Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
NÉPÚJSÁG 1988. Június 14., kedd n szakmunkásképzés beiskolázási terveiről Az igények és a képzés lehetőségeinek összehangolása Kiket, illetve miket képezzenek iskoláink az 1989 —90-es esztendőktől? Erről folyt a vita tegnap délután a megyei tanács épületében. A munkáltatói igényeket a megyei tanács munkaügyi osztálya gyűjtötte össze, s a művelődési osztállyal közösen készítette el a tervet, hogy az egyes szakmunkás- képző iskolákban milyen szakmákban hány fővel in- dülhat meg a képzés az 1989 —90-es tanévtől. Most a tervet az iskolák a helyi tanács és az érdekképviseleti szervek képviselőivel egyeztették. A tervezés rendje, ahogy azt dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője elmondta, nem változott, továbbra is a Művelődési Minisztérium hagyja jóvá a szakmunkásképzés megyei elképzeléseit. Az átfutási idő hosszú, s ez senkinek sem kedvez, a döntés decentralizálása nem késhet sokáig. Gyökeres változás az eddigiekhez képest más területen jelentkezik, tudniillik míg korábban az üzemek részéről beérkező szakmunkás iránti igények jóval meghaladták a tervezettet, addig az idén elmaradtak a terv adta lehetőségektől. Tamás- né Lehoczki Aranka tájékoztatójából kitűnt, hogy mintegy 200-zal kevesebb szakmunkástanuló beiskolázására van igény az üzemek részéről, mint egy esztendővel ezelőtt. Ugyanakkor a demográfiai csúcsból adódóan hozzávetőlegesen ezerrel többen fejezik be az általános iskolát. Feszültségek azonban a tervezett 3500 szakmunkás- tanuló beiskolázásának szerkezetében is adódnak, ahogy az tegnap az iskolák részéről megfogalmazódott. A vita alapvetően két pont köré összpontosult, vagy azt kifogásolták, hogy az egyes szakmákban tervezett létszám sok, nincsenek meg — többnyire a gyakorlati — képzés feltételei, vagy azt, hogy a tervezett létszám éppenséggel kevés, mert tapasztalataik szerint több végzős is „elkel”. Különösen, ha figyelembe vesz- szük, hogy nem egy esetben más megyék „elcsábítják” az itteni igények kielégítésére képzett szakmunkást. Az összhang megteremtése csöppet sem könnyű, azonban annyi bizonyos, hogy az iskoláknak is fel kelt készülni a profilváltásra, s nem olyan szakmákra kell képezniük, amihez a személyi és tárgyi feltételek adottak, jók, hanem amire a gazdálkodó egységeknek szükségük van. Ezt tenniük kell akkor is, ha a képzés költségei korlátozottak, viszont — s erre ígéretet kaptak — a megfelelő feltételek kialakításához számíthatnak külső (tanácsi vagy központi) segítségre. —SZÍ— 2010-ig készülnek a tervek a megyei múzeumi szervezetben Jobbítani kell a múzeumok működési mechanizmusát, szükséges kidolgozni és alkalmazni olyan normatívákat, amelyek a ma múzeumait alkalmassá teszik arra, hogy az elkövetkező negyedszázadban, mintegy 2010-ig, a magyar múzeumügy azt nyújtsa, amire képes — állapította meg a múzeumigazgatók országos értekezlete május 17—18-án, Keszthelyen. A további részletekről dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeumi szervezet igazgatója tájékoztatta a megye múzeumigazgatóit tegnap délelőtt Szeghalmon, a városi művelődési központban tartott tanácskozáson. Békésben — miint mondotta — jelenleg 30 múzeumi kiállítóhely és gyűjtemény van, ugyanakkor bővíteni kell a sarkadi, a mezőberényi, a gyomaendrődi gyűjteményeket. Fontos feladat, hogy a múzeumok kijelöljék gyűjtési, kutatási és feldolgozási irányaikat, melyekben az egyes múzeumok sajátos arculatát is szükséges megtalálni. Az eszmecserében konkrét elképzeléseket is felvázoltak. Szó esett a nemzetiségi lakosság tárgyi és szellemi emlékeinek, hagyományainak kiállítássá szerveződéséről; az építőanyag-ipari, öntözési, egyházi gyűjtemények lehetséges kialakításáról. Szeghalmon például a Sárrét népélete címmel kezdtek előgyűjtést, és a tervek szerint már az ősszel megnyitják az új kiállítást, az egykori Dapsi-féle óvodában pedig irodalomtörténeti gyűjtemény bemutatását tervezik. Javasolták többen is, hogy a Szeghalom—Gyoma- endirőd térségében folyó geológiai kutatások nyomán felszínre kerülő régészeti leleteket egy folyamatosan változó, állandó kiállításon (feltehetően Gyomaendrődön) láthassa mielőbb az érdeklődő közönség. A békési múzeum a magyarságkutatásiban vállalhatna szerepet, körzetében erre mód és lehetőség kínálkozik. Szóltak arról is, hogy természeti értékeinkre jobban figyelni kell — például Dévaványá- ra és Kardoskútra — ezeket világviszonylatban számon- tartják, és a régió vonzóerejét növelik az idegenforgalom szempontjából is. A tanácskozás zárónapirendjeként Miklya Jenő, a szeghalmi Sárréti Múzeum igazgatója számolt be múzeumának 1987 évi tevékenységéről, terveiről az elkövetkező években. A résztvevők végül megállapodtak abban, hogy intézményeik hosszabb távú terveit, a gyűjtő- és kutatómunka tartalmi koncepcióját írásban dolgozzák ki, és azokat újból megvitatják. (s—n) Végül is, ki a szemét? A Békés Megyei Népújság 1988. június 9-i számában megjelent Hofi Géza! Ki a szemét? című cikkel kapcsolatban szükségesnek tartom tájékoztatni önöket és ezen keresztül az olvasókat a következőkről: Az előadások megrendezésére intézményünk bérbe adta az épületet a budapesti székhelyű Videoart Kisszövetkezetnek. A bérleti szerződés egyik pontjában szerepelt, hogy a műsorról fénykép, video, hangfelvétel nem történhet. Tekintettel arra, hogy a rendezői feladatokat saját személyzetünknek kellett ellátni, az ő feladatuk volt ezen szerződési feltétel betartása is. A Videoart Kisszövetkezetet Fekete Árpád képviselte. Mint a bérlő képviselője teljes joggal tarthatott igényt arra, hogy a szerződési feltételek betartását figyelemmel kísérje. Előttem teljesen érthetetlen, hogy Sólymos Antal — mint a műsor egyik szereplője — hogyan és miért akart az ellenőrzés résztvevője lenni. E két személy elmulasztotta az intézmény vezetői ügyeletesét tájékoztatni az ellenőrzési szándékukról és ezért lettek kiutasítva a stúdióból, mivel oda idegen személy csak igazgatói engedéllyel léphet be, sőt, azt is elmulasztották, hogy feltételezésükről — miszerint a stúdióból videofelvétel készül — tájékoztassák a vezetői ügyeletest és együtt győződjenek meg a feltételezés valódiságáról. Ezzel szemben Fekete Árpád azonnal a színpadhoz rohant és leállíttatta a műsort úgy, hogy feltételezését tényként közölte Hofi Gézával. A félbeszakítást követően azonnal biztosítottam Hofi Gézát arról, hogy ilyen nem történhetett meg és azonnal magam ellenőrzőm a feltételezést. Hofi Géza közölte velem, hogy ebben az esetben ő tovább folytatja a műsort, és így is lett. Az ellenőrzésem során — melyen részt vett Fekete Árpád és Sólymos Antal is — megállapítottam, hogy a stúdióból való kiutasítást követően Sólymos Antal erőszakkal be akart hatolni a stúdióba, rugdalta annak ajtaját, hogy betöri. A stúdióban olyan eszközt, amivel video- vagy fényképfelvételt lehet készíteni nem találtunk. A stúdiómagnóban levő kettő darab kazettát felajánlottuk Sólymos Antalnak, hogy hallgassa meg azokat, de ő azt visszautasította. Ezek alapján felelősséggel kijelentem, hogy a műsorról felvételek nem készültek, az esettel kapcsolatban — és egyáltalán — semmiféle verekedés nem történt. Ez elsősorban az ügyeletet ellátó személyek fegyelmezett magatartásának köszönhető. A Videoart képviselője — Fekete Árpád — viszont „megfeledkezett” egy fontos kötelességéről, miszerint arról is tájékoztatnia kellett volna a közönséget, hogy feltételezése nem felelt meg a valóságnak. Sajnos a közönség egy része ezért úgy hagyta el az épületet, hogy a történtekért mi vagyunk a felelősek. Ezért a tisztelt nézőinktől — a Videoart Kisszövetkezet helyett — én kérek elnézést. Csak azt nem tudom, hogy az ott szolgálatot teljesítő harmincöt munkatársamtól — akiket becsületükben sértettek meg — ki fog elnézést kérni? Kádi Károly igazgató, Békéscsabai Sportcsarnok Azt mondják, az újkígyósi ember mindig nagyon vigyázott arra, hogy a messziről jött látogatót rend, nyugalom, tisztaság fogadja. Generációk nevelték egymást a fegyelemre, a tisztességre. Ma, a gyorsan fejlődő, lélekszámban is gyarapodó nagyközség életében, tartalmában is megváltozott, kibővült a iközrend és a közbiztonság fogalma. Más élettempó, távoli munkahely, nyitottság — átformálja az emberi természetet, még ha oly erősek is a gyökerek. Ezúttal a törvényesség jelenkori helyzetére voltunk kiváncsiak. A napokban a legilletékesebbekhez, a helyi körzeti megbízotti irodába kopogtattunk be. Jobban odafigyelni mások értékeire is! Beszélgetés az újkígyósi körzeti megbízotti irodában Az irodában hárman, egymást rendszeresen felváltva, segítve teljesítenek szolgálatot a két településen, mert — akárcsak közigazgatási szempontból — belügyi téren is összetartozik a két Kígyós. Baji Mihály törzszászlós, a csoport vezetője, Reck Márton zászlós és Mancz János főtörzsőrmester — hamarjában kiderül — nem tétlenkedik munka nélkül, össz- belügyi feladatot látnak el: nyomoznak bűnügyekben, eljárnak szabálysértésekben, rendszeresen ellenőrzik a szórakozóhelyeket, a mező- gazdaságban a mezőőrökkel, vadőrökkel közösen járják a határt, és ott vannak a közutakon, vigyázzák a közlekedés rendjét. Mindezek mellett propaganda-, ismeretterjesztő előadásokat tartanak üzemekben, iskolákban, termelőszövetkezetekben közérdekű témákról. Amikor a törvénytiszteletről esik szó, nyomban igyekeznek leszögezni: bár szerencsére a helybeliekben él még a tradíció, azért kisebb- nagyobb ügyek mindig akadnak. Óvatosan mondják — nem szeretnék elkiabálni —, hogy súlyos, erőszakos bűn- cselekményre hosszú évek, évtizedek óta nem volt példa. Ügy emlékeznek, talán valamikor 14 éve volt egy rablás, ami már súlyos cselekménynek számít. Jellemzőbbek inkább a lopások: kerékpárt, motorbiciklit, autót csennek el többnyire, de nem ritkák a mezei lopások és a betöréses lopások sem. A lopások akkor szaporodtak meg igazán, amióta fellendült a nagyközség „idegenforgalma”. Az utóbbi években ugyanis nagy előszeretettel jönnek Szegedről, Debrecenből, Szolnokról, Hódmezővásárhelyről, Gyuláról, Sarkadról a helybéli szórakozóhelyekre. Talán kissé furcsa, miért éppen Újkígyósra, pedig egyszerű a válasz; itt nem kell tartani kocsmai verekedésektől, semmi nem zavarja a szórakozást, videódiszkó emeli a hangulatot, egyszóval minden adott a kulturált kikapcsolódáshoz. Visszatérve a lopásokhoz: a messziről jött vendégek többnyire addig mulatnak, mígnem teljesen elfogy a pénzük, a hazautazásra már végképp nem marad. Meg aztán éjnek évadján utazni sem egyszerű. Sebtében felpattannak egy biciklire, motorra, és ilyenkor tűnik el a legtöbb autó is. Sajnos, Újkígyóson is nagy gond a mások holmijával, vagyonával szemben tanúsított közömbösség. Nem törődnek azzal, ha látják is, hogy egy idegen „elköti” a szomszéd motorját. Persze, akad jó példa is. Húsvétkor történt, hogy az egyik, Békéscsabáról érkező autóbuszban elaludt egy részeg fiatalember. Felébresztették, valahogy lekászálódott a buszról, és az úttesten újra elszenderedett. Valaki odasietett és próbálta felállítani, mire a legszebb álmaiban megzavart „úriember” nekiesett a segítőnek, ütötte, ahol érte. Szerencsére a közelben tartózkodók azonnal ott termettek, és lefogták a borgőzöst, amíg a rendőrség a helyszínre nem érkezett. A szórakozóhelyekkel kapcsolatban Baji Mihály még egy problémát említ. Köz- biztonsági szempontból egyáltalán nem megnyugtató, hogy az Aranykalász presszó hajnali 2-ig is nyitva tart. Azok az emberek, akik a Róna étteremben kezdik a szórakozást, zárórakor — úgy éjfél tájban — átvonulnak az Aranykalászba. A legtöbbjükben ilyenkor már „szondaszínező” nyomós uralkodik, és útközben a feszültségek levezetéséül randalíroznak, hangoskodnak, kerítéseket rongálnak, törnek-zúznak. A lakossággal több csatornán is kialakult a jó kapcsolat, mert — mint mondják — a heti kétszeri (Szabadkígyóson egyszeri) fogadóórákon kívül az emberekkel naponta találkoznak az utcán, jól ismernek mindenkit, barátként, ismerősként üdvözlök egymást. Nagy előny a várossal szemben a családias kapcsolat, s ha a rendőrt civilben látják meg, tudják, szolgálaton kívül is bizalommal odaléphetnek problémájukkal. Baji Mihály — Újkígyóson immár 25 éve a rend szolgálatában — egy ideje tanácstag is, természetesen a két hivatást sok-sok szál összeköti. Nem kevésbé jó az együttműködés a párt- és állami szervekkel is. Szinte egyszerre kérnek: ne felejtsük el megemlíteni az önkéntes rendőrök önfeláldozó, áldozatkész munkáját sem, akikre éjjel-nappal számíthatnak szórakozóhelyeken, rendezvényeken, az utcán és kint a határban is. Teszik ezt azért, mert jól tudják: ahhoz, hogy a 9 ezer lakosú két községben rend, nyugalom legyen, a három hivatásos rendőr munkája kevés lenne. László Erzsébet Fotó: Veress Erzsi Gabonabemutató és tanácskozás a fajtakísérleti állomáson Kedvező kalászos terméskilátások Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) legutóbbi búzatermés- előrejelzése 525 millió tonna erre az évre. Várhatóan Nyugat-Európában és a Szovjetunióban emelkedik jelentősen a betakarított termés mennyisége. Kedvezőek a hazai kalászos gabonatermés-kilátások is — állapították meg azon a tanácskozáson, amelyet tegnap, hétfőn délelőtt tartottak a Vetőmag Vállalat fürjesi fajtakísérleti állomásán. Sajnos, az eső közbeszólt, így mindössze 80 szakember jött el a fajtabemutatóra és tanácsi ozásra. A fürjesi fajtakísérleti állomáson jelenleg 52 növényfaj 1300 fajtáját vizsgálják a szakemberek. Kalászos gabonából mintegy 180 fajtát tartanak számon, míg étkezési bonsóból több mint 70 fajtát tesztelnek. A tanácskozáson a két legjelentősebb hazai kutatóintézet, a mar- tonvásári és a szegedi gabo- nanemesítésd programjáról és legújabb fajtáikról hallhattak az érdeklődők. A jövő évi vetőmagellátásról elmondották, hogy valameny- nyi hazai nemesítésű fajtából megfelelő mennyiség áll rendelkezésre. A gabonákat a szárazabb áprilisi és májusi időjárás némiképp megviselte, szinte az utolsó órában érkezett a csapadék. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint, amennyiben nem lesz jelentősebb gabonafertőzés, illetve nagy kánikula, úgy igen jó kalászostermésre számíthatunk ebben az évben. Mivel az eső miatt sokan távol maradtak a rendezvényről, a betakarításig szívesen várják az érdeklődőket a fürjesi állomáson. V. L. Figyelem! Olcsó, import női szoknya (alj) vásárt tart a „SZOLTER”, Békéscsaba, Bajza u. 15. sz. alatt. Az árusítás egy napon, 1988. június 16-án 8 órától 15 óráig tart.
