Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-20 / 146. szám

1988. június 20., hétfő • MERÉNYLET A TÖRÖK KORMÁNYFŐ ELLEN Mintegy ötven embert vet­tek őrizetbe szombaton Tö­rökországban, miután egy szélsőjobboldali terrorista si­kertelen merényletet köve­tett el Turgut özal minisz­terelnök ellen, özal csak a jobb hüvelykujján sérült meg. Az elfogott merénylő azt állítja, hogy egyedül cse­lekedett, de máris jelentke­zett „felelősségvállalóként” egy illegális csoport, amely az Athén felé való közele­dést vetette özal szemére. • AIDS A SZOVJETUNIÓBAN Hivatalos adatok szerint eddig mindössze egy szovjet állampolgár betegedett meg AIDS-ben — közölte a Trud című lap. A szovjetunlóbeli AIDS- helyzetre vonatkozó olvasói kérdésre válaszolva a szov­jet szakszervezeti lap megír­ta, hogy a beteg egy 36 éves tolmács, aki tartós külszol­gálata idején, homoszexuális kapcsolatai révén fertőző­dött meg.-A fiatalembert je­lenleg kórházban kezelik és mindent megtesznek egész­ségi állapota javítása érde­kében. Rajta kívül az úgynevezett rizikócsoportban — prosti­tuáltak, homoszexuálisok, kábítószer-élvezők között — végzett vizsgálatok 56 sze­mélynél mutatták ki az AIDS-vírus jelenlétét a szer­vezetben. • BRIT KÉPVISELŐK FELDERÍTŐ LÄTOGATÄSA IRÁNBAN Négy brit parlamenti kép­viselő utazott vasárnap Te­heránba nemhivatalós~„tény- megállapító” látogatásra. A két kormánypárti és két el­lenzéki képviselőből álló küldöttség puhatolózó láto­gatását Londonban a két or­szág legfontosabb kapcsolat- felvételi kísérletének tekin­tik az iráni sah bukása, il­letve a brit—iráni diplomá­ciai kapcsolatok befagyasz­tása óta. • VIETNAM TÁRGYAL A KAMBODZSAI ELLENZÉKKEL Nguyen Co Thach vietna­mi külügyminiszter kész ta­lálkozni a phnompeni kor­mány ellen harcoló kambod­zsai ellenzéki mozgalmak vezetőivel. Ezt ő maga je­lentette be Bangkokban, ahol thaiföldi kollégájával folytatott tárgyalásokat. Kö­zölte, hogy a kambodzsai problémában érintett összes fél képviseltetni fogja ma­gát a július 25-iikei dzsakar- tai nem hivatalos találkozón. Ez lesz az első találkozás a vietnami kormányzat és a kambodzsai ellenállás kép­viselői között. Szovjet—amerikai békemenet Szovjet—amerikai béke­menet indult el Washington­ból az Egyesült Államok csendes-óceáni partjai felé. A menetben körülbelül 220 szovjet állampolgár és mint­egy száz amerikai vesz részt. Ez a békemegmozdulás mintegy a folytatása a ta­valyi Leningrad—Moszkva békemenetnek, amelynek 230 amerikai résztvevője volt. Az amerikai békemenet résztvevői' Washingtonból előbb a 200 kilométernyire levő Philadelphiába mennek. Ezen az útszakaszon napon­ta 20 kilométert terveznek megtenni, az éjszakákat sát­rakban töltik. Philadelphiá­ból autóbuszokkal viszik át őket Illinois államba, ahol július 4-ét, a függetlenség napját, az Egyesült Államok nemzeti ünnepét töltik. Jú­lius közepén \ repülőgéppel jutnak el a Csendes-óceán partjára, San Franciscoija, ahol egy rockkoncerttel zá­rul a megmozdulás. Levél Brezsnyevnek Szántó András, az MTI tu­dósítója jelenti: Az utóbbi időkben egyes beszédek és újságcikkek azt mutatják, mintha részlege­sen vagy teljesen rehabili­tálni akarnák Sztálint — így kezdődik 24 szovjet író, művész és tudós levele. A levél megírásának időpont­ja: 1966. február 14. A cím­zett: Leonyid Brezsnyev, az SZKP akkori vezetője. A le­velet az Ogonyok című szovjet hetilap legújabb (1988 25.) száma közli A nyil­vánosság ábécéje című új rovatában. A Mihail Romm világhírű filmrendező archívumából előkerült levél írói akkor nem tudták megítélni, hogy a párt XXIII. kongresszu­sára készülődve ennek az irányzatnak milyen szilárd talaja volt. De — mint ír­ták — a XX. és a XXII. kongresszus határozatainak akárcsak részleges felülvizs­gálata is komoly nyilvános­ságot keltene. A 22 évvel ezelőtti levél rámutat, hogy a sztáliniz­mus elítélésének felülvizs­gálata szakadást idézett vol­na elő az országban. —Sztá­lin nemcsak számtalan ár­tatlan ember haláláért fele­lős, hanem azért is, hogy az ország nem készült fel kellően a háborúra, s mert eltávolodtak a párt- és ál­lami élet lenini normáitól. Annyira eltorzította a kom­munizmus eszméit, hogy azt a nép sosem bocsátja meg. A személyi kultuszt elítélő határozatokat már nem le­het kitörölni a nép tudatá­ból. — Teljesen világos, hogy az SZKP Központi Bizott­ságának e kérdéssel foglal­kozó határozata nem te­kinthető szokásos határozat­nak. Mindenképpen mtörté­nelmi jelentősége lesz orszá­gunk sorsára nézve. Remél­jük, hogy mindezzel számol­nak — fejeződik be az 1966- ban Brezsnyevnek küldött levél, amelynek aláírói kö­zött volt Vatentyin Katajev, Konsztantyin Pausztovszkij, Andrej Szaharov, valamint számos más művészeti és tu­dományos közéleti személyi­ség. Csehszlovákia adásságállománya Csehszlovákia hitelpozíciója kedvező, a kintlevőségek vala­melyest meghaladják a nettó adósságállományt — közölte a Rudé Právo, amely kommen­tárban foglalkozott az ország konvertibilis valutaadósság­helyzetével. Az írás előzménye: a cseh­szlovák parlament múlt heti ülésén egy képviselő — a Ru­dé Právo korábban megjelent cikkére hivatkozva, amelyben a lap csak nyugati források alap­ján foglalkozott az ország adós­ságával — a pénzügyminiszter­től megkérdezte, mi a helyzet e téren. Jaromír Zak válaszá­ból a csehszlovák sajtó a főbb mutatókat közölte, a szombati Rudé Právo pedig kommentárt szentelt a témának. A lap sze­rint lényegében kiegyensúlyo­zott az ország devizahelyzete, mert a csehszlovák bankok bruttó keményvaluta-adóssága 3,7 milliárd, a nettó 1,7 milli­árd dollár, ugyanakkor a nem banki szférában — a kormány és a vállalatok által nyújtott áruhiteleknél — a kintlevőségek valamelyest meghaladják a net­tó adósságállományt, az év ele­jén 2 milliárd dollárt tettek ki. Az újság hangsúlyozta, hogy az egy főre jutó keményvaluta- adósság 237 dollár, egyike a legalacsonyabbaknak a világon. A Rudé Právo megemlítette, hogy az adatokat először hoz­ták hivatalosan nyilvánosságra Csehszlovákiában. Erdély a népek építészeti és néprajzi kincsesbányája Az ősi európai faházépítés és a japán, illetve egyéb dél­kelet-ázsiai favázas építkezés módszerei között sok hason­lóság fedezhető fel. A kelet-európai, és különösen az erdé­lyi faházak építési, illesztési módja, iszerkezete és a szo­bák használata sok rokonvonást mutat ázsiai hasonló meg­oldásokkal, ami jól megfigyelhető például az ősi japán fő­város, Nara híres műemlékén, a nyolcadik században épült Soszoin templom gerendaépületén, ha összehasonlítjuk. E páratlan felismerésre Ohta Kunio japán építész-pro­fesszor, a Toyo 'egyetem építészmérnöki karának tanára több éves kutatómunka, számos helyszíni megfigyelés alap­ján jutott. » A kelet-európai faépítészet távol-keleti szaktekintélye — aki a japán építőművész-szövetség elnökségi tagja, a japán építészeti szakfolyóirat főszerkesztője — számos e témával foglalkozó mű szerzője. Doktori értekezése, amely Kelet- Európa, de elsősorban Erdély építészetével foglalkozik, a jövő hónapban jelenik meg könyvalakban is. Felfedezései közül szenzációszámba megy az a megállapítás, hogy ro­konság mutatható ki a híres-jellegzetes székely kontyos te­tő és számos ázsiai tetőszerkezet között. Elméletéről ápri­lisban a kaliforniai Barclay egyetemen tartott feltűnést keltő előadást. Ohta professzor az MTI tokiói tudósítójának is kifejtette nézetét, miszerint teljesen érthető, hogy a magyarok Ázsiá­ból nyugatra vándorló őseire hatottak e különböző épít­kezési módok. Ugyanezek nyilván az Ázsiából keletre tar­tó, és a mai Japán őslakosságát képező törzsekre is befo­lyással voltak. Ohta professzor európai tanulmányútjain négyszer járt hazánkban és háromszor Erdélyben. Tapasztalatait pazar kiállítású könyvben összegezte. Könyvét — amely az eu­rópai faépítészet címet viseli — saját felvételei díszítik. 1986-ban vezetésével huszonkét professzortársa, egyetemi építész-tanárok, szakfolyóiratok szerkesztői, akiknek érdek­lődését felkeltette Ohta doktor‘kutatómunkája, turista-ta- pasztalatszerző útra Magyarországra látogatott, majd felke­reste Erdély építészeti emlékekben gazdag településeit is. Ohta professzor a szakértő elragadtatásával beszélt él­ményeiről, a domború faragásos székelykapukról, a fából ácsolt haranglábakról, a fiatornyokkal díszített harangtor­nyokról, mint megannyi építészeti és néprajzi csodáról. A Der Spiegel című nyugatnémet hetilapban a minap meg­jelent cikk láttán, amely a román faluromboló település- rendezési tervet ismerteti, a professzor szava szinte el­akadt. Hitetlenkedve rázta fejét, majd kitört: „Nádpatak, vagy német néven Rohrbach jut eszembe. Tudja, Brassó fölött. Annak p ikis falunak a főutcáján végig az egyik ol­dalon magyarok, a másikon németek laknak. Mi lesz ve­lük? És mi lesz a házaikkal? Még egy településen belül is jellegzetesen különböznek színeikben a német és a magyar épületek. Az erdélyi települések az építészet és a néprajz- tudomány kincsesbányái Európában. Ha ezeket felszámol­ják, az egyenlő az egyetemes kultúra gyökereinek kitépé­sével ...” Trom András I NÉPÚJSÁG Kreml—Fehér Ház: egy perc Dubna közelében, nem messze attól a helytől, ahol az Egyesített Atomkutató In­tézet áll, harminckét méte­res átmérőjű tükörantenna néz az égre. Valahol az Egyenlítő felett két műhold felváltva fogadja és továb­bítja a szovjet üzenetet. Pennsylvániában, Fort-Diet- richben szinte ugyanilyen az antenna, ez az „amerikai kapcsolat” a két műholdhoz. Tolsztoj Háború és béké­je, Csehov-novellák angol fordításban, történetek a bálnák életéről oroszul — ezek a nyolcvanas évek má­sodik felének vérnyomás- csökkentő üzenetei a „forró drótnak” elnevezett össze­köttetésen Moszkva és Wa­shington között. Páros órák­ban Washington, páratlan órákban Moszkva lép a vo­nalba, és az ellenőrző mon-, datokból tudják az ügyele­tesek: a vonal él, él a bi­zalom párbeszéde a két szu­perhatalom között. Most negyedszázados a történelem első „forró vona­la”. Pontosabban negyed­század telt el azóta, hogy a karibi válság tanulságain okulva, 1963. június 20-án Genfben két leszerelési fő­megbízott megállapodást írt alá olyan állandó távközlési kapcsolat létesítéséről, amely gyors tisztázást tesz lehető­vé kritikus helyzetekben, olyan rendkívüli körülmé­nyek között, amikor vélet­lenből, számítási hibából, a szándékok félreismeréséből percek alatt világháború törhet ki. Eleinte valóban drót (ká­bel) volt a „forró drót”, és egy szombati napon, 1963. augusztus 31-én, moszkvai idő szerint délelőtt 11 óra­kor lépett működésbe az is­mert, és ezzel történelmivé vált mondat leadásával: „The quick brown fox jumps over the lazy dog.” Ezt a mondatot („Á gyors barna róka átugorja a lusta kutyát”) általában vonalel­lenőrzésre használják szerte a világon, mert az angol ábécé minden betűje szere­pel benne. Moszkva vers­részlettel válaszolt, amely a napfelkelte szépségéről szólt. A kábeles összeköttetés a két főváros között London, Koppenhága, Stockholm és Helsinki útvonalon keresz­tül vezetett. Az üzeneteket rejtjeles formában kellett továbbítani, nehogy illeték­telenek hozzáférhessenek azokhoz. Mindegyik fél kö­teles volt gondoskodni ar­ról, hogy a másik birtoká­ban legyen az általa hasz­nált rejtjelkulcsnak, s hogy az üzenet komoly esetben szinte másodpercek alatt el­jusson az illetékes vezető­höz, vagy döntéshozó testü­lethez. Tangeren keresztül egy másik állandó összeköttetést is létesítettek, ezt rádión ke­resztül, hogy vonalfenntar­tási üzeneteket továbbítsa­nak egymásnak, valamint hogy fennakadás esetén „pót-forróvonal” álljon ren­delkezésre. 1971-ben a két akkori kül­ügyminiszter, Gromiko és Rogers megállapodott abban, hogy két további, műholdas távközlési kapcsolatot építe­nek ki a Kreml és a Fehér Ház között, s mindkét or­szágban más, újabb végpon­tokat is létesítenek. Ekkor került a szovjet Molniyja és az amerikai Intersat mű­holdrendszer a „forró vo­nal” szolgálatába. 1984- ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok tovább lépett: gyorsabb szöveg- és adattovábbítási rendszert ve­zetett be. Ezen egy gépelt oldal egy perc alatt ment át, és a felállított berendezés alkalmas volt iratok, okmá­nyok, sőt, térképek, vázlat- rajzok továbbítására is. Minderre szükség lehetett egy-egy válsághelyzet gyors tisztázásához. 1985- ben Moszkva és Wa­shington megegyezett abban, hogy akkor is élnek a „for­ró vonal” adta lehetőségek­kel, ha értesülést szereznek arról, hogy harmadik orszá­gok vagy terrorista csopor­tok atomfegyver használa­tára készülnek. örök titok fedi, hogy e huszonöt év alatt a két fél hányszor élt ezzel a gyors helyzettisztázási lehetőség­gel. Ügy tűnik, hogy az 1967-es hatnapos arab—iz­raeli háború idején tucatnyi üzenetváltás bonyolódott le a-„forró vonalon”. A végpontok személyzete tizenkét órás ügyeleti szolgá­latot teljesít. Áz óránkénti ellenőrző üzenetek csak egé­szen semleges témájúak le­hetnek: a propaganda tilos. Az Atlanti-óceán fölött szinkron pályán keringő „forró” műholdak átvitt ér­telemben az utolsó szálak azok között, akiktől az em­beriség sorsa függ. Ha ezek a szálak elszakadnak, hely­rehozhatatlan dolgok történ­hetnek. A világon ma már emberek tízezrei érintkeznek közvetlenül atom- és raké- tafegyverekkel. Felügyelik, karbantartják, raktározzák őket. Háromszorosan száz- százalékos kapcsolattartás — ez az utolsó védőfal a nuk­leáris fegyverek utasítás nél­kül, véletlenül történő vagy hibás döntésen alapuló fel- használása ellen. Pirityi Sándor Duna-fesztivál Ausztriában Duna-fesztivál néven öt hétig tartó nagyszabású nemzetközi kulturális ese­ménysorozat kezdődött Ausztriában. Ünnepélyes megnyitóján, amelyet Krems városban tartottak, beszé­det mondott Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnök, a külföldi vendégek között pe­dig ott volt Stark Antal mű­velődési minisztériumi ál­lamtitkár és Nagy János bé­csi magyar nagykövet. A fesztivált Alsó-Ausztria tartomány szervezte a Duna menti népek kulturális ösz- szetartozási tudatának elmé­lyítésére, a közép-európai és a kelet—nyugati együttmű­ködés erősítésének céljával, s a tervek szerint a jövőben kétévenként megismétlik. Az idén július 24-éig a tarto­mány szinte valamennyi te­lepülésén együttvéve csak­nem száz rendezvényen vo­nultatják fel 20 ország — el­sősorban a Duna melletti ál­lamok — kultúrájának kép­viselői a zene, a színház, a film, a video, a képzőművé­szet, a tánc és más művésze­ti ágak válogatott, főként új, kortársi alkotásait. A kül­földi vendégszereplők között nagy számban lesznek ma­gyarok is. A Duna-fesztiválon töb­bek között fellép a budapes­ti Operaház kamarabalettje, az Állami Hangversenyzene­kar, a debreceni református kollégium kórusa, a Vízöntő együttes és több rockegyüt­tes, Szörényi—Bródy „István a királykának budapqpti társulata pedig két alkalom­mal előadja a híres magyar rockoperát. A fesztivál film- és videó- szemléjén levetítik Jancsó Miklós és számos más ma­gyar művész munkáit, s ugyancsak sok magyar részt­vevője lesz a „Duna” című fotóművészeti versenynek. Több rendezvényen bemu­tatják a magyarországi né­met nemzetiség népművésze­tét, mai képzőművészetét és irodalmát. A Duna-feszti- válnak kiemelkedő prog­ramja lesz az a háromnapos nemzetközi tudományos szimpózium, amelyet az ősi Melk városban rendeznek július első felében a közép­európai kulturális örökség­ről és szellemiségről, s ame­lyen magyar szakemberek is részt vesznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom