Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

1988. július 1., péntek o (Folytatás a 2. oldalról) gyár Gördölőcsapágy-művek vezérigazgatója; Morvay László (Budapest, 33. vik.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítmé­nyi főmérnöke. Ezután emelkedett szólás­ra Magyar Pál (B^cés m., 3. vk.), a Mezőgép mezőberényi gyáregységének művezetője. Magyar Pál felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Az ipari miniszter szerke­zetátalakítási feladatokról szóló tájékoztatójával kap­csolatban kívánom elmonda­ni gondolataimat -úgy is, mint egy szerkezetváltásban érintett vállalat dolgozója és úgy is, mint egy szerkezet- váltásban szerepet kérő, gazdasági elmaradottságának felszámolására törekvő me­gye képviselője. Békés megye gazdasági életében az ipar bizonyos szempontból az országoshoz hasonló, bizonyos szempont­ból különböző szerepet tölt be. Az alapvető mazőgazda- sági termeléssel foglalkozó megyénkben az iparfejlesztés döntően csak az 1960-as években indult meg, amikor is az ország ipari központ­jai, jelentősebb vállalatai már létrejöttek és azokban elsősorban ' a munkáskezek számának növelése volt a cél. Így alapvetően kis be­ruházása összegekkel sok iparvállalat üzeme, telephe­lye jött létre a megyében, zömével a központból kike­rülő műszaki berendezések­kel, jelentős élőmunkát igénylő tevékenységekkel. Jól jellemzi ezt a fejlődést, hogy bár az ipartelepek szá­mában gyors növekedést ért el a megye, az egy lakosra jutó ipari beruházások érté­ke az 1960-as évektől egész napjainkig a különböző öt­éves tervidőszakokban rend­re az országos átlagnak csak mintegy 50-60 százalékát tette ki. Beruházási eszközök hiányában a foglalkoztatási gondok megoldásakor sok ipari szövetkezet jött létre. A kis összegű fejlesztések elsősorban a városokban és nagyobb településeken tet­ték lehetővé az ipari üzemek létrehozását és azt eredmé­nyezték, hogy még mindig található 3 olyan mikrokör- zet megyénkben (a megye településeinek közel 20 szá­zaléka itt található), amely iparhlányosnak tekinthető. A városok iparkoncentráltsága eredményezi azt is, hogy a községekben lakó ipari fog­lalkoztatottak mintegy 35 százaléka ingázik. A legalapvetőbb különbsé­gek a következők: a megye iparában foglalkoztatott majdnem 53 ezer főnek 27,6 százaléka az ipari szövetke­zetekben dolgozik, szemben az országos 13,3 százalékkal. Míg országosan az ipar ter­meléséből az élelmiszeripar mintegy 10 százalékkal ré­szesedik, megyénkben ez az érték megközelíti a 40 szá­zalékot. A gyáregységi rendszer el­terjedte miatt az élelmiszer- ipar és szénhidrogén-bányá­szat nélkül a megye ipari kapacitásának fele nem ál­lít elő végterméket. A ter­melés közel 40 százalékát a nem megyei székhelyű vál­lalatok adják. Ezzel a fej­lődés lehetőségét is megha­tározzák. A hatodik ötéves tervidő­szaktól kezdődően az orszá­gos átlagot meghaladó mér­tékben növelte termelését a megye ipara. Az elmúlt évek­ben is 5,1 százalékos növeke­dést ért el (szemben az or­szágos 1,7 százalékkal). Nemcsak a termelés növe­lésében, hanem a tőkés ex­port fokozásában is jelentős többletterheket vállaltak a megye ipari egységei, ami­kor az elmúlt évben 28,3 százalékkal növelték tőkés kiszállításaikat. Különösen jelentős előrelépést tettek a megye szövetkezetei, ahol is mintegy 40 százalékkal sike­rült bővíteni a tőkés expor­tot. Engedjék meg, hogy né­hány termelőegységet meg­említsek a megye szövetke­zeti iparéiból: például a Bé­késcsabai Szőnyegszövő, vagy a Mezőberényi Faipari Szö­vetkezet, mely bútoraival 38,5 százalékos növekedést ért el 1987-ben. Az idei év­ben tőkés exportjuk várha­tóan további 70 százalékkal nő. Jelentős tőkésexport-növe- lést a gazdálkodó szerveze­tek belső tartalékaik feltá­rásával, hatékonyabb piaci munkával és nem utolsósor­ban tőkés export növelésére kiírt pályázat, illetve világ­banki hitel igénybevételével valósítottak meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tőkés export növelé­sének legnagyobb vonzereje a többletvállalás teljesítésé­hez igénybe vehető bérpre­ferencia, illetve a könnyebb anyag-, alkatrész- és gépim­port lízinglehetősége volt. Az a vállalat cselekszik helyesen, amely olyan fej­lett technológiai, technikai színvonalat tud létrehozni, ami a későbbiek során jól használható. A megfelelő színvonalú termelési háttér megteremtése perspektivi­kusabb és tágabb mozgáste­ret is tesz lehetővé egy-egy vállalat számára. Ez a célkitűzés azonban igen nehezen valósítható meg. Ugyanis a fejlett tech­nológiákhoz szükséges fej­lett gépi berendezések túl­nyomó része tőkés importból szerezhető be, a hosszabb távú tőkés export biztosítá­sához azonban nélkülözhe­tetlen'. A perspektivikus fejleszté­si döntéseket a rendelkezés­re álló deviza szűkös volta mellett kedvezőtlenül befo­lyásolja, hogy a vállalatok többsége elsősorban a szabá­lyozók stabilitásával szem­beni bizalmatlanság és ked­vezőtlen tapasztalatok mi­att rövid távú döntések meg­hozatalában érdekelt. Azon gyárak, gyáregységek eseté­ben, amelyek az anyaválla­lat tőkés exportjában nem játszanak jelentős szerepet, szintén nem várhatnak ko­molyabb fejlesztést az elkö­vetkezendő időszakban. Az anyavállalat tőkeszegénysé­ge, érdekeltsége ezt befo­lyásolja. A megyében műkö­dő gazdálkodó egységek nagy részénél a tevékenység hát­téripari jellege miatt sem várható a közeljövőben je­lentős beruházás. Pedig a háttéripari tevékenység, nem feltétlen alacsony műszaki színvonalat, műszaki kultú­rát és alapvetően alacso­nyabb bért kell hogy jelent­flz érdekegyeztetés elsődleges Az Országgyűlés nyári ülésszakának második napján hangzott el az ipari mi­niszter, Berecz Frigyes beszámolója az iparszerkezet-átalakítási feladatokról. Az előző témához az 1987. évi költségvetés alakulásáról szóló előterjesztéshez is kap­csolódik Németh Ferenc, Orosháza város országgyűlési képviselője véleményével: — Elöljáróban azzal kezdeném, válasz­tókerületemben több mint tízezren dol­goznak az iparban, az általuk előállított termelési érték évente meghaladja a tíz- milliárd forintot. Ügy gondolom, tavaly a gyakori szabályozóváltozás nehéz helyzet­be hozta a gazdasági egységeket. A ter­melő üzemek érdekeit nem vették figye­lembe minden meghozott döntés előtt. Ügy vélem, a jövőben a valódi érdekek egyeztetésére van szükség. Tudom, ez ne­héz feladat, de a gyakorlatban alkalmazni kell. Jó példája az országos érdekek elsőd­legességének a kormány tavaszi felhívá­sa az ármérséklésre. A termelő üzemek ugyanis szigorú költséggazdálkodással igye­keznek betartani a felhívásban foglalta­kat. Az elmúlt évben Orosházán és kör­nyékén nem volt veszteséges ipari üzem, javuló eredménnyel dolgoztak a vállala­tok, szövetkezetek, emelkedett a tőkés ex­port. Az idén, bár a nyereség csökkent, örvendetes, hogy a tőkés kivitel eddig szinten maradt. A szövetkezetek, így a Kazép, és az Orosházi Vas-, Műanyagipari Kisszövetkezet, valamint a Mezőgép kor­szerű, csúcstechnológiát vezet be az idén, segítve ezzel a szerkezetátalakítási prog­ram megvalósítását. lett ez év januárjától a sze­mélyi jövedelemadó beveze­tését követően a gazdasági hatások sem elhanyagolha­tóak, elsősorban azokon a területeken (pl. lakossági szolgáltatások), ahol a meg­oldás lehetőségét hosszú tá­von a másodállás, mellék­foglalkozás keretén belül képzeltük el. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a korábbi évektől el­térően a munkaviszony mel­letti ipart gyakorló szakem­berek száma csökkent. A csökkenés mellett a legna­gyobb probléma az, hogy ez szinte kizárólag a megye községeiben valósult meg Ott. ahol a szocialista szek­, Előléptettük”... „Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”, „Tévedni emberi dolog”, és „A lónak négy lába van, mégis ...! •— sorolhatnánk tovább a mentségeket, de felesleges. A lé­nyeg az, ahogy hibáztunk, amikor a tegnapi ország- gyűlési tudósítások egyikében Vass Józsefnét, a 15. vá­lasztókerület képviselőjét főkönyvelőnek tituláltuk, ö ugyanis a Sarkadi Lenin Tsz ellenőrző bizottságának az elnöke. Nem csoda, hogy meglehetősen izgatottan vette tudomásul az önkényes előléptetést, amikor az Országház folyosóján olvasni kezdte lapunk tudósítását. Minden, úgy igaz, ahogy leírtuk — mondta —, kivéve a beosztását. A félreértésre egyébként az adott okot, hogy Vass Józsefné országgyűlési képviselővé választásakor főkönyvelő-helyettesi munkakört töltött be, s ma is így szerepel a képviselői névjegyzéken. A bérek alakulását, enged­jék meg, hogy bemutassam: országos átlag 7025,— Ft/fő/hó megyei átlag 6122,— Ft/fő/hó elmaradás 14,7 százalék. Bé­kés megyében, de választó- körzetemben is igen sokan keresnek főmunkaidőben 5- 6 ezer forint körüli összeget, amiből családokat tartanak el. Ez igen elgondolkodtató. Tisztelt Képviselőtársak! Véleményem szerint az 1982-től megvalósult új vál­lalkozási formák (vgmk-k, gmk-k) a másodállás, mel­lékfoglalkozás keretén belül végezhető tevékenységek ösz­tönzése a termelésnöveke­désre kifejtett kedvező ha­tásán túlmenően egy nem elhanyagolható mellékhatást is eredményezett. Nevezete­sen a főmunkaidőben vég­zett munka leértékelődését. Az emberekben kialakult kedvezőtlen szemlélet mel­tor jó esetben mint kiegészí­tő szolgáltató volt jelen. Sorozatosan szűnnek meg a vállalati gazdasági mun­kaközösségek. 1988-ban kö­zel ötször annyi vgmk szűnt meg, mint amennyi alakult. Az 1982. óta megszűnt vgmk majdnem egyharmada 1987. december 31-gyel, illetve az­óta szüntette meg tevékeny­ségét. Ezek a jelenségek, gondolom nemcsak Békés költség legyen, mint az egyéb költségtényezők. El kell érni azt, hogy 8 óra alatt képes legyen olyan gaz­daságos termelést végezni a dolgozó, hogy az érte kapott bér biztosítsa számára a megfelelő szintű megélhe­tést, perspektívát, túlmunka nélkül is. Tudom, hogy ez a kérdés a vállalati lehetősé­gek szélesebb körű alkalma­zásán kívül központi újra­szabályozást is igényel, és jelenleg is folynak ez irá­nyú előkészületek, de szük­ségesnek érzem a kérdés ilyen megoldásának jelzését. A tájékoztató, ha röviden is, de foglalkozik a szerke­zetátalakítás regionális ha­tásaival. Békés megye, mint az ország egyik elismerten gazdaságilag elmaradott tér­sége, többszörösen is érde­kelt a változásokban. A gaz­daságilag elmaradott körze­tek felzárkóztatási munkái­nak eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy érhetők el eredmények. A megye ren­delkezésére álló, elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló pénzügyi alap pá­lyázati úton történő odaíté­lése kedvező eredményeket hozott annak ellenére, hogy a vártnál kisebb számú, nem megyei vállalat és szövetke­zet jelezte érdeklődését. Le kellett számolni azzal az il­lúzióval, hogy a vállalatok tele vannak fejlesztési el­képzelésekkel és csak hely­re, munkaerőre és pénzre várnak. Ebből a három té­nyezőből csak az utóbbi volt tapasztalható nagyobb mér­tékben. A rendelkezésre álló összeg azonban új üzem lét­rehozását, jelentősebb kor­szerűsítését összekötve új munkahelyek teremtésével önmagában eleve nem tett kitelepítésével, mint lehető­séggel a későbbiek során nem lehet számolni. A min­den megye által fogadni kész iparágak fejlesztése is lelassul és elsősorban a meg­levő telephelyek korszerűsí­tése valósul meg. A környe­zetszennyező, nehéz fizikai munkát igénylő iparágak iránt pedig nincs fogadó- készség. Támogatni javaslom az anyag azon megállapítá­sát, hogy növelni kell a fog­lalkoztatáspolitikai alapot, korszerűsítve és nem utolsó­sorban meggyorsítva a dön­tési mechanizmust. Tisztelt Képviselőtársak! Végezetül hadd fejezzem ki azt a véleményemet, hogy az ipar szerkezetátalakítási folyamata egyre inkább ér­zékelhetővé, sürgetőbbé vá­lik és — társulva a kor­mányzat más irányú, de eh­hez szorosan kapcsolódó el­képzeléseihez — jól fogja szolgálni az ország, azon be­liül pedig az egyes állampol­gárok helyzetének javítását. Köszönöm figyelmüket. Majd dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos; Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója és Tölgyes István (Szabolcs-Szatmár m., 10. vk.), a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori fúrógépgyárának osztályve­zetője fejtette ki a vélemé­nyét. _Mivel a napirendhez töb­ben nem jelezték hozzászó­lási szándékukat, az elnök bejelentette: az Országgyű­lés pénteken Berecz Frigyes ipari miniszter válaszával folytatja munkáját. Bemutató a hazai élenjáró iparról Az Országház kupolacsarnokában eddig páratlan kiállítás nyílt azzal a céllal, hogy valós képet adjon hazánk élvonalbeli ipa­ráról. A 12 tablón elhelyezett, s az ipar széles skáláját bemutató fotók, grafikonok a magyar ipar fejlődését illusztrálják az 1980—87-es időszakban. Szándékosan azok a vegyipari, köny- nyűipari, gépipari és híradástechnikai vállalatok kaptak helyet a bemutatón, amelyek technikailag is élen járnak, s termékeik mind a szocialista, mind a tő­kés piacon megállják helyüket. Természe­tesen az exportfeladataik teljesítése mel­lett ezen vállalatok kiemelten fontosnak tartják a hazai igények kielégítését is. A bemutató egyik látványossága az Orion, a Videoton, valamint a Selectronic legújabb tévékészülékei, melyeken a mű­holdas adások közül akár 5-6 különböző adóállomás műsorából lehet válogatni. Mindez a BHG—Hirshmann-kooperáció- ban készült parabolaantenna és vevőegy­ség jóvoltából, melynek szerénység nél­kül, mi több, büszkén mondhatjuk, me­gyei vonzata is van. Hiszen a vevőberen­dezés néhány egysége éppen a BHG bé­késcsabai gyárában készült. Ma, amikor jövője van az elektroniká­nak az iparban, háztartásban, szórakozta­tásban egyaránt, és ha európaivá akarunk válni, akkor vállalnunk kell a versenyt. A versenyfeltételek megismerési módja pedig éppen ezeken a korszerű híradás- technikai eszközökön keresztül lehetséges, melyek a családokhoz, az otthonokba jut­tatják el mindazt, ami a nagyvilágban történik. Az információközlés, a kihívások ismerete ösztökélheti még jobban a hazai ipart a hőn óhajtott szerkezetváltásra. Ebből a meggondolásból döntött úgy az Ipari Minisztérium, hogy az Országgyűlés harmadik napirendi pontja írásos anya­gának, valamint Berecz Frigyes ipari mi­niszter szóbeli kiegészítőjének nyomaté­kéül tárgyi dokumentumokkal is illuszt­rálják mindazt, amit a magyar iparban követni célszerű. megyében tapasztalhatók. Kedvezőtlen hatásuk kezelé­sére azonban még. nincsenek meg az eredményeket is ho­zó megoldások. A vállala­toknál alapvetően vissza kell állítani a főmunkaidő be­csületét. Bízom benne, hogy lassan megérnek azok a fel­tételek, melyek biztosíthat­nák a munkabérek felszaba­dítását és a bér ugyanolyan lehetővé. A két év alatt 40 millió forint támogatással megvalósított mintegy 100 millió forintos beruházás azonban jól segítette a he­lyi foglalkoztatási gondok enyhítését. Megítélésem sze­rint a fővárosi ipari üzemek Ezzel az Országgyűlés nyári ülésszakának második munkanapja befejeződött. A csütörtöki tanácskozáson Horváth Lajos, Péter János, Cservenka Ferencné és Sta- dinger István felváltva el­nökölt. A tudósításokat készítette: Bacsa András, Szatmári Ilona, Tóth Ibolya és Verasztó Lajos. Eszmecsere a szünetben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom