Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-24 / 150. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! H MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES B MEGYEI TBNÁCS LAPJA 1988. JÜNIUS 24., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar ^Szocialista Munkáspárt központi Bizottsága 1988. június 23-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta á feladattervet az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásának végrehajtására, a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságáról, valamint a választási törvény alkalmazásának tapasztalatairól és módosításának főbb irányairól szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Berecz János tévényilatkozata 11 múlt évi költségvetés és az egészségmegőrző program a megyei tanács napirendjén Békés Megye Tanácsa tegnap — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — ülést tartott Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A napirend a [következő vált. — Az 1987. évi tanácsi terv végrehajtása, — Békés megye egészségmegőrző programja, — bejelentések, interpellációk. liő forintos növekmény muA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság ©árnak június 23-1 ülésén végzett munkáról, az elfogadott határozatokról nyilatkozott a csütörtök esti Tv-híradónak Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára: — Elsőként egy feladat- tervet tárgyaltunk meg és fogadtunk el, ezt a Politikai Bizottság megbízásából én terjesztettem elő. Ez a terv tartalmazza a pártértekezlet állásfoglalásából a Központi Bizottságra vonatkozó feladatokat. Meglehetősen terjedelmes, 29 pontból áll ez a rész, a kormánynak tett ajánlásainkat 14-15 pontban foglaltuk össze, s teendőt ajánlunk a társadalmi szervezeteknek is. E napirendhez 13 felszólalás hangzott el, ami érthető is, hiszen e feladatterv határozza meg munkánkat, ezt kell végrehajtani a XIV. kongresszusig. Berecz János kitért arra is, hogy e feladatterv nem helyettesíti a gazdasági-társadalmi kibontakozási programot, a kormány ugyancsak tavaly elfogadott stabilizációs programját sem, hiszen az országos pártértekezlet állásfoglalása nem írt elő külön feladatokat a gazdaságban, mert ott a kulcskérdés a stabilizációs program végrehajtása. — Sok, nem sok — foglalt állást a Központi Bizottság —, versenyt kell futnunk az idővel is, és a feladatokkal is, ösz- sze- kell gyűjteni a megfelelő energiát ahhoz, hogy mind a stabilizációs programot, mind pedig a most kiegészítésként elfogadott feladattervet megvalósítsuk. E feladattervet közzéteszük a Pártéletben, és eljuttatjuk' minden alapszervezethez, hogy szinte tételesen ellenőrizhessék az állásfoglalást és a feladattervet, egybees- nek-e, s hogy mik a végrehajtás teendői. Miután ez — névre, osztályokra szólóan — a Központi Bizottság feladatterve, nem tartalmaz semmilyen előírást sem területi pártszervezetre, sem alapszervezetre. De aki oda- - figyel, az okul belőle. A kormánynak tett ajánlásokról is beszélt a Központi Bizottság titkára. Elmondotta például, hogy miután a legnagyobb közérdeklődésre a hosszú távú gazdaság- politikai koncepció kidolgozása tarthat számot, úgy foglaltak állást, hogy a témával két munkacsoport foglalkozzon'. — Javasoltuk a kormánynak, hogy a testület alakítsa ki a kormányzat hosszú távú gazdaságpolitikáját, a Központi Bizottságban pedig legyen egy má- t sik munkacsoport. Az általuk végzetteket a Központi Bizottság majd hasonlítsa össze: ami egybeesik, annak örüljünk, azt pedig, ami különbözik, vitassuk meg alaposan. Tehát az alternatívák kidolgozása máris megkezdődött. A folyamatosság mellett most a megújulásra kell a hangsúlyt helyezni. Arról a szintről, amit elértünk, mindent el kell vetnünk, ami tagadható, és mindent meg- újítani, amire van erőnk, lehetőségünk és tudjuk, hogy meg kell újítani. Ez az eddigi időszak önkritikáját is jelenti, nemcsak kritikáját, hiszen szinte mindnyájan részesei voltunk a tegnapnak. Ugyanakkor jelenti azt is, hogy kötelességünk másként dolgozni és másként tájékoztatni a közvéleményt. A Központi Bizottság munkatervében szerepel a teljes nyilvánossághoz való vb szony, az, hogy milyen legyen a párt sajtópolitikája. Első lépésként most — ezt sürgősen meg kellett tennünk — a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságával foglalkoztunk. A Központi Bizottságot illetően azt a megoldást választottuk, hogy nemcsak az előadói beszédeket hozzuk nyilvánosságra, hanem részletes tájékoztatást adunk a vitáról is — s mindig attól függően, hogy milyen terjedelmű, olvasmányos vagy nehezebb stílusú — valamilyen formában mündig közzé tesz-' szűk majd a határozatokat. Ez megtörténhet az ülést követően a napilapokban, vagy később a Pártéletben, a Társadalmi Szemlében, esetleg a titkári tájékoztatóban, ami minden alapszervezethez eljut. Sőt: a Nép- szabadságban a vita összefoglalóját is közreadjuk, a sajtónak tájékoztatást tartunk. Ha közérdekű témát tárgyalunk, akkor a Nép- szabadság, mondjuk egy héttel korábban, tartalmi ismertetőt ad az előterjesztésről. — Minden vezetőnek, vezető csoportnak kötelessége, hogy tájékoztatást adjon. Azt akarjuk, hogy arca legyen a politikának, arca legyen a döntéseknek; az,akire tartozik vagy aki részese a döntésnek mondja el, hogy miért úgy döntöttek, milyen alternatívák közül választottak. Emellett kijelölünk egy szóvivő-koordinátort — nem a legmegfelelőbb elnevezés, majd keresünk pontosabbat — a Központi Bizottságban. Az a véleményünk ugyanis, ho«y a tájékoztatás nem lehet egy ember monopóliuma. De kell valaki, aki vagy tájékoztat, vagy megszerve- zi, hogy az arra illetékes tájékoztatást adjon, nyilatkozzon. — A pártértekezlet a megújított vezetésitől megkövetelte munkája nyilvánosságának megerősítését. Erről is volt vita, mondván: ne ragasszunk • a nyilvánossághoz jelzőt, hogy „jobb”, fokozatosabb”, „több”, mert vagy van nyilvánosság, vagy nincs. Természetesen arról is szó esett, hogy lehet a Központi Bizottságnak olyan belső döntése, amelyet egy ideig megőriz — mondjuk, amíg nem teljesíti —,. s utána teszi közzé. Az eddigi gyakorlatot, a közlemény kiadását megtartanánk. Ennek megfogalmazására a Központi Bizottság — soraiból — egy ad hoc szerkesztőbizottságot alakít. Ez most is megtörtént, egy héttagú munkacsoport — s nem a Politikai Bizottság vagy a Titkárság — véglegesíti teljes felelősséggel a szöveget. A közlemény tartalmazza azt is, hogy egyik-másik dokumentumot hol tesszük közzé, tehát pontosan utána lehet majd nézni, elő lehet keresni, s nemcsak politikai, hanem egyéb állásfoglalásainkról is tájékoztat. A párt belső életére is érvényes a nyilvánosság bár hozzá kell tenni, hogy ha az alapszervezetek munkájáról lesz szó, akkor elsősorban arra kell törekednünk, hogy az alap- szervezetek és a párt tagsága ismerje meg határozatainkat. De ezek sem lesznek titkosak a szélesebb közvélemény előtt, a párt lapja ismerteti ezeket. Berecz János a továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a Központi Bizottság személyi kérdésekkel is foglalkozott, részint saját döntési jogkörében, részint pedig a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, illetőleg az Elnöki Tanácsnak tett javaslatokban. — Erre — mondatta a Központi Bizottság titkára — azért került sor, mert a pártértekezlet bírálta néhány vezető tevékenységét, s akik kimaradtak a Központi Bizottságból, úgy gondolták — helyesen, jód gondolták —, hogy akkor egyéb tisztükről is leköszönnek. Többen megkérdezték például, hogy mi van Lázár elvtárssal1, mert róla nem esik szó a mai ülésről készülő kommünikében sem. ő nyugdíjba ment, hiszen nem választották újjá a párt főtitkárhelyettesévé. Mások helyzetében is változás állt be, s ott, ahol eddig dolgoztak, kérték felmentésüket. Dönteni .kellett, hogy milyen javaslatot teszünk e posztok betöltésére. A főtitkár- kormányelnök kijelentette: addig akar kormányelnökként tevékenykedni, amíg elvégzi azt, amit korábban felvállalt; részben szerkezeti, részben pedig személyi változtatások végrehajtása a kormányban. Erről is, ilyen dolgokról is szó esett ma. És „rá kellett tekinteni” az MSZMP budapesti bizottsága első titkárának jelölésére (Folytatás a 3. oldalon) Elsőként Szilágyi Menyhért, az ügyrendi bizottság elnöke jelentette be, hogy Békéscsaba és Orosháza Város Tanácsa — dr. Gally Mihály, illetve Markó Jánosáé személyében — új megyei tanácstagokat választott. Ezt követően került sor az első napirend tárgyalására, melyhez Kovács Mihály, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Bevezetőben elmondta, hogy az 1987. évi előirányzatok kialakításakor azt feltételezték, hogy a szigorúbb körülmények közepette a tanácsok elsősorban a meglevő intézmények foaz ünnepi évad kedd esti nyitányán már láthattuk Kodály Székely fonóját. A mintegy 250 szereplő szerdán este ismét színpadra vitte Kodály daljátékát, ezúttal is hatalmas sikerrel. A műsor második részében Bartók A csodálatos mandarin című műve következett, Eck Imre koreográfiájában, a Pécsi Balett előadásában. Az első premier 1965. október 22-én volt, s a mű azóta is az együttes repertoárján szerepel. lyamatos működtetésére fordítják a rendelkezésre álló forrásokat, és szerény fejlesztési politikát folytatnak. A tanácsok összesen 6,7 milliárd forintot fordítottak elmúlt évi kiadásaik teljesítésére, ami 197 millió forinttal haladja meg az előző évit. Az összes felhasználás 30 százalékos beruházási és 70 százalékos működési kiadások szerinti aránya kiegyensúlyozottnak tekinthető, bár a tervhez képest szembetűnő az elmozdulás. Így például a működési kiadásoknál az összes felhasználási lehetőség 524 millió forinttal volt több, ugyanakkor csak mintegy 270 milAz előadás harmadik része különösen nagy élményt hozott mindazoknak, akik a hűvösödő idő és a késői óra ellenére kitartottak, s helyet foglaltak a tószínpadnál. Az Operaház szólistái és zenekara, valamint a KISZ Központi Művészegyüttes énekkara Hollerung Gábor vezényletével felejthetetlen nyáresti élményt nyújtott Orff zeneművével — világi dalok szólóhangokra és énekkarra, zenekari kísérettatkozik. A fejlesztési oldalon a 214 millió forintos előirányzat-növekedéssel szemben viszont csaknem 340 milliós többletteljesítés van. Előrelépés ott történt, ahol a lakosság — tanácsi fedezet hiányában — életkörülményeinek javításához saját pénzeszközzel járult hozzá. A megyében megvalósuló út- és közműfejlesztésekhez a lakosság 100 millió forintot tett le. A sokszor elmarasztalt településfejlesztési hozzájárulásból 40 millió forint bevétel származott, amit 11 millió forint önkéntes hozzájárulás egészített ki. Mindehhez jelentős társadalmi munka is párosult. A továbbiakban az adósságszolgálat alakulásáról szólt, s elmondta, hogy tavaly csaknem félmilliárd forinthoz jutottak a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás révén a tanácsok. A megye egészét tekintve az adósság- szolgálat egynegyedét teszi ki az éves költségvetésnek, s úgy ítélhető meg, hogy a hitelállomány jelenlegi nagysága a visszafizetést illetően nem okozhat gondot, bár néhány tanács a következő évek tervkészítésekor kényszerpályára kerülhet. A vitáiban felszólalt Gon- da Károly (Gyoniaendrőd), aki elmondta, hogy a szám- vizsgáló és tervvizsgáló .bizottság legutóbbi ülésén megvitatta a tanácsi gazdaság múlt évi helyzetét, és megállaipította, hogy a beszámoló az elmúlt esztendő valós gazdasági folyamatait tükrözi, feltárva a meglevő feszültségeket is. Javasolta a bizottság nevében, hogy a megyei tanács vb terv- és pénzügyi osztálya a legközelebbi tanácsülésre a területi egyeztetések tapasztalatait is felhasználva adjon képet a megye idei első háromnegyedévi gazdálkodásának eredményeiről és az év végéig várható lehetőségekről. Kaczkó Mihály (Nagyszénás) javasolta, hogy tel és képekkel — a Carmina Buranával. A nagylélegzetű mű — melynek ősbemutatója 1937. június 8- án volt Frankfurtban — már önmagában elkápráztatta a közönséget. Ehhez járult Eck Imre koreográfiája, qjely szemléletessé tette a szerencsét segítségül hívó kezdő- és záróének által közrefogott részeket: a természet örömeinek magasz- talását, a bor örömeinek, és a szerelem örömeinek dicsőítését. A Carmina Burana a vár előtt... Fotó: Béla Ottó A városiasodás útján A tanácsülés szünetében Jenei Bálinttal, a Gyomaend- rődi Nagyközségi Tanács elnökével arról beszélgettünk, milyen volt a település 1987. évi mérlege. — Az 1987-es esztendő talán a legsikeresebbek egyike, az 54 millió forintos fejlesztési tervvel szemben 67 millió forintot teljesítettünk, és számos új létesítménnyel gazdagodott a nagyközség. — Fontossági isorrendben melyek ezek? — Mindenekelőtt a közműfejlesztési programunkat említem, 7 kilométer hosszú utat, 8 kilométer gázvezetéket, 5 kilométer hosszúságú szennyvízcsatornát építettünk. Ezenkívül befejeződött a művelődési központ rekonstrukciója, elkészült a vízműtelep, az idősek klubja, és megoldódott Nagylapos ivóvízellátása. — Hogyan sikerült mindez? — Közös erővel, a tanács, a gazdálkodó szervek és a lakosság összefogásával; 25 millió forintos közműfejlesztési kötvényt bocsátottunk ki, 10 millió forinttal lépett be a lakosság az utcatársulásokba, és jelentős volt a társadalmi munka is. Gond azonban az intézményi fenntartásban jelenlevő feszültség, az irreálisan magas működési bevétel. — Egyre közelebb kerül a várossá nyilvánítás lehetősége. Mikorra várható ez? — Mi nagyon reménykedünk abban, hogy 1989. január 1-től megvalósul ez a vágyunk. (Folytatás a 3. oldalon) H Carmina Burana sikere Gyulán A Gyulai Várszínházihan
