Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

• MAGYAR—EGK SZAKÉRTŐI TÁRGYALÁSOK BRÜSSZELBEN Űjabb tárgyalási forduló kezdődött csütörtökön Brüsz- szalben, a Közös Piac köz­pontjában, a nyugat-európai közösség és Magyarország szakértői között egy keres­kedelmi és gazdasági együtt­működési egyezményről. A korábbi tárgyalási forduló­kon a nézetek fokozatosan közeledtek, de az áruforga­lom mennyiségi korlátozá­sainak teljes feloldását il­letően egy ponton a tárgya­lások elakadtak. A Közös Piac egyes tagországai (pél­dául Spanyolország és Olasz­ország) ellenezték, hogy bi­zonyos magyar exportcikkek korlátozását megszüntessék, míg Magyarország — GATT- tapságából eredő jogainál fogva — a mennyiségi kor­látozás teljes megszüntetését igényli. • VÁLASZLÉPÉS A SZOVJET DIPLOMATÁK KANADAI KIUTASÍTÁSÁRA A Szovjetunióban — vá­laszul a kanadai hatóságok provokációjára — kiutasí­tották Kanada moszkvai nagykövetségének két dip­lomatáját, további három, korábban a szovjet főváros­ban dolgozó diplomatát pe­dig nemkívánatos személy­nek minősítettek, megtagad­va tőlük a jogot, hogy a jö­vőben ismét beutazzanak a Szovjetunióba. • ÜJABB KIUTASÍTÁSOK A kanadai kormány csü­törtökön kiutasította az or­szágból a Szovjetunió otta­wai nagykövetségének ka­tonai attaséját, és nemkívá­natos személynek nyilvání­totta a szovjet misszió egyik volt követségi titkárát. A hírt Joe Clark külügyminisz­ter jelentette be, közölve: a kanadai intézkedés válasz két, Moszkvában dolgozó kanadai diplomata szerdán bejelentett, Ottawa által in­dokolatlannak tartott kiuta­sítására. Kanada — mint is­meretes — a minap tizenhét szovjet diplomata távozását rendelte el, ipari és katonai kémkedéssel vádolva őket. • A SZOVJET KATONÁK NEGYEDE VONULT KI EDDIG AFGANISZTÁNBÓL Az Afganisztániban állo­másozó szovjet katonai kon­tingensnek eddig egynegye­dét vonták ki, augusztus lő­re hazatér a szovjet csapa­tok fele — jelentette be csü­törtökön moszkvai sajtóérte­kezleten Vaszilij Grisajev ezredes, a szovjet honvédel­mi minisztérium szóvivője. Közölte, hogy az afgán el­lenállók nem folytatnak ka­tonai tevékenységet a visz- szavonuló csapatok ellen, a kivonulás menetrendjében nincs változás. • NÉGYOLDALÚ MEGBESZÉLÉSEK ANGOLÁRÓL ÉS NAMÍBIÁRÓL Népes, 56 fős küldöttség élén csütörtökön az egyip­tomi fővárosba érkezett Roélof „Pik” Botha és Mag­nus Maian tábornak, a Dél- Afrikai Köztársaság kül- ügy-, illetve hadügyminisz­tere, hogy részt vegyen az angolai és namíbiai problé­mák rendezéséről pénteken kezdődő tárgyalásokon. Botha a repülőtéren nem volt hajlandó nyilatkozni az Angola, Kuba, Dél-Afrika és az Ügyesült Államok között folytatódó négyoldalú meg­beszélések esélyeiről, csu­pán köszönetét mondott az egyiptomi kormánynak azért, hogy lehetővé tette a máso­dik forduló megrendezését Kairóban. Sajtótájékoztató az SZKP országos értekezletének előkészítéséről Megkezdte munkáját az SZKP XIX. országos érte­kezletének nemzetközi saj­tóközpontja. A jövő kedden megnyíló tanácskozást saj­tóértekezletek sorozata előzi meg. Ezeken szó lesz a szov-. jet társadalom, gazdaság, bel- és külpolitika sok kér­déséről. A sajtóközpont ter­vezett munkájáról, a párt­értekezlet előkészítéséről tartott csütörtökön sajtóér­tekezletet a sajtóközpont ve­zetője, Jurij Szkljarov, az SZKP KB propagandaosztá­lyának vezetője. Elöljáróban elmondta, hogy június 28-án, kedden kezdi meg munkáját a párt­értekezlet, s majd a küldöt­tek döntenek arról, mikor fejeződjék be a tanácskozás. (Korábban július 1-jét jelöl­ték meg a tanácskozás záró­napjaként.) Utalt rá, hogy az SZKP KB határozata ér­telmében két nagy témakört tekint át a konferencia: a XXVII. pártkongresszus határozatainak végrehajtá­sát és a 12. ötéves terv első felének eredményeit, az át­alakítás eddig megtett útját, valamint szó lesz a párt és a társadalom életének de­mokratizálásával összefüg­gő kérdésekről. A KB hatá­rozata Mihail Gorbacsov fő­titkárt bízta meg mindkét témakörben a beszámoló elő­terjesztésével. A pártkonferencia hatás­körének meghatározásában a pánt szervezeti szabályzata szűkszavú, de — tette hozzá Szkljarov — a párt a konfe­rencia határozataira ugyan­úgy tekint, mint a kongresz- szuséira. Az alapvető kü­lönbség az, hogy a kongresz- szus, mint legfelsőbb pártfó­rum, a kérdéseknek jóval szélesebb körével foglalko­zik, joga van a szervezeti szabályzat módosítására, s teljes körben újjáválasztja a párt valamennyi vezető testületét. A vezető párt­tiszfsé gviselő ez utóbbival összefüggésben utalt rá, hogy a pártértekezletnek csak korlátozott joga van a vezető testületek összetételét megváltoztatni. A szavazások titkosságát érintő kérdésre az osztály- vezető elmondta, hogy a do­kumentumokról a pártfóru­mokon nyíltan szavaznak, a személyi kérdésekben pedig titkos szavazással döntenek. A sajtóértekezleten a leg­több kérdés a tézis tervezet­hez érkezett sokezernyi ja­vaslat sorsára vonatkozott. Szkljarov elmondta, hogy a Központi Bizottság vala­mennyi osztálya részt vesz a beérkezett javaslatok töme­gének feldolgozásában. Fel­adatuk ezeket szintetizálni, s a konferencia állásfoglalás- tervezetébe belefoglalni. Ér­zékeltetésül hozzátette, hogy csupán egyetlen moszkva' kerületből /6,5 ezer javaslat érkezett a több mint ezer gyűlés résztvevőitől. Emel­lett javaslatok érkeznek le­vélben, sök pedig a sajtó nyilvánosságán keresztül jut el a pártapparátushoz. A konferencia határozatá­nak megszavazásával kap­csolatban az osztályvezető — személyes véleményként — kifejtette, hogy ő jobban szereti az egyhangúlag elfo­gadott határozatokat, mert az azt jelzi, hogy a vitában végül sikerült egységes ál­láspontot kialakítani, s jó volt az előkészítő munka is. A széles közvélemény a konferencia nyitó- és záró­üléséről a televízió egyenes közvetítésében kap tájékoz­tatást. A többi ülésről es­ténként összefoglalók lát­hatók a televízióban. A Pravda és az Izvesztyija tel­jes terjedelemben közli a felszólalásokat, a többi lap rövidebb változatot publi­kál. Az újságírókat mindennap estefelé tájékoztatják az az­nap végzett munkáról. fl világjáró pápa Megérkezett Bécsbe II. lános Pál II. János Pál pápa csütörtökön délután megérkezett Bécs­be, ötnapos ausztriai látogatására. Különrepülőgépe néhány perccel négy óra után szállt le a sohwechati repülőtér be­tonjára. Az egyházfő ünnepélyes fogadtatására megjelentek az osztrák katolikus egyház vezetői, {ott volt Kurt Waldheim köztársasági elnök, Franz Vranitzky kancellár, Alois Mock alkancellár és számos más osztrák vezető közéleti személyi­ség. A repülőtéren a pápát, mint a Vatikán államfőjét, hi­vatalos külsőségek között üdvözölték. A pápa utazásai ma már a megszokott események kö­zé tartoznak, a nemzetközi közvélemény hozzájuk szo­kott. S úgy tartja számon a katolikus egyházfőt, mint „világjáró pápát”. Holott a pápaság utóbbi száz évének történetében ko­rántsem volt jellemző, hogy az egyházfők útra keljenek; sőt, Olaszország múlt száza­di egyesítése után a pápák formálisan „fogolynak” nyil­vánították magukat. De még az utóbbi negyven-ötvan év távlatában sem volt mindig a pápai utazás a Vatikán tevékenységének szerves ré­sze. Karol Wojtyla változtat­ta gyakorlattá azt; ennek okai többrétűek, s elválaszt­hatatlanok a katolicizmus és a történelem nagy átalaku­lásaitól. Kétségtelen, hogy a hívek számát tekintve a katolikus egyház még mindig a legna­gyobb a többi világvallás között: földünk csaknem öt- milliárd lakosából 840 mil­lió a katolikus. Csakhogy e vallás már jó ideje számos kihívással kénytelen szem­benézni. Az egyik legna­gyobb próbatétel az, hogy a fejlett nyugati világban a népszaporulat nagymérték­ben csökkent, s épp ellenke­ző tendencia tapasztalható a harmadik világban. Ez azt jelenti, hogy a katolicizmus „primátusát” erőteljesen fe­nyegeti például az iszlám terjedése, s egyes statiszti­kák már azt is előrejelzők, hogy az ezredfordulóra va­lóban többen követik majd Mohamed tanításait, mint a katolicizmus elveit. De ha a katolikusok lakóhely szerin­ti megoszlására gondolunk, ugyancsak szédítő változá­sok tanúi lehetünk: 1960-ban a katolikusok többsége még Európában és Észak-Ameri- kában élt — ma mindössze negyven százalékuk. A prog­nózisok szerint e folyamat erősödni fog, s az évezred végére tíz katolikusból ki­lenc a harmadik világban él majd. Az említett eltolódások mellett meghatározó erejű volt a szocialista rendszer létrejötte. XII. Pius eleve erősen kötődött a nyugati világhoz, s a szocialista tá­bor kialakulása után ez a kapocs csak erősödött, sőt, egyre merevebb formát öl­tött. A Vatikán kommunis- taellenessége a polgári de­mokrácia bizonyos értékei­nek túlhangsúlyozásával pá­rosult. Épp a Kelet—Nyugat, viszonyát érintő kérdésben volt kénytelen az egyház a későbbiekben egyfajta „egyensúlyt” visszaállítani A külvilág felé történő nyi­tás részben ezt is szolgálta; XXIII. János pápa ebben az értelemben „forradalmi” változásokat hozott, ha a II. Vatikáni Zsinatra vagy a „pacem in terris” kezdetű — a Kelettel folytatandó pár­beszédre ösztönző — encik- likát vesszük. VI. Pál ugyan­ezt a szemléletet követte, sőt ehhez igazította a római kúria egész intézményi fel­építését is, valóságos „kele­ti politikát” indítva meg. Az egyházi szemléletben ekkor már a javak elosztá­sát illetően egyfajta „uni­verzális” látásmód kezdett uralkodóvá válni (ezt tük­rözi például a gaudium et spes kezdetű, 1965-ös encik- lika). A földünkön végbe­ment változások jutattak ki­fejezésre a papulorum prog- ressio kezdetű — 1967-es — enciklikában, amely egyér­telműen a harmadik világ felé irányítja az egyház fi­gyelmét. II. János Pál pápa lénye­gében ugyanezt az irányvo­nalat folytatja, a katoliku­soknak a világban való megoszlását elődeinél tuda­tosabban tükröztéti a Szent­szék hivatalaiban is: a bíbo­rosok között egyre több a fejlődő országokból szárma­zó, s a néhány évvel ezelőt­ti rendkívüli szinódusra a 165 „szinódusi atyából” 103- an fejlődő államokból ér­keztek. Wojtyla figyelme jó­részt a harmadik világ felé irányul, ahova a katoliciz­mus súlypontja áttolódott — ott azonban más, az euró­paitól alapvetően eltérő va­lóság uralkodik. Ehhez járul, hogy a pápa a katolikus hitet veszélyez­tetve látja a gazdasági fej­lődés, a műszaki haladás „melléktermékei”: az elide­genedés, az üres fogyasztás- központúság által, s ugyan­ilyen „veszélytényezőnek” tekinti valahol a szocialista rendszerek „túlzott kollekti­vizmusát” is (igaz, a szocia­lista országok és a Vatikán viszonya az utóbbi időben kifejezetten javul). A leg­főbb aggodalom azonban a fegyverkezés fenyegető ár­nyéka miatt él benne, s lé­nyegében az egész fejlett vi­lág összefogását sürgeti e veszély ellen, valamint a harmadik világ felkarolásá­ért. II. János Pál e nem­zetközi környezetben az egy­ház számára „egyetemes misszionáriusi” szerepet szán, vagyis abból indul ki, hogy az evangélium szelle­mét szó szerint el kell vin­ni a világba. A II. Vatikáni Zsinat szellemét személye­sen kívánja megvalósítani, oly módon, hogy a föld bár­mely táján érintkezésbe lép­jen a helyi valósággal, a helyi püspökökkel, hívekkel, a helyi politikai tényezők­kel. Mindennek célja a hit eljuttatása a világ minden zugába, ehhez viszont meg kell ismerni a helyi törté­nelmi, kulturális sajátossá­gokat. Ezek a pápai utazások tehát nem tekinthetők „dip­lomáciai” aktusnak, a Vati­kán mindig is inkább azok „lelkipásztori jellegét” hang­súlyozza. S bár a harmadik világ különleges helyet foglal el II. János Pál figyelmében, Európa képe sem halványul el az egyház szemléletében, sőt maga a pápa beszélt» nemrég arról, hogy újból fel kell fedezni az európai kul­túra gyökereit. Ausztriai utazása most éppen az eu­rópai közeggel való kontak­tus erősítését szolgálja szá­mára. A katolikus Ausztria és a Vatikán közötti hagyo­mányos kapcsolatok is se­gítik őt ebben. A helyszín pedig ezúttal alkalmat ad arra, hogy a magyar hívők tízezrei is láthassák az egy­házfőt. Garzó Ferenc NÉPÚJSÁG MEGHALT AZ ELEKTRONIKUS. MIKROSZKÓP FELTALÁLÓJA Berliniben 81 éves korá­ban meghalt Ernst Ruska nyugatnémet fizikus, aki No- bel-díjat kapott az elektro­nikus mikroszkóp feltalálá­sáért. Ruska fél évszázaddal ezelőtt fedezte fel azokat az elveket, amelyek alapján ké­sőbb összeállította az elekt­ronikus mikroszkópot. OTHASZNALATI DlJ JAPÁNBAN Japánban az autótartás mé­regdrága, s ennek elsődleges oka nem a gépkocsi ára, még csak nem is az üzemanyag költ­sége, hanem az igen magas út­használati és parkolási dij. Ez a két tétel a közlekedés napi adójának tekinthető. A távol-keleti ország főváro­sában egy gyorsforgalmi magas­úthálózat hivatott enyhiteni a közlekedés elképesztő zsúfoltsá­gán. Egyedül a fővárosban ugyanis 3 millió gépjármű köz­lekedik. A tarifa a városon be­lül egységes: személygépkocsi és minibusz esetén 600, nagyobb jármű esetén 1200 jen (4,7, il­letve 9,4 dollár). Ez független a távolságtól. Ha valaki elhagyja a várost, áz autópályára csak a fizetőka­pun át juthat fel. A Tokiótól 60 kilométerre fekvő naritai re­pülőtérig például 1400 jen (11 dollár) a tarifa, a fővárostól 500 kilométerre levő Kiotóig vi­szont úthasználati díjra többet kell költeni, mint az üzem­anyagköltség kétszerese: körül­belül 12 ezer jent, azaz közel 100 dollárt. Akinek szerencséje van, és az út mentén parkoló­óránál időzhet, körzettől függő­en egy óráért 200-300 jent(más- fél-két és fél dollár) kell, hogy fizessen. Parkolóházakban en­nek a duplája általában a ta­rifa, tehát ha valaki 10 órán ke­resztül csak áll, az ugyanany- nyiba kerül, mintha teletöltette volna a benzintankját. FALBA REJTETT ARANYAK Az észak-franciaországi Sambraiben egy lakóház ta­tarozása közben 600 ezer frank értékű aranypénzt ta­láltak. A XIX. századból származó 400 érmét egy falba rejtették. BÉLYEG REAGAN ÉS GORBACSOV TALÁLKOZÓJA ALKALMÁBÓL A szovjet távközlési mi­nisztérium Reagan és Gor­bacsov találkozója alkalmá­ból bélyeget adott ki, amely a ,két államfő kézfogását áb­rázolja. A háttérben a Kremil és a két ország cí­mere látható. Egy kikötői tűzoltóhajó „győzelmi vizsugárral” fogadja Syd­neyben az ausztráliai Kay Kottee célba érő vitorlását, mely- lyel a bátor asszony hat hónap {alatt egyedül körbehajózta a földet, felállítva ezzel /a magányos hajózás női világre­kordját. A rekorddal járó díjat Kottee asszony egy, a fia­talok kábítószerezése ellen küzdő sydney-i szervezetnek adományozta ' TARGONCAÜZEMELTETÖK, FIGYELEM! Rövid határidővel tudunk szállítani új, üzembe helyezett targoncaakkumulátorokat. KÍVÁNSÁGRA ÜZEMBE HELYEZZÜK! Továbbá vállaljuk használt akkumulátoraiknak felújítását, cellacseréjét. AKKUVILL Kiss zö vetkezet, Nyíregyháza, Moszkva út 9. Telefon: 11-643. Üj ízek a Körös Hotel GRILLTERASZÁN! Szeretettel várjuk kedves vendégeinket, mindennap 12—24 óráig ÉTTERMÜNK GRILLTERASZÁN, ahol 1988. júniustól a Hotel Vojvodina mesterszakácsa, SVENDERMAN STEFAN készíti 17—24 óráig szerb ételkülönHegességeit. A zenét a BMV-együttes szolgáltatja. SZERETETTEL VÁRJUK VENDÉGEINKET-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom