Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-08 / 162. szám
NÉPÚJSÁG 1988. július 8., péntek A partértekezlet állásfoglalásából adódó feladatokról tárgyalt a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) amely elismerést aratott a párttagok és a közvélemény körében. Most azonban erőteljesen és széleskörűen tovább kell lépnünk. Ügy vélem, végérvényesen tudomásul kell vennünk, hogy az egypártrendszer körülményei között pártunk nem tehet úgy, mintha illegalitásban dolgozna. Nem járható út az, hogy politikai döntéseket hozunk, amellyel mozgósítani akarjuk a társadalmat, és ugyanakkor szűkszavú, gyakran semmitmondó közleményekből tájékozódhatnak elképzeléseinkről, döntéseinkről. Üléseinkről érdemi módon és teljes körűen kell tájékoztatni a lakosságot. Ebbe beleértem, hogy az elhangzott vélemények lényege névmegjelöléssel együtt jelenjen meg. Emellett javaslom munkatervünkben rögzíteni, mikor tartunk nyilvános ülést. Természetesen minden szükséges esetben zárt ülésre is sor kerül. Hozzászólások Elsőként dr. Becsei József, a megyei tanács elnök- helyettese kért szót, aki meghívottként vett részt a tanácskozáson. Elmondotta többek között, hogy megyénkben mintegy másfél évt izede az egyik legfontosabb feladat a települések fejlesztése, az infrastruktúra bővítése. Ez összefüggésben van a kisebb települések népességmegtartó erejével. Ugyanis 1970 és 1980 között a megye lakossága 5 ezerrel1, 1980-tól napjainkig viszont 18 ezerrel csökkent. És ebben emberi tényezők játszanak szerepet. Az ismeretek meglehetősen hiányosak, ezért szükség van a társadalmi struktúra elemzésére. Megérett az idő arra, hogy a szociológiai tudomány felhasználásával megvizsgálják: miért mennek él az emberek. Legutóbb az egészségügyi program tárgyalásakor kiderült, hogy mennyire hasznos lenne egy átfogó tanulmány például1 arról: miért vagyunk Hajdú-Bihar megyével együtt az országos „rangsorban” az öngyilkosság tekintetében a 4-5. helyen. Az okokat kellene végre alaposabban feltárni. A gazdaság- és a település- struktúra összefüggéseit taglalva rámutatott: a nyugati országokban Is voltak gazdaságilag elmaradott térségek. Többek között Belgium és Franciaország egyes vidékei, de a gazdasági kényszer kierőszakolta', hogy a legfejlettebb gazdasági struktúrát valósítsák meg. Nálunk ez nehézségekbe ütközik, hiszen a megyehatárok átrendezésekor is hátrányba kerültünk. A .nagyvárosok más megyékhez kerültek, a kistelepülések központ nélkül maradtak. anélkül pedig nehéz a fejlesztés, a pénzeket elaprózzuk. A jövő útja mindenképpen az innovatív központok létrehozása. A vezetők kiválasztásáról szólva azt hangsúlyozta, hogy kellenek a fiatal irányítók, de a kezdeményezőké legyen az elsőbbség, függetlenül attól, hogy hány évesek, hiszen vannak konzervatív fiatalok is. Hunyadi György — meghívott —, a vésztői nagyközségi pártbizottság titkára azzal kezdte fellszólalésát: a politikai munkában az idén nem Lesz nyári szünet, hiszen annyi a tennivaló, hogy ezt a Luxust nem lehet megengedni. A szervezeti és személyi feltételekről elmondta, hogy e vonatkozásban- helyileg -is tapasztalható váraKapjon széles körű nyilvánosságot, hogy országgyűlési képviselőink, a párt központi bizottsági tagjaink, a szakszervezetek, a KISZ és a HNF, valamint más országos politikai testületekbe delegált elvtársaink mikor és hogyan tesznek eleget választóik akaratának, bizalmának. Meggyőződésem, hogy ez a munka csak előnyére válna Békés megyének, míg a „csendes részvétel” nem használ sem a választóknak, sem a megválasztottaknak. Az írásos előterjesztésben javasoljuk, hogy a megyei pártbizottság nevezzen ki tájékoztatási koordinátort, aki legyen felelős a pártmunka sajtónyilvánosságáért — országos és megyei vonatkozásban egyaránt. Tisztelt Pártbizottság! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Az Önök nevében is szeretném megköszönni a megyei pártbizottság tagjainak, kozás az emberek körében. Ez is indokolja, hogy mielőbb felülvizsgáljuk, vajon minden testület és vezető megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek, alkalmas-e feliadata ellátására. Most van itt az ideje a cselekvésnek, a szükséges változások végrehajtásának, a késlekedés bizonytalanságot és bizalmatlanságot szül. Általában és az írásos tervezet egyes pontjaihoz kapcsolódva is a várakozási, a cselekvési idő lerövidítését szorgalmazta'. A nyilvánosságról, a tájékoztatásról elmondta, hogy ne csak a helyi tanácsi testületek üléseiről jelenjen meg kommüniké vagy tudósítás, hanem a pártbizottsági ülésekről is. Úgyszintén szorgalmazta a pártélettel foglalkozó cikkek számának gyarapítását. Véleménye szerint a Tv Szegedi Körzeti Stúdióját is mozgósítani kellene erre. Befejezésül ismét a sürgősségre utalt: nem ma jd, hanem most, nem kapkodva, de nem is késlekedve kell cselekedni. Csatári Béla, a megyei pártbizottság nyugalmazott titkára felszólalásában felhívta a figyelmet a pártbizottság felelősségére. Emlékeztetett arra, hogy a pánt- értekezletet megelőző viták, majd az országos tanácskozás nyíltsága és konstruktív szelleme növelte a társadalom és a párttagság várakozását, majd így folytatta: — Nehezebb helyzetben vagyunk, mint amilyenben korábban voltunk. Magatartásunkat és cselekvésünket a ránk nehezedő feladatok súlyához kell igazítanunk. A szóhasználatra is ügyelnünk kelili, mert előfordul, hogy divatos kifejezéseket használva érthetetlenné tesszük programunkat a párttagság és a pártonkívüliek előtt. Ki ne ismerné a „több szocializmust”, a „több demokráciát”, az „emberarcú szocializmus” kifejezéseket! Ezek félrevezetők, a múltat leértékelők, és gyakran érthetetlenek. Használjuk helyettük inkább azt a kifejezést, hogy a „marxizmus—Lami- nizmus tanításainak érvényt kell szereznünk”. Csatári Béla a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártértekezlet állásfoglalásának végrehajtásában a kapkodás éppoly káros, mint a tétovázás, a késlekedés. Véleménye szerint a pártban akkor van rend, ha helyes a pártpolitia KISZ megyei bizottsága, a szakszervezetek megyei tanácsa, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, más társadalmi és érdekképviseleti szervek vezetői; a megyei tanács tisztségviselői részvételét a feladatterv-javaslat elkészítésében. Javaslom, hogy a vita alapján a megyei pártbizottság tagjaiból álló munkacsoport véglegesítse a feladattervet, és azt a Békés Megyei Népújságban teljes terjedelmében hozzuk nyilvánosságra. Kérem, hogy az ügy iránt érzett felelősséggel, alkotó módon vegyenek részt az országos pártértekezlet állásfoglalásából adódó Békés megyei feladatok kimunkálásában. Ha valamikor, akkor most ne sajnáljuk az időt az érdemi vitától! A végrehajtó bizottság szerdai ülésén azonosult az írásos előterjesztéssel, tehát a javaslatot így terjesztem elő. ka, ha színvonalas a kádermunka és ha megfeltelő ütemben és ellenőrzés alatt folyik a határozatok végrehajtása. Felszólalása befejező részében a politikai párthoz ülő munkamódszer és -stílus fontosságára, a demokratikus centralizmus két oldalának helyes alkalmazására és a párt vezető szerepének érvényesítésére hívta fel a figyelmet. Ez utóbbival kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy alsó szinten e tekintetben nagyok a tartalékok. Szabó István, a mezőkovácsházi városi pártbizottság első titkára az önálló véleményalkotást és annak vállalásait szorgalmazta, örül a pártbizottságok, alap- szervezetek önállóságának, kezdeményezési lehetőségüknek, ugyanakkor az a véleménye: nem függetleníthetik magukat bizonyos esetekben az országos és a megyei akarattól. Szólt a pártoktatás jelenlegi nehéz helyzetérőt, amelyet szerinte át kellene szervezni. A tankönyvek régiek;, az előadók dilemmáz- nak: az ott leírtakat tanít- sák-e, vagy a reális valóságot mondják. A válasz nem lehet kétséges. Az információs rendszer is megérett a változtatásra, korszerűsítésre. Ha nincs mondanivaló, akkor ne kényszerítsék az apparátust semmitmondó, sztereotip közlésekre. Ilyenekre pjéldául, hogy a Gorbacsov—Reagan-találkozó nagy érdeklődést váltott ki az emberek 'körében. A közhelyekre semmi szükség, akkor beszéljünk, ha van mondanivalónk. Ebben a munkában is nagyobb hatáskört kellene adni a pártcsop>or- toknak. Farkas László mozdonyvezető a testületek, a munka- bizottságok irányító, ellenőrző szerepéről beszélt, módosító javaslatai is erre irányultak. Szerinte a megyei pártbizottság a továbbiakban is tűzze napirendjére az alapszervezeti pártmunkát, viszont az app>arátus dolgozói több időt töltsenek az üzemekben, az alapszervezeti összejöveteleken és segítsenek a legalsó szinten. Az elő terjesztésben szerepelt, hogy a megyei pártbizottság bizonyos kérdésekben kérje ki a párttagok, illetve a szakértők véleményét. Ezzel egyetért — mondotta, de hogyan lehet ezt megvalósítani, ha a kiküldött anyagon az szerepvei: Bizalmas!, illetve Szigorúan Bizalmas! Ezután saját politikai közérzetéről számolt be röviden. Elmondotta, hogy 34 éves, mozdony- vezető, tagja a megyei párt- bizottságnak. Mégsem tartozik a politika kérdezettjei közé. Nem kérdezték meg tőle: mit jelent neki a szocializmus, milyen szocializmust akar. Ezt felülről megválaszolták helyette. Kölcsönös párbeszédre van szükség. Hogy mindenki saját maga döntse el, mi jó neki... pártértekezlet utáni pvolitikai szándékokat és a szövetségi politikát is jobban szolgálná „A politikai napilap” felirat. A pártnak ugyanis nem címkékkel és elnevezésekkel kell politikai szándékait érvényre juttatni, hanem a pártirányítás eszközeivel, többek között a szerkesztőségben dolgozó újságírók útján. Arpási Zoltán végezetül fontosnak tartotta, hogy a megyei lapban kapjanak helyet a hivatalos felfogástól eltérő nézetek is. Az alkotmányos keretek között mozgó, és a társadalmi rendszer alapvető céljaival nem ellentétes, bár a megszokottól távol eső véleményeket ne tiltással, hanem vitával kezelje a párt. Ehhez azonban a párttagok, a tisztségviselők és a pártmunkások nagyobb toleranciájára, vitakészségére és nagyobb nyíltságra van szükség. pártmunka az alapiszervezetekben dől el. Ezért nem mindegy, hogy milyen felkészültek a pvárttitkárok, a párt vezetőségi tagok. Sajnos rossz tapasztalatai vannak ezen a területen. Mégis az utóbbi években egyhar- madával csökkent a pártoktatásiban részt vevők száma. Domokos János, a KSH megyei igazgatója, a megyei pártbizottság mellett működő fegyelmi bizottság elnöke először a személyi kérdésekkel foglalkozó felszólalókhoz kapcsolódott. Mint mondta, nem új emberekre, hanem megfelelő emberekre van szükség. Egyetért Becsei Józseffel abban, hogy nem az életkor, hanem az alkalmasság a döntő egy vezető kiválasztásánál. Ezután a pártbizottság, mint testület tevékenységéről szólt, hangsúlyozva, hogy növelje kisugárzó szerepét, javítsa azokat a körülményeket, amelyek serkentik a politikai aktivitást. A párt vezető szerepét adott helyen az dönti el — mondotta —, hogyan, milyen eredményesen dolgozik a kollektíva, betartják-e az állami törvényességet, érvényesül-e az elvárt etika. Az erkölcsi normákat nem elég egyszerűen betartani, meg kell követelni azt. A nyilvánosságról szólva javasolta, hogy kapjon a közvélemény a sajtón keresztül részletes tájékoztatót azokról az egyeztető tárgyalásokról, amelyeken egy-egy tárca, országos főhatóság és a megye vezetői tárgyalnak a különféle fejlesztésekről. Így a lakosság jobban megismerné a megyei törekvéseket, álláspontokat. és azt is, esetenként miért nem valósul meg egy-egy tervezett fejlesztés. Tudja meg a lakosság, mit akarunk, és mit lehetett elérni — mondotta. Végezetül csatlakozott Frank Ferenc véleményéhez, s megerősítette, hogy bátorítani, segíteni és a nyíltságra kell ösztönözni az alapszervezeteket. Ennek kapcsán javasolta, hogy a dolgozók ismerjék meg a vezetői döntéseket, azok hátterét, és ezt a fajta nyilvánosságot segítse a pártszervezet. Szőnyi Ernő hozzászólására — aki védelmébe vette a „több demokráciát”, „több szocializmust” kifejezéseket — reagálva Csatári Béla ismételten szót kért. Emlékeztetett arra, hogy a felszabadulás és az 1956-os ellenforradalom után világos, mozgósító jelszavak voltak: „Lesz magyar újjászületés!”, „Ki a reakcióval a hatalomból!” Az emberek értették, hogy miről van szó. — Továbbra is azt tartom — folytatta Csatári Béla —, hogy a „több szocializmust” és az „emberarcú szocializmus” kifejezéseket nem értik az emberek. Mint ahogy Grósz elvtársnak a pártértekezlet utáni egyik * kijelentését sem értették. Egy riporter kérdésére — „mit tart most ön a legfontosabb felad atnak(?)” — válaszolva mondta a következőket: nem lehet gyorsan, a harminc év alatt felhalmozódott bajokat megoldani. Ez rossz válasz volt, kérem juttassák el hozzá! Nekünk világosan kell beszélnünk, hogy az egyszerű emberekhez is eljuthassunk. Lukács László, a Kőolajkutató Vállalat orosházi üzemének geológus-technikusa a megye energia-erőforrásainak átértékeléséből fakadó hátrányra hívta fel a figyelmet. Mindez ugyanis azt jelenti, hogy a kutatási lehetőségek szűkültek. Itt nem lehet várni, azonnal dönteni kell, hiszen az energiaiparban évente csökkennek a kutatásra fordítható összegek. Mit mondjanak az embereknek, akik más megyékben keresik a boldogulás útját. A jelenségeket megmagyarázni, az okokat megértetni nagyon nehéz a pártalapszer- vezetekben is. r A vitát Szabó Miklós foglalta össze, s az elhangzott, elfogadott javaslatokat beépítik a feladattervbe, melyet lapunk holnapi számában közlünk. A. Z.—S. F.—■S. S. Frank Ferenc nyugalmazott megyei első titkár bevezetőben leszögezte, a tervezettel, annak alapelveivel egyetért. Ezután néhány konkrét észrevételt tett a tervezet egyes pontjaihoz, így többek között az ismétlések elkerülésére hívta fel a figyelmet, illetve indítványozta, hogy a pártbizottság és a munkabizottságok, a tanács készítsenek külön koncepciót a VIII. ötéves tervre. azt vitassák meg, és ezután fogadják el a véglegest. Egy közelmúltban szerzett tapasztalata alapján felhívta a figyelmet az alap- szervezetekkel való fokozottabb foglalkozásra, munkájuk segítésére. Az utóbbi hónapokban sokféle feladatot kaptak az alapszervezetek, néhányan panaszkodtak is a túlterhelésre, de most semmiképpen sem lenne jó, ha magukra hagynánk őket. mert úgy éreznék, nem igényeljük észrevételeiket. Erősíteni kell tehát a kapcsolatot az alapszervezetekkel, mert igénylik a rendszeres konzultációt, sőt a pártbizottság számára is nélkülözhetetlen a tőlük jövő vélemény. Dr. Árpási Zoltán, lapunk főszerkesztője felszólalásában a nyilvánosság és a sajtó néhány kérdésével foglalkozott. Egyetértett azzal, hogy a megyei testületi ülésekről részletesen, a felmerülő nézetkülönbségeket ismertetve tudósítson a megyei lap. Emlékeztetett azonban arra, hogy a pártmunka nyilvánosságának ez csak formai éleme, mert a tájékoztatás hatékonysága azon -múlik, hogy érdemi vita folyik-e a testületi üléseken. Ezért, változást kell elérni a megyei testületek munkájában, jobban teret kell engedni a különböző nézeteknek. Javasolta, hogy a párt- bizottság értsen egyet azzal, hogy a vita ismertetése helyett a megyei lap név szerint közölje a felszólalásokat, az azokban hangot kapott véleményeket. A nyilvánosság szélesítése érdekében javasolta továbbá, hogy a pártbizottsági előterjesztéseket a Békés Megyei Népújság jóval a testületi ülések előtt hozza nyilvánosságra, a szerkesztőség pedig gyűjtse össze az olvasói véleményeket, és vigye azokat a pártbizottság elé. Lapunk főszerkesztője a továbbiakban Hunyadi György felszólalásának egy megjegyzéséhez kapicsolódva — miszerint a Békés Megyei Népújság, mint a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja, foglalkozzon többet az alsóbb pártszervek életével — a következőket mond ta: — Felfogásom szerint a Békés Megyei Népújságnak egyszerre kell p>ártlapnak, tanácsi lapnak, szakszervezeti, ifjúsági és népfrontos lapnak lennie. Egyszerre kell a párttagsághoz és a pártonkívüliekhez szólná. E tekintetben formai kérdés, hogy a fejléc alatt mi áll. Ezért kifejezőbb lenne, s a Dr. Szőnyi Ernő — meghívott — az oktatási igazgatóság tanszékvezetője azt fejtegette, hogy új politikai intézményrendszer kialakításáról, nem a régi korszerűsítéséről van szó. Itt is érvényesülnie kell a megszüntetve megőrizni elvnek, hiszen hiba lenne mindent megszüntetni, a hangsúly a folyamatosságon van. Vitatta Csatári Béla azon / megállapítását, hogy a „több demokráciát”, „több szocializmust” jelszavak csupán divatos kifejezések. Szerinte ezek a jelszavak a marxizmus—leninizmus alapjaiból fakadnak. Megkérdezte: ha a több demokrácia és a több szocializmus csak divat, akkor hogyan lehet a társadalmi- gazdasági fejlődés akadályait elhárítani ? Kovács János, a Csorvási Lenin Tsz elnöke, aki egyben a Teszöv elnöke is, arra hívta fel a figyelmet, hogy a határozat rpinden pontját úgy teljesíteni, ahogyan azt ma gondoljuk, nem lehet. Az élet változik, s ehhez a változáshoz alkalmazkodni, igazodni kell, csak így lehet a mindenkori követelményeknek megfelelni. Ez természetesen nem jelent felmentést általában, de abba az illúzióba se ringassuk magunkat, hogy 2-3 év múlva elmondhatjuk, minden pontot teljesítettünk. Az a lényeg, hogy szellemének feleljünk meg. Ezután a folytonosság szerepéről szólt; a múltból vegyük át azt, ami jó volt, hagyjuk el, ami elhanyagolható, és újítsuk meg azt, ami megújítandó. A továbbiakban javasolta, hogy az érdekvédelmi szervezetek, így a Teszöv kapjon nagyobb szerepet. A szövetség véleményét vegyék figyelembe, és építsék be az egyes anyagokba. Szól ugyanis a tervezet az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek feladatairól, szerepéről, de nem tesz említést az érdekvédelmi szervezetekről. Ez azért sem jó, mert a tsz-tagság véleménye így nem követhető nyomon. Kérte, hogy a jövőben jobban vegyék figyelembe, az érdekképviseleti szervek észrevételeit, azok kerüljenek be a különböző programokba, így a mostani tervezetbe is. Végezetül javasolta, ne vesztegessünk sok időt a meditátlásra, mielőbb következzen a konkrét cselekvés, hogy nagyobb figyelmet fordíthassunk a gazdaság helyzetének javítására. Dr. Váczi Rozália — meghívott —, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője szerint káderpolitikánk megújhodása is elodázhatatlan. Tisztelettel és megbecsüléssel szólt a régi, tapasztalt pártmunkásokról, akik még ma is dolgoznak. Ugyanakkor az a véleménye, hogy nagy szükség van új, rátermett emberekre is. És ez alól megyénk sem kivétel. Végül a pártok- itatás helyzetét elemezve annak a véleményének adott kifejezést, hogy az igazi
