Békés Megyei Népújság, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-16 / 195. szám
o 1988. augusztus 16., kedd Grósz Károly fogadta Josef Stockot Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke hétfőn az Országházban fogadta Josef Stockot, az alsó-szászországi tartományi parlament kereszténydemokrata (CDU) frakciójának vezetőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen jelen volt Hans Alfred Steger, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Hz ENSZ főtitkára vizsgálja meg a Mazilu-iigyet! A szovjet és a román delegátus nemmel szavazott A kisebbségek jogaival foglalkozó ENSZ-albizottság hétfőn szótöbbséggel úgy határozott, hogy felkéri a világszervezet főtitkárát: vizsgálja meg a Mazilu-ügyet és érje el, hogy az albizottság egyik tagja találkozhasson a román professzorral. Dumitru Mázliul az albizottság (amely az ENSZ emberi jogok bizottságához tartozik) 1985-ben azzal bízta meg, hogy készítsen neki jelentést az emberi és ifjúsági jogok romániai helyzetéről. Ám Mazilu a jelentés beterjesztésére nem jelent meg Genfben, amit a bukaresti hatóságok egészségi okokkal magyaráztak. Maga a professzor az albizottsághoz intézett idei áprilisi levelében azonban azt közölte, hogy rendőri felügyelet alatt áll, elvették az útlevelét, arra kényszerítették, hogy lemondjon külügyminisztériu- mi állásáról, és hogy felhagyjon a rábízott jelentés készítésével. Az albizottság határozata felszólítja Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkárt: tudja meg Mazilu romániai tartózkodási helyét, és hozzon létre találkozót közte és az albizottság egyik tagja között. Felkérték továbbá Pérez de Cuellar egyik helyettesét, hogy segítsen Ma- zilunak a jelentés elkészítésében. A francia és norvég javaslatra elfogadott határozatot 16 delegátus szavazta meg. Kettő — a szovjet és a román — nemmel szavazott, heten tartózkodtak vagy nem vettek részt a szavazásban. A pozsonyi ÚJ SZÚ bon olvastuk Tartalék(osok) Taskenti találkozó Afganisztán „veteránjaival” Megújulóban van a szovjet társadalom. Ez a megújulás az átalakítás politikájának fő célkitűzése. Megvalósítani viszont csak úgy lehet — az utóbbi három év során szerzett első értékes tapasztalatok egyértelműen ezt bizonyítják —, ha ebbe a folyamatba bekapcsolják mindazokat a társadalmi erőket és csoportokat, amelyek a stagnálás időszakában önként vagy önkéntelenül nem vettek részt a meghatározó társadalmi mozgásokban. Az egyének és csoportok aktivitásának felébresztése, értelmes célokra való irányítása. hasznosítása az eltékozlás helyett — kinek is a feladata? A központi pártvezetésé és a kormányé? A helyi nép- képviseleti szerveké és a társadalmi szervezeteké? Is-is, valamennyiüké együtt. Ez (lenne) az ideális megoldás, de az embernek menthetetlenül eszébe jut a közmondás, a sok bába közt elvésző gyerekről. Amiről az alábbiakban szó lesz, az bizonyíték arra, hogy néha egészen váratlanul tárulnak fel olyan tartalékok, olyan értékek, amelyeknek okos kihasználása sok előnnyel járhat, figyelmen kívül hagyása, elaprózása pedig a lelkesedést ismét közönnyé, a tenniakarást újra fásultsággá változtathatja. Huszonéves veteránok Május 13-a, péntek. A genfi afgán—pakisztáni mgeállapo- dások értelmében a Szovjetunió és az Egyesült Államok kötelezettségvállalásai alapján két nap múlva megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. Este hétkor Taskent végre már nem egy óriási szauna, meg-meglebben egy kis szellő, kellemes meleg van. Az esti program pedig kimondottan izgalmas: találkozó az afganisztáni szovjet internacionalista katonákkal. Szergej Nyesztyerov 1979 és 1981 között szolgált Afganisztánban, 28 éves, technikusként dolgozik. Taskentben a Tartalékos Katonák Tanácsának elnöke. — Mennyi ideig is volt Afganisztánban? — Egy évig, két hónapig és huszonhét napig. Derülök a válaszán: — Ilyen pontosan emlékszik? — Minden órára — válaszolja hirtelen elkomoruló arccal. Én pedig szégyellem magam. Hogyan is kérdezhetek ilyen butaságot valakitől, aki alig húszévesen felderítő volt Afganisztánban, mellette sebesültek, haltak meg társai, az afgán katonák és polgári lakosok? Hogyan is kérdezhetek ilyesmit valakitől, aki látta a kegyetlen, erőszakos halált, a háborús pusztítást, aki több mint egy évig állandó életveszélyben élt? Szerencsétlenül indult beszélgetésünk folytatása sem a legszerencsésebb. Kiderül, hiába egyeztette vendéglátóm, az APN sajtóügynökség napokkal korábban a találkozó időpontját, megvalósítása veszélybe került. A tanács vezetőit az üzbég televízióba várják, hogy megbeszéljék egy, a munkájukat bemutató adás részleteit. Az úton a televízióba, ahol a többiek várnak rá, arról beszélgetünk, mik a céljai, programjai, hogyan viszonyulnak tevékenységéhez a hivatalos szervek. — 1986 őszén vetődött fel a gondolat, hogy létre kellene hozni az Afganisztánt megjárt internacionalista katonák tanácsát. Amikor októberben megalakultunk, ezt a nevet vettük fel — mondja Szergej. — Telve voltunk tenniakarással, be akartuk bizonyítani mindenkinek, de főleg magunknak, hogy képesek vagyunk hasznos dolgokat csinálni. Nem is elsősorban a magunk, hanem a közösség számára. Akkor még nem sejtettük, hogy ehhez legalább annyi merészségre, annyi kitartásra lesz szükség, mint az afganisztáni szolgálathoz ... Meglepett ez a hangjában bujkáló keserűség. Mi lehet az oka? Hiszen most is a televízióba megyünk, tehát bizonyáPakisztán megsérti a genfi megállapodásokat A szovjet kormány határozottan leszögezi, hogy tűrhetetlenné vált az az obst- rukciós magatartás, amelyet Pakisztán az afganisztáni rendezésről kötött genfi megállapodásokkal kapcsolatban tanúsít. Ha ez folytatódik, a Szovjetunió fenntartja magának a jogot, hogy a helyzet diktálta intézkedéseket tegyen — állapítja meg a szovjet kormány hétfői nyilatkozata. A dokumentumot a genfi megállapodások óta eltelt három hónap, s a szovjet csapatkivonás első felének befejezése kapcsán tették közzé. A Szovjetunió, mint a genfi megállapodás-csomag egyik garantálója, mindent elkövet, hogy kötelezettségeit pontosan teljesítse. Ezt mutatja, hogy augusztus 15- re, a genfi megállapodásoknak megfelelően, a szovjet csapatok fele hazatért Afganisztánból. Moszkva tiszteletben tartja a be nem avatkozással kapcsolatos előírásokat is. Egész nemzetközi tekintélyét felhasználja annak érdekében, hogy mások is felelősséggel viszonyuljanak az afgán—pakisztáni megállapodásokhoz — hangsúlyozza a nyilatkozat. Ugyanezzel a jóakarattal tevékenykedik Afganisztán. Kabult nem érheti szemrehányás azért, hogy nem használja ki a belső rendezés számára Genf által nyújtott lehetőségeket. Elegendő megemlíteni olyan eseményeket, mint az új nemzetgyűlés (parlament) összehívása, vagy az új kormány megalakulása, amelyekben tisztán látszanak a koalíciós tendenciák — mutat rá a dokumentum. A szovjet vezetés sajnos kénytelen megállapítani, hogy a rendezés jóval előbbre tarthatna, ha Pakisztán ugyanilyen felelősségteljesen hajtaná végre Genfben vállalat kötelezettségeit. A valóság azonban éppen ellentétes képet mutat — szögezi le a nyilatkozat. Ha Pakisztán továbbra is a szovjet csapatok kivonására próbálja leszűkíteni a genfi megállapodásokat és figyelmen kívül hagyja saját kötelezettségeit, akkor ez kedvezőtlen következményekkel járhat az afgán rendezés szempontjából — állapítja meg a szovjet kormánynyilatkozat, majd teljes határozottsággal leszögezi: tűrhetetlenné vált az az obstrukciós magatartás, amelyet Pakisztán tanúsít. Ha ez így folytatódik, a Szovjetunió fenntartja magának azt a jogot, hogy a helyzet diktálta intézkedéseket tegyen. iá olyan munkát végeznek, amelyre érdemes odafigyelni, amelyet elismernek . .. Érthetetlenségemet látva magyarázni kezdi, mi is vezetett a tanács megalakulásához. Abban az időben már egyre több szó esett a hazatért katonák gondjairól is, nemcsak kitartásukról, hősiességükről, küldetésük nemességéről. A tömeg- tájékoztató eszközök is foglalkozni kezdtek azzal, amiről addig az emberek csak egymás között beszéltek: a hazatérők beilleszkedési nehézségeiről, egyesek szembefordulásáról az elfogadott társadalmi normákkal. — Mi becsülettel teljesítettük internacionalista kötelezettségünket, s számunkra ez nem frázis! Naponta szembe kellett nézni a halállal, s naponta győződtünk meg arról, hogy az afgánoknak, az egyszerű, tisztességes embereknek szükségük van a segítségünkre. Tettük a dolgunkat, s nem voltak kétségeink afelől, hogy helyesen cselekszünk. Most, hét év elteltével is intenzíven átérezzük mindazt, amit átéltünk. Más ember lesz, aki látta a halált. Azon az estén többüktől hallottam ezt a kijelentést. Bizonyára ez a másság ösztönzi őket cselekvésre, a kitartásra, ez készteti őket arra, hogy inkább adni akarnak, és nem kapni, ez tartja bennük a lelket a közel két éve tartó küzdelem során, amely néha szélmalomharchoz hasonlít. Tenniakarás Mert miről is va nszó? „Csak” arról, hogy ezek a huszonéves veteránok nagyon gyakran találkoznak közönnyel, meg nem értéssel, elutasítással, sőt néha ellenszenvvel is, ott, ahonnan joggal várnak támogatást, segítőkészséget, megértést. Nem a társadalom közömbös velük szemben, hanem egyes egyének, akik sokszor csak ígérgetnek, de szavaikat tettek nem követik. Természetesen ilyen módon hibát sem követhetnek el. Pedig a legfelsőbb szinten született döntés arról, hogy segítséget, támogatást kell nyújtani az Afganisztánból hazatérő fiataloknak, elő kell segíteni mielőbbi beilleszkedésüket a normális életbe. Ezzel az is elkerülhető, hogy deviáns elemekké váljanak, arról nem is szólva, hogy áldozatvállalásukért ennyi igazán megilleti őket. Érvényes határozat van arról, hogy az internacionalista katonákat, főleg a családalapítókat, kiemelten kell segíteni a mielőbbi lakáshoz jutásban. Ismerve a Szovjetunióban uralkodó lakáshelyzetet, ez valóban nem kis dolog. Előnyben részesítik őket az egyetemi és főiskolai felvételik során is: a szükséges pontszám elérése esetén automatikusan felveszik őket, rájuk a helyszűke nem vonatkozik. Joguk van a szakszervezettől soron kívüli üdülési beutalókat igényelni, a számukra legmegfelelőbb időben vehetik ki rendes évi szabadságukat, előnyben részesítik őket a telekkiutalásoknál, a kert, a házhely megvásárlásához kamatmentes kölcsönt igényelhetnek. Természetesen a rokkantak és az elesett katonák családjai még ezen túlmenően támogatásra is jogosultak. Ez mind nagyon szép, felettébb helyes, mindenki egyet is ért mindezzel, de a tényleges helyzet kicsit (?) más. Szergej Nyesztyerov szerint az a legnagyobb baj, hogy ezeket a jogokat és előjogokat igényelni kell. Márpedig a fiatal katonák, legyen bármilyen bonyolult a lakáshelyzetük, legyenek bármilyen anyagi gondjaik, képtelenek rászánni magukat, hogy a tanácsnál, a hivatalokban kilincseljenek, ácsorogjanak az előszobában. Nem tudják elviselni, hogy a hivatalnokok egy része csak okvetetlenkedő ügyfelet lát bennük, s néha szinte személyes sértésnek veszik, hogy akár fogadóóráikon is megzavarják őket. Ez volt a fő oka annak, hogy 1986 őszén az internacionalista katonák tanácsa érdek- védelmi feladatokat is maga elé tűzött. Abból indult ki, el kell érniük, hogy az Afganisztánból hazatérők automatikusan megkapják, ami az említett határozat értelmében joggal megilleti őket. Nem sikerült, kénytelenek voltak alább adni. Ma arra törekednek, hogy felkutassák a leginkább rászorulókat, azokat, akik visszarettennek a bürokrácia útvesztőitől, akik szégyenkeznek kérni. Mindenekelőtt az elhunytak családjaira figyelnek, és a rokkantakra, akik sokszor azért képtelenek ügyeik intézésére, mert az irodaházak lépcsői egyszerűen leküzdhetetlen akadályt jelentenek számukra . (Folytatjuk) Görföl Zsuzsa YVES MONTAND, A JÖVENDŐBELI APA A népszerű francia színész és énekes, Yves Montand, 67 éves korára apa lesz. A hírt saját maga hozta nyilvánosságra, kijelentette, hogy a 28 éves Carole Amile barátnője várandós és a gyermek még szilveszter előtt megszületik. A színész őszintén megmondta, hogy nem tervezett gyereket és egy kissé idősnek érzi magát az apaságra, de mindjárt hozzátette, hogy a felelősség rá eső részét vállalni fogja. Montand Simone Signorét ismert színésznővel 40 évig boldog házasságban élt, a felesége három évvel ezelőtt meghalt, a házasságukból nem származott gyermek. SZABADON BOCSÁTOTTÁK 17 HÓNAPI FOGSÁG UTÁN A 8 éves Marco Fiorát elrablói 17 havi fogság után újra szabadon bocsátották. Az emberrablók 3 milliárd líra (3,3 millió dollár) váltságdíjat követeltek érte. A fiút favágók találták meg Ciminc helyi falu közelében. A rendörorvos megállapította, hogy egészségi állapota jó, bár nagyon fáradt. A banditák azután engedték el Marcót, hogy a rendőrség már közvetlenül a nyomukban járt. A fiú apja, Ginfranco Fiora, torinói parkolóház-tulajdonos a múlt év decemberében előlegként már 185 millió lírát fizetett a rablóknak. ELŐKERÜLT EGY MAGNÓKAZETTA . . . Egy 1908-ban készült hang- felvétel került elő, mely Tolsztoj hangját rögzítette. Az USA-ban találták meg és visszaszolgáltatták a Tolsztoj-múzeumnak. Sokáig azt hitték, hogy a hangszalag elveszett. Az amerikai Edison Központban tárolták és a központ 1914-ben leégett. Szerencsére az Edison Központ akkori főnöke, Walter Miller hazavitte a hangszalagot. KÉZIGRÁNÁTOK Nem kevesebb, mint 236 kézigránátra bukkantak a franciaországi Somme megye egyik kempingjében. Az első világháborúból származó robbanóanyag egy részét egy turista, a többit pedig aknakeresőkkel felszerelt szakemberek találták meg. Szerintük nem kellett volna sok ahhoz, hogy minden a levegőbe repüljön. Ezen a környéken 1916-ban nagy csaták dúltak. RADIOAKTÍV HULLADÉK A VILÁGŰRBEN Az amerikai és szovjet űrjárművektől származó hulladékon kívül több mint egy tonna radioaktív termék is a világűrbe került. Ez a hulladék az első Szputnyik 1957-ben fellövése óta gyűlik a légtérben. A Föld körül 30-70 ezer egycentimé- ternél kisebb, nagy sebességgel száguldó részecske van, amelyek a különböző kutatóállomásokról, műholdakról, űrszondákról származnak. Ezek az apró tárgyak, ha összeütköznek az űrjárművekkel, veszélyesek is lehetnek. ARAN YRABI.Ö LEGIKAUÖZOK Ké» fegyveres légi bandita eltérített egy kisebb repülőt, amely El Bagra és egy kolumbiai város között közlekedett, méghozzá egy aranybányából kisebb szállítmányt vitt magával. A támadók kényszerítették a pilótát, hogy Kolumbia északkeleti részén szálljon le, ahol a légikalózok barátai várakoztak. A rablás hasonlóképpen zajlott le, mint amikor a vadnyugaton a postakocsikat kifosztották. A kalózok nagy böröndbe rakták az aranyat, és távoztak a kifosztott repülőből. Az utasok és a személyzet egy óra hosszat vesztegelt, előtte a támadók megfenyegették őket, hogy ne próbáljanak segítséget hívni, de később a megszabott idiő eltelte után a 30 utas folytathatta útját. Figyelem, áramszünet! Értesítjük T. fogyasztóinkat, hogy hálózati berendezéseink karbantartása miatt áramszünetet tartunk BÉKÉSCSABÁN 1988. augusztus 16-án 6.30-tól 10.00 óráig a Batsányi u.—Zsigmond—Tompa—Bercsényi—Nagy Sándor—Iskola—Máriássv u.—Orosházi út—Vásárhelyi P.—Jambrik u.—Hargita sor—Bessenyei u.—Tompa u. —Szegfű u. által határolt területen, valamint a Mikszáth, Reviczki, Ludvigh utcák Tompa út felől táplált hálózatán és Hargita sori lakótelepen. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak keli tekinteni. Démász Üzemigazgatóság Békéscsabai Kirendeltsége Értesítjük kedves vevőinket, hogy 1988. augusztus 29—szeptember 2-ig valamennyi fiókunknál és lerakatunknál vagyonmegállapító és elszámoltató LELTÁROZÁST VÉGZÜNK. A leltár előtti utolsó kiszállítási nap: 1988. augusztus 25.. csütörtök. A leltár utáni első kiszállítási nap: 1988. szeptember 5.. hétfő. A leltározás ideje alatt csak sört. élesztőt és szénsavpatront szolgálunk ki. kivéve augusztus 31 —ét, amikor teljes körű a kiszolgálás szünetelése. A göngyölegátvétel a teljes leltár alatt szünetel. Kérjük tájékoztatásunk szíves tudomásulvételéi, és intézkedésüket a bolti készletek időbeni megfelelő feltöltésére. KUNSÁG Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat, Szolnok, Ságvári krt. 22.
