Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
1988. június 20., hétfő • MERÉNYLET A TÖRÖK KORMÁNYFŐ ELLEN Mintegy ötven embert vettek őrizetbe szombaton Törökországban, miután egy szélsőjobboldali terrorista sikertelen merényletet követett el Turgut özal miniszterelnök ellen, özal csak a jobb hüvelykujján sérült meg. Az elfogott merénylő azt állítja, hogy egyedül cselekedett, de máris jelentkezett „felelősségvállalóként” egy illegális csoport, amely az Athén felé való közeledést vetette özal szemére. • AIDS A SZOVJETUNIÓBAN Hivatalos adatok szerint eddig mindössze egy szovjet állampolgár betegedett meg AIDS-ben — közölte a Trud című lap. A szovjetunlóbeli AIDS- helyzetre vonatkozó olvasói kérdésre válaszolva a szovjet szakszervezeti lap megírta, hogy a beteg egy 36 éves tolmács, aki tartós külszolgálata idején, homoszexuális kapcsolatai révén fertőződött meg.-A fiatalembert jelenleg kórházban kezelik és mindent megtesznek egészségi állapota javítása érdekében. Rajta kívül az úgynevezett rizikócsoportban — prostituáltak, homoszexuálisok, kábítószer-élvezők között — végzett vizsgálatok 56 személynél mutatták ki az AIDS-vírus jelenlétét a szervezetben. • BRIT KÉPVISELŐK FELDERÍTŐ LÄTOGATÄSA IRÁNBAN Négy brit parlamenti képviselő utazott vasárnap Teheránba nemhivatalós~„tény- megállapító” látogatásra. A két kormánypárti és két ellenzéki képviselőből álló küldöttség puhatolózó látogatását Londonban a két ország legfontosabb kapcsolat- felvételi kísérletének tekintik az iráni sah bukása, illetve a brit—iráni diplomáciai kapcsolatok befagyasztása óta. • VIETNAM TÁRGYAL A KAMBODZSAI ELLENZÉKKEL Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter kész találkozni a phnompeni kormány ellen harcoló kambodzsai ellenzéki mozgalmak vezetőivel. Ezt ő maga jelentette be Bangkokban, ahol thaiföldi kollégájával folytatott tárgyalásokat. Közölte, hogy a kambodzsai problémában érintett összes fél képviseltetni fogja magát a július 25-iikei dzsakar- tai nem hivatalos találkozón. Ez lesz az első találkozás a vietnami kormányzat és a kambodzsai ellenállás képviselői között. Szovjet—amerikai békemenet Szovjet—amerikai békemenet indult el Washingtonból az Egyesült Államok csendes-óceáni partjai felé. A menetben körülbelül 220 szovjet állampolgár és mintegy száz amerikai vesz részt. Ez a békemegmozdulás mintegy a folytatása a tavalyi Leningrad—Moszkva békemenetnek, amelynek 230 amerikai résztvevője volt. Az amerikai békemenet résztvevői' Washingtonból előbb a 200 kilométernyire levő Philadelphiába mennek. Ezen az útszakaszon naponta 20 kilométert terveznek megtenni, az éjszakákat sátrakban töltik. Philadelphiából autóbuszokkal viszik át őket Illinois államba, ahol július 4-ét, a függetlenség napját, az Egyesült Államok nemzeti ünnepét töltik. Július közepén \ repülőgéppel jutnak el a Csendes-óceán partjára, San Franciscoija, ahol egy rockkoncerttel zárul a megmozdulás. Levél Brezsnyevnek Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Az utóbbi időkben egyes beszédek és újságcikkek azt mutatják, mintha részlegesen vagy teljesen rehabilitálni akarnák Sztálint — így kezdődik 24 szovjet író, művész és tudós levele. A levél megírásának időpontja: 1966. február 14. A címzett: Leonyid Brezsnyev, az SZKP akkori vezetője. A levelet az Ogonyok című szovjet hetilap legújabb (1988 25.) száma közli A nyilvánosság ábécéje című új rovatában. A Mihail Romm világhírű filmrendező archívumából előkerült levél írói akkor nem tudták megítélni, hogy a párt XXIII. kongresszusára készülődve ennek az irányzatnak milyen szilárd talaja volt. De — mint írták — a XX. és a XXII. kongresszus határozatainak akárcsak részleges felülvizsgálata is komoly nyilvánosságot keltene. A 22 évvel ezelőtti levél rámutat, hogy a sztálinizmus elítélésének felülvizsgálata szakadást idézett volna elő az országban. —Sztálin nemcsak számtalan ártatlan ember haláláért felelős, hanem azért is, hogy az ország nem készült fel kellően a háborúra, s mert eltávolodtak a párt- és állami élet lenini normáitól. Annyira eltorzította a kommunizmus eszméit, hogy azt a nép sosem bocsátja meg. A személyi kultuszt elítélő határozatokat már nem lehet kitörölni a nép tudatából. — Teljesen világos, hogy az SZKP Központi Bizottságának e kérdéssel foglalkozó határozata nem tekinthető szokásos határozatnak. Mindenképpen mtörténelmi jelentősége lesz országunk sorsára nézve. Reméljük, hogy mindezzel számolnak — fejeződik be az 1966- ban Brezsnyevnek küldött levél, amelynek aláírói között volt Vatentyin Katajev, Konsztantyin Pausztovszkij, Andrej Szaharov, valamint számos más művészeti és tudományos közéleti személyiség. Csehszlovákia adásságállománya Csehszlovákia hitelpozíciója kedvező, a kintlevőségek valamelyest meghaladják a nettó adósságállományt — közölte a Rudé Právo, amely kommentárban foglalkozott az ország konvertibilis valutaadóssághelyzetével. Az írás előzménye: a csehszlovák parlament múlt heti ülésén egy képviselő — a Rudé Právo korábban megjelent cikkére hivatkozva, amelyben a lap csak nyugati források alapján foglalkozott az ország adósságával — a pénzügyminisztertől megkérdezte, mi a helyzet e téren. Jaromír Zak válaszából a csehszlovák sajtó a főbb mutatókat közölte, a szombati Rudé Právo pedig kommentárt szentelt a témának. A lap szerint lényegében kiegyensúlyozott az ország devizahelyzete, mert a csehszlovák bankok bruttó keményvaluta-adóssága 3,7 milliárd, a nettó 1,7 milliárd dollár, ugyanakkor a nem banki szférában — a kormány és a vállalatok által nyújtott áruhiteleknél — a kintlevőségek valamelyest meghaladják a nettó adósságállományt, az év elején 2 milliárd dollárt tettek ki. Az újság hangsúlyozta, hogy az egy főre jutó keményvaluta- adósság 237 dollár, egyike a legalacsonyabbaknak a világon. A Rudé Právo megemlítette, hogy az adatokat először hozták hivatalosan nyilvánosságra Csehszlovákiában. Erdély a népek építészeti és néprajzi kincsesbányája Az ősi európai faházépítés és a japán, illetve egyéb délkelet-ázsiai favázas építkezés módszerei között sok hasonlóság fedezhető fel. A kelet-európai, és különösen az erdélyi faházak építési, illesztési módja, iszerkezete és a szobák használata sok rokonvonást mutat ázsiai hasonló megoldásokkal, ami jól megfigyelhető például az ősi japán főváros, Nara híres műemlékén, a nyolcadik században épült Soszoin templom gerendaépületén, ha összehasonlítjuk. E páratlan felismerésre Ohta Kunio japán építész-professzor, a Toyo 'egyetem építészmérnöki karának tanára több éves kutatómunka, számos helyszíni megfigyelés alapján jutott. » A kelet-európai faépítészet távol-keleti szaktekintélye — aki a japán építőművész-szövetség elnökségi tagja, a japán építészeti szakfolyóirat főszerkesztője — számos e témával foglalkozó mű szerzője. Doktori értekezése, amely Kelet- Európa, de elsősorban Erdély építészetével foglalkozik, a jövő hónapban jelenik meg könyvalakban is. Felfedezései közül szenzációszámba megy az a megállapítás, hogy rokonság mutatható ki a híres-jellegzetes székely kontyos tető és számos ázsiai tetőszerkezet között. Elméletéről áprilisban a kaliforniai Barclay egyetemen tartott feltűnést keltő előadást. Ohta professzor az MTI tokiói tudósítójának is kifejtette nézetét, miszerint teljesen érthető, hogy a magyarok Ázsiából nyugatra vándorló őseire hatottak e különböző építkezési módok. Ugyanezek nyilván az Ázsiából keletre tartó, és a mai Japán őslakosságát képező törzsekre is befolyással voltak. Ohta professzor európai tanulmányútjain négyszer járt hazánkban és háromszor Erdélyben. Tapasztalatait pazar kiállítású könyvben összegezte. Könyvét — amely az európai faépítészet címet viseli — saját felvételei díszítik. 1986-ban vezetésével huszonkét professzortársa, egyetemi építész-tanárok, szakfolyóiratok szerkesztői, akiknek érdeklődését felkeltette Ohta doktor‘kutatómunkája, turista-ta- pasztalatszerző útra Magyarországra látogatott, majd felkereste Erdély építészeti emlékekben gazdag településeit is. Ohta professzor a szakértő elragadtatásával beszélt élményeiről, a domború faragásos székelykapukról, a fából ácsolt haranglábakról, a fiatornyokkal díszített harangtornyokról, mint megannyi építészeti és néprajzi csodáról. A Der Spiegel című nyugatnémet hetilapban a minap megjelent cikk láttán, amely a román faluromboló település- rendezési tervet ismerteti, a professzor szava szinte elakadt. Hitetlenkedve rázta fejét, majd kitört: „Nádpatak, vagy német néven Rohrbach jut eszembe. Tudja, Brassó fölött. Annak p ikis falunak a főutcáján végig az egyik oldalon magyarok, a másikon németek laknak. Mi lesz velük? És mi lesz a házaikkal? Még egy településen belül is jellegzetesen különböznek színeikben a német és a magyar épületek. Az erdélyi települések az építészet és a néprajz- tudomány kincsesbányái Európában. Ha ezeket felszámolják, az egyenlő az egyetemes kultúra gyökereinek kitépésével ...” Trom András I NÉPÚJSÁG Kreml—Fehér Ház: egy perc Dubna közelében, nem messze attól a helytől, ahol az Egyesített Atomkutató Intézet áll, harminckét méteres átmérőjű tükörantenna néz az égre. Valahol az Egyenlítő felett két műhold felváltva fogadja és továbbítja a szovjet üzenetet. Pennsylvániában, Fort-Diet- richben szinte ugyanilyen az antenna, ez az „amerikai kapcsolat” a két műholdhoz. Tolsztoj Háború és békéje, Csehov-novellák angol fordításban, történetek a bálnák életéről oroszul — ezek a nyolcvanas évek második felének vérnyomás- csökkentő üzenetei a „forró drótnak” elnevezett összeköttetésen Moszkva és Washington között. Páros órákban Washington, páratlan órákban Moszkva lép a vonalba, és az ellenőrző mon-, datokból tudják az ügyeletesek: a vonal él, él a bizalom párbeszéde a két szuperhatalom között. Most negyedszázados a történelem első „forró vonala”. Pontosabban negyedszázad telt el azóta, hogy a karibi válság tanulságain okulva, 1963. június 20-án Genfben két leszerelési főmegbízott megállapodást írt alá olyan állandó távközlési kapcsolat létesítéséről, amely gyors tisztázást tesz lehetővé kritikus helyzetekben, olyan rendkívüli körülmények között, amikor véletlenből, számítási hibából, a szándékok félreismeréséből percek alatt világháború törhet ki. Eleinte valóban drót (kábel) volt a „forró drót”, és egy szombati napon, 1963. augusztus 31-én, moszkvai idő szerint délelőtt 11 órakor lépett működésbe az ismert, és ezzel történelmivé vált mondat leadásával: „The quick brown fox jumps over the lazy dog.” Ezt a mondatot („Á gyors barna róka átugorja a lusta kutyát”) általában vonalellenőrzésre használják szerte a világon, mert az angol ábécé minden betűje szerepel benne. Moszkva versrészlettel válaszolt, amely a napfelkelte szépségéről szólt. A kábeles összeköttetés a két főváros között London, Koppenhága, Stockholm és Helsinki útvonalon keresztül vezetett. Az üzeneteket rejtjeles formában kellett továbbítani, nehogy illetéktelenek hozzáférhessenek azokhoz. Mindegyik fél köteles volt gondoskodni arról, hogy a másik birtokában legyen az általa használt rejtjelkulcsnak, s hogy az üzenet komoly esetben szinte másodpercek alatt eljusson az illetékes vezetőhöz, vagy döntéshozó testülethez. Tangeren keresztül egy másik állandó összeköttetést is létesítettek, ezt rádión keresztül, hogy vonalfenntartási üzeneteket továbbítsanak egymásnak, valamint hogy fennakadás esetén „pót-forróvonal” álljon rendelkezésre. 1971-ben a két akkori külügyminiszter, Gromiko és Rogers megállapodott abban, hogy két további, műholdas távközlési kapcsolatot építenek ki a Kreml és a Fehér Ház között, s mindkét országban más, újabb végpontokat is létesítenek. Ekkor került a szovjet Molniyja és az amerikai Intersat műholdrendszer a „forró vonal” szolgálatába. 1984- ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok tovább lépett: gyorsabb szöveg- és adattovábbítási rendszert vezetett be. Ezen egy gépelt oldal egy perc alatt ment át, és a felállított berendezés alkalmas volt iratok, okmányok, sőt, térképek, vázlat- rajzok továbbítására is. Minderre szükség lehetett egy-egy válsághelyzet gyors tisztázásához. 1985- ben Moszkva és Washington megegyezett abban, hogy akkor is élnek a „forró vonal” adta lehetőségekkel, ha értesülést szereznek arról, hogy harmadik országok vagy terrorista csoportok atomfegyver használatára készülnek. örök titok fedi, hogy e huszonöt év alatt a két fél hányszor élt ezzel a gyors helyzettisztázási lehetőséggel. Ügy tűnik, hogy az 1967-es hatnapos arab—izraeli háború idején tucatnyi üzenetváltás bonyolódott le a-„forró vonalon”. A végpontok személyzete tizenkét órás ügyeleti szolgálatot teljesít. Áz óránkénti ellenőrző üzenetek csak egészen semleges témájúak lehetnek: a propaganda tilos. Az Atlanti-óceán fölött szinkron pályán keringő „forró” műholdak átvitt értelemben az utolsó szálak azok között, akiktől az emberiség sorsa függ. Ha ezek a szálak elszakadnak, helyrehozhatatlan dolgok történhetnek. A világon ma már emberek tízezrei érintkeznek közvetlenül atom- és raké- tafegyverekkel. Felügyelik, karbantartják, raktározzák őket. Háromszorosan száz- százalékos kapcsolattartás — ez az utolsó védőfal a nukleáris fegyverek utasítás nélkül, véletlenül történő vagy hibás döntésen alapuló fel- használása ellen. Pirityi Sándor Duna-fesztivál Ausztriában Duna-fesztivál néven öt hétig tartó nagyszabású nemzetközi kulturális eseménysorozat kezdődött Ausztriában. Ünnepélyes megnyitóján, amelyet Krems városban tartottak, beszédet mondott Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök, a külföldi vendégek között pedig ott volt Stark Antal művelődési minisztériumi államtitkár és Nagy János bécsi magyar nagykövet. A fesztivált Alsó-Ausztria tartomány szervezte a Duna menti népek kulturális ösz- szetartozási tudatának elmélyítésére, a közép-európai és a kelet—nyugati együttműködés erősítésének céljával, s a tervek szerint a jövőben kétévenként megismétlik. Az idén július 24-éig a tartomány szinte valamennyi településén együttvéve csaknem száz rendezvényen vonultatják fel 20 ország — elsősorban a Duna melletti államok — kultúrájának képviselői a zene, a színház, a film, a video, a képzőművészet, a tánc és más művészeti ágak válogatott, főként új, kortársi alkotásait. A külföldi vendégszereplők között nagy számban lesznek magyarok is. A Duna-fesztiválon többek között fellép a budapesti Operaház kamarabalettje, az Állami Hangversenyzenekar, a debreceni református kollégium kórusa, a Vízöntő együttes és több rockegyüttes, Szörényi—Bródy „István a királykának budapqpti társulata pedig két alkalommal előadja a híres magyar rockoperát. A fesztivál film- és videó- szemléjén levetítik Jancsó Miklós és számos más magyar művész munkáit, s ugyancsak sok magyar résztvevője lesz a „Duna” című fotóművészeti versenynek. Több rendezvényen bemutatják a magyarországi német nemzetiség népművészetét, mai képzőművészetét és irodalmát. A Duna-feszti- válnak kiemelkedő programja lesz az a háromnapos nemzetközi tudományos szimpózium, amelyet az ősi Melk városban rendeznek július első felében a középeurópai kulturális örökségről és szellemiségről, s amelyen magyar szakemberek is részt vesznek.
