Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-12 / 165. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÜLIUS 12., KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 165. SZÄM Nemzetközi sajtótájékoztató a Becs—Budapest világkiállításról Az egyesült államokbeli Bechtel Civil Inc. cég elő­tanulmányt készített a Becs —Budapest világkiállítás le­hetőségeiről — erről, vala­mint a kiállítással kapcsola­tos egyéb kérdésekről tar­tott nemzetközi sajtótájé­koztatót hétfőn, ,a Duna Int-, tercomtinental Szállóban Marjai József miniszterel­nök-helyettes, kereskedelmi miniszter. Elmondta, hogy a magyar és az osztrák fél közösen kérte fel az ezen a téren szinte páratlan tapasztala­tokkal rendelkező amerikai céget, hogy készítsen tanul­mánytervet a világkiállítás­sal kapcsolatos gazdasági kérdésekről, a várható láto­gatottságról, a rendezvény témaköreiről. Az amerikai cég képviselői szerint a ja­vasolt Bécsi—Budapest vi­lágkiállítás koncepcióját te­kintve egyedülálló a nem­zetközi kiállítások történe­tében. Amint arra Marjai József utalt: a kiállítás megrende­zésének gondolata mindkét országban már a nyolcvanas évek elején felmerült. Több egyeztető megbeszélés után tavaly ősszel nyilvánította ki a két kormányfő a közös rendezés szándékát. A meg­rendezés idejét 1995-ben ha­tározták meg, amikor is mindkét országban történel­mi évfordulók sorát ünnep­ük majd. Magyarországion ekkor emlékeznek meg a fel­szabadulás 50. évfordulójá­ról, s egy év híján 1100-dik évfordulója lesz a magyar állam megalapításának. Ausztria a demokratikus Osztrák Köztársaság visz- szaállításának 50., és szuve­renitásának 40. évfordulóját ünnepli 1995-ben, A két ország már elküldte pályázatát a Nemzetközi Ki­állítások Irodájához (BIE), amely vissza is igazolta azt. Egyelőre azonban még nem dőlt el véglegesen, hogy ki kapja a rendezés jogát, ugyanis Hongkong, Hanno­ver és Miami is pályázik vi­lágkiállítás rendezésére. A BIE ez év decemberében dönt a kérdésben. Marjai József bizakodását fejezte ki, hogy számunkra pozitív eredményű határozat szüle­tik. Indokolja ezt az opti­mizmust, hogy mindkét vá­ros európai kulturcentrum- nak mondhatja magát. Gaz­dag egyedülálló látnivalók­ban, s történelmi és építé­szeti emlékekben. Vonzóvá teszi a világkiállítást az is, hogy egyúttal keretéül szol­gál két világrendszer ta­lálkozásának. Magyarországon tárcaközi bizottság foglalkozik a világ- kiállítás előkészítésével. Ed­dig az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy hatá­rozzanak a kiállítás helyszí­néről. Valamennyi szempont mérlegelése után végül is úgy tűnik, hogy leginkább a főváros délnyugati részén, az Ml-es és az M7-es autó­pálya bevezető szakasza kö­zelében, Budaörs szomszéd­ságában van a legmegfele­lőbb terület. A kiállítás épí­tészeti kivitelezésére nyilvá­nos tervpályázatot írnak majd ki. A pályaműveket kiállításon mutatják be a nagyközönségnek, és helyt adnak a széles körű véle­ménynyilvánításnak. A ter­vek szerint az épülő létesít­ményeket magyar vállalko­zók készítik, de lehetőség van külföldiek bevonására is. A Bechtel cég javaslata alapján a kiállítás fő témá­jának címe: Hidak a jövőbe. A javasolt altémák — így például a művészet világa, az otthon világa, a tudo­mány világa, az ifjúság vi­lága, a kereskedelem világa — mindkét ország kiállítói­nak tág teret nyújtanak a bemutatkozásra. Az ameri­kai cég becslése szerint 20,5 millió látogatója lesz a két fővárosnak a világkiállítás hat hónapja alatt. A látoga­tók Bécsben várhatóan 5,9 milliárd schillinget költe­nek, a budapesti vendégek pedig 18,3 milliárd forintot, ami 4,7 milliárd schilling- nek felel meg. A kiállítás gazdasági hasznát nemcsak a belépőjegyek árával, a szállodák, éttermek bevéte­lével lehet mérni — muta­tott rá a miniszterelnök-he­lyettes —, hanem a rendez­vényt követő, s több éven át tartó kedvező külkereskedel­mi, külgazdaságig idegenfor­galmi hatásokban is. Ha­szon a megépített infra­struktúra, s ugyancsak to­vább hasznosíthatók az el­készült létesítmények. Az eddigi világkiállítások, min­dent egybevetve, gazdaságo­sak voltak. Ügy tervezik, hogy a vi­lágkiállítással egyidőben több jelentős nemzetközi rendezvénynek ad helyet Magyarország, így például ekkor kerülne sor a magya­rok világtalálkozójára és a finnugor népek találkozójá­ra. Kérdésekre válaszolva So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter — aki másokkal együtt a tár­caközi bizottság tagjaként vett részt a sajtótájékozta­tón — elmondta, hogy a főváros mellett elsősorban a határátkelőhelyek, valamint Győr-Sopron megye fejlődik majd, ide koncentrálódnak az idegenforgalmi, a vendég­látóipari és közlekedési fej­lesztések. Mindezeket ter­mészetesen úgy építik, hogy a világkiállítás utáni idő­szakban is eredeti céljuk sze­rint hasznosíthatók legye­nek. Urban Lajos közlekedé­si miniszter arról szólt, hogy a közlekedési fejlesztések komplex jellegűek lesznek, valamennyi közlekedési ága­zatra kiterjednek. A legna­gyobb erőket várhatóan a Budapest—Bécs közötti köz­lekedési kapcsolatok kialakí­tása jelenti majd; a két fő­város közötti autópálya meg­építése egyébként már ko­rábban is szerepelt a tárca tervei között. A miniszter rá­mutatott, hogy a Forma—1- es versenypálya megépítése igen magas színvonalú épí­tési és szervezési tapasztala­tok birtokéiba juttatta a ma­gyar közlekedési építőket. A Bechtel cég képviselői el­mondták, hogy a Bécs—Bu­dapest világkiállítás beruhá­zási költségeiről még nem tudnak közelebbit, várható­an hat hónapon belül már több információt szolgáltat­hatnak. több diplomást várnak az áfészek A fogyasztási szövetkeze­tek szakemberellátásának javítására írt ki pályázatot a Szövosz, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsa. Az áfészeknél, a ta­karékszövetkezeteknél és a szövetkezeti vállalatoknál el­helyezkedni kívánó fiatalok, illetve a már dolgozó, 35 év­nél fiatalabb vezető szak­emberek támogatására több­féle lehetőséget teremtenek központi pénzforrásokból, il­letve a megyei szövetségek oktatási alapjából. Az egyetemek és főisko­lák — elsősorban a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Fő­iskola, valamint a Pénzügyi és Számviteli Főiskola — hallgatói az 1988. szeptem­berben kezdődő tanévtől.tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjra nyújthatnak be pályá­zatot a számukra később munkát adó áfésszel, taka­rékszövetkezettel, illetve Mé­szövvel megegyezve. Az ok­tatási alappal rendelkező Bács-Kiskun, Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Győr-Sop­ron, Hajdú-Bihar, Heves, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Veszprém és Zala megyében a Mészövök­nél, másutt a helyi áfészek­nél és takarékszövetkezetek­nél pályázhatnak a fiatalok. A tanulmányaikat folytatók évenként 10 hónapon ke­resztül legalább havi 1200 forint ösztöndíjat kapnak, amit azonban a szerződés megszegése esetén vissza kell fizetniük. A fogyasztási szövetkeze­tek a pályakezdő diplomá­sok, illetve a már dolgozó fiatalabb vezető beosztású­ak letelepedését, lakáshoz jutását ugyancsak segíthetik a pályázat útján. Az első lakás megszerzéséhez sze­mélyenként 150 ezer forint vissza nem térítendő támo­gatáshoz juthat így az a fia­tal, aki tartósan egy helyen akar dolgozni. Gyulán, a húskombinát B üzemében a kánikulai hőség ellenére is tzavartalan a munka. Még szerencsésnek mondható az itt dolgozók helyzete, hiszen mit sem éreznek a kinti kánikulából, hűtött termekben dolgoznak Fotó: Béla Ottó A Zala megyei Bagódon a Lenin Termelőszövetkezet ipari melléküzemében évente mintegy huszonötmillió forint érté. kű villamos berendezést állítanak elő. Termékeik háromne­gyed részét egyedi tervek alapján készítik. A harmincnyolc fős üzemben főként a környék ügyes kezű asszonyai talál­nak munkát MTi-fotó Gyártmány-korszerűsítés az űjkai Timföldgyárban Korszerűsíti termékét az Ajkai Timföldgyár; saját ku­tató-fejlesztő munkája alap­ján — mintegy 400 millió forintos költséggel — kiegé­szíti a technológiai berende­zéseket és alkalmassá teszi a mainál kelendőbb timföld gyártására. A beruházási program megvalósítását- kö­vetően 1991-től az eddigi ap­rószemcsés helyett már ho­mokszemű, vagyis nagyobb szemcséjú timföldet állít elő. Ez szerkezeténél fogva a to­vábbi feldolgozásnál megkö­ti a kohóban a gázokat, visz- szajuttatja a technológiai rendszerbe, így megtisztul a kohók légtere és környezete. A termékek rangsorolásá­nál szerte a világon egyre inkább figyelembe veszik, hogy a további feldolgozás és felhasználás milyen kör­nyezetvédelmi követelmé­nyekkel jár. A piaci jelzé­sek szerint éppen ezért a következő években rohamo­san csökken majd az apró­szemcséjű timföld eladható­sága. A most induló ajkai fejlesztéssel a holnapi piaci nehézségeket szándékoznak elkerülni. Hitelszerződést kötött a Gardénia Félmiilliárd forintos hitel- szerződést kötött a győri Gardénia Csipkefüggönygyár és a Magyar Külkereskedel­mi Bank Rt. A beruházási összeget exportfejlesztési pá­lyázat útján nyerte el a vál­lalat, a fejlesztés keretében 7 millió márka értékű gépet vásárolnak és 3 millió már­ka értékű berendezést lí­zingben szereznek be. A függönygyártá% korsze­rű gépeit az NSZK-beli Kari Mayer cég szállítja, amely­nek a Gardénia az egyik legmagyöbb referenciaüzeme Európában. A nagy termelé­kenységű, elektronikus ve­zérlésű berendezések elhe­lyezésére a Gardéniában új üzemcsarnokot építenek. Az első gépszállítmányok a har­madik negyedévben érkez­nek, a beruházást a tervek szerint a jövő év végén be­fejezik. A fejlesztés nyomán a gyár évi 11 millió négy­zetméteres termelése é$ tő­kés exportja megkétszerező­dik. A Gardénia az utóbbi tíz évben tartósan kiemelkedő jövedelmezőséggel, hatéko­nyan gazdálkodott és expor­tált. Gépeit folyamatos mun­karendben használja, a kül­piaci igényeket mégsem tud­ja teljesen kielégíteni. Jel­lemző, hogy jelenleg már csak 1989-re tud rendelést elfogadni. Nagyüzemi gyártás a Psoricur Rt.-nél Megkezdődött a nagyüze­mi termelés a Psoricur Rt. magyar—svéd gyógyszer­gyártó vegyes vállalatnál, amelyet az idén, egymillió svájci frankos alaptőkével hozott létre a svéd Intrade Invest, valamint az Általá­nos Értékforgalmi Bank Rt. és a Medicor. A vállalat az úgynevezett pszoriázis (pikkelysömör) ne­vű kellemetlen bőrbetegség­nél alkalmazható szer gyár­tását kezdte meg, amelynek jelenleg folyamatban van a törzskönyvezése Magyaror­szágon és Svédországban. Már sikeresen befejeződtek a laboratóriumi vizsgálatok, az állatkísérletek, s számos kórházban és klinikán vizs­gálják a készítményt. A törzskönyvezésig a vegyes vállalat termelésének nagy része raktárba kerül, hogy a vizsgálatok befejezése után kielégíthessék a készítmény iránt várhatóan jelentkező tömeges igényt. A betegség­ben ugyanis Európában és az Egyesült Államokban több mint 220 millió ember szenved, s jelenleg még nem áll rendelkezésre megfelelő gyógyszer. A készítmény forgalomba hozásáról Svéd­országon kívül több nyugat­európai országban is tárgya­lásokat kezdtek. A gyógyhatású készítmény egyébként magyar talál­mány, használatával mint­egy 4 hónapi kezelés után el lehet érni, hogy a beteg tünetmentessé váljon. A vál­lalat az új készítményből évente mintegy 250 ezer li­tert fog előállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom