Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

1988. június 16., csütörtök NÉPÚJSÁG Tiltakozások a romániai településpolitikai döntések ellen • az Örmény PARLAMENT A KARABAH-HEGYVIDÉK Örményországhoz CSATOLÁSÁT KÉRI Az örmény Legfelsőbb Ta­nács kedden úgy határozott, hogy a Karabah-hegyvidék Örményországhoz történő csatolását kéri a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nökségétől és az Azerbajd­zsán SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsától — közölte telefo­non az örmény Távirati Iro­da az MTI moszkvai tudósí­tójával. Moszkvai megfigyelők em­lékeztetnek rá, hogy a szov­jet alkotmány elvileg nem zárja ki a belső határok megváltoztatását, ám ehhez mindenképpen szükséges az érintett szövetségi köztársa­ságok megegyezése, amit a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának kell jóváhagynia. $ VÉGET ÉRT AZ ÁLTALÁNOS VITA A LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKON Kedden New Yorkban be­fejeződött az ENSZ-közgyű- lés leszereléssel foglalkozó rendkívüli ülésszakának ál­talános vitája. Mintegy nyolcvan ország 135 küldöt­te fejtette ki a vita során or­szágának a leszerelési ügyek­ben képviselt álláspontját. A főtitkár politikai helyet­tese, az amerikai Joseph Reed, a vita mérlegét meg­vonva, a TASZSZ tudósító­jának elmondta: a felszóla­lókat az a törekvés vezérel­te, hogy minél előbb létre­jöjjön a leszerelésnek és a béke megszilárdításának kö­zös alapja. Az ülésszak résztvevői az általános vita után most a zárónyilatkozat összeállításá­nak munkáját kezdik meg. # EJTŐERNYŐS KOMMANDÓ KÍNÁBAN Szerdai sajtójelentés sze­rint a Kínai Népi Felszaba­dító Hadseregben létrehoz­ták az első ejtőernyős kom­mandót, azaz olyan különle­ges katonai alakulatot, ame­lyet szükség esetén az or­szág bármely részében be le­het vetni. A jelentés rámu­tat, hogy az ejtőernyős kommandó húsz órán belül eljuttatható Kína bármelyik tartományába, akár az or­szág legtávolabbi térségébe is. Az osztag kis létszámú, különlegesen kiképzett, és sokkal korszerűbb felszere­léssel rendelkezik, mint a hadsereg általában. • A KONTRÁK A KATONAI SEGÉLY FELÚJÍTÁSÁT KÉRIK Shultz külügyminiszter „csodálatáról” biztosította a nicaraguai ellenforradalmá­rok vezetőit, de egyelőre semmiféle ígéretet sem tett arra, hogy az Egyesült Ál­lamok felújítja a kontrák katonai segélyezését. A mi­niszter szerdán fogadta az ellenforradalmárok vezetőit A megbeszélések után tar­tott sajtókonferenciájukon elmondották: kérték, hogy Washington újítsa fel kato­nai segélyezésüket, mivel a sandinista kormánnyal foly­tatott fegyverszüneti tárgya­lások eddig nem vezettek eredményre. Az egyetemes kultúra, az emberi jogok, a Romániá­ban élő nemzetiségiek azo­nosságtudatának védelmé­ben több szövetség emelte fel szavát a romániai fal­vak felszámolása ellen. A Magyar Zeneművészek Szövetségének Elnöksége el­határozta, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak: tegyen erőteljes lépéseket az Egye­sült Nemzetek Szervezeté­ben a Romániában élő ki­sebbségeket sújtó település- politikai döntések ellen. A Magyar Zenei Tanács hasonló tiltakozásra kéri a Nemzetközi Zenei Tanácsot az UNESCO legmagasabb fórumánál. Ugyancsak nemzetközi fel­lépést tart szükségesnek a román kormány szándékai­val szemben a Magyar írók Szövetségének Elnöksége is. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudomá­nyi Intézete — csatlakozva az építőművészek és az írók állásfoglalásához — a hazai és a nemzetközi tudományos, valamint irodalmi élet kép­viselőihez és intézményeihez fordult: tegyenek meg min­dent a román kormány által meghirdetett intézkedések visszavonására. A Magyar Jogászszövetség nyilatkozatában és a világ jogászszövetségeihez eljutta­tott felhívásában az emberi jogok súlyos megsértésének nevezte a romániai telepü­lésszerkezet erőszakolt átala­kítását, s ellene nemzetközi tiltakozásra hívta fel a nem­zetközi jogásztársadalmat. * * * A Református Világszövet­ség szerdán felhívta a fi­gyelmet arra, hogy azok a tervek, amelyek a romániai falvak több mint felének a felszámolására és helyettük agrár-ipari komplexumok létesítésére vonatkoznak, a kisebbségi jogok drasztikus megsértéséhez vezetnek. Edmond Perret, a világ- szövetség svájci főtitkára le­vélben fordult Nicolae Ceau- sescu román elnökhöz. Eb­ben megállapította: az intéz­kedés szétzilálja a társa­dalmi kötelékeket, sérti az emberi és állampolgári jo­gokat, ezreket foszt meg nemzetiségi hagyományaitól, kulturális örökségétől és nyelvétől. A Református Világszövet­ség úgy ítéli meg, hogy a romániai kisebbségek hasz- szú ideje tartó elnyomása leginkább a kétmilliós ma­gyar népességet sújtja. Fel­szólítja a bukaresti kor­mányt: tartsa tiszteletben valamennyi állampolgár jo­gait. A román vezetés tervei szerint az ország 13 ezer falva közül 7 ezret kívánnak felszámolni. HOBOE A BPEMH írja : Vezérek és tömegek 1. Alekszandr Bovin a sztálini időszakról Hogy áttörjünk a jövőbe, ezért igyekszünk tisztázni a múltunkat, elemezzük a sztálinizmus tanulságait, tanuljuk meg azt, hogy kimondjuk a keserű igazságot. Ez nem min­denkinek tetszik. Azok az elivtársak, akik ellenzik a „sze­mélyi kultusz” iránti, Sztálin tevékenységének, politikájának negatív, bűnös oldalai iránti, szerintük túlzott figyelmet, rendszerint a következőképpen indokolják álláspontjukat. Az „üldözések témájának” felnagyítása — mondják — Sztá­lin gaztetteinek, bűncselekményeinek hangsúlyozása kiseb­bíti annak a kornak a reális eredményeit, háttérbe szorítja a szovjet emberek egész nemzedékének hősies erőfeszítése­it, csapást mér a szocializmus úttörőinek becsületére és méltóságára. És még valami: a Sztálin iránti túlzott figye­lem semmibe veszi a történelem objektív törvényeit, ame­lyek az osztályok és a tömegek tevékenységében nyilvánul­nak meg. Próbáljuk meg tisztázni ezt. * * * A személyi kultusz kritikája egyáltalán nem kendőzi el azokat az eredményeket, amelyek Sztálin idejét emlékeze­tessé tették, nem tagadja azt a tényt, hogy a Szovjetunió a termelés összvolumene terén világviszonylatban a második helyre került, a művelt emberek országává vált stb. A kri­tika más síkon bontakozik ki. A kritika azt állítja, hogy országunk nagyhatalommá változása — a sztálini irányvonal miatt — a szocializmus eszményképeitől való eltéréssel, ezeknek elsiikkasztásával járt együtt. Vitathatatlan, a Szovjetunió valóban nagyhatalommá vált, „szuperhatalom” lett. És ennek az alapját kétségtelenül Sztálin idején, Sztálin vezetésével rakták le. De helytelen volna, ha csak erre a megállapításra szorítkoznánk. Annak, amit az eredmények anatómiájának Lehet nevezni, van egy másik és szintén rendkívül lényeges szempontja. Rendsze­rint azt sorolják el, hogy mit értünk el. És minél többet ért el, annál több az eredmény. Ez igaz, de csak részben. Nem kevésbé fontos az, hogyan értük el. Azok a módoszerek, amélyeket Sztálin előnyben részesí­tett: a vezényszó, a parancs, az utasítás, amely minimálisra csökkenti az önálló döntéshozatalnak, a társadalom valósá­gos szükségletei figyelembevételének lehetőségét. Az ered­mények elérésének az a rendszere, amelyet Sztálintól örö­költünk és sokáig a szocializmusnak egyedül megfelelő rend­szernek tartottunk, megfosztotta a népgazdaság fő termelési láncszemeit az önfejlesztés mechanizmusától, attól a belső szükséglettől, hogy állandóan magukévá tegyék a tudomá­nyos-műszaki újításokat, tökéletesítsék a termékek minősé­gét. Az első ötéves tervek éveiben lgrakott alapra támaszkod­va óriási ipari potenciált, sokágazatú népgazdaságot hoztunk létre, de gazdasági, tudományos-műszaki tekintetben to­vábbra is szemmel láthatóan elmaradtunk a világszínvonal mögött. Amerikától valahogy nem szégyen elmaradni, eh­hez hozzászoktunk. De hát mi a gazdaság valamennyi mi­nőségi mutatója terén Finnországtól és Ausztriától, Dániától és Svájctól, Svédországtól és sok más országtól is elma­radtunk. Rosszakaróink a Szovjetuniót maró gúnnyal rakétákkal rendelkező Felső-Voltának nevezik. Ilyesmit hallani sértő. Harag fogja el az embert. De kire sértődjünk meg, kire ha­ragudjunk? Hiszen magunk is azt zengjük: „Hisz még a ba­lett terén is...” És ezt az elmaradottságunkat, amelynek alapját szintén Sztálin idején és Sztálin vezetésével rakták le, semmilyen eredmény sem tudja „ellensúlyozni”. Továbbá. A szocialista társadalom, vagyis egy olyan tár­sadalom létrehozása, amely a munka termelékenységének szintje és a dolgozók anyagi jóléte, a társadalmi igazságos­ság és a szociális egyenlőség megvalósításának foka, az iga­zi néphatalom méretei terén a kapitalizmus fölött áll — megfelelt a dolgozók létérdekeinek. Oroszország ezért kö­vette a bolsevikok pártját és ennek vezetőit. Ugyanez a tö­meges hősiességnek, lelkesedésnek, az arra való hajlandó­ságnak a döntő oka, forrása, hogy a szocializmus győzelme kedvéért minden nehézséget kibírjanak, áldozatokat is vál­laljanak. Az emberek, az emberek milliói hittek az új élet­ben, meg akarták gyorsítani eljövetelét, előre, a jövőbe néz­tek, s ennek során az osztályrészükül jutott terheket, visz- szásságokat azon társadalmi vihar elkerülhetetlen velejáró­jának, következményének tekintették, amely egész Oroszor­szágra rátört. Mi valóban egy nagy nép történelmére tekinthetünk vissza. Sztálin becsapta „saját” nagy népét. * * * A vezérek, a nagy formátumú politikai vezetők nem bá­buk, amelyeket az osztályok vagy valamilyen „történelmi törvények” dróton rángatnak. A vezérek és az alájuk ren­delt apparátus, különösen ha kicsúsznak osztályuk, pártjuk ellenőrzése alól, ha gyakorlatilag abszolút hatalomra tesznek szert, jelentős mértékű önállósággal rendelkeznek, tevékeny­ségük meggyorsíthatja vagy késeltetheti a természetes tör­ténelmi fejlődést, sőt ezt a fejlődést „a történelem meneté­vel” nem egyező mederbe irányíthatja. Sztálin becsapta azokat az embereket, akik hittek a szo­cializmusban. Az ő figyelmének középpontjában nem any- nyira a szocializmus érdekei álltak, hanem elsősorban a „hatalmi” érdekek, amelyek azt követelték, hogy Oroszor­szág a külső nyomás elviselésére képes, erős állammá vál­jon. Egyesek ezt mondhatják: a „hatalmi” érdekek nem áll­tak ellentétben a szocializmus érdekeivel. Igen, ez elvben igaz. Hogy életben maradjunk, ehhez erősnek kellett len­nünk. Az emberek megértették ezt, és támogatták Sztálin politikáját. De a „hatalmi lét” sztálini értelmezése az álla­mot az állampolgár fölé emelte, szuverén személyiséget az óriási államgépezet engedelmes, megadással tűrő „kis csa­varjává” változtatta. Ennek pedig semmi köze sem volt a szocializmus érdekeihez. A szocializmus érdekeihez Sztálin személyes érdekeinek sem volt semmi közük, amelyek mindazoknak az eltávolí­tását követelték, akik vele egyenlő pozícióra pályázhattak, az osztálydiktatúrának a vezér diktatúrájával való felcse­rélését kifogásolhatták volna, s ragaszkodhattak volna saját értékelésükhöz és véleményükhöz. Az idő, a körülmények azonban „Sztálinnak dolgoztak”. Oroszországnak, a forrada­lomnak erős személyiségre volt szüksége. Sztálinnak „dol­gozott” még a demokratikus hagyományok hiánya és a pa­raszti tömegek évszázadok során kialakult, cárista beállí­tottsága is; ez a tömeg óriási tápmedencéjévé vált a gyor­san növekvő munkásosztály kiegészítésének, a párt meny- nyiségi növekedésének, a párt- és állami apparátus kiala­kításának. Így formálódott a társadalmi-politikai és a lélektani kör­nyezet ahhoz, hogy az első az egyenlők között egyenlők nél­küli elsővé változzon. És ez az átváltozás megtörtént. A párt intellektuális és politikai szempontból legfejlettebb, önálló, kezdeményező szellemű részét, amely a forradalom tüzét megjárta, széttiporták, szétzúzták. (Folytatjuk) CARRARAI MÁRVÁNY A rómaiak által működte­tett carrarai márványbá­nyák még ma is működnek. A lila erezetű fehér már­vány ma modern épületek homlokzatát díszíti a világ szinte minden égtáján. A re­neszánsz nagymestereire, Michelangelo híres szobrai­ra gondolva azt hihetnénk, hogy a carrarai márványt főleg szobrászok használják. A hivatalos adatokból vi­szont kiderül, hogy a Carra- rában kifejtett márványból évente 760 ezer tonna jut exportra, s nem csupán a szobrászok használatára. ISMÉT DIVATBA JÖN A LÉGHAJÓ adott parancsra, vagy bil­lentyűzet érintésével ki le­het nyomtatni. vilagnyelv-e még AZ ANGOL? Így is feltehetnők a kérdést, ha arra gondolunk, hogy az utóbbi időben a brit ipari cé­gek egyik legnagyobb gondja az idegen nyelveket ismerő szak­emberek biánya. Arról van sző ugyanis, hogy — amint az 1500 céget átfogó felmérésből kide­rül — az angol nyelv egyre in­kább vészit elsőségéből a tudo­mány terén, a technológia kü­lönböző ágazataiban. Ez a fent említett ok miatt a brit import- export tevékenységre is kihat. A tanulmány szerzői azt is le­szögezik, hogy ma Nyugat-Eu- rőpában az első helyeket a né­met, a francia, a spanyol és az olasz nyelv foglalja el a gazda­sági, tudományos, technikai kapcsolatokban. A nagy-britanniai aeronauti- kai szakemberek hosszas kuta­tások és felmérések alapján ja­vasolják az irányítható légha­jóknak a légi forgalomban való újrabevezetését. Ezek a légi jármüvek sokkal könnyebbek bármilyen más járműnél, és a hátukra szerelt napelemes le­mezek két, egyenként 100 kW erejű motort képesek működ­tetni. A jármű hossza 80 méter, hasznos megterhelése 3-5 tonna, és nagyon hosszú ideig marad­hat a levegőben. Az egyik leg­nagyobb előnyük az új légha­jóknak, hogy semmilyen komp­lex berendezésre, vagy felszere­lésre nincs szükség leszállásuk­kor, és ezért sikerrel használ­hatók a trópusi övezetekbe irá­nyuló szállítmányok esetében is. LE AKARTA BONTANI Egy héttel az ausztrál szö­vetségi parlament ünnepé­lyes megnyitása után Cam- berrában Greame Campbell parlamenti képviselő azt ja­vasolta, rombolják le az épületet. Az állítja, hogy az építőanyag nagy része radio­aktív tóriumot tartalmaz. Senki, sőt, maga a képvise­lő sem hiszi, hogy ezt a ja­vaslatot elfogadják. Camp­bell mégis azt állítja, hogy a radiáció az új parlament­ben sokkal nagyobb, mint a régiben. A radioaktív sugár­zás, szerinte az építéskor fel­használt gránittömbökből ered. Az épület egymilliárd 60 millió ausztráliai dollárba került. KÍSÉRLETI SZÁMÍTÓGÉP Az IBM amerikai elektro­nikai nagyvállalat kutatói bemutattak egy olyan kísér­leti számítógépet, amely hang alapján 20 ezer szót képes felismerni, és azonnal képernyőre kiírni. Haszná­lata egyszerű, mindössze egy kis mikrofonba kell beszélni, kisebb szüneteket tartva minden egyes szó után — a szavak rövid időn belül megjelennek a képernyőn. A szöveget ezután szóban KIS HÍJÁN TRAGÉDIA... Kevés hiányzott ahhoz, hogy Amerikában, Atlanta városban tragikusan végződ­jön a Rómeó és Júlia balett­előadás. Az egyik szereplő­nek félrecsúszott a védőru­hája, és „ellenfele” a szíve tájékán szúrta meg egy kard­dal. Senki sem csodálko­zott, amikor a szerencsétlen színész elesett, mert ez állt a szerepében. Csak akkor hív­ták az elsősegélyt, amikor felkönyökölt, és kérte, hogy hívjanak orvost. Szerencsé­re minden jól végződött, a színész csak könnyebb sérü­léseket szenvedett. KELLEMETLEN REPÜLŐÚT Az ausztráliai Qantas Boe­ing 747 utasszállító repülő­gép utasadnak nemrég a San Francisco és Sydney közötti úton igen kellemetlen él­ményben volt részük. A re­pülőgép az egyik pilanatban hirtelen zuhanni kezdett, és az utasok, mivel nem hap- csolták be a biztonsági övü­ket, a repülőgép plafonjának lódultak. Amikor Sydneyben leszálltak, 24 utas orvosi se­gítségnyújtást kapott. A SZERELEM CSAK A HATODIK HELYEN Milyen érzelmek váltják ki a legerősebb szívdobogást és a vérnyomás növekedését? A köl­tők ősidőktől fogva egyértel­műen így válaszoltak erre a kérdésre: a szerelem.- Ame­rikai szakemberek egy cso­portja azonban határozottan cá­folja ezt a véleményt. A csoport felmérést végzett egy egyetem 350 diákja és előadója körében, s az eredményekből arra követ­keztetett, hogy az emberi pszi­chét felzaklató tényezők között nem a szerelem, hanem a zene foglalja el az első helyet. A második helyen a játékfilmek és színdarabok megható Jelene­tei, a harmadik helyen a ter­mészeti szépségek és műalkotá­sok állnak. A szerelem, mint felzaklató érzelem, csak a ha­todik helyen áll... Sajtótájékoztató a pápa burgenlandi látogatására utazóknak Mint ismeretes, II. János Pál pápa ausztriai látogatása során a magyar határ közelében lévő Darázsfalvára — Trausdorfba — is ellátogat. Ez alkalomból, a becslések szerint több mint százezer magyar zarándok szán­dékozik Ausztriába utazni. Az illetékes magyar szervek, mint ezt a Győr-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságon szerdán tartott sajtótájékoztatón hang­súlyozták, mindent megtettek és megtesznek a ki- és beutazás zavartalan lebonyolításáért. A tájékoztatót Simon Tihamér rendőr vezérőrnagy, Győr-Sop­ron megyei főkapitány, Csele István rendőr ezredes, Vas me­gyei főkapitány, Bohár János rendőr ezredes, a Belügymi­nisztérium csoportfőnöke és Czukor József határőr ezredes, a BM Határőrség Országos Pa­rancsnokságának osztályvezető­je tartotta. Mint elmondták, a legnagyobb forgalomra Hegyeshalomnál és Sopronnál számítanak, de eze­ken kívül Kőszegnél, Búcsúnál és Rábafüzesnél is megerősített szolgálatot tartanak. Az M—1-es, a 84-es, a 85-ös, a 74-es, 87-es főútvonalon „Z” — zarándok — jelzéssel közlekedő személygépkocsik és autóbu­szok soron kívül léphetnek át a magyar—osztrák határon. Az autóbuszok utasainak szokásos útlevél- és vámellenőrzését már menet közben, magyar területen elvégzik. A nem az eseményre tartó utasok viszont, éppen a nagy forgalom miatt, elterelés­re számíthatnak. Győrött, Sop­ronban, Csornán, Kapuvárott, valamint Sárváron, Szombathe­lyen és Kőszegen a megyei és a helyi tanácsok úgy intézkedtek, hogy az élelmiszerüzletek, va­lamint a benzinkutak meghosz- szabbított időben tartsanak nyitva. Az illetékes magyar és az osztrák szervek — mint a tájé­koztatón hangsúlyozták — nyo­matékosan kérik a zarándoko­kat, hogy útiokmányaikat na­gyon pontosan töltsék ki. Az adott időpontban ugyanis — ép­pen a rendkívül nagy forgalom miatt — utólagosan már nem lesz lehetőség egyéni kívánsá­gok teljesítésére. Akik ezzel nem számolnak, hosszas vára­kozásra kényszerülhetnek. A két ország határrendészeti szerveinek külön kérése az is, hogy a Sopronnál átutazó za­rándokok június 24-én legké­sőbb 6 óra 30, Kópházánál 5 óra 45, Hegyeshalomnál 5 óra 30, Kő­szegnél 5 óra 15, Búcsúnál 4 óra 45, Rábafüzesnél pedig 4 óra 15 percig lépjék át a határt. Csak így bízhatnak abban, idő­ben eljutnak a pápai misére. A szertartás színhelye Sopronhoz van a legközelebb (8 km), a Hegyeshalomnál és Kőszegnél kiutazóknak viszont már 50 ki­lométert kell osztrák területen utazniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom