Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-16 / 195. szám

1988. augusztus 16., kedd o Professzorvendég Békéscsabán II nyári meleg mérlege Mérsékelt érdeklődés után hosszabbítás Hz utóbbi kilenc év több népgazdasági adatai Magyarország és Békés­csaba barátját, Erich F. Rie- gert fogadta tegnap dr. Gailly Mihály, a megye- székhely tanácselnöke. A 82 éves nyugat-németországi professzor az egykori Oszt­rák—Magyar Monarchiában, a csehországi Gabloncban német nyelvterületen szüle­tett, s 12 évesen mint is­kolás, a nyári vakáció alatt került Békéscsabára. Hosz- szúra nyúlt szünet lett: hat évet töltött el itt. Kalandos életsors után kitelepítették, s akkor került Karlsruhéba, ahol most is él. Ott magyar A Központi Fizikai Kuta­tóintézet főigazgatójának, Szabó Ferenc akadémikus­nak meghívására augusztus 9—15. között hazánkba láto­gatott Roald Szaggye jev akadémikus, a Szovjet Tu­dományos Akadémia Űrku­tatási Intézetének igazgató­ja. Szaggyejev akadémikust fogadta Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára és Mór­ismerősei, barátai ösztönzé­sére kezdett foglalkozni a magyar nyelv és kultúra nyugat-németországbeli is­mertetésével, 1969-től tíz éven át német diákoknak tanította a magyar nyelvet. Az utóbbi években min­den nyáron több hetet tölt el ismerőseinél, barátainál Békéscsabán, és az ország több városában. 1981—87-ig előadásokat tartott Békés­csabán a felnőtt nevelők nyári akadémiáján. Az idén a debreceni nyári egyetemen vett részt. ta Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke, az Intarkozmosz Tanács el­nöke. A megbeszéléseken megvitatták az űrkutatás je­lenlegi és távlati feladatai­val kapcsolatos együttműkö­dést. Véleményt cseréltek továbbá a tudomány szere­péről mai világunkban és a peresztrojka tudományos életet érintő kérdéseiről. Alig három nappal ezelőtt ért véget a nyári engedmé­nyes vásár, ami helyenként kedvezőent, másutt kevésbé sikeresen zárult. Volt, ahol a megmaradt készletek árát még lejjebb szállították, ahol meghosszabbították a kedvezményes vásár időtar­tamát. Hogy hol mit és mennyiért árusítanak, en­nek néztünk utána Békés­csabán, Orosházán, Szeghal­mon és Mezőkovácsházán. A Centrum Áruház igaz­gatójától Békéscsabán meg­tudtuk, hogy a nyári vá­sárba bevont árukészlet 73 százaléka talált vevőre, és ez az igazgató szerint, nem rossz arány. Számításaik szerint 400 ezer forinttal na­gyobb forgalmat bonyolítot­tak le az elmúlt év hasonló időszakáénál. Legkeresetteb­bek voltak a nyári női ru­hák, a férfi rövid ujjú in­gek, a női egyrészes fürdő­ruhák, a férfipantallók, a női szandálok, kartonok és selymek. A Centrum Áru­házban úgy döntöttek, hogy a kedvezményes vásárt au­gusztus 27-ig — illetve ameddig a készlet tart — meghosszabbítják. ízelítőül sorolunk fel azokból, amik ezután is olcsóbban kapha­tók: gyermek- és női szan­dálok, lányka, bakfis és női nyári ruhák, kétrészes für­dőruhák. A felsorolt áru­készletet továbbra is 30 szá­zalékos árengedménnyel áru­sítják. Az Uni verzál Vállalat ke­reskedelmi és vállalkozási oszt á ly vezető- helyettese, Gajdács Gábor elmondta, véleménye szerint, ha a két­hetes akció során nem tud­ták eladni a vásárba bevont árucikkeket, akkor hiába is hosszabbítanának, azok to­vábbra sem találnának ve­vőre. Éppen ezért, a meg­maradt árukészletet, illetve azok egy részét még lejjebb szállították, és azt a megye Univerzál Áruházaiban vá­sárolhatják meg a vásárlók. Elmondta még, hogy a me­gye Univerzál-üzléteit, összes boltjait figyelembe véve öt­milliós árukészlet talált ve­vőre a nyári vásár alkal­mával. Alig fogyott a la­kástextilből, a kötött holmi viszont keresettebb volt az elmúlt évinél. Orosházán, a Csillag Áru­ház árelőadójától, Benkö Kálmánnétól tudtuk , rheg. hogy az áruházban 2 millió 700 ezres forgalmat bonyolí­tottak le a kéthetes akció során. A tavalyihoz képest az idén nem jelentős a meg­maradt árukészletük. A ke­vés áruféleséget, ami az üz­let „nyakán” maradt, azt véglegesen leértékelték. így például: egyes konfekció női ruhát, kötött holmit, férfi rövid ujjú ingeket, és gyermekpólókat. Szeghalmon a Delta Áru­házban Deim Sándor ruhá­zati osztályvezető elmondta, hogy az áruházban a nyári vásárba bevont minden árut ezen a héten még továbbra is 30-50 százalékos árked­vezménnyel vásárolhatnak meg az érdeklődők. A Mozaik Áruházban, Mezőkovácsházán Siklér Gyulától, az áruház vezető­jétől megtudtuk, hogy ná­luk a kétmilliós árukészlet­ből egymillió 700 ezer fo­rint értékű árut vásároltak. A vártnál nagyobb volt a kereslet konfekcióból és méteráruból. A közeljövő­ben a Mozaikban tervezik, hogy gyermekcipőt és kötött árut kínálnak majd újra en­gedményes áron. B. V. A Központi Statisztikai Hivatalban elkészült az a jelentés, amely a gazdaság- politikai irányváltás éve — 1979 — óta eltelt időszak főbb népgazdasági folyama­tait elemzi. Az elmúlt kilenc évet a gazdaságpolitikai törekvések, ezek eszközrendszere, és az elért eredmények alapján három szakaszra — az 1979 —81, az 1982—84, valamint az 1985—87 közötti idősza­kokra bontották. A fő fi­gyelmet az 1985—1987 között lezajlott folyamatokra, és ezen belül is kiemelten az 1987-es évre irányították. Az egyes szakaszok főbb jellemzői a következők: az 1979—1981 közötti időszak­ban az 1978 novemberi MSZMP KB „pályamódosító” határozata nyomán megkez­dődött a külgazdasági egyen­súly javítása. A dollárelszá­molású adósságállomány öt év óta tartó gyors növeke­dése megállt. A nagy mér­tékű javulásban azonban meghatározó szerepe volt az előző évek során felhalmozó­dott tartalékoknak, ezek ki­merülése után a javulás le­lassult. Az export tervezett gyors növelése csak 1979-ben valósult meg, a következő két évben a növekedés fé­keződött. Az egyensúlyjaví­tás alapvető eszköze az im­portkorlátozás volt. Ez 1981- ben. a közép távú tervidő­szak első évében enyhült, ami azonnal a behozatal nö­vekedését eredményezte. Az 1982—1984-es időszak­ban a gazdaságirányítás központi kérdésévé az or­szág fizetőképességének megőrzése vált, s ennek ér­dekében tovább folytatódott a restrikció. A megtett in­tézkedések a külső egyensúly javulásában látványos ered­ményeket hoztak. 1983—1984- ben olyan mértékű konver­tibilis elszámolású külkeres­kedelmi aktívumot sikerült elérni, ami az áruforgalmon kívüli fizetések pozitív egyenlegével együtt elegendő volt a korábban felvett hi­telek állandóan emelkedő kamatterheinek fedezésére, valamint az adósságállo­mány szerény mértékű csök­kentésére is. Az 1985—87 közötti idő­szak legfőbb jellemzője, hogy a gazdaságban nem következett be az a pozitív fordulat, amivel az MSZMP XIII. kongresszusa, illetve ennek nyomán a VII. ötéves terv számolt. A termékkibo­csátás jóval kisebb mérték­ben növekedett, mint a fel- használás. Konvertibilis adósságállományunk több mint kétszeresére nőtt, áru­forgalmunk egyenlege ismét passzívvá vált. Exportunk a három év során mindössze 5 százalékkal bővült, míg im­portunk növekedése megkö­zelítette a 20 százalékot. Az 1985—87-es időszakon belül 1987-ben bekövetkezett a gazdaság élénkülése, a bruttó hazai termék növe­kedési üteme 3,4 százalékos volt. A dinamikus növeke­dés azonban több negatív következménnyel járt együtt. A bruttó hazai termék (GDP) előző évhez mért többlete folyóáron 135 mil­liárd forint volt. Ennek két- harmadrészét — 90 milliárd forintot — elvitte a fogyasz­tás növekménye. További 36 milliárd forintot kötött le a felhalmozási többlet, mind­össze 9 milliárd forint ju­tott a belföldi források nö­vekményéből az egyensúly javítására. A vállalati eredmények 1987-ben 18,9 százalékkal nőttek a magas bérkiáram­lás ellenére is. A vállalatok jövedelemnö­vekményének több mint 70 százaléka 1987-ben is ár­emelkedésből származott, ebben az évben a vállalati jövedelmek 65,3 százalékát vonta el az állami költség- vetés az 1986. évi 61,3 száza­lékkal szem ben. Fotó: Kovács Erzsébet Pál Lénárd fogadta a szovjet őrkutatási intézet igazgatéját Romlott a baleseti statisztikánk Morálunk a közutakon Értelmetlen kockáztatás — cserbenhagyásos gázolások — ittasság, „vakon vezetés” 1988. július 19-én, 5.30 órakor az ittas állapotban levő F. F. gyulai lakos személygépkocsijának vezetését átadta a veze­tői engedéllyel nem rendelkező, elmebetegségben szenvedő és szintén szeszes italtól befolyásolt Sz. P. I. békéscsabai la­kosnak. A személygépkocsi vezetője Békés felől Békéscsaba felé haladt, elvesztette uralmát a gépjármű felett, áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött a vele szem­ben szabályosan közlekedő T. I. békési lakos motorkerék­párossal. A motorkerékpár vezetője és utasa súlyos sérülést szenvedett. Egy különösen tanulságos baleset tényei ezek,, amelyek mellett sajnos még jó néhányat voltak kénytelenek rögzíteni a jegyzőkönyvek. Szomorú adatokat tartalmaz megyénk első félévi baleseti statisztikája. Az elmúlt év adataihoz képest a halálos balesetek száma 50 százalékkal, a súlyos sérüléssel járó csaknem 27 százalékkal, míg a könnyű sérüléssel járó balesetek száma 8 százalékkal emelkedett. Tükröt tart ez elénk, hogy mennyire fégyeknezetlenek, felelőtlenek va­gyunk a közutakon. Sajnos példákkal is tudjuk bizonyítani. Kevés az, hogy manapság sokan és sokat értekeznek, vi­tatkoznak a közlekedésről különböző szinten és fórumokon. Nem tanácskozni, tenni kell! Még szigorúbban fellépni a fe­gyelmezetlenekkel, szabálytalankodókkal szemben. Mi hát a teendő? Hogyan kellene, hogyan lehetne javítani közlekedési morálunkon? A kérdésekkel Balta Jánost, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság őrnagyát kerestük meg. — Az utóbbi időben egyre gyakrabban lehet hallani a köz­lekedési morálról, vagyis a közlekedési magatartás erkölcsi megítéléséről. Mi az oka annak, hogy ma már az erkölcs fogalmát egyre gyakrabban a közlekedési magatartással is összekapcsolják? — Megítélésem szerint az, hogy a közlekedés ma olyan fontos szerepet tölt be, hogy nem kerülheti el többé a mo­rális megítélés minősítését! A közlekedési morál milyensé­gére pedig a közlekedési folyamatban fellépő zavarok, vagyis a közlekedési balesetek hívják fel a figyelmet, s hoz­záteszem, ezek növekvő száma is jelzi, hogy bajok vannak az emberi magatartással. Évente országosan átlagban 1800, megyénkben 90 ember hal meg közlekedési baleset követ­keztében. Egy közelmúltban történt eset: Orosháza belterü­letén a 47. számú főút kanyarulatában túlságosan nagy se­bességgel hajtott motorkerékpáron K. J. orosházi lakos. A kanyarban felborult, ennek következtében súlyos sérülést szenvedett. Utasa, P. B. orosházi lakos a kórházba szállítás után meghalt... — Ezek után joggal vetődik fel a kérdés, hogy a közle­kedésben nem lehet minden rendben. Ahol ennyi ember hal meg és lesz sérült, ott a szabályozási rendszer valamelyik láncszemében zavarok lehetnek! — Tudomásul kell vennünk, hogy a társadalmunk jelené­ben tapasztalható problémák óhatatlanul befolyásolják min­dennapi viselkedésünket, így közlekedési magatartásunkat is. Az emberi kapcsolatokban több olyan általános zavar is­merhető fel, amely a közlekedő ember magatartását is be­folyásolja. Ilyen — többek között — az emberi élet gyakran tapasztalható és értelmetlen kockáztatása. Ennek alapja — megítélésem szerint — az, amit a társadalom egyre inkább elvár,, vagyis a kockázatvállalás, de eltorzitva. Egy értelmet­len kockáztatás példája az, ami 1988. július 2-án, 1.3Q óra­kor történt Vésztő belterületén*. A Kossuth utca kanyarula­tában a megengedettnél nagyobb sebességgel közlekedve ki­sodródott, árokba hajtott, s ott felborult S. S. okányi lakos. A motorkerékpár vezetője a helyszínen elhunyt, utasa, H. P. okányi lakos súlyos sérülést szenvedett. A fiatalok táncmu­latságon vettek részt, vezetői engedéllyel1 nem .rendelkeztek, alkoholt fogyasztottak és a társuk motorkerékpárját annak tudta és engedélye nélkül, jogtalanul vették igénybe. De ugyanilyen, az egész társadalomban jelentkező és egy­re inkább tapasztalható jelenség az elidegenülés, a mások érdekeinek figyelmen kívül hagyása. Ez szintén nem kerül­heti el a közlekedés 'területét sem. A közlekedés milyensége, annak biztonsági szintje alapvetően a szabályoktól és a köz­lekedők ehhez való viszonyától, a reakció módjától függ. Elsőbbségadásnál, előzésnél, sebességkorlátozásnál és általá­ban minden közlekedési formánál tartalmilag az ember biz­tonságára irányuló törekvést kell indítékként a legfőbb moz­gatóerőként figyelembe venni. Nem törekedett erre M. G. méhkeréki lakos, aki Gyula felől Sarkad irányába közleke­dőit személygépkocsijával. Előzés közben tompított fénnyel, 100 km körüli sebességgel haladt és nekiütközött a vele azo­nos irányban kivilágítatlan kerékpárján közlekedő C. F. sarkad! lakosnak. A ,kerékpáros a kórházba szállítás után el­hunyt. A balesethez vezető okok: az ittasság, a nagy sebes­ség és a piszkos szélvédő miatti vakon vezetés, szabálytalan előzés, a kivilágítatlan kerékpár. Ha tehát hiányzik a morá­lis indíték, a tevékenység lehet törvényes, de nem erkölcsös. Ha viszont ez a morális érték adva van, a tevékenység tör­vényes és erkölcsös lesz. Hadd mondjak erre is egy példát. Ha valáki a sebességkorlátozást, a vezetés közbeni abszti­nenciát a rendőri büntetés miatti félelmében tartja ,be, ez a viselkedés törvényes ugyan, de nem morális. Ha azonban valaki a sebességkorlátozás, a józanul vezetés következmé­nyeibe való belátás alapján tartja meg a korlátozásokat, ez a viselkedés morális is és törvényes is. — Hogyan kellene még szigorúbban és hatékonyabban fel­lépni a közlekedésbiztonság javítására? — A közlekedésbiztonság növeléséhez elengedhetetlennek tartom a rendszerében is célirányos hatósági munkáit. A gondatlan emberi magatartások — és ilyen a közlekedési szabályok jelentős része — körében különösen érvényes az a régi megállapítás, amely szerint a hatékony megelőzéshez nem a büntetés általános drasztikus szigora, hanem annak elkerülhetetlensége a döntő. Megyénkben, figyelemmel a rendőri állomány intézkedési aktivitására, az elért 300 fo­rintos helyszínbírságolási, és 2600 forintos szabálysértési bírságátlagokra megítélésünk szerint csak a még differen­ciáltabb szigortól várható el a kellő visszatartás. Sajnos elő­fordult megyénkben több cserbenhagyásos és segítségnyúj- tás-elmulasztásos gázolás is, 1988. első felében 10 ilyen bal­eset történt. Egy durva példa a közelmúltból: 1988. július 7- én, 21.45 órakor az Orosháza, Gádoros műút Orosháza kül­területi szakaszán az I. sz. téglagyár közelében ismeretlen személy által vezetett ismeretlen típusú személygépkocsi fé­kezés nélkül elütötte az út szélén kerékpárja mellett álló A. M. orosházi lakost. A gyalogos súlyos sérülést szenvedett. A személygépkocsi megállt, utasai kiszálltak, de a sérült ál­lapotáról nem győződtek meg, a helyszínről leoltott lámpák­kal, a segítségnyújtást elmulasztva távoztak. — Felkészült-e a rendőrség a megnövekedett feladatainak ellátására? — A rendőrök közlekedésbiztonsági feladatai hagyományo­san két fő részre oszthatók, egyrészt a forgalom zavartalan­ságának biztosítása, másrészt a szabályszegő közlekedőkkel szembeni fellépésre. Köztudott, hogy a forgalom ellenőrzé­sére fordítható létszámunk korlátozott és alatta marad az igényeknek. Éppen ezért nagyon* fontos, hogy a meglevő le­hetőségeinket miinél ésszerűbben használjuk ki. Ez pedig azt jelenti, hogy a korlátozott erőforrásainkat ott és azokra a szabálysértésekre összpontosítsuk, ahol és amelyek potenciá­lisan a legnagyobb valószínűséggel közlekedési baleseti ve­szélyhelyzetet, vagy balesetet szoktak előidézni. Ezeknek az intézkedéseknek támogatniuk kell az ember hibáinak elke­rülését, a hibák következményeinek kivédését, de legalábbis mérséklését. Mindézek egyben azt is mutatják, hogy a rend­őri munka ösztönzésében is bizonyos mértékű változásokra van szükség. Arra gondolok, hogy a jövőben mindinkább és érezhetően azt a rendőri munkát kell elismerésben részesí­teni, amely nem a több, hanem ha kevés is, de veszélyes, kiemelt szabálysértőt ér tetten. Különösen azt, amely a visz- szatérően veszélyes viselkedésűek leleplezésében élen jár. Béla Vali

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom