Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-23 / 175. szám

1988. július %3., szombat Vezető üzletemberekkel találkozott San Franciscóban Grósz Károly A San Franciscó-i keres­kedelmi kamarában tett lá­togatással folytatódott pén­teken reggel Grósz Károly kaliforniai programja. Az MSZMP KB főtitkára, a Minisztertanács elnöke a fontos amerikai pénzügyi és gazdasági központ vezető üzletembereinek újabb cso­portjával találkozott, a gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségéről adott számukra ismertetést. Egyebek között rámuta­tott: gazdaságfejlődésünk le­lassulásának egyik, bár ko­rántsem egyetlen oka, hogy nem kapott kellő elismerést az újító szellem, a műszaki­technikai fejlesztés. A ma­gyar gazdaság elzárkózott a világtól, és nem a legfejlet­tebb, a legkorszerűbb, a leg­dinamikusabban fejlődő gazdaságokhoz csatlakozott. A kormányfő aláhúzta: eh­hez megvannak a megfelelő adottságok. Magyarországon nagy szellemi kultúra hal­mozódott fel. Bizonyos tudo­mányágakban, szakterülete­ken a mostoha körülmények ellenére is a világszínvonal közelében vagyunk. Szólt azokról a tervekről, amelyek változást ígérnek. Az egyetemi felvételnél pél­dául a későbbiekben kötele­ző lesz egy idegen nyelv felsőfokú ismerete, a vég­zett egyetemisták, a nappali tagozatos hallgatók közül is miinél többnek szeretnénk biztosítani azt a lehetőséget, hogy ismereteit külföldi egyeteméken bővítse. Ugyan­csak külföldi gyakorlat le­hetőségét szeretnénk nyúj­Grósz Károly a San Francisco öbölben, a Golden Gate híd­nál, egy hajó fedélzetén tani minél több szakmun-' kásnak. Felmerült a lehető­ség, hogy Budapesten olyan egyetemi központot hozza­nak létre külföldi éis ma­gyar hallgatóknak, ahol a képzés nyelve az angol és nemcsak magyar, hanem meghívott kiváló külföldi vendégprofesszorok is ok­tatnak. Amerikai közremű­ködéssel menedzseriskolát is létrehoznak Magyarorszá­gon. A megfelelő törvények lét­rejöttével arra is lehetőség nyílik majd, hogy külföldi magánvállalkozó magyar magánvállalkozóval hozzon létre közös vállalatot. Az ilyen együttműködés azért lehet vonzó, mert Európa közepén vagyunk, olyan ha­tár mentén élünk, amely két eltérő gazdasági és társadal­mi struktúra határvonalát jelenti. A kooperáció így ka­put nyithat arra a hatalmas piacra, amelyet a Szovjet­unió és a többi szocialista ország jelent. „Hívjuk és várjuk önöket, keressék a vállalkozás módját, saját ér­dekeiknek megfelelően. Nem segélyt kérünk, nem is aka­runk, olyan együttműködést ajánlunk, amiben mindenki megtalálja a maga számítá­sát” — mondotta egyebek között a kormányfő. Grósz Károly válaszolt a jelenlevők, valamint a meg­hívott újságírók kérdéseire is. Egyebek között elmondot­ta, hazánk szívesen nyitna kereskedelmi képviseletet San Franciscóban is, ehhez azonban az amerikai hatósá­gok egyelőre nem adtak hoz­zájárulást. Hazai idő szerint az esti órákban' kezdődött meg a megbeszélés Grósz Károly és kíséretének tagjai, illetve Armand Hammer és az Occi­dental Petroleum vezetői kö­zött. Az újvidéki MacyakSió -ban olvastuk Jobboldali — utasításra Kfnai napló Bizonyos Li Hsziao-jang a szó szoros értelmében szeplőt­len életrajzzal rendelkezett. Részt vett a forradalomban, ki­tűnt bátorságával és engedelmességével, s egy nap közölték vele, hogy felvették a Kínai Kommunista Pártba. Akkor következett a koreai háború: Linek nem kellett hosszú ideig várakoznia, mozgósították, és a Koreai-félszi­getre került. Hősiesen harcolt, és a háború után érdemrend­del tüntették ki. Leszerelése után egy járási közművelődési intézetbe küld­ték dolgozni. Négy egymást követő évben példás munkás­nak nyilvánították. 1957-ben, amikor megindították a kam­pányt a pártmunka rendezésében, hibát követett el. Nem tett egyetlenegy észrevételt sem mások munkájára, s a já­rás vezetői közül egyetlenegyet sem bírált meg. Nem sakkal később nagyszabású harc bontakozott ki a jobboldaliak ellen. A járási elöljárók utasították a közművelődési igazgató­ságot, hogy soraiban leplezzen le legalább egy jobboldalit. A feladatat ellenvetés nélkül, eredményesen végre kellett hajtani: ettől függött a vezetők munkájának értékelése. Li balszerencséjére a közművelődési igazgatóság vezetői tisztségét nagybátyja töltötte be. Irodájába hívatta rokonát, hogy négyszemközt elbeszélgessenek: — Hallgass meg figyelmesen, kedves Li, te mindig min­denben élen jársz, példát mutatsz. Ütött az óra, isimét bizo­nyítanod kell. Az értekezleten kérj szót, s jelentsd be, hogy jobboldali vagy. Nagy szégyen érne, ha azt kellene jelente­nem a járásnak, hogy intézetünkben nincs egyetlenegy jobb­oldali sem, mikor parancsot kaptunk, hogy találjunk ilyet. A szóra hajló Li az egészet pártfeladatként fogta fel. A megbeszélésen szót kért, s bejelentette, hogy jobboldali. Csak utána döbbent rá, milyen kárt okozott önmagának és családjának. Még ma, 30 évvel az események után, sem képes bizonyítani, hogy a párt fegyelmezett tagjaként visel­kedett, akit felszólítottak, hogy nyilvánítsa önmagát annák, amiről azt sem tudta, valójában mit jelent. Csupán azzal volt tisztáiban, ha vannak baloldaliak, semlegesek, akkor kell jobboldalinak is lennie. A társadalom kizárta soraiból, s szinte felesleges megem­líteni, hogy a kulturális forradalom idején meghurcolták. Sorsot húztak, ki legyen a jobboldali Bizonyos Se Csí-sen a Vencai Raóban megjelent írásával felbolygatta a kedélyeket. Négy példát említett (az előbbi az egyik), milyen tragédia sújtotta néhány honfitársát. Ismertette például, hogy egy járási moziban dolgozott egy Hoan vezetéknevű polgár. Feltűnés nélkül végezte munká­ját, visszavonultan, szerényen élt, tisztelte vezetőit és mun­katársait. A jobboldaliak ellen megindított harc kezdetén kimondták, hogy a moziban lennie keli legalább egy jobb­oldalinak. A kisszámú közösség több ülést is tartott, de se­hogyan sem sikerült felfedezniük, hogy közülük ki hajlott el jobbra. Végül valakinek mentő ötlete támadt: cédulára feljegyzik mindenki nevét, kalapba helyezik, s akinek a nevét kihúz­zák, az lesz a jobboldali. Noha a pártvezetőség ezt képtelennek tartotta, elfogadta a javaslatot: így lett Hoan jobboldali. Meghalt anélkül, hogy sikerült volna letörölnie e szé­gyenfoltját. Egy városi középiskolának két jobboldalit kellett meg­bélyegeznie. A kommunisták rövid idő alatt egyetértettek az egyiknek a személyében. A jobboldaliság vádja érte a kínai nyelv szakos tanárt, mert külföldön éltek a rokonai, természetesen Nyugaton, a tőkés világban, akik esetleg rossz hatást gyakorolhattak rá. Nem volt azonban könnyű megtalálni a másik személyt. Csou földrajz szakos tanár semmiképpen sem távozott volna az ülésről az illemhelyre, ahova a rossz minőségű főtt tész­ta miatt kényszerült, ha tudja, milyen sorscsapás éri távol­létében. Később a történteket elmesélte barátainak, s kérte tőlük, segítsenek törölni a rá sütött jobboldaliság bélyegét. Haladó nézetet vallók, jól ismerem a szakmámat, soha senkit sem bíráltam, nem tettem észrevételt — érvelt. Amikor azonban távozott arra a bizonyos helyre, jobbol­dalinak nyilvánították. Senki sem tiltakozott. S még ma sem sikerült lemosnia e szégyenfoltot. Miért háborgott dr. Hua? Bizonyos Hua folytatta a családi hagyományt: orvosnak tanult, a polgárháború idején számos sebesült életét meg­mentette az alkalmi kórházakban, s ezért a párt a fronton a .soraiba fogadta. A felszabadulás után szülőföldje kérte az illetékes veze­tőket, hogy dr. Huát helyezzék abba a járásba, hogy segít­hessen a sokat szenvedett népnek. A kérés meghallgatásra _talált: rendelettel kinevezték a járási népkórház igazgatójának, majd jó munkájának kö­szönhetően megtették a mindössze tíz dolgozót foglalkoz­tató egészségügyi hivatal igazgatójává. A jobboldaliak elleni harc idején az illetékes szervek tu­domására adták, hogy a hivatalban kell egy jobboldalinak lennie, és a kvótát teljesíteniük kell. Dr. Hua igazgató ezzel nem értett egyet. Felkereste a leg­magasabb rangú járási vezetőt, s kijelentette: — A jobboldaliak elleni küzdelem nem ugyanaz, mint az ipari vagy a mezőgazdasági termelés mutatószáma. Ki szab­hatja meg az arányt, amelynek alapján meghatározzuk a jobboldaliak számát? A legmagasabb rangú vezető utasította, hogy azonnal je­lenjen meg hivatalában, tartsák meg az ülést, hogy leleplez­hessék azt az egy jobboldalit. Az igazgatóság tagjai közül sdnki sem vette észre, hogy valaki jobboldali elhajlóvá vált volna. Dr. Hua felkereste a művelődési, tudományos és oktatási hivatal vezetőjét, s ezt közölte vele. Az osztályvezető rettentő dühbe gurult: — Mindenhol emberek dolgoznak. Közöttük vannak bal­oldaliak, semlegesek, tehát jobboldaliak is. Miért lenne a te hivatalod kivételi? Azt tapasztalom, hogy te, mint igazgató, helytelenül viszonyulsz a jobboldaliság elleni harchoz. Ugyanabban a pillanatban ujjal mutatott dr. Huára: — Ez bizonyítja, hogy te vagy a jobboldali! Az orvos még ma sem mosta le magáról e megbélyeg­zést. Az újságcikk az alábbi mondattal zárul: „Mindez 30 év­vel ezelőtt, 1957-ben történt, a négy megnevezett személy közül hárman maradtak életben, s tanúsíthatják, hogy az igazat írtuk.” Felmerül a kérdés., miért közölte mindezt az újság? Azért, hogy az ártatlanul meghurcoltakat rehabilitálják? Vagy azért, hogy bizonyítsa, milyen képtelen kampányokat folytatták a múltban? Vagy talán azt kívánta hangsúlyozni, mindennek többé nem szabad megismétlődnie? Nem vitás, hogy a oiikk megjelenése nem öncélú. Ez Kíná­ban az utóbbi években nem szokás. Várni kell még vala­mennyi ideig, hogy pontot tegyenek a történet végére. Borko Gvozdenovic A TUDÁS „GYÉMÁNTOT” ÉR Gerda Ray, a kaliforniai egyetem hallgatója egy 86 éves könyvben 12 gyémán­tot talált. A gyémántok egy régi borítékban voltak, és mindegyik be volt csoma­golva egy-egy megsárgult cigarettapapírba is. A könyv már 30 éve az egyetem könyvtárában van, és sok egyetemista forgatta, de úgy látszik nem lapozta egysem végig. A SELYEM ÜTJA A kínai régészek feltárták az ókori tKina fővárosát, Chagant Elő-Azsiával összekötő, Euró­páig is elvezető híres selyemút újabb szakaszát. Ezen az úton érkezett Kubilaj császár udva­rába a híres XII. századi ve­lencei utazó, Marco Polo. A vastag homokréteg alatt kivá­lóan konzerválódott a kövezett út. A most feltárt szakasz a nevezetes dunhuangi barlang­rajzok helyétől száz kilométer­re fekszik. Számos 'pihenőhelyet azonosítottak, s ott égett fada­rabokat, a lovak kikötésére szolgáló kőoszlopokat, kerámia- tárgyakat, a Han-dinasztia (i. e. 206—i. sz. 220) korából való rézpénzeket találtak. Épületro­mok is napvilágra kerültek, amelyekről feltételezik, hogy fogadók lehettek, ugyanis vala­mennyi egymástól ugyanolyan távolságra fekszik. BRIT ÜZLETEMBEREK ANYAGI HELYZETE nológiát, amellyel a hektáron­kénti 900 mázsás hozam is el­érhető. Csehszlovákiában álta­lában kétéves ciklusban ter­mesztik a .cukorrépát: ősszel a tavasszal elvetett magból ki­kelt hajtásokat nagy téli táro­lókba helyezik, majd követke­ző tavasszal ismét kiültetik. Az új módszer szerint ősszel elve­tik a magot, mégpedig paplr- lépbe, fóliasátrak alá. Április­ban a veteményt a léppel együtt a szántóföldbe palántálják. A begyűjtésre még ugyanazon év őszén kerül sor. Az ezzel a technológiával termesztett cu­korrépa csfrázóképessége szin­te száz százalékos, teljesen ki­küszöbölhető a veszteség, ami különösen a téli raktárakba történő besilózáskor igen ma­gas. A RÁKOK SZIGETE Az Indiai-óceánban van egy kis sziget. Christmas- (Karácsony)-szigetnek hív­ják, és Ausztráliához tarto­zik. Ott minden évben cso­dálatos jelenség szemtanúja lehet a látogató: októbertől decemberig tart a rákok vándorlása. Csaknem 120 millió ollós indul el az er­dőkből a tenger felé, hogy ott tegye le petéit. Az egyéb­ként vegetáriánus, faleve­lekkel táplálkozó rákok út­közben néha bizony „kanni­balizmus” jeleit mutatják: felfalják a hosszú úton el­pusztult társaik földi ma­radványait. KORUNK RABSZOLGÁI A leggazdagabb brit üz­letembereknek átlag két ko­csijuk van, évente három­szor üdülnek külföldön, leg­alább ötezer fontot érő részvényekkel rendelkeznek (9300 dollár), s évi jövedel­mük több mint 40 ezer font (72 ezer dollár). Ezeket az adatokat ötvenezer üzletem­ber életkörülményeinek ta­nulmányozása alapján nyer­ték. atüssza a bajkal-tavat A Bajkál-tó átúszására ké­szülődik Linné Cox amerikai úszónő. A 31 éves bajnoknő ta­valy már átúszta a Bering-szo- rost. Most az alaszkai Ancho- rage-től délre fekvő Portage-tó- nál készül az augusztusi erő­próbára. A tó vizének hőmér­séklete 1 Celsius fok. A kör­nyéken lakók szerint ember- emlékezet óta nem akadt vál­lalkozó arra, hogy megmártóz­zon a tóban. IDEGENVEZETŐ ROBOT Stratosnak hívják, 187 cm magas, és 180 kilót nyom a benne lévő fémszerkezet és elektronikus alkatrészek. A francia Marc R. 25 éves idegenvezető „elveszvén” a tárlatlátogatók tömegében, elkészítette rádión irányít­ható, mikrokomputeres „ro­bothelyettesét’’. Az idegen- vezető robot nagyszerűen boldogul a sokasággal: elkí­séri az embereket a külön­féle standokhoz, öt nyelven — angolul, franciául, spa­nyolul, olaszul és portugálul — válaszol a kérdésekre, még a táskák cipelésében is hajlandó segíteni. DELACROIX Vágtató amaib lovas című festményét a Shoteby’s lon­doni galériáiban nemrég 913 ezer font sterlingért (1 62(? 140 dollár) árverezték el. Ez az eddigi legmagasabb ár, amit egy Delacroix-fest- ményért fizettek. A képet a művész 1849-ben festette. MALÁRIA Zimbabwében az idén 223 ember halálát okozta malá­ria, és a kór a lakosság több mint a felét fenyegeti. Az afrikai ország mindeddig si­keresen küzdött a járvány ellen, ám most a rendkívül sok csapadék kedvezett a betegséget terjesztő szúnyo­gok elszaporodásának. ÜJ MÓDSZER A csehszlovákiai mezőgazda- sági szakértők kidolgoztak egy új cukorrépa-termesztési tech­A Neue Kronen Zeitung című osztrák lap korunk rabszolgáinak nevezi az Ausztráliában tartózkodó emigránsokat, akik nevetsé­ges bérért a legnehezebb munkákat kénytelenek vé­gezni. Az olcsó munkaerőt a munkaadók könyörtelenül kizsákmányolják, feketén, beteg- és balesetbiztosítás nélkül foglalkoztatják. A balesetet szenvedett szemé­lyeket egyszerűen eltanácsol­ják. 5 EZER ÉVES KULTÚRA Szíria északkeleti részében terül el Hacsaka tartomány, ahol nemrég egy csaknem 5 ezer évvel ezelőtti kultyra relikviáira bukkantak a régé­szek. A tárgyak — nagy ré­szük temetkezési szertartá­sok kelléke — egy fiatal nő sírjában feküdtek. A felál­lított leltár között gyűrűket, karkötőket, nyakékeket em­lít, valamennyi kiváló^ mes­terek keze munkája, s ez egyben az akkori idők fejlett kézműiparát is bizonyítja. KENGURUK Noha Igencsak elszaporodtak a kenguruk Ausztráliában — számuk a lakosság számát is meghaladja —, (noha szárazság idején elözönlik a legelőket, és hatalmas károkat okoznak a szarvasmarha-tenyésztőknek, a legtöbb ausztrállal veszélyezte­tett állatoknak tartja őket. Gordon Grigg, a sydney-i egye­tem professzora 15 évi kutató­munkája nyomán arra a követ­keztetésre jutott, hogy a juhok és a kecskék sokkal ártalma­sabbak, és éppen ezért java­solja, hogy azokban az öveze­tekben fokozatosan térjenek rá a kengurutenyésztésre, vélemé­nye szerint ez nagyban hozzá­járulna a talaj regenerálódásá­hoz és a földrész jelképévé vált erszényes állatok Imegvédelme- zéséhez is. Mint Ismeretes, sok­felé kedvelik a kenguruhúst, csak Ausztráliában nem .,. KECSUA NYELVŰ IRODALMI VERSENY A limai Mayor Akadémia bejelentette, hogy megren­dezi a IV. kecsua nyelvű nemzetközi irodalmi ver­senyt. A kecsua az egyik fő indián nyelv, amelyet a volt inka birodalom terüle­tén használnak. A versenyre bolíviai, argentínai, kolum­biai, chilei, ecuadori, vene­zuelai és perui írók és iro­dalomtörténészek neveztek be. Az eredményhirdetés 1989 márciusában lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom