Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

iznaumti­1988. június 21., kedd Lehetőség és érdektelenség Előzzük meg az otthoni baleseteket! Társadalmi méretű problémát jelentenek szerte a világon a háztartási balesetek. Hazánk sem kivétel, hiszen napja, inkban az összes balesetek 70 százaléka 'otthon, a lakásban, a szabadidőben következik be. Az otthoni balesetek a szám­szerűséget és súlyosságot illetően is emelkedő tendenciát mutatnak. Nem szabad belenyugodnunk a jelenlegi helyzet­be, hiszen ezek megelőzhetők, visszaszoríthatók. A foglal­kozási balesetek elkerülése érdekében minden munkahelyen minden dolgozó ember munkavédelmi oktatáson vesz részt. Az otthoni balesetek megelőzésére sajnos Inem állnak ren­delkezésre ilyen jellegű eszközök. Ezért fontos, hogy a fog­lalkozási és az otthoni baleseteket előidéző okok között ha­sonlóságot, sok esetben ;az azonosságot is felismerjük, hi­szen a veszélyforrások a munkahelyen és a lakásban ugyanazok. Villamos árammal működnek a munkahelyi termelőbe­rendezések és >a háztartási gépek is. Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a villamos áram káros élettani hatása egyformán érvényesül mindenhol. Meghibásodott villamos berendezést csak szakemberrel javíttathatunk meg a mun­kahelyen, ezt tegyük otthon is. A villamos berendezések ke­zelési utasításait minden esetben gondosan tanulmányozzuk át üzembe helyezés lelőtt Mérgező, maró hatású vegyi (anyagokat, savakat, lúgokat és egyéb vegyszereket egyre inkább használunk a háztar­tásban. Mindig legyünk tisztában azzal, milyen következ­ményei lehetnek, ha a Vegyszert nem az előírásoknak meg­felelően kezeljük. A munkahelyeken szigorú 1 előírásokat kell megtartani' a vegyi anyagok alkalmazásakor — nem ok nélkül —, s ne kockáztassuk egészségünket otthon sem! Nemcsak a munkahelyen, hanem otthon is leeshetünk bár­milyen berendezési tárgyról, mely a padló szintjénél maga­sabban van. Kevesebbe kerül, ha veszünk egy biztonságos háztartási létrát, mint a táppénz és a kereset közötti kü­lönbözet. Egyre többen rendelkeznek barkácsgéppel, mely­nek használata ugyanúgy magában hordozza a balesetve­szélyt, mint a munkahelyen. A forgó-mozgó alkatrészek burkolásával nagyon sok olyan baleset megelőzhető, mely sajnos csonkulással végződik. A munkahelyeken tilos a szeszes ital fogyasztása munka közben. Természetesen sen­ki sem szólhat bele abba, hogy a szabad idejében ki, meny­nyi szeszes italt fogyaszthat, de ha tudjuk azt, hogy olyan munkát fogunk végezni, mely megköveteli a figyelmet, a reflexek megfelelő működését, ne fogyasszunk szeszes italt! Vigyázzunk magunkra, családtagjainkra, gyermekeinkre! A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának baleset-megelőzési munkacsoportja Honvédelmi vetélkedésorozat értékelése „Százévesek” Körösladányban Hz önkéntes tüzelték A közelmúltban rendezte meg az MHSZ Békés Me­gyei Vezetősége a „Szocialis­ta Hazánkért” elnevezésű honvédtelmi vetélkedősoro­zattal kapcsolatos értékelő megbeszélését Szarvason,, az állami tangazdaságban. Ezen ott voltak az együttműködő szervek, fegyveres erők és testületek képviselői is. A vetélkedőben Békésből mint­egy 15 ezren vettek irészt; általános és középiskolásak, KISZ-fiiatatok, továbbá ka­tonáik,, rendőrök, munkás­őrök. Megyénk csapata az országos elődöntőn Debre­ceniben negyedik helyen vég­zett. A szarvasi megbeszélés résztvevői javasolták a mun­ka további javítását és hang­súlyozták, hogy erre a hon- vódielmii nevelő tevékenysé­get segítő vetélkedései rozat- ra a jövőben is szükség lesz. Végezetül Pónya Zsigmond, az MHSZ megyei titkárának gazdaságii helyettese foglal­ta össze az értekezleten el­hangzott véleményeket, ja­vaslatokat. Reprodukció Nézegetem az 1904-ből való fényképet. A tűzoltó- testület tagjai büszkén fe­szítenék egyenruhájukban. És ott a tűzoltókocsi, a két fecskendő célba veszi Kere- peczky Imre fényképész urát. Felismerem az épüle­tet: ez a Merán-kastély. Ahogy figyelem az arcokat, lehetetlen' -nem gondolnom a település múltjára. Hol ár­víz, hol tűzvész pusztította él a falut, de minidig újra­települt. Ha valaki Körösladány­ban az önkéntes tűzoltó­egyesületről akar valamit megtudni, Keliger István parancsnokot keresse. így teszek én is. A sportpályán találkozunk. Épp a hétvégi tűzoltóversenyre készülnek, az összeszerelést gyakorol- jáik. Az egyik padra telep­szünk le. — Honnan tudják, hogy a Körösiadányii önkéntes Tűz- alitóegyesület százéves múlt­ra tekinthet vissza? — A Tűzoltóság Országos Parancsnokságának nyilván­tartása alakulásunkat 1888- ra teszi, és a Békés Megyei Levéltárban található az ailaipszabálymódosítási jegy­zőkönyvünk 1938-ból, ez is utal az 1888-as kezdetekre. A falu idős emberei egybe­hangzóan állítják, hogy báró Wenckheim János volt a tes­Fotó: Oravszkl Ferenc tület alapítója. Ma már, több mint tíz éve, egyesületként működ,ünik, 73 taggal­— Miiből áll a munkájuk? — Tavaly négy tűzeset volt a faluban, az idén ed­dig egy. Például tavaly vagy tavalyelőtt? — az erdészház­nál az egyik fa odva tele volt darázzsal és ki akarták füstölni. A száraz fa ,lángra lobbant, nem messze tőle melléképületek és farakások voltak. Az erdésizházból te­lefonon riasztottak bennün­ket, mi pedig az állami tűz­oltókat, és azonnal a hely­színre siettünk. Két sugarat szeréltünk, az egyikkel a tü­zet támadtuk, a másikkal a veszélyeztetett területet véd- tük. Megérkeztek az állami tűzoltók is, és lokalizáltuk a tüzet. — Ügy tudom, az édesap­ja is tagja az egyesületnek. — Igen. Édesapám, Keli- ger János 1923-ban került Körös tadányba, azóta önként tes tűzoltó. Ma 90 évesen ő a legidősebb tagunk. — ön is régóta dolgozik az egyesületben. Munkája elismeréseként most milyen kitüntetésit vehetett át? — Huszonhat éve vagyok itt parancsnok, most kaptam meg a Belügyminisztérium­tól a Haza Szolgálatáért Ér­demérem ezüst fokozatát. (molnár) (Folytatás az 1. oldalról) hajóút — például Szarvasra hajóval, vtissza autóbusszal jönnének vendégeink. Ez megegyezés kérdése. A leg­fontosabb, amit még monda­nom kell, hogy a nyugdíjas- csoportoknak, a gyerekeknek és a diákoknak 30 százalé­kos kedvezményt tudunk biztosítani. Szabó Lajos, a Békéscsa­bai Városgazdálkodási Vál­lalat képviseletében vett részt a bemutatón. — Mennyire inspirálta ez az út arra, hogy másoknak is ajánlja? — Nézze, én szinte min­den pozícióból láttam már Békés megyét. Víz felőli megközelítésben még nem. Kéllemes szórakozásnak tar­tom megismerni a Körösök völgyét. Azt gondolom, hogy az emberek nem is nagyon tudnak erről a lehetőségről. Biztos, hogy ismerősökkel, vendégekkel igénybe veszem ezt a pompás vízi kirándu­lást. Hőgye Imre, a Békés Me­Az 1970-es években a szeg­halmi iskolák úttörővezetői elképzeltek egy saját úttö­rőtábort a Balaton partján, Káptalanfüreden. A hosszas utánajárás és a fáradságos munka eredményeként — az akkori járás tanácsainak ösz- szefogásával — sikerült a tá­bort 1977-re kialakítani. Konyhát, faháza,t, utat, jár­dát, lépcsőt építettek, beve­zették a vizet és a villanyt. Évente tíz turnus érkezik ide, turnusonként száz ta­nulónak és tíz felnőttnek nyújtva kellemes nyaralásit a Balaton,-parton, Az évek során a viliamos- és vízvezetékrendszer, a ki­épített utak és lépcsők, a konyha épülete és annak felszerelései elhasználódtak, felújításuk, illetve pótlásuk szükségessé vált. Magának a tábornak a fenntartása is veszélybe került az utóbbi évek áremelései miatt. A te­lepülések tanulónkénti 40 gyei Víz- és Csatornaművek képviseletében vett részt a hajóúton. — Éppen mostanában szer­vezzük a programokat. Még nem késő, hogy hajókirán­dulásokat is beiktassunk. Nyugdíjasainkat sokfelé és hosszú utakra elvittük, de hajókiránduláson még nem voltak. Ezt is kipróbáljuk. Hajnóczi Gyuláné, a bé­kési Fehér Lajos Szakmun­kásképző testnevelő tanára. — Hozzánk az ország szinte valamennyi részéből jötték gyerekek tanulni. Sze­retném átadni nekik a ter­mészet szeretetét. örülnék, ha tanácsomra eljönnének erre a hajóútra, amit termé­szetesen össze lehetne kötni például Szarvas, Gyomaend- rőd látványosságaimák meg­ismerésével is ... A hajó Mezőberény térsé­géből már visszafelé tart. A jelenlévőknek tetszett ez a kirándulás. Szívből ajánlják. Hiszen szép volt az idő, szép a környék, és kellemes a hajóút. Béla Vali forintos hozzájárulása nem fedezte a költségeket. E problémának megold, áséra ült össize a közelmúltban a szeghalmi városkörnyéki bi­zottság — ahol a településék tanácselnökükkel vagy vb- titkárukkal képviseltették magukat — Képtalanfüre- den, hogy mindenki a saját szemével győződhessen meg a tábor állapotáról. A bizottság tagjai elmond­ták, hagy a táborra szükség van, hiszen az alföldi gye­rekeknek főleg nagy élményt jelent a Balaton és a hegy­vidék. A tábor fenntartásá­hoz a gyerekenikénti hozzá­járulást 40 forintról 60-ra emelték. A tervek szerint ez évben felmérik a felújítási költségeket és jövőre hozzá­fognak a munkához. A káp­talanfüredi úttörőtáborért a városi és a környékbeli ta­nácsok készek anyagi áldo­zatot hozni. M. L. Táborozni csuda jő! Vonalban voltunk Újkígyóson Az elmúlt héten hétfőn Vonalban voltunk Újkígyó­son. Több telefonhívás érkezett a község lakossága részéről. Legtöbben az Újkígyós, Békéscsaba közötti autóbusz-közlekedésről kérdeztek. Ezért személyesen is megkerestük a Volán illetékesét, Héjas Béla osz­tályvezetőt, hogy választ kérjünk a felvetett problé- __ mákra. Pena vin Olga kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Penavin Olgának, az újvidéki egye­tem magyar nyelv és iroda­lom tanszéke nyugalmazott tanárának kiemelkedő nép­nyelv- és néprajzkutatói munkássága elismeréseként a Magyar Népköztársaság Csillagrendje kitüntetésit adományozta. A kitüntetést hétfőn Újvidéken Gyürke Sándor, hazánk belgrádi nagykövete nyújtotta át. Penavin Olga jugoszláviai magyar népnyelv- és nép­raj zkutatási tevékenységét a negyvenes évek végén kezd­te meg, 1948-ban nyílt elő­ször alkalma, hogy bejárja a szlavóniai „szigetmagyarság” falvai,t. Legnagyobb munká­ja a három vaskos kötetű, ma már klasszikus értékű .„Szlavóniai (Kórógyi) szó­tár”. Tucatnyi könyvet és több száz tanulmányt írt, amelyek közül a jugoszlávi­ai magyar tannyelvű általá­nos és középiskolák számára készült nyelvtanikönyvek, to­vábbá a szlavóniai magyarok népi életével, fólklórjával foglalkozó „Szlavóniai hét­köznapok”, valamint a „Hor­vátországi magyar nyelvjá­rási atlasz”, a „Jugoszláviai magyar népmesék”, „A ju­goszláviai székely telepesek nyelvjárása” és „Petőfi a ju­goszláviai magyarok emléke­zetében” ciműek a legjelen­tősebbek. Kiss Arigelika és Nagy György azt kérdezték, mii­ért indul rendszeresen ké­sőbb az Újkígyósról Békés­csabára' reggeli menetrend szerint 7 óra 10 perckor in­duló autóbusz, illetve Sza­badkígyósról a fél hétkor in­dított mentesítő járat miért maradt ki sorozatosan? Susán Éva, Barna Ildikó és még sok bejáró meglé- pődve tapasztalta, hogy a 30 forint helyett 40 forintért árusított menetrendben ki­nyomtatott indulási és érke­zési idők nem egyeznek a valós időpontokkal). Többen kifogásolták, hogy este 8 óra 50-lkor éljön Új­kígyósról az utolsó járat Bé­késcsabára. Használhatatlan menetrend? A Volán szakemberétől, Héjas Bélától a következő válaszokat kaptuk: — Semmi nem indokolja — a belső vállalati, fordiulő- napöót jis figyelembe véve —, hogy ne 7 óra 10-,kor indul­jon a reggeli járat. A men­tesítő autóbuszoknak lis köz­lekedni kellene, hiszen erre a célra állandó autóbuszt ál­lítottunk be. Olyan előfor­dulhat, hogy meghibásodás miatt kimarad egy-egy járat, de folyamatosan nem. Egyébként osztályunk utána­néz a gondoknak és meg­vizsgáljuk, történt-e a közel­múltban olyan mulasztás, amelyik nem műszaki megr hiibásodásra, hanem dolgozói mulasztásra vezethető visz- sza. Az új menetrendre való­ban harmincforintos árat nyomtattunk, azonban, ez az összeg még nem .tartalmazta az ÁFA-t és az időközben bekövetkező árváltozásokat. Ezért történt az, hogy az eredeti árat korrigálni kel­lett. A menetrendben feltünte­tett indulási idők valóban több ponton nem egyeznek a valóssal, de minden pél­dány tartalmaz egy kiegé­szítő jegyzéket, amelyen a változásokat feltüntettük. Még beszélgettünk és egyeztettünk, sajnos újabb eltéréseket is észrevettünk a már módosított menetrend­ben. Mindenesetre a Volán­nak 'kei! eldönteni,, hogy a valóban „használhatatlan menetrendet” árusítja-e to­vább, vagy nem. Héjas Béla azt is elmond­ta, hogy a késő esti órában azért nem indítanak járatot Újkígyósról;, mert csupán, né­hány utas veszi igénybe. Az üzemeltetés a vállalatnak nem kifizetődő. Hulladék a centrumban Az Arany János utcáról Bozó József és a szomszédok azt kifogásolták, hogy a köz­ség közepjén üzemelő tojás­feldolgozó szakcsoportnál a tojásihulladék nyáron bűzös, a légyinvázió elviselhetetlen.. Békéscsabán a városi köz- eoészségügyi felügyelőségtől dr. Varga Zita kérdésünkre azt válaszolta, hogy még a héten felülvizsgálják az üzemben a huLladéktárolási körülményeket. Egyébként azt is elmondta, hogy a kö­zelmúltban a városi tanács­hoz nem érkezett ezzel kap­csolatban észrevétel. A 27-295-ös telefonszám­ról az iránit érdeklődtek, mikor épül a Kétegyházi utat keresztező gyulai vasúti átjárónál fénysorompó an­nak érdekében, hogy a for­galom zökikenőmentesebb legyen. A MÄV Szegedi Igazgató­sága elmondta, hogy 1989— 90-ben fejlesztik a békéscsa­bai vasútállömás biztonsági berendezésének fogadóké­pességét, és így lehetőség lesz arra, hogy lecseréljék a hagyományos sorompórend- szert. Gajdács András és még 29-en az Árpád utcáról azt kérdezték, miért nem épül utcájukban kövesút, amikor már évek óta kérik a ta­nácsot, hogy segítse őket abban, hogy a közlekedés el­viselhetőbb legyen. Főútról van szó, vállalnák az anya­gi hozzájárulást és a tár­sadalmi munkát isi. Süli János, tanácselnöktől a következő tájékoztatást kaptuk. — Bármelyik utca építhet magáinak kövesutat, ennek módja az, hogy utcatársulést kall létrehozni. A társulás tagjai áltál megbízott kép>- viselő az útalap megépítésé­hez szükséges p>énizössizeget telkenként összegyűjti és ezzel jelentkezik a községi tanácsinál. A p>énzt az OTP- néi folyószámlára kell el­helyezni,, és a műszaki terv­dokumentáció elkészítése után elkezdődhet az útalap építése. A szükséges anya­gokat a lakosok begyűjtött pénzéből a megyálasztott képviselő vásárolja meg. Műszaki átvétel után, a be­fejezéshez pályázatot kell benyújtani a megyei tanács közlekedési osztályához, amelynek elkészítése már a községi tanács feladata. ^ Életveszélyről szó sincs Egyébként Süld János kér­désünkre, hogy az Árpád utcán miért nem szerveztek kövesútépítést, azt a választ adta, hogy az utcabeliek azt jelezték, nincs igényük szi­lárd útburkolatra. Ám kér­dezőnk, Gajdács András a lakosok 86 százalékának alá­írásával! nyilatkozatot hozott be szerkesztőségünkbe, mi­szerint igenis vállalkoznak a társulásra és az -ehhez szük­séges társadalmi munkára. Reméljük, a községi ta­nács segítségével a közeljö­vőben az Árpád utcában, de még sok más utcájában a községnek . épülhet 'kövesút a lakosok anyagi és erkölcsi vállalásával. Több újkígyósi . sízülő ag­gódva érdeklődött: igaz-e a hír,, miszerint az állta,lános iskola régi épületeiben el­helyezett tantermek és a tornaterem életveszélyes ál­lapjaiban van. A tanácselnök és a mű­szaki osztály illetékes szak­emberei elmondták, hogy mindez rémhír. Az épületek Validban régiek és elavultak, azonban statikusak vélemé­nye szerint életveszélyről szó sincs. Az elmúlt évi te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás jó részéből egy éven, be­lül négy tantereimmel és vi­zesblokkal bővítik az általá­nos iskola központi épületét, amely enyhíti majd a jelen-i légi gondokat. Rákóczi Gabriella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom