Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
NÉPÚJSÁG 1988. június 23., csütörtök Ismeretterjesztőket tüntettek ki TIT elnökségi ülés Békéscsabán „1989-ben Békéscsabán meg ,kell rendezni a TIT IV. gyermek-idegennyelvoktatási ikonferenciát. 1990-ben le kell bonyolítani ia IV. békéscsabai nemzetközi nemzetiségkutató néprajzi konferenciát. 1 1988 őszén a Soros- alapítvány /segítségével ki kell bontakoztatni a népfőiskolái mozgalmat ia megyében.” Ilyen, és ehhez hasonló nagyszerű feladatokat fogalmazott meg dr. Krupa András, a TIT megyei titkára abban a beszámolóban, mely a (TIT Békés Megyei Szervezetének IX. küldöttgyűlése óta végzett tevékenységéről iszólt, s melyet a ITT megyei elnökségének tegnapi ülésén ismertettek a résztvevőkkel. A jelentés két és fél év munkájának összegzésére, s a jövő feladatainak megfogalmazására vállalkozott. A rövid, történeti bevezetőt követően kitért a tagság létszámának alakulására. 1986- ban 2803-an, ez év áprilisában pedig 2985-en vállalkoztak arra, hogy részt vegyenek az ismeretterjesztő munkáiban. A létszám tehát még növekedett, de fennáll a veszély — figyelmeztet a jelentés —, hogy a helyi, szervezeti élet megkívánt legalacsonyabb szintű taglétszáma nem lesz meg a jövőben. Változik a létszám aránya az egyes szakterületeken is. Még a társadalomtudományi szakosztályoknál kevesebben lesznek, ugyanakkor a műszaki, közgazda- sági és jogi szakosztályok létszáma emelkedik a továbbképző tanfolyamok számának növekedése eredményeként. Mert változtak az igények! Á hagyományos előadások száma folyamatosan csökkent, ugyanakkor az át- és továbbképző tanfolyamok száma 1987—88-ban ugrásszerűen megemelkedett. A nyári egyetemek közül, újjászerveződött a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem, a gyulai Eszperantó Nyári Egyetem viszont a külföldi résztvevők csökkenése miatt nehézségekkel küszködik. A megyei szervezet — ösz- szegezte jelentése végén dr. Krupa András — a nehezebb gazdasági-társadalmi körülmények közepette teljesíteni igyekszik hivatását, noha a megvalósítás egyre nehezebb napjainkban. Ennek ellenére meg kell őrizni az eddig elért tartalmi szintet, s működtetni kell a befolyásolás eddig bevált eszközeit, különösen a szakosztály-vezetőségek által összeállított témajavaslatok által. Hogy milyenek ezek a témajavaslatok? Ezt is megtudhatták az ülés résztvevői a második napirend ismertetésénél. Az elnökségi ülés zárásaként dr. Kertész Márton, a TIT megyei elnöke kitüntetéseket adott át. A TIT országos elnökségének Aranykoszorús Emlékplakettjét a Békés Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács, Aranykoszorús Jelvényét pedig dr. Szikora István, a jogi szakosztály elnöke érdemelte ki. Heten az országos elnökség oklevelét, 18-an a megyei elnökség elismerő oklevelét vették át. A TIT tiszteletbeli tagja kitüntető címben 21- en részesültek. DfTE-ülés délegyházán Közös cél: a szakmunkásképzés fejlesztése A szakmunkásképzésben előrelépésre van szükség, elsősorban a több szakmával rendelkező fiatal emberekre számítanak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Vissza kell állítani a technikusképzést is a mezőgazdasági középiskolákban — hangsúlyozták a DÉTE igazgatósági ülésén tegnap Két- egyházán, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. A testület megállapította, hogy a DÉTE taggazdaságaiban az összlétszám- hoz képest 39 százalékot tesz ki a szakmunkások aránya. Amennyiben a statisztikában betanított munkásként soroltakat is figyelembe vesz- szük, a szakemberek aránya máris 63 százalékra emelkedik, és természetesen ez a valósabb helyzet. A beszámolót követő élénk vitában felszólalt Antal József, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. A résztvevők megfogalmazták: a jövőben érdemes elgondolkodni azon, hogy a közvetlen mezőgazdasági érdekeltségű iskolák oktatási programját jobban a gyakorlati élethez igazítsák. Napjainkban túlspecializált a képzés, emiatt kénytelenek több dolgozót foglalkoztatni a tsz-ek. Az elkövetkező időben a szakmacsoportos képzés fejlesztésére kell nagyobb gondot fordítani. Szó esett arról is, hogy a felnőtt képzésben visszaesés mutatkozik, mivel a dolgozók főmunkaidőn túli leterhelése megnőtt az életszínvonal megőrzése végett. A második napirendi pont keretében beszámolót hallgattak meg a DÉTE takarmányozási programjáról, és az üzemi takarmányfeldolgozás helyzetéről. Dél-Békésben az abrakigényes állatfajok dominálnak, elsősorban a sertés és a baromfi. A DÉTE alapító tagja a HAGE-Premix Gt.-nek, ennek alapján tagszövetkezetei nagyfogyasztói ellátásban részesülnek, és az éves forgalom arányában nyereségvisszatérítést kapnak. Ugyancsak jó együttműködést alakítottak ki a Békés megyei GMV-vel a takarmányellátás biztosítására. Igyekeznek hasznosítani a tejipari, baromfiipari melléktermékeket a szövetkezetekben. A terményszárítók nagy része már amortizálódott, műszaki állapotuk rossz, mielőbb szükség lenne cseréjükre. A tanácskozás bejelentésekkel ért véget. v. L. Az olimpiai eszme Ügy állt |a világ 1894-ben és — ne szépítsük — úgy néz ki ma is, hogy elkel rajta a jobbítás. Ráfér, hogy megrögzött nyűgein könnyítsen egy gondolat, frissítse nehéz lélegzését egy tiszta eszme. Egy egyetemes és mégis emberre szabott eszme ... Századvég — ezredvég ... Akkor is, most is rászorul a világ, az ember arra, hogy a romlatlan, tiszta egű antik világ hibernált szellemét felébresszék. Akkor volt, aki az élesztést megkezdje ... 1894. június 23-án Pierre de Coubertin báró javaslatára Párizsban összeült egy kongresszus az olimpiai játékok felújítására. Másfél évezredes tetszhalott álmából feltámasztották tehát az olimpia szellemét. Mi ez a szellem? \Az ember ősi tgyőzni, felül kerekedni, legyőzni akarásának megszelídítése, békés terelése. A szüntelen bizonyítási kényszer, hogy fl fizikai képességek, az ügyesség dolgában az ember mindig felül tud kerekedni az élőkön, a többieken és önmagán is. Az elsőnek lenni és az utolérni örök infinitivuszait vezénylik a maratoni futót és a diszkoszvetőt is ádők óta. Ugyanaz a hajtóerő dagasztotta a becsvágy zászlóit és a győző kebelt az ókor és az újkor küzdőterein Niké istennő, vagy a világhírt bdó érmék bűvöletében. A nemes győzés vágya sajnos ma meglehetősen szűkülni ilátszik a sport mezőire, vagy már ott sem olyan tiszták a vizek, mint valaha. Nem is kell messzire mennünk. Milyen szégyenletes /gyanúba keverik magukat gyakran a sport űzői, intézői is, nálunk, Magyarországon is. Sporthíreink lassan már el sem kezdődnek az „ügyek" teregetése nélkül. Eszembe jut, milyen rajongással hittünk a sport szent (tisztaságában gyerekkoromban, amikor megfeszülve hallgattuk Szepesit Tokióból, ivagy Mexikóból... Arra kell gondolnom mindjárt, mit hall és mit gondol egy ma eszmélő gyermek a sportról, lesz-e olyan könnyes nemzeti érzésű borzongása, ha Szöulból hallja majd haza Himnuszunkat, énint nekünk akkor volt... Kerülgeti, zaklatja az olimpia szellemét a politika és más Manipulációk démona. Az antik ép test kultusza mellett az ép lélek, az erkölcsi tisztaság versengését is újra kellene |már ébreszteni, valami mai Coubertin-nek! Várunk olimpia és várjuk örök tisztító szellemedet, hogy újra szülessen! iAma 94 év előtti nap évfordulóján, az olimpia napján — amit tavaly óta ünnepel a világ — mondjunk el egy fohászt a sportolók ép leikéért. p ^ Székely fonó a várban Jubileumi évadnyitás Gyulán Kukely Júlia és Laczó András a Székely fonóban Ünnep volt a Gyulai Várszínház negyedszázados jubileuma, az ünnepi évad nyitánya kedden este a tószínpadon és a 600 éves téglavárban. A látvány művészete is jellemezte a Magyar Állami Népi Együttes, a békéscsabai Balassi és a gyulai Körös táncegyüttes nyitótáncát, Kodály—Rábai Kállai kettősét, nemcsak a magas fokú tánctudás, átélési, a népi kultúra táncjátékká lényegített megjelenése. Bakó József székelykapuja előtt később az Ecseri lakodalmassal zárult az első gyulai éjszaka (ki kell mondani) felejthetetlen élménye. Kodály Zoltán Székely fonó című daljátéka a két tószínpadi esemény között az ünnepi évad nyitányának legragyogóbb fényeit mutatta fel. Sík Ferenc rendezése két szempontból is emlékezetes: mély hűsége Kodályhoz és a gondolatokat, érzelmeket hordozó látvány, mely örökös mozgásban, a Síkre oly igen jellemző rekvizítu- mokkal (égő gyertyák, kendők), tökéletesen felépített akciókkal fogta keretbe a történetet és a hegyipatak- tisztaságú népdalokat, a ko- dályi muzsikát. A magyar életkép Erdélyből (ahogyan Kodály a daljáték műfaját meghatározta) kitűnő szólistákkal és kitűnő táncosokkal (csabai és gyulai néptáneosok) és kitűnő kórussal (a KISZ Központi Művészegyüttesének énekkara) öltött testet ezen az estén a gyulai végvár színpadán, emlékeztetve a 25 év előtti romantikus est (Victor Hugo: Hernani) hangulatára, amikor az első vár- színházi előadás első közönsége érezte (érezhette) meg a jó győzelmének nemes diadalát. Itt, ebben az erdélyi magyar életképben (és huszonöt év után) egészen más, mégis azonos erők küzdelFotó: Béla Ottó mét idézte a több mint öt évtizede bemutatott daljáték; hőse akkor is, és most js a magyar nép, „életének egész keserű igazságában”, ahogyan Tóth Aladár írta egykoron, az első premier utáni kritikájában, a Pesti Naplóban. Sík Ferenc és a szereplő művészek (Mészöly Katalin, Kukely Júlia, Barlay Zsuzsa, Melis György, Laczó András és Korcsmáros Péter) nagy vállalkozása, a várszínházi Székely fonó méltó nyitánya volt a negyedszázados jubileum évadjának. Magas színvonalú produkciót nyújtott az operaház zenekara Ober- frank Géza vezényletével, és ami különösen szívet melengető érzés: a békéscsabai Born Miklós és a gyulai Gyalogh László alkotta a daljáték. tánckoreográfiáit, nem egy helyütt reveláns meglepetésekkel, Sass Ervin Új szemléletű megközelítés Munkács balesetvédelem az egészségügyben — Űj szemléletű megközelítése az egészségügy témájának az, amiről most beszélgetünk — mandita az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Békés Megyei Felügyelőségének tegnapi ülésén Zdm András, a Gyulai Húskombinát vezérigazgatója. — A hétköznapi ember nemigen foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a gyógyítók is megbetegednek. Az ülés témája a megyei egészségügy munkavédelmi helyzete, az ágazat állami irányítóinak feladatköre és lehetőségeinek feltárása volt. A megyei tanács egészségügyi osztályának képviseletében Tokaji Oszkár műszaki vezetőhelyettes egészítette ki a tájékoztatót. — Törekednek az egészséges és biztonságos munkakörülmények kialakítására az egészségügyi intézményekben — mondta. — Igyekeznek együttműködni a munkavédelmi szakemberekkel a munkabiztonság, a dolgozók érdekében, feltárni és megszüntetni a balesetek okait. A csaknem 8000 egészségügyi dolgozó körében az elmúlt 5 év során 26 foglalkozási megbetegedést jeleztek, amelyek többsége fertőző máj- gyulladás volt, két esetben pedig,bőrbetegség. Az üzemi balesetek zömében közlekedésiek, amelyek munkába érkezéskor, vagy hazaindu/ lásfcor fordulnák elő. A viszonylag kédvező adatok ellenére nem lehetnek elégedettek a munka- és balesetvédelem lehetőségeivel a különböző munkahelyeken, nagyok a színvonalbeli különbségek a munkahelyek, a rendelkezésre álló eszközök, védőruhák, egyszer használatos eszközök biztosításánál. Igen rossz helyzetben vannak például a megye szociális otthonaiban és tüdőszűrő-hálózatában dolgozók, munkahelyük korszerűtlen, a védőeszközök vásárlására biztosítható költségvetésük szerény. A fekvőbeteg-intézetekben, ahol sor kerülhetett bővítésekre, felújításra (Békéscsabán, Gyulán), ösz- szehasonlíithatatlanul jobb a munkavédelmi helyzet, mint a kisebb fekvő, vagy járó- betegeket ellátó intézményekben. A Köjállal, az ágazati szakszervezettel és a munkavédelmi szakemberekkel együttműködve próbál az egészségügyi osztály elérhető, jó megoldásokat kidolgozni az egészségügyi dolgozók egészségvédelméért. — Az egészségügyi intézmény veszélyes üzem, elsősorban takarítással, tisztítással lehet a fertőzésveszély ellen a Leghatékonyabban küzdeni, de hogyan, ha nincs takarító, fertőtlenítő szerekre elegendő pénz? — hallottuk a hozzászólóktól. — Maguk az egészségügyi dolgozók sem szívesen viselik, alkalmazzák a 'Védőeszközöket — mondta dr. Tóth Mihály megyei üzemegészségügyi szakfőorvos. A költségvetés legtöbb helyen épxpien hogy elegendő a működtetéshez, a gyógyszereléshez. Niedzielsky Géza szakterülete a megyei tanács egészségügyi osztályán a munkavédelem. Felmérése szerint az intézményekben van ugyan munkavédelmi szabályzat, megtartják a szemléket, de alapvető szemléletváltozásra van szükség, hogy a felfedett hiányosságokat meg is szüntessék az intézményvezetők. A Köjál megyei igazgatója, dr. Be- jeczki Aranka a környezetvédelem jelentőségére hívta fel a figyelmet, és annak jelentőségére, hogy az egészségügyi intézmények megsemmisítik saját veszélyes hulladékaikat. A vitát Varga István MMB-titkár zárta az egészségügyi munkavédelem fontosságának hangsúlyozásával. Kérte a szakágazat vezetőit, hogy a kérdéssel fel- táróan és’ kritikusan foglalkozzanak a jövőben is, együttműködve a munkavédelmi szakemberekkel. Tájékoztatott arról, hogy a harmadik negyedévben ez a téma országos vizsgálat tárgya lesz. B. Zs.
