Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

1988. július 22., péntek % Hol van már „az éneklő Magyarország”?! Hétvége Békésszentandráson Július 9-én Békésszentandráson a református templom­ban hangversenyt rendeztek, melyet mintegy 300 ér­deklődő hallgatott meg. Tudjuk, e hírnek „szakálla nőtt” azóta, ám hogy mégis megírtuk, oka van: ellentmon­dást érzünk az akkori esemény és a helyi művelődési ház igazgatójával, Rába Istvánnal folytatott beszélgetés között... — Milyen szórakozási, kikapcsolódási lehetőségekből választhatnak a hét végén a művelődési ház rendezésé­ben a békésszentandrásiak? , — Utoljára májusban rendeztünk műsoros estet, nem sok sikerrel. Ezért a nyár folyamán nem mertem mást„ szervezni. Tapasztalatból tudom, ezek a nagy aratási­munkálatok lekötik az emberek idejét. — Hány éve végzi ezt a munkát? — Több mint tíz esztendeje dolgozok itt. Régebben le­hetett nyáron ezt-azt szervezni, de egy-két éve már sem­mire nem tudjuk becsalogatni az embereket. — És a fiatalok? — A diszkó már nem vonzza őket. A videodiszkót meg nem tudom megfizetni. Úgyhogy nekik se lesz rendezvé­nyük. Majd, ahogy szokták, bemennek Szarvasra, ott : nagyobb a választék. — Akkor ha már eddig eljutottunk, vegyük sorra a í korosztályokat. A nyugdíjasokról még nem beszéltünk... í — A téesz és a tanács közös fenntartásában működik egy nyugdíjasklub, ők összejönnek a régi iskolában a számukra kialakított helyiségben vasárnap egy kötetlen klubfoglalkozásra. — Térjünk vissza a művelődési házra. Ezek szerint ki sem nyitnak a hétvégeken? — Nemegyszer bérbe adjuk a nagytermet. Lakodalomra, j például. — Hét közben? — Lehet nálunk pingpongozni. Videónk, számítógé- i pünk sajnos nincs. Kiscsoportjaink nem működnek a nyári hónapokban. Még a kertbarátkor is szünetet tart. — Ne haragudjon a kérdésért, a világért sem akarom \ megsérteni. Akkor min dolgozik mostanában? — Egy felmérést készítek a helyi üzemeknél. Szeret­ném megtudni és feldolgozni, mire van igény. Ősszel e szerint kezdjük a munkát, a szervezést. Egyébként Rába István segítségével megtudtuk azt is, hogy a könyvtár szombaton 2-től 5-ig várja látogatóit, a moziban vasárnap lesz vetítés és a Fantázia presszóban pénteken, szombaton és vasárnap élő zenét biztosítanak az innivaló mellé. Ennyi hát a választék. Valóban csak erre van igény Békésszentandráson? A felmérésből talán [ kiderül... Jí. A. Az ónodi várban negyedik éve (folynak régészeti munkák. Az idei feladat az északnyugati sarokbástya kitisztítása, va­lamint a vár belső területén található romok feltárása. A miskolci Herman Ottó Múzeum régészének, Révész László­nak irányításával az alkalmi munkások mellett középisko­lás építőtáborozók is részt vesznek az {ásatásokban (MTI-totó: Kozma István) fl Csabai Húsker 1988. szeptember 1-jétől 1991. december 31-ig terjedő időszakra SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE ÁTADJA „Minden gyermeknek joga, hogy az iskola kezébe adja azt a kis kulcsot, amellyel ha ő is akarja, bejut a zene csodakertjébe, s azzal egész élete értékét megsokszoroz­za." (Kodály Zoltán) A magyar zene és zeneok­tatás fogalom világszerte, énekeseink komoly vetély- társként lépnek fel a kül­földi színpadokon, és szép sikerrel szerepelnek, igazol­va a ’40-50-es évek zeneok­tatását és a Kodály-módszer létjogosultságát. Ám a felfe­lé ívelés mintha lelassult, vagy megszakadt volna az utóbbi időben. Ügy tűnik, valami változott itthon — legalábbis a kórusok körül. Valami változott Az általános és középisko­lákban már több mint 15 éve fakultatív az énekkarban va­ló részvétel. Jól emlékszem, már én sem a hangom miatt kerültem be a gimnázium énekkarába, hanem azért, hogy az igyekezetemért jobb osztályzatot kapjak, s az ének ne rontsa le a bizonyít­ványom átlagát.. . Az isko­lákban általában nincs elég (vagy egyáltalán nincs) szak­képzett énektanár, a tanító­képzőben nincs hallás- és zenei képességvizsgálat, és az itt végző fiatalok képte­lenek a gyerekeket énekre tanítani. S megváltozott körülöt­tünk minden, más az egész világ, nem úgy élünk, aho­gyan korábban, néhány év­vel ezelőtt. Valaha Magyar- országon híres dalárdák, munkáskórusok, férfikarok működtek. De hol van már „az éneklő Magyarország”?! A felfokozott élettempó, a rohamos technikai - fejlődés, a másodállás — mind-mind olyan tényezők, amelyek nem kedveztek a közös éneklésnek, a közösségi ze­nélésnek, a hazai kórusha­gyomány méltó ápolásának, továbbfejlesztésének. Együt­tesek, kórusok szűnnek meg, mert mindenhol kevés és egyre kevesebb a pénz. Ugyanezért folyamatosan csökken azoknak a száma, akik továbbra is készek sza­bad idejüket kulturális cé­lokra áldozni, egyre keve­sebben járnak koncertekre, fellépésekre. I leánykar kivétel Kellemes érzés, kifejezet­ten büszkeség, hogy Békés­csabának van egy olyan együttese, amelyre a jelen­legi hazai kórusmozgalom je­gyei szerencsére nem jellem­zőek. A Bartók Béla Leány- kar, a zeneművészeti szak- középiskola kórusa, évek óta jelentős sikereket ér el itt­hon és külföldön egyaránt. Koncertjeik a város zenei életét gazdagítják. Legutóbb Debrecenben, a XIII. nem­zetközi Bartók Béla kórus- versenyen nyertek első díjat leánykán kategóriában. — A magyar kóruskultúra, kórusélet komoly gondokkal küzd az utóbbi időben — A Bartók Béla Leánykar első díjat nyert a debreceni kórusversenyen mondja Rázga József, a Bar­tók Béla Leánykar karnagya. — Híres együttesek bomla­nak szét, a továbbműködők­nek pedig mind nehezebb lesz színvonalasan helytáll­ni. Sokféle oka van a folya­matnak. Az egyik fontos tényező véleményem szerint, hogy az iskolákban túl kevés idő jut az énektanításra. Sú­lyos probléma, hogy hiá­nyoznak az énektanárok; kellő óraszám és szakkép­zettség nélkül lehetetlen az éneklés, a zene örömére ne­velni a gyerekekef. A másik ok az életvitelben, pontosab­ban a megváltozott életmód­ban rejlik, s ez különösen a felnőttkórusokra hat erősen. A másodállás, a nagyobb le­terheltség, a kevés szabad­idő miatt búcsúznak el so­kan az énekléstől. A háború előtt és még utána is híres férfikórusok, munkásdalkörök voltak Ma­gyarországon. Ezek fokozato­san átalakultak vegyeskarok­ká, majd a tagjaik kiöre­gedtek és újak nem mentek helyettük. Ezenkívül létezik és károsan hat az a felfogás, hogy „A lány énekeljen, a fiú focizzon!”. Pedig egy jó fiúkórus csodálatos lehet, és a barokk, reneszánsz műve­ket kifejezetten fiúknak ír­ták. — Mi kell még jelenleg egy kórus sikeréhez? — Iskolai támogatás, szak­tanár, aki ismeri és össze tudja fogni a gyerekeket. A művészi produkció megszü­letéséhez nagyon fontos a szellemi kontaktus; kevés a művek megtanulása. Akkor vagyok a kórussal és saját munkámmal elégedett, ha sikerül művészi pillanatokat megvalósítani. Ehhez pedig közösség kell. .. Akaraterő, összetartás, szorgalom — a békéscsabai lányokból nem hiányzik. Bi­zonyították ezt már több ha­zai és külföldi, legutóbb a debreceni szereplésükkel. Közvetlenül a kórusverseny után önálló lemezük készült — magyar zenével, Bartók, Kodály, Bárdos, illetve kor- társ szerzők, Karai, Petro- vics, Huszár és Kocsár mű­énekelni. Akkor negyvenötén voltak, ma már több mint 170-en, 7-16 évesek, és ké­pességeik, tanulmányaik alapján öt különböző cso­portban tanulnak és lépnek fel. Eredményeink ellenére a mai napig komoly csatákat kell vívnunk ismert zenészek felfogása ellen, miszerint a kórusműveket eredetileg fiú­hangokra írták, s hogy ezál­tal a lányok alkalmatlanok lennének előadásukra. Pedig a leányok valójában gyönyö­rű hangokra képesek. Né­hány évig vezettem a San Franciscó-i Fiúkórust, és meg kell mondanom, szerettem a fiúk hangjának azt a földön­túli, testetlen minőségét, azt a sebezhetőséget, ami oly széppé teszi a hangjukat. A fiúknál talán automatikusan jön a gyönyörű hang. És az­tán kezdtem dolgozni nők­kel, akik sokkal több érze­lem kifejezésére képesek, és erőteljesebbek. A lányok kettőjük közé esnek. Az ő hangjuk üde, egészen külö­nös, angyali, és ugyanakkor sokkal emberibb. A legmé­lyebb érzelmeket tudják ki­fejezni: az igazi fájdalmat, a gyönyört és az egyéniségü­ket. S mindezt azon a jel­legzetes angyali hangon. Cso­daszép elemek olyan fokú összhangját nyújtják, amit az amerikai közönség még egyszerűen nem ismert fel. Üj hang. Egy tizenöt éves lány az éneklésben — anél­kül, hogy a fiúkat vagy a nőket utánozná — sokkal többre képes, mint amit a zenei világ feltételezne xóla. A lehetőségek tág horizontja áll előttünk; s legfőbb cé­lom, hogy ezt mindenki tud,- ja meg. A békéscsabai, a békés- tarhosi és a debreceni kö­zönség megtudta. Vagy leg­alábbis ízelítőt kapott az új, az angyali hangból, az el­maradhatatlan mosolyból, a „show-!business”-ből. S aki hallgatta, nézte ezt a már látványban is oly színes kórust, alighanem eltűnődött azon, hogy Elizabeth App­ling nem járjiat messze nagy álma megvalósításától, attól, hogy „San Francisco a lá­nyok Bécse legyen”. Niedzielsky Katalin veiből. Augusztus 21—30-ig újabb nemzetközi megméret­tetés következik az olaszor­szági Arezzoban. Angyali hang A kórusmozgalomnak nem­csak hazánkban kell meg­vívnia a maga csatáit. Jól­lehet, egészen más hagyomá­nyokból merítettek az ame­rikai földrész énekesei, még­is tanulságos szempontokkal szolgál az az interjú, amely­ben Elizabeth Appling — a debreceni versenyen 3. díjat Elizabeth Appling: „A leg­mélyebb érzelmek kifejezé­sére képesek a lányok .. nyert és július első napjai­ban megyénkben is szerepelt San Franciscó-i Leánykórus karnagya — saját tapaszta­latairól beszél. — Magyarországon jelen­leg a női és leánykarok az erősebbek. Nálunk ennek fordítottja jellemző, a férfi­ak uralják a terepet. Így az­tán nagy fába vágtuk a fej­szénket kilenc évvel ezelőtt, amikor megalakítottuk az első kiscsoportunkat — lá­nyokból. Kísérlet volt — pénz és biztatás nélkül, de bátran és szenvedéllyel ug­rottunk bele. Talán azért mertünk olyan bátrak lenni, mert a kislányok nagy része már szerepelt az operában, hozzászokott a színpadi fé­nyekhez, a kosztümökhöz, a zenéhez, vagyis tudták, ho­gyan kell a közönségnek A KŐVETKEZŐ ÜZLETEKET. Értesítjük a gazdálkodó szerveket, hogy szövetkezetünk alábbi feliratú BÉLYEGZŐJE ELVESZETT: Békéscsaba 5§s Vidéke Áfész, Tüzép-telep, Újkígyós, Jókai u. 2/2. 114. 3. Használata érvénytelen. Építkezők, figyelem! Vetőmag Vállalat Magtisztító Üzeme Telepünkön kaphatók: fenyődeszka, hajópadló, lambéria, tetőszerkezethez 6, 7. 8 fm-es gömbfa, cserépléc, E7—36, 42, 48. 54-es vasbeton gerendák. női és férfi fizikai dolgozókat, illetve nyugdíjas portásokat CÍMÜNK: VESZ FEL. TSZKER FA- ÉS ÉPÍTŐ ANYAG TELEP, Jelentkezés: Szarvas, Békéscsaba, Bokor u. 22. sz. Ipartelep u. 1. sz. alatt. 13. számú élelmiszerbolt, Orosháza, Győri V. Itér 2. 26. számú húsbolt, Orosháza, Győri V. tér £. A pályázatot 1988. augusztus 23-ig, a versenytárgyalás időpontjáig lehet benyújtani a vállaltat központjába. A versenytárgyalás 1988. augusztus 23-án 9.00 órákor lesz a vállalat hivatalos helyiségében. (Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 11—17. II. em. 326. szoba). Tájékoztató adatokat és bővebb felvilágosítást a vállalat kereskedelmi osztálya ad. (Kraszkó Mátyás osztályvezető, telefon: 26-455/13.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom