Békés Megyei Népújság, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-20 / 146. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1988. JÜNIUS 20., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ami 42 évvel ezelőtt megszületett, az igaz szellemével él tovább Díszhangversennyel nyitották meg a XII. Békés-Tarhosi Zenei Napokat Tizenkettedik alkalommal került oda a kodályi mondat a tarhosi zenepavilon színpadának falára: „A zene mindenkié!” Az intés, melyet jóslatnak is mondhatunk, és amely buktatókon át is (érezzük) eljut a megvalósulásig, hogy onnan majd újra és másféle, magasabb régiókba törjön, szolgálva a nemzetet, az embert, aki több akar lenni mai önmagánál. Tizenkettedik alkalommal gyülekeztek az 1953-ban felavatott és 1954-ben bezárt zenepavilon előcsarnokában a volt tarhosi diákok, a magyar zene hívei, a zeneszerető nagyközönség, hogy tanúja és részese legyen a tizenkettedik zenei napok megnyitó díszhangversenyének. Öröm és büszkeség (a szavak tiszta, el nem koptatott értelmében) azt írni, hogy a Kodály Zoltán szavaival felavatott zenepavilon hangversenyterme 1988. június 18- án is zsúfolva volt, töretlen bizonyságául annak, hogy Kodály és Bartók szellemisége átélt és túlélt minden éveket, hogy Tarhos szellemisége most kezd igazán fé- nyesedni, hatni, beépülni a nemzet köztudatába, érzelmi életébe. — Békés-Tarhos nagyszerű iskola volt, nemcsak szűkén vett iskolázottságot adott, hanem korszerű fel- készültséget is — mondotta megnyitó beszédében Fodor- né Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára. — Bár működésének ideje politikailag behatárolt korszakra esett, tanári gárdája fel tudta kelteni a diákokban a sokoldalú érdeklődést a nemzeti és az egyetemes kultúra iránt. Békés-Tarhos úgy tudta mindezt megvalósítani, hogy viaskodott és vitatkozott, s talán éppen, mert egyedül volt, be nem illeszthető az akkori oktatási rendszerbe: kifejlesztette a változásra és változtatásra való képességét. Beszéde további részében egy volt tarhosi diák vallo- másos szavait idézte: „Eszméletünket a zene töltötte ki, érte tanultunk hihetetlen buzgalommal, fegyelmeződ- tünk, építettünk, kubiköltünk, télen rozsét gyűjtöttünk, és énekeltünk párba verődve, két szólamban .. — Ezek a vallomások — mondotta Fodorné Birgés Katalin —, ékesen szólnak arról a csodáról, amit a tarhosi énekiskola nyújtott diákjainak — majd így folytatta: — Az iskola nyolcéves működését a kényszerű hallgatás után a zenei napok rendezvénysorozata váltotta fel. Így találkozott a Fodorné Birgés Katalin; „A zenei napok Békésre irányítják az ország figyelmét” múlt a jelennel, a létrehozás, a megmaradás és a továbblépés képességével. 1976- ban is Gulyás György alkotó, teremtő szelleme, és Békés-Tarhos igazába vetett hite volt ismét a kezdeményező. Valami olthatatlan, viszonozhatatlan szeretet az, amely szülőföldjére visszahozta. Műsorpolitikája európai mérték alapján minősít: van ebben kihívás, de kell is, hogy legyen! Hiszen a Békés-Tarhosi Zenei Napok nem egyike Békésben a rendezvénysorozatoknak, hanem az a zenei ünnep, amely képes idehozni az embereket, s egy héten át a Körösök vidékére irányítani az ország figyelmét. Az országos pártértekezlet egyértelműen megfogalmazta, hogy „a gazdasági fejlődést fékezik olyan társadalmi körülmények is, mint az iskolázottság, a szaktudás, a műveltség szintjének elmaradása a kor követelményeitől”. Mindez azt jelenti, hogy politikai felismerést nyert a gazdaságpolitika és a művelődéspolitika kölcsönhatása, hogy gazdasági feladatainkat csak akkor tudjuk megoldani, ha nemzeti ' kultúránkat, népünk műveltségét, ebben természetesen a zenei műveltséget is fejlesztjük. Ez a politikai szándék és a békés-tarhosi hagyományokat töretlen hittel és erővel ápoló muzsikusok, zenebarátok és zenepártolók lelkes tevékenysége, valamint a megye ügyszerető támogatása biztosíték arra, hogy ami itt 42 évvel ezelőtt megszületett, az igaz szellemével tovább él és további tereket hódít. Az ünnepi megnyitó után Szokolay Sándor, Kossuth- díjas zeneszerző, a Kodály Társaság elnöke, volt tarhosi diák beszélt arról, hogy a (Folytatás a 3. oldalon) — Tegnap éj-jel még fél 12 -kor sem tudtunk elaludni — újságolja Sz. Kiss Adél —, mert a jelekből arra következtettünk, most megint elrabdtják F lórika nénit. Két éve a legutóbbi tábor alkalmával volt már egy ilyen éjszakai riadó. Akkor nagyon izgalmas volt a sötétben zseblámpával keresni a Gró- za-park szobrai között az útmutató leveleket, amelyek laborvezetőnk nyomára vezettek. A kislányok büszkén mutatják hímzéseiket. Mintáit az egyik ifivezető tői, Kertész Enikőtől tanulták. A román motívumotokat díszített térítőkét, könyvjelzőket egy kis kiállításon, az utolsó napon mutatják majd meg vendégeiknek. Néhányan felrohannak a szobába a közös költeményért. Belenézek. — Nem románul írtátok? — Az az igazság, hogy a próza még csak menne, de verset már nem tudnánk írni — válaszolják. — Ehhez jobban kellene tudni a nyelvet. — Tudtuk, nagyon különböző lesz a gyerekek nyelvi ismeretszintje — mondja Oltean Florentina, a tábor vezetője. — Ennek pontos megállapítására az első napon tesztet is készítettünk. Eredetileg a csoportokba kerülésnek a hasonló nyelvi felkészültség lett volna az alapja, de mivel életkor szerint túl nagy szóródás mutatkozott, végül is maradtunk a korábban bevált kor- csoportos tagozódásnál. Ezzel biztosítottuk, hogy közösségek jöjjenek létre, amelyekben a kevésbé tudóknak lehetősége adódik el(Folytatás a 3. oldalon) Célja a nemzetiségi öntudat erősítése Román olvasótábor Gyulán A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége és a gyulai Mogyoróssy Könyvtár — amely romáin nemzetiségi báziskönyvtár is — 6. alkalommal rendezte meg országos nemzetiségi olvasótáborát Gyulán. Résztvevői 8—14 éves korú gyerekek, akik 3 megye — Csongrád, Hajdú-Bihar és Békés — településeiről érkeztek. A táborba azok kerülhettek,^ akik az Ai carte, ai parte, illetve a Dimitrie Can térni r- olvasómozgalmak helyezettjei voltak — és ez évtől eljöhettek Budapest és Szeged román klubtagságának gyermekei is. A tábor helyszíne a román kollégium épülete. Ebéd után a program szerinti csendespihenőn van, aki focizik, mások pingpongoznak, vagy a táborzáróra készülnek; saját versekkel, hímzéssel, jelenettanulóssal. Milyen itt az élet? Szemlátomást vidáman telik az idő. A Pocsajból, Gyuláról és Battonyáról érkezett Szabó Kinga, Luczai Marianna, Sz. Kiss Adél, Tompán Magdolna és Kreszta Anita egybehangzóan állítják, jó itt lenni: barátokat szereznek, s közösen tatáinak ki huncutságokat. Ez a jelenet biztosan megnevetteti majd a többieket is A hét végén kiosztották a bizonyítványokat az általános és középiskolákban. Képünkön a békési gimnázium negyedikesei egész „okmánytárat” vehettek át. Ugyanis a negyedik osztály elvégzését tanúsító bizonyítvány mellé az érettségi vizsgát dokumentáló okiratot és egy emlékkönyvet is átvehettek. Az ország több mint százezer kis- és nagydiákja természetesen nem mind ilyen derűs, nyugodt arccal fogadta az osztályfőnök kézfogását és a bizonyítványt, mint az képünkön látható. No, de akik a tanév során nem tanultak, nem várhattak csodát a bizonyítványtól sem ... Fotó: Fazekas Ferenc Ideológiai küldöttség utazott Penzába Békés megyei ideológiai küldöttség utazott ma a szovjetunióbeli Penza megyébe. A delegáció vezetője Hüttner Vilmos, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezetője, tagjai: Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának titkára, Klaukó Mátyásáé, a Békés Megyei Tanács pártbizottságának tagja, propagandista, Vaszkó Tamás vezető propagandista, a, szeghalmi Péter András Gimnázium igazgatója. A küldöttség több napon át ismerkedik a testvérmegyénkben folyó ideológiai munkával. Kállai kettős, Székely fonó, Ecseri lakodalmas Ünnepélyes megnyitó a 25. évadját kezdő Gyulai Várszínházban Június 21-én, kedden este 9 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik meg Gyulán, a tószínpadon a Gyulai Várszínház huszonötödik évadja. Az ünnepi aktus után az Állami Népi Együttes, a békéscsabai Balassi és a gyulai Körös táncegyüttes Kodály—Rábai: Kállai kettős című táncművét mutatja be, majd az Állami Népi Együttes világsikerű Ecseri lakodalmasa következik. Az ünnepélyes megnyitó közönsége ezután a várban Kodály Zoltán Székely fonóját láthatja a Magyar Állami Operaház szólistáinak és zenekarának előadásában. Június _ 22-én és 23-án ugyancsak a Székely fonó lesz műsoron, utána Bartók Béla A csodálatos mandarin című táncjátéka a Pécsi Balett előadásában, Eck Imre koreográfiájával. Az estek a tószínpadon folytatódnak, itt Orff: Carmina Burana című nagyhatású művét mutatja be a Pécsi Balett, az Operaház szólistáinak és zenekarának közreműködésével. Vezényel Holleruq^ Gábor. Június 24-én Born Miklós Betlehemes című tánciátéka a várszínpadon, a tószínpadon pedig dzsesszbalett várja az érdeklődőket, ez utóbbin a Pécsi Bal fett, az EAST együttes működik közre. A sorozat június 25-én a várban a Betlehemes második előadásával folytatódik, utána a tószínpadon rendezik meg a jubileumi táncfesztivál gálaestjét, majd június 26-án a tószínpadon az Állami Népi Együttes monstre- műsorával zárul a várszínház zenés programja. A színházi eseményeik június 30-án Gáspár Margit Rab Ráby című színművének előadásával kezdődnek meg. (s—n) Finn vendégek Szegeden A VIII. magyar—finn barátsági hét alkalmából hazánkban tartózkodó finn politikai küldöttség, élén Ilkka Kanervával, a Miniszterelnökségi Hivatal vezetőjével szombaton Szegedre látogatott. A küldöttség a városi tanácsháza dísztermében találkozott Szeged párt- és'ál- lami vezetőivel. Papp Gyula, Szeged város tanácselnöke, a Hazafias Népfront Or- szágos Tanácsának alelnöke ismertette a város történetét, beszámolt Szeged és a finnországi Turku két évtizedes gyümölcsöző testvér- városi együttműködéséről. A tájékoztatót követő fogadáson a tanácselnök átadta a finn küldöttség vezetőjének Szeged város díszplakettjét, Anna-Liisa Heyvönen, Helsinki alpolgármestere pedig Helsinki városcímerével ékesített dísztálat nyújtott át a szegedi tanács vezetőjének.
