az igazgatási társulások? — Megyénkben nem egyedülálló a körzetek együttműködése — válaszolta —, a sarkadi éppen a 17. példa erre. A megye 64 tanácsából 52 vesz részt különböző igazgatási társulásokban, tehát kipróbált és bevált gyakorlatról van szó. Én létükkel egyetértek, mert irreális lenne a kistelepülések szakemberellátottságát odáig fejleszteni, hogy mindenféle hatáskört és feladatot saját szervekkel lássanak el. Csak példát mondok: hp nincs az adott településen kórház, vagy tűzoltóság, ilyen irányú szak- igazgatási feladat sincs. De felbukkanhat azért egészségügyi és tűzvédelmi hatósági munka, tehát a szakember mégis kell: vagyis indokolt a kistelepülések ösz- szefogása. Általában a gyakorlat az, hogy az igazgatási feladatokat a felkészültebb tanács apparátusa végzi, s a munkatárs utazik. Van egy másik megoldás is: a tanácsok közösen alkalmaznak felkészült szakembereket. Nekem ez az út jobban tetszik, mert igaz ugyan, hogy a hivatali munka szempontjából rögösebb, de ha komolyan vesszük a tanácsok önkormányzati jogának fejlődését, a település erőinek mozgósítását, az utóbbi változat mellett kell dönteni. — Nem látja biztosítottnak a települések beleszólási jogát az első módnál? — De igen, csak áttételesebben érvényesül az irányítás, ami visszafoghatja az adott község fejlődési dinamizmusát. — Okoz-e valamilyen gondot a megyei tanács apparátusában az, hogy egyre több település tartozik közvetlenül irányítása alá? — Szakmai szempontból nem, és újabb munkatársakat sem szükséges beállítani,' mert számottevő munkatöbblet nincs. Ami változtatásra szorul, az inkább a felügyeleti irányítási szemlélet. — A megyei tanács hogyan vélekedik az igazgatási társulásokról? — Támogatja és bevezetésre ajánlja mindenütt a települések értelmes szövetségét. Véleményem szerint a sarkadi körzetben jól felismerték a közigazgatás jövőjének útját. De úgy gondolom, a közigazgatási társulások modellje nem átmeneti, épp ezért demokratizmusát kell jól kibontani. Szőke Margit
