Békés Megyei Népújság, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek 9 1988. JÚLIUS 1., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL1H. ÉVFOLYAM, 156. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett kép­viselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Villányi Miklós válasza A pénzügyminiszter úgy ítélte meg, hogy a beter­jesztett zárszámadás hely­zetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell el­érnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külke­reskedelmi mérleg, a nem rubel elszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénz­ügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javasla­tokat, így például a költség- vetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltá­rását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költség- vetés újraelosztó szerepének visszaszorításával. Ez azon­ban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűt­lenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Ezt — összes konfliktusával együtt — magunkra vállal­juk, de az ebből adódó kö­vetkezményeket mindenki­nek a maga munkaterületén el kell viselnie — hangsú­lyozta. A pénzügyminiszter elis­merte, hogy a fogyasztási árkiegészítések torzulásának megszüntetése, a szinték csökkentése, erőteljesen érint egyes társadalmi réte­geket, ezeket az intézkedé­seket mégis indokoltnak ne­vezte. Ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottab­ban alkalmazzák a .felszá­molási eljárást, és szigorít­ják a szanálás feltételeit a -tartósan veszteségesen gaz­dálkodókkal szemben. Egyet­értett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteség- rendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hi­telt, ne bocsásson ki kötvé­nyeket. Megvizsgálandónaik és elfogadhatónak ítélte azo­kat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számve­vőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásá­nak kimunkálására vonat­koztak. Kifogásolta, hogy a fo­gyasztói ágazatok rendre Olyan igényeket terjesztenék be, amelyek megfelelő jö­vedelemtermeléssel nincse­nek alátámasztva. Kijelen­tette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igénye­ket felvállalni közgazdasági érvekkel, meggyőződéssel nem lehet. Azt is mérlegelni kell, hogy a vállalatok szá­mára milyen mozgásszabad­ságot adunk, mert a kibon­takozási programot csak ak­kor tudjuk felgyorsítani, ha a műszaki fejlesztésre, kor­szerűsítésre a jelenleginél nagyobb összegeket hagyunk felhasználni. Mai helyze­tünkben az ellátás színvona­lát fejleszteni tudjuk a tu­dományos, műszaki kutatás­ban, az oktatásban, meg­őrizni vállaljuk az egészség­ügyben, és nem vállalhatunk garanciát a reálérték meg­őrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek ki­adásaival kapcsolatban el­mondta, hogy a saját gaz­dálkodásból eredő többlet­bevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Ilyen a hadseregnél például az őszi mezőgazdasági mun­káért kapott bevétel. Ezek tehát nem eltitkolt többlet- kiadások. Egyetértett azzal is, hogy a fegyveres testüle­tek, a védelmi ágazatok ki­adásai az új helyzethez iga­zodjanak, itt is érvényesül­jön a takarékosság. Az adóreformmal' kapcso­latban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messze­menő következtetést levonni például a személyi jövede­lemadó teljesítményvissza­tartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adó­rendszer működésének átfo­gó tapasztalatait. Ezzel együtt a pénzügyi kormány­zat vállalja, hogy a nagyobb hibákat, joghézagokat idő­közben kiigazítja, ha szük­séges, a törvény korrekció­ját még idén a Parlament elé terjeszti. Villányi Miklós válaszolt a bős—nagymarosi vízi erő­művel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Ma- róthy László környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyű­lés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevé­ben bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — ala­pos előkészítés után — je­lentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. A Minisz­tertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőző­en valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehető­ségét. A kormány tehát nyi­tott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész ala­pos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyű­lés előtt. Nyitott Király Zol­tán javaslatainak túlnyomó többsége iránt is, azonban a nagymarosi építkezés leállí­tását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Egy ilyen intézkedésnek hazai gazdasági következményei és a nemzetközi szerződés meg­sértéséből eredő, nagy ká­rokkal járó hatásai lenné­nek. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zol­tánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön szavazást az ál­tala, a bős—nagymarosi víz­lépcsővel kapcsolatban ko­rábban tett javaslatok elbí­rálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt — túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután in­dítványozta, hogy a képvi­selői javaslatot az Ország- gyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megálla­pításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek je­Berecz Frigyes bevezető­ben emlékeztette a képvise­lőket, hogy a kormány ta­valy elfogadott munkaprog­ramja a stabilizálás és a ki­bontakozás legfontosabb fel­adatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerke­zet átalakítását. Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvé­lemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amely­nek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket ta­kar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, ha­nem az iparvállalati telje­sítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vál­lalatok mindössze 3 száza­léka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 szá­zaléka többé-kevésbé lépést tud tartani a versenyben, további 50 százalékuk szá­mottevő támogatás nélkül is elboldogul, a fennmaradó 35 százalékot kisebb-nagyobb mértékben támogatni kell. Ez utóbbiak körén belül ki­lentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfo­gadta. Ezután határozathozatal követkézéit: az Országgyű­lés a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szöveg sze­rint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási felada­tairól. alakult az évek óta veszte­séges, egyre' reménytelenebb ■ helyzetbe kerülő vállalatok ; csoportja, amelyhez 1987- i ben öt nagy, csaknem ötven közepes és kisvállalat tarto­zott. Együttes éves vesztesé­gük meghaladta a 2 milli­árd forintot, az ipar összes nyereségének 2,2 százalékát. (Folytatás a 2. oldalon) Nyílt és őszinte vita az SZKP konferenciáján Csütörtökön a Kreml Kongresszusi Palotájában folytatta munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. Pontban 10 órakor a reg­geli ülésen elnöklő Nyikolaj Rizskov kormányfő elsőként Viktor Posztyinkovnak, a sztavropoli brojleregyesülés vezérigazgatójának adta meg a szót. Posztyinkov röviden elemez­te az átalakítás menetét a mezőgazdaságban, majd ki­jelentette: a tudomány nem segíti eléggé a termelést, s ezért a termelésirányítóknak nemegyszer „saját kútfőből” kell rátalálniuk a legfejlet­tebb módszerekre. A kül­dött-társak érzékelhető egyetértésével találkozó vé­leményt a vezérigazgató az­zal is. megtoldotta, hogy a tudományok és a gyakorlati élet közötti indokolatlanul nagy távolsággal magyaráz­ta az átalakítás szociális programjának lassú megva­lósulását. Hangsúlyozta: ide­je felhagyni a felülről és ol­dalról való beavatkozás ká­ros gyakorlatával, amely hátráltatja az anyagi ter­melést. Elkeseredetten szólt arról1, hogy a bürokraták az állami -vállalatokról szóló törvényt annak életbe lépte­kor azonnal képesek voltak kompromittálni, eltorzítva az állami megrendelés elVét. Végezetül arról beszélt, hogy meg kell szabadulni az át­alakítás ellenzőitől. Mihail Gorbacsov erre közbeszólt: ha a KB megint csak felülről, adminisztratív módszerekkel fogja leválta­ni a bürokratákat, akkor az­zal nem viszi előbbre az ügyet. Éppen a gazdasági és politikád reformokon keresz­(Folytatás a 4. oldalon) Szerkezetváltás a növénytermesztésben A tsz-szövetség elnöksége előtt a megye fehérjeprogramja Az utóbbi időben egyre többször szóba került a me­zőgazdasági nagyüzemek nö­vénytermesztési szerkezeté­nek megújítása részben a piaci igényekhez jobb hoz­záigazítása, részben pedig az állattenyésztés takarmány- szükségletének hazai ter­mésből való biztosítása vé­gett. Ez a folyamat lénye­gében évek óta tart, de az üteme lassú, mert a szövet­kezetekben még mindig ke­vés a vállalkozói kedv. Bár az is tény, hogy az üzemek érdekeltsége sem olyan, mint amilyen lehet­ne a gyorsabb előrelépésre. Ezért, ha lassan is, de év­ről évre nő a fehérjét adó takarmánynövények vetéste­rülete. De nemcsak a szán­tóföldi termesztés ütemének növekedése lassult le, ha­nem az olajos magvú, fe­hérjét adó növények feldol­gozásának hazai szervezése sem érte és éri el a kívánt szintet. Hogyan lehetne az eddigieknél gyorsabban szer­kezetváltásra ösztönözni az üzemeket, hogy az állatállo­mány takarmányában a fe­hérjét többségében hazai termésből biztosítsuk, meg­kímélve a gazdaságokat olyan importtól, melynek he­lyettesítésére részben a ma­ga erejéből is képes lenne? Erről tanácskozott tegnap a Békés Megyei Mezőgazdasá­gi Szövetkezetek elnöksége Körösújfaluban. Az előterjesztés alapján a testület megállapította, hogy az utóbbi évben a Éorsó ve­tésterülete 32 százalékkal növekedett. A szója, a leg­jobb fehérjét biztosító nö­vény 2400 hektáros vetéste­rülete tizenegyezer hektár fölé növekedett. Ebben az évben az ország szójatermő- területének csaknem 40 szá­zaléka Békésben található! A gyakorlat igazolja, hogy a megye területe alkalmas szó- jatermesztésre, melyre csak az üzemek egy keskeny ré­tege vállalkozik évenkénti rendszerességgel. Az utóbbi években, külö­nösen a kondorosi szövetke­zeti takarmánykeverő, a Fü­zesgyarmati Vörös Csillag Tsz és mások vállalkozásá­ban felgyorsult a szója ta­karmányozási célú feldolgo­zása. Az eddigi tapasztala­tok feltétlen alkalmasak ar­ra, hogy újabb szójafeltáró- üzemek létesüljenek, akár újabb tsz-ekben is lízing formájában, mert ez az egyetlen megoldás a gazda­ságok jobb takarmánypozí- eiójának elérésére. Az elnökség ezt követően áttekintette a sok gonddal küszködő Körösújfalui Rá­kóczi Tsz helyzetét. A meg­újulást szolgáló programot alkalmasnak ítélte a nehéz helyzetből való kilábolás­hoz, de ennek megvalósítá­sára, valóraváltására a szö­vetkezet csak önerőből, na­gyon kemény munkával vál­lalkozhat. Az elnökség a szö­vetkezet vezetésének és tag­ságának megújulási elköte­lezettségét tapasztalt^ D. K. Országos élmezőnyben a Béköt újítói Az Ipari Minisztérium, a Textilipari Dolgozók Szak­szervezete, a Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület, valamint az Országos Találmányi Hivatal évről év­re meghirdeti az újítási ver­senypályázatot. Az elmúlt évi verseny II. helyezettje a Békéscsabai Kötöttárugyár lett. Az erről szóló okmá­nyokat a közelmúltban Bu­dapesten ünnepélyesen ad­ták át a Béköt képviselői­nek. — A vállalat vezetősége igen nagy gondot fordít az újítás támogatására — mondja erről Szabó Sándor fejlesztési technikus, újítási előadó, majd így folytatja. — Év elején elkészíti a vál­lalat az újítási feladattervet, különböző fórumokon is­mertetjük: miben kér segít­séget a vezetőség a dolgo­zóktól. A tervező munkához és a kivitelezéshez pedig minden segítséget megka­punk. Évről évre nagyobb az újítások gazdasági eredmé­nye, amellyel párhuzamosan nő az újítók anyagi és er- köcsi megbecsülése. Mintegy 500 újítót tartunk számon, közülük több száz a nő, illetve a 30 éven aluli fiatal. A 62 szocialista bri­gádból például 36 kollektív újítást nyújtottak be, 1987- ben összesen 100 újításunk volt, közülük 85-öt hasznosí­tottunk. Az újítások gazda­sági eredménye hárommillió 931 ezer forint volt, az újí­tók díja 305 ezer. Az újí­tásért többen kaptak kitün­tetést, Vidovenyecz Pál energetikus és Kondacs György kazánházi művezető a Kiváló Újító ezüst fokoza­tát kapta. — Nagyon sokat segít az elbíráló bizottságnak — ve­zetője Mészáros Sándor — a két aktív szakvéleményező: Nagy Balázs technológiai és gyártmányfejlesztési osztály- vezető és Király Sándor mű­szaki osztályvezető-helyettes. Munkájuk gyors, precíz, részrehajlást nem ismernek. Arra törekszenek, az újítók kapják meg — anyagilag és erkölcsileg — annak ellen­értékét, amit a vállalatnak pluszban nyújtottak. Újító­ink a jövőben is a vállalat megbecsült emberei lesznek. Ary Róza Berecz Frigyes előterjesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom