Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

1988. június 20., hétfő o Olvasóink figyelmébe! Mint azt már több alkalommal jeleztük, a lapunkat előállító Kner Nyomdában felújítás alatt áll a svéd, Sol- na típusú nyomógép. Emiatt június 4-én és 11-én szom­bati számaink nem 16, hanem 8 oldalasak voltak. ígére­tet tettünk olvasóinknak arra, hogy a kiesést pótoljuk. Elsőként június 21-én, kedden kétszer 8 oldalon jelenünk meg, ezúttal egy magazin jellegű összeállítással. Június 25-én, szombaton a legutóbbi hétvégivel lesz azonos a lap, június 28-án, kedden pedig másik adósságunkat pó­toljuk, szintén kétszer 8 oldalon megjelenve. Bonetti és családi négercsók Bonetti néven tej- és ét­csokoládéval bevont drazsét gyárt a Duna Csokoládé­gyárral közösen az Abonyi Űj Világ Termelőszövetke­zet. A tíz- és húszdekás cso­magolású Bonetti egy hónap múlva jelenik meg az üzle­tek polcain. Az abonyiak másik újdonsága lesz a csa­ládi négercsók is. Szerződéses közösségi munkavállalás Változatlanul érdemes vállalkozni a KISZ-szervezeteknek Az elmúlt év végén foglalkoztunk a KISZ-szervezetek szerződéses közösségi munkavállalásával,. amely lehetőséget teremt arra, hogy a KISZ-esek a mozgalmi céljaik megvaló­sításához szükséges anyagi fedezetet saját munkájukkal (szerződéses közösségi munkavállalás) teremtsék elő. A KISZ-szervezetek különböző jellegű munkát vállalhattak, és az ezért járó munkadíj 40 százalékát kellett minimálisan kö­zösségi célra fordítani. A fennmaradó 60 százalékot a mun­kában részt vevő fiatalok kapták meg. A közösségi célok mellett pluszjövedelem-szerzésre is mód volt. Megyénkben 20 KISZ-szervezet vállalt az elmúlt év végén ilyen jellegű munkákat, amelyekben 1200 KISZ-es, illetve KISZ-en kívüli vett részt. Az általuk előállított termelési érték 1987-ben 18 millió 420 ezer forint volt, ebből kifejezetten közösségi cél­ra 7 millió 413 ezer forintot fordítottak! De mire a munka­formát a KISZ-szervezetek, -alapszervezetek megismerték, jött 1988. január elseje, az új adózási rendszer. — Mi változott azóta? — kérdeztük Kolimár Mártát, a KISZ Békés Megyei Bi­zottságának gazdasági osz­tályvezetőjét, aki válaszát a következőkkel kezdte: — Sokáig itt is bizonyta­lanság volt, hiszen nem tör­tént végleges megállapodás a Pénzügyminisztérium és a KISZ Központi Bizottsága között az esetleges kedvez­ményekről. Hiszen elsősor­ban a közösségi célokról van szó, változatlanul indokolt a munkaforma központi támo­gatása bizonyos kedvezmé­nyekkel. De végül rendeződ­tek a dolgok, márciustól a vállalkozó kedvű KISZ-esek hozzákezdhettek a szerződé­sek megkötéséhez és magá­hoz a munkához, az új fel­tételek között. Ma is csak munkadíjra köthető szerző­dés (az ÁFA-val emelkedett meg az összeg, a forgalmi adó szabályai érvényesek). Az sem változott, hogy a közösségi rész 40 százalék. (Az általános forgalmi adó­val csökkentett rész után.) A közösségi célra fordított pénz vállalkozói adómentes­séget kapott! A tagok saját jövedelme után (általában 60 százalék) először vállalkozói adót kell fizetni, ami 25 százalék. Ez alól mentesül — az adóköteles nyereségből összesen — 100 ezer forint. Efölött fizetik a 25 százalé­kot évente a vállalkozó szervezetnek. — Mennyi szerződést kö­töttek idén a Békés megyei KISZ-szervezetek? — Adataink szerint leg­alább annyit, mint az elmúlt év hasonló időszakában, így arra számíthatunk, hogy 18- 20 millió forint értékű mun­kát 1988-ban is elvégeznek. — Ezek szerint a változá­sok nem csökkentették a vállalkozókedvet, megéri szerződéses közösségi mun­kavállalási formában dol­gozni a fiataloknak. — Megítélésem szerint igen. A KISZ-szervezetnek 100 forint bevételből ugyan­annyi marad, mint egy évvel korábban. A tagoknak vi­szont kevesebb — a vállal­kozói adó miatt. Más vállal­kozói formában ma nagyobb az elvonás, mert a 40 száza­lék közös rész a KlSZ-szer- vezetnél marad, amit vég­eredményben a tagok hasz­nálnak föl. S nem utolsósor­ban azért is kedvező ez a forma, mert a vállalatok nem fizetnek a kifizetések után külön adót és nem bér­ként. hanem termelési költ­ségként számolhatják él a munkadíjat. — Mennyiben változott az adminisztráció? — Az adminisztrációs kö­vetelmények megnőttek és nagyobb a felelősség is, az adózások elszámolása miatt. De ez a feladat megoldható. A szerződéses közösségi munkavállalással érdemes foglalkozni még azoknak a KISZ-szervezeteknek is, amelyek eddig nem csináltak ilyet. — Végül egy kérdés arról, hogy igazak-e azok a hírek, amelyek szerint egyes KISZ- szervezetek így több mint egymillió forintot gyűjtöttek össze. — Van ilyen KlSZ-szerve- zet megyénkben is, ők per­sze nemcsak például a sza­badidős tevékenységet tud­ják támogatni, hanem a fia­talok lakáshoz jutását is. (Lovász) Megnyílt a X. kerámiabiennále A Pécsi Galériában tegnap megnyílt a X. országos ke­rámiabiennále. A rendező szervek nevében Dányi Pál, a Baranya megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte az alkotókat, akiknek mintegy kétszáz munkáját láthatja a közönség. Majd átadták a biennále elismeré­seit. Az első díjat Kecske­méti Sándor budapesti, a második díjat Gerle Margit szegedi és á harmadik díjat Dobány Sándor pécsi kera­mikus kapta. A Művelődési Minisztéri­um által felajánlott különdí- jat Szekeres Károlynak ítél­te oda a nemzetközi zsűri. A Művészeti Alap különdí- ja Kun Éváé lett. A Képző- és Iparművészek Szövetsége különdíját Schrammel Imre vehette át. A Képző-és Ipar- művészeti Lektorátus külön­díját Zavadzky Éva nyerte. A Kecskeméti Kerámia Stú­dió különdíja Nagy Mártá­nak jutott, míg a Siklósi Ke­rámia Alkotóház különdíját Nagy Szilvia kapta. A jubileumi biennále a mai magyar kerámiaműves- ség teljességét adja. Az utóbbi években megújult ez a művészeti ág, s alkotói most sokszínű, változatos, gazdag anyaggal jelentkez­tek a tárlaton. A hatvanhá­rom kiállító között örvende­tesen nagy számban vannak tehetséges, fiatal művészek. Sok közöttük a nő (a díja­zottak többsége is nő), ez a körülmény előnyére van a biennálénak: vonzó, képze­letgazdag munkákkal van­nak jelen a galériában. Hagyománnyá vált, hogy az előző biennále fődíjasa önálló kiállításon mutathat­ja be műveit a tárlat idősza­kában. Ez alkalommal Lő- rincz Győző budapesti kera­mikus válogatott alkotásai­ból rendeztek kamarakiállí­tást a pincegalériában. Ju­bileumi tárlat lévén, vissza­tekintő kiállítás is helyet kapott a galériában: az elő­ző kilenc biennále díjnyer­tes munkáit mutatta be gyűjteményéből a pécsi Ja­nus Pannonius Múzeum. A X. kerámiabiennále, amelyet Sárkány József mű­vészettörténész rendezett, augusztus 21-ig látogatható a Pécsi Galéria Széchenyi téri kiállítótermeiben. Ami 42 évvel ezelőtt megszületett, az igaz szellemével él tovább Díszhangversennyel nyitották meg a XII. Békés-Tarhosi Zenei Napokat Gulyás György vezényelte az ünnepi díszhangversenyt Fotó: Fazekas Ferenc (Folytatás az 1. oldalról) magyar zene visszakapja Békés-Tarhost, és az itt szer­veződő továbbképző intézet 1989-ben nyitja meg kapuit. — Az ország nagy nyere­sége lesz az új Tarhos — mondotta —, és egyben tör­ténelmi, nemzeti tett. Aho­gyan Bartók és Kodály, az egykori Békés-Tarhos is megelőzte korát. Jelkép, hogy a legnagyobb magyar zeneóriás, Bartók Béla vég­ső hazatérésével egy időben lép vissza jogaiba Békés- Tarhos. A díszhangversenyen hosz- szan tartóan ünnepelte a kö­zönség Gulyás Györgyöt, aki elsőnek a Debreceni Orvos- tudományi Egyetem kamara­kórusával Palestrina- és Liszt-műveket mutatott be, majd a Debreceni MÁV Fil­harmonikus Zenekar közre­működésével Purcell Emlék­zenéjét és Mozart Missa bre­vis című korai művét, me­lyet a világhírű zeneszerző 17 éves korában írt. A Mis­sa brevis szólistái Csavlek Etelka, Farkas Éva, Körön­di György és Bordás György voltak. A vasárnap a Békés-Tar­hosi Baráti Kör közgyűlését hozta program szerint, me­lyen a kör elnöke, Mako- viczki János — értékelve az elmúlt két évben végzett munkát — arról beszélt, hogy a kör tevékenységét bővíteni szükséges, a tarho- si eszme terjesztésében lé­nyegesen többet kell vállal­nia a tagságnak. Kiemelte, hogy az új tarhosi zenei in­tézmény megszervezéséhez, munkájához a baráti körnek is hozzá kell járulnia, oly­annyira, hogy a kör erős társadalmi hátteret biztosít­son majd az új intézmény­nek. Ma, hétfőn Perényi Eszter (hegedű), Prunyi Ilona (zon­gora) és Kovács Béla (klari­nét) kamaraestjét rendezik meg 7 órakor, a zenepavi­lonban. (s—n) Célja a nemzetiségi öntudat erősítése Román olvasótábor Gyulán (Folytatás az 1. oldalról) lesni a kifejezéseket a jár­tasabbaktól. Mert mi nem vállalkozhatunk arra,, hogy 10 nap alatt társalgási szin­ted megtanítsuk mindenki­nek a nyelvet. — Éppen a különböző fel- készültség miatt biztosítjuk a kétnyelvűséget a tábor­ban — veszi át a szót Ol- teanu Julia, a román gim­názium román szakos taná­ra. — Ha nem így tennénk, talán elijesztenénk a gyere­keket. A célunk at, hogy felkeltsük érdeklődésüket a nyelv és az anyanyelvi kul­túra iránt. Aki ismeri a nyelvet, azt bátorítjuk hasz­nálatára, hogy itt ,is, másutt is merjen szólná az anya­nyelvén! Martyin Emília, a gyulai múzeum román néprajzosa az utóbbi években rendsze­res vendége a tábornak. Pontosabban előadója, hi­szen a népi hagyományokat igyekszik megismertetni a gyerekekkel. — Mint általában a mai fiatalok, ők sem tudnak ele­get a szokásainkról ■*— mond­ja. — De jó beszélni nekik, mert érdeklődőek, és úgy látom, készek a múlt érté­keinek újratanulására. Martyin Györgynek, mint egykori pedagógusnak és mint az MRDSZ titkárának az a véleménye, hogy a nyelvismeretet, a nemzetisé­gi öntudatot direkt eszkö­zökkel nem lehet fejleszte­ni. — Sajnos, a deklarált jo­gok ellenére felgyorsult az asszimiláció — mondja. —' Ebben része volt a hiányos feltételrendszernek, majd a -tanítási nyelvű iskolák két­nyelvűvé válásának. Ezért kerestük és keresni is fog­juk azokat a formákat, amelyek elősegítik a nemze­tiségi kultúra, az öntudat megőrzését. Ezt szolgálja a gyerekek számára szervezett olvasótábor, a középiskolá­sok, egyetemisták néprajzi tábora, a biharkeresztesi honismereti, vagy a napok­ban induló népzenei tábor. Jövőre szeretnénk indítani kórusvezetői tábort, mert in­tézményeink ének szakos ta­nár nélkül vannak. Szélesí­teni akarjuk az olvasómoz­galmat: vegyenek részt ben­ne a középiskolások is! Ezek mindegyike más-más szem­pontból, de egy célt szol­gál: kultúránk fennmaradá­sát. Munkánkban nagyon jólesik az állami szervek tö­rődése: például az olvasótá­bor megrendezésében a Mű­velődési Minisztérium mel­lett segített a HNF megyei bizottsága, a megyei tanács művelődési osztálya, de a vá­rosi szervek is. Amit pedig a jövőben erősíteni szeret­nénk, az az, hogy a külön­böző települések vállalja­nak nagyobb szerepet a kul­túramegőrző munkában, hi­szen itt közös érdekről van szó ... A román nemzetiségi ol­vasótábor kedden zárul. Negyvenegy résztvevője ta­lán később sem. feledkezik meg itt szerzett közösségi él­ményéről. Kép, szöveg: Szőke Margit Védekezzünk a gombabetegségek ellen! Ilj aszfalt- és betonüzem Ornsházán A hosszabb ideje tartó esős, párás időjárás rendkí­vüli módon kedvez a gomba­betegségek felszaporodásá­nak, járványszerű terjedésé­nek. Az őszigabonákban a kalászfuzáriózis veszélyezte­ti terméskilátásainkat. Kü­lönösen a sűrű, megdőlt ál­lományokban okozhat fellé­pése súlyos károkat. Tünetei szórványosan már észlelhe­tők (vizuálisan is) az állo­mányokban. Ezért felhívjuk a figyelmet a betegség elle­ni védekezések továbbfoly­tatására, olyan készítmények alkalmazásával, melyek egy­ben a lisztharmat és a rozs­dabetegségek ellen is hatá­sosak. Kedvez az időjárás a hagy- maperonoszpóra, az uborka- peronoszpóra, a borsópero- noszpóra, a szőlőperonosz- póra, a burgonyavész, álta­lában a peronoszpóra-félék és az almavarasodás gyors terjedésének. Amíg az idő­járás szárazabbra nem for­dul, rendszeresen védekez­zünk (7-10 naponként) e kórokozók ellen szerves gombaölő szerek és réztar­talmú készítmények alkal­mazásával. Számíthatunk el­sősorban a paprikán és a paradicsomon a baktériumos betegségek megjelenésére és gyors terjedésére, e kóroko­zók ellen rézkészítmények és Kasumin alkalmazását ja­vasoljuk. Felhívjuk a fi­gyelmet a munka- és egész­ségügyi várakozási idők szi­gorú betartására! Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás, Tatár József előrejelző A közlekedési nehézségek, valamint a környezetvédel­mi előírások szükségessé tet­ték a Hódmezővásárhelyi Közúti Építővállalat oroshá­zi telepének áthelyezését. A város déli ipartelepén egy hónapja üzemel az új asz­falt- és betonüzem, 8-10 fős állandó létszámmal. A kor­szerű, környezetkímélő, ned­ves porleválasztó berende­zés segítségével viszonylag tiszta, páraszerű égéstermék távozik a kéményeken. Az üzem óránkénti kapacitása 30 tonna aszfalt és 20 köb­méter beton. Az építkezés első ütemével már elkészül­tek, a további feladatokról kérdeztük Székely András fő építés vezetőt: — Az építkezésre 10 mil­lió forint áll rendelkezé­sünkre az idén. Ebből a pénzből a javítóműhelyt és a végleges megoldásnak megfelelő szociális létesít­ményt kívánjuk felépíteni. 1990 nyarára tervezzük a ré­gi telephely teljes felszámo­lását és értékesítését. Jelen­leg komoly gondot okoz a ka­pacitás kihasználatlansága. Az új üzem korszerűbb körül­ményeket és munkafeltétele­ket teremt, jó lenne ezt munkával is kitölteni. „Szép­séghibája” a telepnek: tűz­veszélyes anyagokkal dolgo­zunk igen nagy mennyiség­ben, előfordul, hogy szomba­ton és vasárnap is üzemel­nek a kazánok. Ennek elle­nére nincs hírközlő berende­zésünk. Munkaidőben megol- X. dottuk a kapcsolattartást, mert URH-láncot építettünk ki. Hét végén viszont az éj­jeliőrünk teljesen magára van utalva. * Cs. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom