Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

1988. június 23-, csütörtök J' ^ 1 nagyvilág . IU _*5*1______I # GRÓSZ KÁROLY FOGADTA VIKTOR KULIKOVOT Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlament­ben fogadta Viktor Kuliko- vot, a Szovjetunió marsall- ját, a Varsói Szerződés Tag­államai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokát. A szí­vélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Fejti György, az MSZMP KB titkára és Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédel­mi miniszter. Viktor Kulikov szerdán elutazott Budapestről. • HAZAINDULTAK BARTÓK BÉLA HAMVAI Szerdán délelőtt a New York közelében lévő Scars- dale Ferncliff temetőjéből hazaindultak végső nyugvó­helyükre, a budapesti Far­kasréti temetőbe Bartók Bé­la hamvai. A XX. század magyar géniusza, a magyar és az egyetemes zeneiroda­lom kimagasló alakja az Egyesült Államokban hunyt el, de szándéka az volt, hogy hazatér Magyarországra. Két fia, az Egyesült Álla­mokban élő Bartók Péter és a Budapesten lakó ifjabb Bartók Béla egyetértésével most hazaszállítják a ham­vait tartalmazó koporsót, hogy végső nyugvóhelyre ke­rüljön hazájának földjében. • MA KEZDŐDIK A PÁPA AUSZTRIAI LÁTOGATÁSA II. János Pál pápa ma kezdődő ausztriai látogatása európai jelentőségű hozzájá­rulás a Kelet és a Nyugat közötti hídépítéshez. Most először fordul elő, hogy a pápa egy nyugati országban a szocialista államokból — főként Magyarországról — érkező sok tízezer katolikus­sal is találkozhat. Ezt hangoztatta Johann Weber püspök szerdán a saj­tó előtt. A pápa látogatásá­ról az osztrák katolikus egy­ház vezető képviselői tájé­koztattak, élükön Karl Berg salzburgi érsekkel, a püspöki kar elnökével. Mint elmon­dották, a magyar hívők kö­zül sokan nemcsak a da­rázsfalvi pápai misén lesz­nek jelen, hanem elkísérik II .János Pált a látogatás to­vábbi ausztriai színhelyeire is. • SZOVJET DIPLOMATÁKAT UTASÍTOTTAK KI KANADÁBÓL A tőkés csúcsnak otthont adó Kanada miniszterelnö­ke, Brian Mulroney kedden bejelentette, hogy egy héttel ezelőtt kiutasítottak az or­szágból tizenhét szovjet dip­lomatát és kereskedelmi képviselőt. Elfogadhatatlan magatartással vádolta az Ot­tawában és Montrealban szolgáló küldötteket. Szerdán Moszkvában Gen- nagyij Geraszimov, a szov­jet külügyminisztérium szó­vivője az intézkedést kiter­velt provokációnak nevezte, amelynek semmi köze sincs az érintett szovjet állampol­gárok tevékenységéhez. Az újvidéki Magyar Sió -ban olvastuk: Elnapolták a Román KP KB plénomát a döntés feltehetően összefüggésben áll a hulladékanyaggal kapcsolatos botránnyal és Grósz Károly nyilatkozatával A Román KP KB e hó­nap végére előirányzott ple­náris ülését elhalasztották júliusra — közölték jól ér­tesült források Bukarestben. Az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottsága pénteken ülést tartott, s a várakozá­sokkal ellentétben nem je­lentette be az ülésszak meg­tartását, s azt sem közöl­ték, egyáltalán szó volt-e a KB küszöbön álló plénumá­ról. Bukaresti megfigyelők úgy értékelték, hogy az utolsó pillanatban elhalasztották az ülésszakot, miután váratla­nul kirobbant a botrány kül­földi veszélyes hulladék­anyagnak Sulina dunai ki­kötőben való tárolása mi­att. Feltételezik, hogy a leg­felsőbb pártvezetőség meg­vitatja a további intézkedé­seket, miként büntetheti meg a felelősöket, s az sem zárható ki, hogy személy- cserét hajtanak végre a kor­mány élén és a KB titkárai­nak soraiban. Egyes véle­mények szerint a KB plénu­mát Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának várat­lan nyilatkozata miatt ha­lasztották el, amelyben be­jelentette, hogy hamarosan Romániába látogat. Az ér­tesülés szerint Bukarestet nem is annyira Grósz szán­déka lepte meg, mert hiva­talosan meghívták szokásos diplomáciai csatornán, ha­nem nyilatkozatának az a része, hogy Bukarestben tár­gyalni fog a romániai ma­gyar kisebbség problémái­ról. A KB júliusra tervezett plénumát nagyon tüzetesen előkészítették. Az RKP gya­korlatában először fordult elő, hogy az ülésszak meg­tartása előtt csaknem két hónappal közzétették a plé- num téziseit, amelyeket a Politikai Végrehajtó Bizott­ság április 29-i ülésén Nico- lae Ceausescu főtitkár is­mertetett. A tézisek alapján ítélve arról vitáznak majd, miként takarékoskodjanak az ener­giával, a nyersanyaggal, mi­ként csökkentsék a terme­lési költségeket, növeljék a termelékenységet és javít­sanak a minőségen. Románia álláspontja gondokat okoz Alois Mock osztrák alkancel- lár és külügyminiszter bírálta Romániának a helsinki folya­mat bécsi utótalálkozóján kép­viselt álláspontját azon a meg­beszélésen, amelyet szerdán Bécsben folytatott Aurel Duma román miniszter-államtitkárral. Az osztrák politikus rámuta­tott, hogy a találkozó záródo­kumentumának kilenc semleges és el nem kötelezett ország — közöttük Ausztria — által ki­dolgozott tervezete kompromisz- szumos jellegű, s most az utó­találkozó mind a harmincöt résztvevő államának kellő komp­romisszumkészséget kell tanúsí­tania. Románia álláspontja azonban gondokat okoz — mondta Mock, utalva arra, hogy a román küldöttség a tervezet­nek a humanitárius kérdésekről szóló részét elfogadhatatlannak nyilvánította, az emberi jogok érvényesítésének ebben elő­irányzott ellenőrzési rendszerét pedig az államok belügyeibe való beavatkozással azonosítot­ta. A tervezetet kidolgozó álla­mok ezt a véleményt alaptalan­nak tartják és elutasítják. Alois Mock kijelentette román vendégének, hogy bizonyára van lehetőség egyes román ja­vaslatoknak a záródokumen­tumba történő beépítésére, de a közös bécsi dokumentum csak úgy jöhet létre, ha a találkozó valamennyi résztvevője a hel­sinki záróokmány három „ko­sarát”, a katonai biztonság, a gazdasági-műszaki fejlődés és az emberi jogok terén való együttműködés területeit egyen­rangúaknak tekinti. A találkozón az alkancellár közölte, hogy Ausztriában nagy az érdeklődés a romániai né­met és magyar nemzetiségekkel kapcsolatos kérdések iránt, kér­te továbbá, hogy Romániában kezeljék gyorsan és zökkenő- mentesen az osztrákok rokonod­nak és barátoknak szánt aján­dékküldeményeit. Mock végül kifejtette: Ausztria fontosnak tartja, hogy — miként a Duna- térség más államaival — Ro­mániával is jó és gyakorlatias kapcsolatokat alakítson ki. Nagy érdeklődést váltott ki a magyar pártértekezlet Németh Miklós nyilatkozata amerikai útjáról Befejezte látogatását az Egyesült Államokban és hazauta­zott New Yorkból Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az Egyesült Államok tájékoztatási hivatalának meghívására Washington­ban részt vett azon a nemzetközi tanácskozáson, amely a kelet—nyugati kapcsolatokkal, a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott, Washingtonban és Now Yorkban találkozott a törvényhozás, a kormányzat képviselőivel, a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetőivel és az amerikai üzleti körök számos képviselőjével. Németh Miklós útjáról nyilatkozatot adott a Magyar Rá­dió és az MTI munkatársának. — A washingtoni tanács­kozáson először vettek részt szocialista országok képvise­lői: jugoszlávok és magya­rok. A tanácskozás mindkét fél számára fontos és hasz­nos volt, jó párbeszéd ala­kult ki mindazokról a kér­désekről, problémákról, ame­lyek a világgazdaságot jel­lemzik, a világ közvélemé­nyét foglalkoztatják: a mű­szaki haladás, az adósság­probléma, a fegyverkezés és a gazdaság összefüggése — lehetne még sorolni a témá­kat. A tanácskozás azért is hasznos volt, mert jobban megértettük azokat az érve­ket, meggondolásokat, ame­lyek a nyugati oldal fejében járnak és úgy gondolom, számukra is hasznos volt az, hogy mi is elmondtuk ezek­ről a kérdésekről a magunk álláspontját, megvilágítot­tuk, hogyan gondolkodunk, miképpen látjuk a kilencve­nes éveket, azt, hogy mi­lyen világba lépünk be a kö­vetkező évtizedben. Nagyon érdekes volt szá­momra az a következtetés, amelyet többen elmondtak, de talán a legjobban Shultz külügyminiszter előadásából' hallottunk meg: a leglénye­gesebb az, hogy folytatódik a párbeszéd. Nem szabad egymást olyan helyzetbe hozni, hogy a most elindult kedvező folyamatok esetleg kedvezőtlen irányba fordul­janak, újból hideg szelek fujdogáljanak. Megragadott az is, ahogyan ezt a folya­matot minősítették. Ezt egy szóval le sem lehet fordíta­ni: valami olyasmi a tartal­ma ennek az elgondolásnak, hogy óvatos, megfontolt kö­zeledés és elkötelezettség a béke, a leszerelés, a gazda­sági együttműködés irányá­ban. Nagyon fontos^ hogy a gazdasági kapcsolatok el­mélyüljenek, mert ha a gaz­daságban szorosabb az ösz- szeköttetés, akkor ennek hosszú távon mindenképpen hatása lesz ,a katonai, a ka­tonapolitikai légkörre is. A tanácskozáson és egyéb megbeszéléseim során is nagy érdeklődést váltott ki a ma­gyar pártértekezlet, ennek visszhangja engem is meg­lepett. Többen fogalmaztak úgy, hogy Magyarország is­mét a reformfolyamat élére állt a szocialista országok között, segíti azt a folyama­tot, amelyet az Egyesült Ál­lamokban a gorbacsovi poli­tika néven emlegetnek, vagyis a peresztrojka és a glasznoszty politikájának megvalósítását. Nagyon fon­tos az is, hogy realisztikusan értékelik a magyar helyzetet. Elvileg nagy a támogatás a magyar plattform, a magyar gyakorlat megvalósítása iránt, ugyanakkor azonban fel kell figyelni arra az ösz- szefüggésire, amit többen is megfogalmaztak: a magyar reform ne csak szavakban legyen élenjáró, hanem tet­teiben, a gyakorlati megva­lósításban is kövesse ezt az utat. Ügy gondolom, hogy erre most, otthon, egy ilyen nemzetközi légkörben, a le­hetőségeket jól kihasználva megteremthetők — ha ne- hé■' egekkel, feszültségekkel is — ,a belső feltételek. A konferencia mellett az amerikai képviselőházban Tom Lantos képviselő szer­vezett számomra találkozót a külügyi bizottság és a gaz­dasági-kereskedelmi kérdé­sekkel foglalkozó albizottsá­gok tagjaival. Kérdésük az volt, hogy mi történt a párt­értekezleten, hogyan látjuk helvzetünket ezt követően, mit szándékozunk tenni. Ta­lálkoztam a politikai kérdé­seket elemző Brookings In­tézet vezető munkatársai­val: itt egy rövid bevezető előadás után számos kérdést kaptam ugyanezeket a témá­kat illetően. Találkoztam a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap elnökével, illetve vezérigazgatójával. Termé­szetesen az említett konfe­rencia is módot adott arra, hogy számos más delegátus­sal, más ország képviselőjé­vel is eszmét cseréljünk, hi­szen 38 ország küldötte vett részt a konferencián. A bank- és pénzvilágban volt alkalmam a kapcsolatok építésére, hiszen a két nem­zetközi pénzintézettel hu­zamosabb idő óta eredmé­nyes és hasznos kapcsolata­ink vannak. New Yorkban három bank vezető képvise­lőjével folytattam eszmecse­rét. Ez annál is inkább fon­tos számunkra, mert az utób­bi időben az amerikai ban­kok — hogy úgy mondjam — kicsit tartózkodóbbak a magyar ügyek iránt, s ezért nagyon fontosnak tartottam, hogy tájékoztatást kapjanak mindarról, ami ma otthon történik, illetve történni fog. Igyekeztem befolyásol­ni az utóbbi időben kiala­kult kicsit negatív és tartóz­kodó magatartást és képet. Mindenképpen úgy érzem, hogy ha lépéseink követke­zetesen megvalósulnak, ha a gyakorlatban látják céljain­kat megvalósulni — hiszen e céloknak nagyon örülnek és támogatólag nyilatkoznak programunkról —, akkor meglesz a visszatérés lehető­sége a magyar—amerikai baintokapcsolatok erősödésé­ben. Természetesen nem azzal a céllal jöttem az Egyesült Államokba, hogy előkészít­sem Grósz Károly látogatá­sát, hiszen egy korábbi meg­hívásnak tettem eleget, de a különböző helyeken folyta­tott találkozókon óhatatlanul felmerült ez a kérdés. Azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy érdeklődéssel várják Grósz elvtárs látogatását, mindent megtesznek azért, hogy a program jól sikerül­jön és jól szolgálja a ma­gyar—amerikai kapcsolatok fejlődését, a magyar politi­kai irányvonal megismerte­tését és mindazt, ami a ke­let—nyugati kapcsolatok megerősítéséhez, a párbeszéd fenntartásához szükséges. ELFOGTAK a párizsi SZATlRT Széles körű nyomozás után elfogták a párizsi kül­városok rémét, a 9—14 éves kislányok tucatjait megerő­szakoló szatírt. Az északi külvárosokban jó két hónap­ja garázdálkodó fiatalember körül lassan szorult a hurok. Mikor már nem látott ki­utat, se pénze, se rejtekhe­lye nem maradt, látványos megadási módot keresett: felhívta egy lap szerkesztő­ségét, s közölte egy ripor­terrel, hogy ő a körözött szatír, és este hét órakor várja egy megadott címen. Amikor a riporter fotósok kíséretében a helyszínre ér­kezett, Alcides Delgado, a Zöld-foki-szigetekröl beván­dorolt 22 éves fiatalember már egy hetedik emeleti lépcsőházi ablakban állt, s azzal fenyegetőzött, hogy a mélybe veti magát. Alatta az utcán csakhamar csődület támadt. Többen hangosan biztatni kezdték, hogy ugor­jon csak. Mások azzal fe­nyegették, hogy meglincse­lik. Delgadónak végül is inába szállt a bátorsága, belépett az ablakból és meg­próbált elmenekülni, de percek alatt utolérték, és csuklóján kattant a bilincs. A nyomozók már napokkal előbb megállapították sze­mélyazonosságát, és azt is, hogy két éve már volt bün­tetve szemérem elleni vét­ségért. Most kiderült, hogy három hónapja tűnt el szü­lei lakásából, miután magá­val vitte anyja minden megtakarított pénzét. Kóbo­rolt, pincékben, lépcsőházak­ban csövezett. Az aggódó szülők tízezrei lélegeztek fel elfogása hallatán, de sokan attól tartanak, hogy az egy­szer már rendőrkézre került szatír hamarosan újra sza­badlábon lesz és ott folytat­ja ámokfutását, ahol abba­hagyta. Az elmeszakértői vizsgálat állapíthatja csak meg, hogy Delgado pszicho­pata, perverz, vagy súlyo­sabb elmebetegségben szen­ved-e. A francia igazság­ügyi gyakorlatban ettől füg­gően elrendelhetik gyógy­szeres kényszerkezelését. DlSZDOKTORRÁ AVATTÁK ANDRZEJ WAJDÁT A bolognai egyetemen al­kalmi ünnepség keretében díszdoktorró avatták Andrzej Wajda lengyel rendezőt. Az egyetem történetében most avattak első ízben filmmű- vésizt díszdoktorró. SAMPONLAZ JAPÁNBAN Ádáz harcot folytatnak egy- mással Japánban a pedagógu­sok és a kozmetikai szerek gyártói. A küzdelem egyelőre az utóbbiak javára dől el, ugyanis a japán diáklányok kö­rében a samponos hajmosás minden egyéb szépségápolási di­vaton túltesz. A legutóbbi fel­mérések szerint mindennap ha­jat mosnak a lányok, lepipálva a 30-40 éves nőket, akik heti át­lagban csak 3,4-szer tisztítják fejük fő ékességét. A középiskolákban elsősorban azért lépnek fel erélyesen a pe­dagógusok a reggelenkénti haj­mosás miatt, mert észrevették, hogy az időzavarral küzdő lánykák inkább lemondanak a reggeliről, csakhogy friss, illa­tos frizurával érkezzenek az is­kolába. A tanárok egyes ma­gánintézetekben, ha rajtakapják a diáklányokat, hogy hajuk il­latos és a mosás után frissen csillog, akkor büntetésből ott helyben jéghideg vízzel újból megmosatják a hajukat, ter­mészetesen sampon nélkül. A közvéleménykutatási ada­tok szerint a hajápolás azért annyira fontos a kamaszlányok körében, mert azt tartják, hogy hajuk a legfőbb ékességük, és minden tekintet először a haj­koronára esik. Általános véle­mény szerint gyönyörű a ja­pán nők haja, annak ellenére, hogy általában a lehető legegy­szerűbben hordják, hagyva si­mán alázuhanni, vagy lobogni. A szépségnek mindenesetre nagy ára van: a diáklányok becslések szerint évente 40-50 ezer jent (közel 400 dollár, vagy másképpen számítva egy video­magnó ára) csupán samponra költenek. TÍZ ÉV MÚLVA HATMILLIÁRDAN LESZÜNK A washingtoni népesség­tudományi intézet kimuta­tása szerint a világ lakossá­gának száma 1998-ban eléri a hatrniililiárdot. EGY SPANYOL BIKA VIADALON SEVILLÁBAN: a levegőben Fér- nando Cepeda spanyol torreádor, miután egy sikertelen imozdulat után a bika felöklelte őt (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség)

Next

/
Oldalképek
Tartalom