Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

NÉPÚJSÁG 1988. május 11., szerda Szabolcs-Szatmár megyei vezetők látogatása 11 segélyezésről és a szakképzésről tárgyalt a megyei tanács végrehajté bizottsága Tegnap a Békés Megyei Tanács vendégeként Békés­csabára látogatott a Sza­bolcs-Szatmár megyei tanács küldöttsége, Bánóczy Gyula megyei tanácselnök vezeté­sével. Vele tartott a tanács Az Állami Operaház két magánénekese népszerű ári­ákból és duettekből össze­állított műsorral szerepelt Békéscsabán. Verebics Ibo­lya pályája kezdetén álló fiatal művésznő. Jelentős nemzetközi siker (nemrégi­ben Modenában elért ered­ményével bejutott a rangos Pavarotti énekverseny őszi, philadelphiai döntőjébe) után került sor fellépésére, így fokozott várakozással te­kintettünk szereplése elé. Teljesítményére — ezen az estén — a Janus-arcúság volt a jellemző. Hanganya­gának szépsége. kiegyenlí­tettsége vitathatatlan, azon­ban elsődlegesen a lírai szoprán karakterek (Zerlina, Lauretta, Mimi, Michaela) állnak közelebb egyéniségé­hez. Ezekben az áriákban szépen érvényesültek lágy 1980-ban alakult Oroshá­zán az Egyetértés Lakás-, Garázs- és Fenntartó Szö­vetkezet. Céljaikat megala­kulásuk óta a helyi adott­ságok figyelembevételével határozzák meg. A testületi szervek funkcionálnak, de azt is meg kelL állapítani, hogy a tisztségekben nagy a fluktuáció. 1985-ben az öt évre megválasztott elnökhe­lyettest és felügyelő bizott­sági elnököt kellett javasol­ni. A legutóbbi küldöttgyűlé­sen ismét tisztségviselői vá­lasztását tűzték napirendre, mivel többen bejelentették távozásukat. Ezen a fóru­mon hangzott el az a be­számoló, amely az igazgató­ság elmúlt évi munkájáról, a mérlegeredményekről szólt. Ebből kitűnt, hogy a szövet­kezet igen nehéz helyzetbe került. A gyakorló vezető­változások mellett a költsé­Az új vasúti menetrend­ről sajtótájékoztatót tartott tegnap Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyette­se. Elmondta, hogy a sze- személyszállítás menetrend­jében — amely május 29-én lép életbe — csak néhány jelentősebb változás várha­tó. Figyelembe vették pél­dául, hogy a tavalyihoz ké­pest egyharmadával nőtt a vasúton külföldre utazók száma az első negyedévben. A belföldi vonatoknál a sze­zonális és a hét végi forga­lomingadozásnak megfelelő­en alakították a menetren­det. Bár belső intézkedések­kel törekednek a pontosság­ra, továbbra is jelentős ké­séseket okoznak például a közút-vasút szintbeni ke­reszteződésekben történő balesetek, a szándékos ron­gálások, az, hogy gyakran megdobálják a vonatokat. (Ez utóbbi csak az élmúlt hét végén öt esetben fordult elő.) A nemzetközi forgalom­ban kedvezően érinti az uta­sokat, hogy a Lehár Exp­ressz Budapest és Bécs kö­zött úgynevezett Eurocity vonatként közlekedik, azaz rövidebb idő — két óra 48 perc — alatt, s az eddiginél nagyobb kényelmet nyújtva teszi meg a két főváros kö­zötti utat. Európában már csaknem 70 Eurocity vonat közlekedik. Ezek közös jel­lemzői: légkondicionált ko­csik, több nyelven beszélő két elnökhelyettese, valamint pénzügyi és tervosztályának vezetője. Az észak-magyar­országi tanácsi vezetők — mivel megyéjükben hasonló épül — a városi sportcsar­nokot keresték fel, ahol részletes tájékoztatást kap­pianói, finom részmegoldá­sai. Kevésbé meggyőzőnek mutatkozott a hangszínétől távolabb álló súlyosabb sze­repkörben (a Figaró házas­sága grófnéja), ebben az áriában még a nagyobb dallamívek pontos követése is némi gondot okozott szá­mára. Bordás György nagyon sokat vállalt, az operairoda­lom híres lírai, hősi és buf- fobariton szerepeiből adott elő részleteket. Eklektikus műsorválasztása óhatatlanul egyenetlen színvonalhoz ve­zetett. Ügy éreztük, hogy a népszerű művész főként a buffo (Papgeno, Schicchi) és a lírai bariton bizonyos sze­repköreiben (Don Giovanni, Germont) otthonos, hangja is leginkább ezekben a rész­letekben érvényesült. A hős­bariton hangkarakter (Ba­gek emelkedtek, szolgáltatá­si körük bővítést igényelne. A szóbeli kiegészítők után néhány küldött társadalmi munkát ajánlott fel, mások a hiányosságok mielőbbi or­voslására kérték fel a szö­vetkezet vezetőit. Sokan pa­naszkodtak a beázásokra, radiátorlyukadásokra, élet- veszélyessé vált erkélyekre, javításokra, azok minőségé­re. Az egyik hozzászóló ja­vasolta például a garanciá­lis javítások jogi úton való rendezését, mivel a munka nem halad. A válasz így hangzott: „Önök kilépési szándékuk­ról tájékoztattak bennünket, ezért a szövetkezet nem tud a garanciális javítás ügyé­ben intézkedni." E megmásíthatatlan tény hallatán halk moraj futott végig a termen, majd több küldött pártfogásába vette az előtte szólót, és elmondták. személyzet, legalább 90 kilo­méteres óránkénti sebesség. A két vasút vezetői megál­lapodtak abban — az erről szóló szerződést a sajtótájé­koztató keretében írták alá —, hogy a Lehár-vonatot Budapestig osztrák villany­mozdony húzza, így a ha­tárnál nem kell mozdony­cserével tölteni az időt. Mészáros András azt is elmondta: a két vasút már korábban megegyezett arról, hogy a Lehár és az Arrabo- na Expresszre 50 százalékos kedvezményt nyújtanak, ami azt jelenti, hogy a két fővá­ros között a korábban beje­lentett áremelés ellenére is olcsóbban lehet megtenni az utat. A belföldi forgalomban újdonság lesz, hogy a Déli pályaudvartól a vonatok többségét villanymozdony viszi a Balaton partjára, ugyanis Siófokig befejeződik a vonal villamosítása. Ked­vező hír az is, hogy az éj­szaka közlekedő postavona­tok ezentúl utasokat is szál­lítanak, gyorsvonati II. osz­tályú díjszabással. A tájékoztatón felhívták a figyelmet arra, hogy a Bu­dapest Keleti pályaudvar át­építése miatt számottevően megváltozik az itteni forga­lom, érdemes az utasoknak indulás előtt a menetrendet tanulmányozniuk. Az új hivatalos menetren­det 130 ezer példányban ké­szítették, ára a tavalyihoz hasonlóan 100 forint. tak annak beruházásáról, működéséről, hasznosításá­nak további terveiről. A Szabolcs-Szatmár megyei vendégeket fogadta Gyula­vári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke. jazzók, Teli Vilmos) megkí­vánta markánsabb megol­dásokkal olykor küszködött, s ez különösen a magasabb hangfekvések bizonytalan­ságaiban jelentkezett. A zongorakíséretet ellátó Patkó József a szólistákhoz mindenben alkalmazkodó, korrekt teljesítményt nyúj­tott. Az est hangulata fokról fokra, az udvarias tetszés- nyilvánítástól a vastapsig emelkedett. Ezt a művészek több opera-, daljáték-, sőt musical részlet ráadásával hálálták meg. Az évadzáró hangverseny összességében jól sikerült, s legalább némileg kárpótolta a műfaj barátait a joggal hiányolt, egy-két évvel ez­előtt még rendszeresen sor­ra kerülő operabemutatók el­maradásáért. p. j; hogy másokat is foglalkoztat a szövetkezetből való kilépés gondolata. Ugyanis eddig jó­hiszeműségnek bizonyult ter­mészetes jogaik elvárása. Nem tudták és hitték, hogy ezért is harcolniuk kell. Pe­dig az ügyintézés mechaniz­musában jelen van (volt?) a lakásszövetkezet is, amely jelentős díjtételek ellenében végzi szolgáltatásait. Ezek után kitől, vagy kiktől vár­janak segítséget a lakók? A válasz itt sem maradt el: „A kilépés nem megol­dás, maguk lakók szorítsák rá az apparátust (mármint a lakásszövetkezet apparátu­sát) a feladatok elvégzésé­re.’’ De hogyan? fogalmazódott meg sokakban az újabb kér­dés. Erre már senki sem tu­dott kielégítő magyarázatot adni. A lakók továbbra is komoly pénzeket fizetnek és csupán a reményük van meg arra, hogy a szövetkezet — mint jogi képviselőjük — egyszer melléjük áll. Szakértők a mezőgazdaságban Megnőtt az érdeklődés az egyedi megbízatás alapján tevékenykedő mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari és erdé­szeti szakértők tevékenysége iránt. A MÉM adatai szerint — ezeket a közelmúltban tették közzé — számuk mintegy harmadával-felével nőtt. A szakértői munkára azért vállalkoznak az eddi­ginél többen, mivel az adó­zás feltételei számúkra ked­vezőbben alakultak; ugyanis a szakértői munkára az egyéb szelleini tevékenysé- gűek adózási feltételei vo­natkoznak. Az engedélyeket egyébként öt évre' adják meg. odaítélésükről szakér­tői bizottság dönt. A szakértői névsorban a korábbinál több á vállalati gazdálkodással foglalkozók száma, jeléül annak: a me­zőgazdasági nagyüzemek és az élelmiszeripari üzemek sajátos kérdéseik megvála­szolására az eddiginél gyak­rabban kérnek fel külső szakértőket. Egyebek között a matematikai módszerek al­kalmazására van lehetőség ily módon, és a termelők se­gíthetik például üzem- és munkaszervezési gondjaik megoldását is a szakértők foglalkoztatásával. (Folytatás az 1. oldalról) társadalmi vita, ebből ere­dően kellő kontroll nélkül született. Rendelkezéseinek egy része megalkotása pilla­natában is korszerűtlen volt, más részéről viszont azóta derült ki ugyanez. Minden­képp szükség lenne áttekin­tésére, módosítására, amely­re egyelőre nem túl sok haj­landóság mutatkozik. A vég­rehajtó bizottság a középfo­kú szociálpolitikai terv eddi­gi végrehajtását elismerve az előterjesztést elfogadta, és határozatában e munka további javítására hívta fel a figyelmet. A szakmunkásképzés me­gyei helyzetéről szóló előter­jesztés bevezetőben a megye gazdaságának szerkezetéről, munkaerőhelyzetéről adott áttekintést. Áz előbbiből ki­tűnik, hogy a gazdaság szer­kezete a közeljövőben alap­vetően nem változik. Ez, va­lamint a munkaerőhelyzet, amelyre a kereslet mérsék­lődése és az összetétel vál­tozása jellemző, hatással van a szakmunkásképzésre. A gazdaság munkaerő-szük­ségletével összhangban levő beiskolázást több tényező nehezíti. így például a vál­lalatok egy része vonakodik a képzést vállalni, mivel a végzett tanulók jelentős ré­sze máshol helyezkedik el. Bizonytalan az üzemek mun­kaerő-gazdálkodása, csök­ken néhány szakma társa­dalmi elismertsége, s nem Ki gondolná, hogy egy kert is őrizheti a hagyomá­nyokat? Azok az emberek teszik ezt, akik összefogtak, hogy egy boráról nem túl hí­res, de egykor gazdag szőlő­kultúrájú település értékeit megmentsék. Birtokuk 3600 négyzetméternyi terűiét, amelyre a községi tanács nem adott lakásépítési en­gedélyt. Az eleki művelődé­si ház kertbarátszakkörének tagjai nemegyszer folytattak már hasznos beszélgetéseket a község tanácselnökével, Szántó Istvánnal — egy ilyen találkozás eredménye lett ez a kert is. Két éve közösen elhatározták, em­lékkertet hoznak létre, ahol azt a két házhelynyi földet benépesítik a környék sző­lő- és gyümölcsfafajtáival. Az erős tavaszi napsütés­ben a község széli, csator­nákkal szabdalt területén jókedvű emberek csoportja hajlong: kapálnak, egyenge­tik a talajt, szőlővesszőket dugnak le. — Két éve, hogy hozzád kezdtünk a szőlő- és gyü­utolsósorban az általános is­kolát végzett tanulók egy része nem rendelkezik a szükséges alapkészségekkel, így nem alkalmas igénye­sebb szakmák elsajátítására. Az általános iskolát vég­zett tanulók 97 százaléka ta­nul tovább középfokú intéz­ményben. Ezek 47 százaléka szakmunkásképzőben, 30 százaléka szakközépiskolá­ban, egynegyede gimnázi­umban tanul. A szakmun­kásképzőkben e tanévben 7250 a tanulólétszám, az év­tized végére viszont megkö­zelíti a tízezret. A szakkö­zépiskolákban csaknem 5 ez­ren tanulnak, de 1991—92- ben várhatóan 8 ezren. Szak- középiskoláink 14 szakmun­kásképzési, 20 középfokú képzési célú szakmát oktat­nak. A szakképzésben új le­hetőséget jelentett az 1985- ben bevezetett iskolarend­szerű technikusképzés, más néven műszaki szakközépis­kolák indítása. Ami a szak­képzés személyi és tárgyi feltételeit illeti, az előbbiek biztosítottak, az utóbbiaknál jócskán akad gond. Az isko­lák állapota javult ugvan, de tarthatatlan a tanműhelyek gépparkjának műszaki álla­pota. A szakmunkásképzők mintegy 150 millió forintot igényelnének a géppark korszerűsítésére. E témáról is élénk vita alakult ki, az egyik felszó­laló szerint nem egyébről, mint a jövőről van szó, ar­ról, kik és milyen színvona­mölesfafajták gyűjtéséhez mondja Nyisztor Péter, a szakkör vezetője —, 1986- ban 51 eleki szőlőfajtát sze­reztünk. Közöttünk Schnei­der György bácsi az oltás nagy mestere, ő készítette elő valamennyit, hogy' az idén tavasszal ültethessünk. — Nagyon izgalmas lesz, ha kihajt és termést hoz — veszi át a szót Radványi Gyuri bácsi —, hiszen mel­léjük a Budapesti Kertésze­ti Egyetemtől kapott 79 faj­tát is elültettük. Választ ka­punk arra a kérdésre, van­nak-e speciális eleki szőlők, mi a tudományos nevük? Mert sokféle akad környé­künkön, csak nem tudjuk: az aradi hegyek aljáról szár­mazik-e vagy több mint két­száz éve a német betelepü­lők hozták el magukkal. Fajta-e, amit összegyűjtöt­tünk vagy csak változat? Közben Schneider György fürgén átlép a kerítésen a saját kertjébe. Az oltókésé­ért megy, hogy megmutassa a szakmai fogásokat. Ion dolgoznak majd az ez­redforduló táján a megye gazdaságában. Ami az eddi­gieket illeti, jórészt extenzív fejlesztés történt, mennyi­ségi szempontok érvényesül­tek, amelyhez alacsony tech­nikai színvonal párosult. Az egyébként is alacsony kép­zettségű tanulók az intéze­tekben levő korszerűtlen, el­avult gépeken igyekeztek el­sajátítani az ismereteket, így természetesen nem ké­pezhetők kvalifikált szak­munkások. Nehezíti a hely­zetet, hogy ma sem eldön­tött a kérdés, ki biztosítsa az anyagiakat. Az üzemek vonakodnak tőle, az iskolák nem rendelkeznek vele. Kö­zelebb kell hozni a képzést a termeléshez, és nem álta­lános, hanem speciális kép­zésre van szükség — han­goztatták a felszólalók. A végrehajtó bizottság az elő­terjesztést a vitában el­hangzottakkal kiegészítve el­fogadta, feladattervet és a főhatóságok részére ajánlá­sokat fogalmazott meg. Ez utóbbiak között szerepel, hogy a szakképzésben a be­iskolázás döntési hatáskörét megyei szintre decentralizál­ják, csökkentsék a szakmák számát, és olyan jogszabályt alkossanak, amely lehetővé teszi a szakképzési költsé­gek vállalatok közötti egyen­letes elosztását. A testületi ülés bejelenté­sekkel ért véget. — Boszorkányos keze van — mondják róla társai —, pillanatok alatt elkészül. — Sajnos — mondja Nyisz­tor Péter — a középkorúak és a fiatalok hiányoznak kö­zülünk. — Pedig mindig hívják őket. Itt van ez a kert is: ki fogja ápolni, ha az idősek már nem bírják? Rajtam kívül mindenki nyugdíjas, nem érnek rá az emberek, vagy nem szeretik ezt a munkát? Hát ezért is nagyon jó ötlet volt ez a kert: megmutatni minden­kinek, ami még van . .. — Meg aztán — veszi vissza a szót Radványi Gyu­ri bácsi —, ha minden, jól sikerül1, olyan földünk lesz, amelyen csak tanulhatnak az ide látogatók. Nem hi­szem, hogy a megyében len­ne még egy ilyen. Dr. Csep- regi Pál, a szőlész-borász tanszék vezetője megígérte, mi minden fajtából kapunk, ami csak van neki. A szakkör tagjai újra munkához látnak. Lantos Mihály, a tanács főelőadója, aki mint patronáló, maga is itt dolgozik, búcsúzóul el­mondja, hogy a jól működő szakkörnek a költségvetés az idén tízezer forintot biz­tosít tanulmányútra. Sz. M. Ha majd terem a kert, messze földön nem lesz párja Évadzáró hangverseny Békéscsabán Lakók és érdekek Cs. i. Május 29-étől új vasúti menetrend s. r. Megmenteni, bemutatni Hagyományőrző kert Eleken

Next

/
Oldalképek
Tartalom