Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

1988. május 10., kedd o Ultrahangkészülék az orosházi kórházban Az orosházi kórház von­záskörzetébe, betegellátási területéhez tartozó gazdasági intézmények, üzemek, válla­latok segítettek az egészség- ügyi intézmény műszerellá­tottságának korszerűsítésé­ben. Csak egészséges, gyó­gyult ember tud hatékonyan termelni, ismerték el ezek az intézmények, amelyeknek dolgozói e gyógyítókörzethez tartoznak. A városi tanács egyesítő, gyógyító, megelőző intézete Orosházán így tu­dott megvásárolni egy igen sokat tudó Siemens típusú általános diagnosztikai ult­rahangkészüléket, s ehhez a devizakereteket a megyei ta­nács tervosztálya biztosítot­ta. Tegnap az esti órákban dr. Antal Mihály igazgató főorvos és helyettese, dr. Gervain Mihály mutatták be a mintegy hetven megjelent vendégnek, az adományozó gazdaságok vezetőinek az új műszert. Az ultrahangkészülék óriá­si előnye, hogy várakozás nélkül, a szükségletek sze­rint tudják vizsgálni a fek­vőbetegosztályokon kezeite­ket és a járóbetegeket is. Képünk egy ikerterhesség vizsgálata során készült. B. Zs. Fotó: Veress Erzsi Május 28-án Orosházán Nagyszabású honvédelmi nap Húsz esztendővel ezelőtt rendeztek honvédelmi napot Orosházán. Most május 28- án, szombaton, az MHSZ megalakulásának 40. évfor­dulója alkalmából, a gyer­meknap tiszteletére nagy­szabású honvédelmi nappal ünnepük meg az évfordulót. A közelmúltban a koordiná­ciós bizottság véglegesítette az egész napos programot. Szombaton reggel fél 10- kor térzene köszönti az Orosházi Új Élet Tsz szabad­időparkjába érkezőket. Az ünnepélyes megnyitó után vitorlázó repülők tisztelet­körökkel köszöntik a vendé­geket, majd egyéni műrepü­lést és kötelékrepülést mu­tatnak be az ügyes pilóták. Ezután egyéni és csoportos ejtőernyős ugrásokat láthat a várhatóan nagy számú né­zősereg. Bizonyára sokak tetszését megnyeri a moto­ros sárkányrepülők és a hő- légballonosok bemutatója. A délelőtt folyamán harcászati bemutatót és az MHSZ mo­dellezőinek produkcióját te­kinthetik meg az érdeklő­dők. Délután haditechnikai be­mutatót láthat a közönség, itt a határőrség, a BM tűz­oltóság, a Magyar Néphad­sereg, a BM rendőrség, az MHSZ és a polgári védelem legfontosabb eszközeit, fel­szereléseit mutatják be. A MÉM Repülőgépes Szolgálat helikoptereinek produkció­ját munkakutya-bemutató követi. Bizonyára sokan kí­sérik figyelemmel a BM tűz­oltóság és a polgári védelem alakulatainak közös tűzoltá­si. mentési akcióját. A szervezők sportprog­ramról is gondoskodtak. A Békéscsabai Előre Sparta­cus tornászai, az OMTK bir­kózói mellett karatebemuta­tó és erőatlétikai program is színesíti a honvédelmi na­pot. A határőrizeti bemutató után — délután 3 órától — a BM határőrség Vörös Csil­lag Érdemrenddel kitünte­tett központi zenekara szó­rakoztatja a közönséget. Tombolahúzásra is sor ke­rül: a főnyermény egy 2 éves, félvér csikó. A nap utolsó két órájában lovasbe­mutató és fogadásos lóver­seny zárja a programot. A szervezők gondoskodnak mozgó büfékről a vendégek étel- és italellátásáról. Szer­vezett formában május 25- ig elővételben, a gyerekek kedvezményesen megvásá­rolhatják a jegyeket. Min­den gyerekjegy részt vesz azon a sorsoláson, amelyen tíz értékes nyereményt sor­solnak ki a legkisebbek kö­zött. Az MHSZ Békés megyei és orosházi városi vezetősé­ge, valamint az Orosházi Új Élet Tsz nagyszabású, egész napos honvédelmi napjára több ezer látogatót várnak. Most már csak azért kell szurkolni, hogy jó legyen az időjárás, mivel a program megismétlésére nincs lehe­tőség. V. L. Önerőből: Villamosítás Szanazugban Gáz-, szennyvíz-, út- és villamos hálózat — olyan területei ezek az infrastruk­túrának, amelyek a lakosság erejének igénybevételével fejlődnek. Gyulán az el­múlt évben például gázveze­tékek építésére 37 társulás alakult, amely mintegy 900 lakás gázellátását valósítot­ta meg. A villamos hálózat építésére is több társulat jött létre, elsősorban a város környéki zártkertek és az új építési területek áramellá­tására. így történt ez a Szanazug gyulai oldalán is, ahol a Köröstáj Tsz terüle­tén zártkerteket alakított ki, mintegy 80 hektáron. A szer- egyházi csatornától a Fehér- Körös védtöltéséig nagyüze­mi mezőgazdasági művelés­re alkalmatlan, átlagosan 550 négyzetméter nagyságú telkeket adott a tsz 1982­től bérbe, amelyek az 1987- es földtörvény után magán- tulajdonba kerültek. S hogy mennyire vágyik a vá­rosi ember is saját kertre, ahol zöldséget, gyümölcsöt termeszthet, vagy éppen pi­henhet, jellemzi, hogy a mintegy 600 telekből már mindössze 60 gazda nélküli. A zártkert rendezési terv elő­írásainak megfelelően a tu­lajdonosoknak csaknem a fe­le építkezett vagy építkezik. Az elmúlt évben társulá­sokat alakítottak a terület villamosítására. A közös képviselők megkeresték a városfejlesztési irodát, amely mint jogi személy megren­delte a kivitelezést a Dé- mász békéscsabai üzemigaz­gatóságánál. A segíteni aka­rást itt is példázza, hogy a Démász tervezői társadalmi munkában készítették el a terveket. A költségvetés sze­rint az első ütem kivitelező-1 se 2,6 millió, a második üte­mé másfél millió forintba kerül. A Démász hálózat- szerelési osztályvezetőjétől. Fekete Józseftől megtudtuk, a munkálatok április máso­dik felében kezdődtek. A megvalósítás üteme a lakos­ság erőforrásainak függvé­nye. Optimális esetben ők három hónapon belül meg­indíthatnák az áramszolgál­tatást — de csakis az egyes ütemek kivitelezésének vé­geztével. A városfejlesztési iroda munkatársa, Moldován Mi­hály elmondta, hogy az ön­erős villamosítás mintegy 8 ezer forintba kerül telken­ként, amely a Démásszal kötött szerződés értelmében 2-3 részletben is fizethető. Állami anyagi támogatás a zártkertek közművesítésére nem adható, az iroda a pénzeszközök koordinálásá­val segít. A jelenlegi befi­zetéseket tekintve minden remény megvan arra, hogy a Démász folyamatosan dol­gozhat. Sz. M. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése {Folytatás az l. oldalról.) A gazdasági reformmal kapcsolatban Grósz Károly rámutatott: miután rögzítet­tük, hogy szocialista gazda­ságunk piaci viszonyokra épülő, árutermelő gazdaság, eljutottunk termelési mó­dunk lényegéhez, a tulajdon- viszonyok, -formák kérdésé­hez. Nem kevesebbet kell tennünk, mint igazolnunk, hogy a közösségi tulajdonvi­szonyok a piacgazdaság ta­laján magasabb gazdasági racionalitást, nagyobb haté­konyságot eredményeznek a magántőkén alapuló gazda­ságokhoz viszonyítva. A re­form mostani szakaszában egyszerre kell konkrét gya­korlati lépéseket tenni a gaz­daság működőképességének fokozása érdekében, és egy­szerre van szükség hosszú távú, sokoldalú elméleti, tu­dományos feltáró tevékeny­ségre a tulajdon témaköré­vel kapcsolatban. A továbbiakban a Minisz­tertanács elnöke a politikai rendszer szervezeteinek, me­chanizmusának megújításá­val összefüggő kérdésekről szólt. Mint mondotta: olyan politikai intézményrendszer­re van szükségünk, amely a társadalmi nyilvánosság se­gítségével, a társadalom, az állampolgárok intézményesen biztosított ellenőrzésével mű­ködik. Ez adhat garanciát a politikának és a kormány­nak arra, hogy megalapozott döntéseket hozzon, a téves­nek bizonyult elhatározáso­kat időben fölismerje, és na­gyobb társadalmi megráz­kódtatás nélkül korrigálja. Ennek megvalósítása csak a szocialista demokrácia lehe­tő legszélesebb érvényesíté­se. a társadalmi önkormány­zati és önigazgatási rendsze­rek széles körű kiépítése út­ján mehet végbe. A folya­mat kiteljesedése feltételezi annak maradéktalan érvé­nyesítését, hogy az állam- polgári önszerveződés, önte­vékenység megítélésének egyedüli és kizárólagos mér­céje az alkotmánynak, a tör­vénynek való megfelelés -le­gyen. A kormány a társadalmi szervezetekkel kialakított kapcsolatait is meg kívánja újítani. Nemcsak kikéri vé­leményüket, hanem igényli kezdeményezéseiket, önálló, alternatív javaslataikat. Megkülönböztetett figyelmet szentel döntéseinek tudomá­nyos megalapozására. Hozzáfogtak a tudományos tanácsadó testületi rendszer kiépítéséhez. Ennek egyik el­ső lépéseként a közelmúltban létrehozták a Magyar Tudo­mányos Akadémia szellemi bázisán a Minisztertanács ta­nácsadó testületét. A Mi­nisztertanács elnöke kérte, hogy a tudósok segítsék ja­vaslataikkal, kezdeményezé­seikkel a testület munkáját, mert a kormánynak nagy szüksége van olyan vélemé­nyekre, amelyek megfogal­mazói nem intézmények ér­dekeit tartják szem előtt, ha­nem döntően saját tudomá­nyos meggyőződésüket kép­viselik. Előadása további részében Grósz Károly kitért arra: stabilizációnk, a megújulás és nem utolsósorban a szo­cializmus történelmi sorsa múlik azon, hogy mennyiben vagyunk képesek a szellemi munkát valóságos értékként kezelni. E téren vannak adósságaink — mondotta. Hazánkban az elmúlt évtize­dekben a magasan kvalifi­kált szellemi munka leérté­kelődött. társadalmi megbe­csülése elégtelen volt, nem működött a kellő szelekció, az értékkiválasztás megfele­lő mechanizmusa. Sokáig nem vagy inkább csak sza­vakban ismertük fel az ér­telmiség növekvő társadalmi szerepét, holott a szellemi életben tevékenykedőknek megkülönböztetett szerepük van a tudás közvetítésében és alkotó alkalmazásában. Ezért a lehetőségekhez mér­ten segíteni kell az értelmi­ségi funkciók működtetését, a felhalmozott tudás bővített újratermelését. Nagyon fon­tos a rendelkezésünkre álló szellemi tartalékok mozgósí­tása is. különösen a felsőok­tatás, a tudományos kutatás szervezeteiben. Elengedhetetlen az is. hogy sokkal szorosabb kapcsolat, együttműködés jöjjön létre a tudomány és az oktatás kő­zett. Ahhoz, hogy merész és egyben reális céljaink lehes­senek, mindenekelőtt az ok­tatást — a közoktatást és a felsőoktatást — kell színvo­nalában is, a beiskolázottak és végzettek arányait te­kintve is stratégiai megkö­zelítésben fejleszteni. Az el­múlt 40 évben ugyanis ha­zánkban. a felsőoktatási be­iskolázások növekedési üte­me mindig az európai átlag alatt volt, ma már ennek a felét is alig haladja meg. Sajnálatos, hogy e téren cé­lunk egyelőre nem lehet több, mint az európai közép­mezőnyhöz való felzárkózás. A politikai vezetés, a kor­mányzat is tisztában van a tudomány, a kutatás-fejlesz­tés stratégiai szerepével. De tudomásul kell vennünk azt is. hogy olyan világban élünk, amelyben a legtöbb dolog — legyen az egy kö­zönséges áru vagy a tudo­mány. illetve a kultúra élen­járó terméke — elsősorban a piacon, azaz pontosabban a fogyasztók, felhasználók értékítéletén méretik meg — hangsúlyozta a Miniszterta­nács elnöke. Mindez p>ersze nem azt je­lenti, hogy nálunk is a pi­acnak kell vezérelnie a tu­dományos és szellemi folya­matokat, de a piaci megmé­rettetést, az emberek érték­ítéletét nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. Új tartalmi jegyek­kel rendelkező kormányzati felfogásra, magatartásra, cselekvésre van tehát szük­ség a kutatás-fejlesztés, a felsőoktatás területén is. Az ez irányú elgondolások for­málódóban vannak. A fo­lyamat felgyorsításához a miniszterelnök kérte a ku­tatók, a vállalati szakembe­rek hozzájárulását. Sem hagyományaink, sem a nemzetközi kihívás nem engedheti, hogy belenyugod­junk: az aktív keresők kö­zött a kutatók aránya lénye­gesen és tartósan elmarad az európai átlagtól. De a kö­vetkező években sem tudunk számottevő létszámnövelésre vállalkozni. A teljesítménye­ket kell fokozni ezen a te­rületen is. Ehhez összefo­gásra. együttműködésre van szükség az egyetemek, a ku­tatóintézetek, a vállalati ku­tatóhelyek, a közgyűjtemé­nyek között. A kormány nem kíván e cél érdekében szer­vezeti intézkedéseket hozni, mert ez rontja az alkotó­kedvet. elvonja a figyelmet a tudományos munkától. Azonban elvárja, hogy a ku­tatóhelyek egymásra találja­nak, s közös erőfeszítéssel oldják meg az előttük álló nehéz feladatokat. A kutatásirányítási rend­szer megújításáról szólva Grósz Károly kifejtette: az eddigi, elsődlegesen szerve­zeti struktúraformálási gya­korlatról a tartalmi szerke­zetátalakításra kell áttérni, ez egyben kialakult értéke­ink megőrzését, megóvását is segítheti. A kormányzat olyan intézményműködési formákat, mechanizmusokat kíván kialakítani, amelyek a központi, közösségi, vállala­ti feladatokhoz kapcsolódó támogatások. megbízások, feladatmegrendelések révén képresek orientálni a kutató­helyeket. Végezetül a tudomány és a szocializmus egymásra­utaltságáról és szövetségéről beszélt a Minisztertanács el­nöke. Hangsúlyozta: a szö­vetségnek az elmúlt évtize­dekben számos eredménye született. Ma egyre jobban láthatjuk, hogy a szövetség megerősítése mellett az egy­másrautaltság hangsúlyozása mennyire indokolt volt. Társadalmunk most fejlődé­sének bonyolult, nehéz sza­kaszát éli. Ahhoz, hogy a változások szükségességét ne csupán észleljük, konfliktu­sait ne csak elszenvedjük, hanem mindezeken úrrá is legyünk, fejlődésünk új út­jait kell felkutatnunk. Eb­ben nagy felelősség hárul a tudomány művelőire és a kormányzatra egyaránt — mondotta befejezésül. Az ülés további részében a tudomány képviselői meg­hallgatták az Európai mű­veltség — nemzeti művelt­ség című előadást, amelyet Németh G. Béla, az MTA levelező tagja terjesztett elő. A sok problémát érintő, számtalan további gondolat­ra inspiráló kultúrfilozófiai előadást élénk vita követte. A közgyűlés ezt követően zárt ülésen tiszteleti tagokat választott. Az MTA közgyűlése ma folytatódik. A Tungsram Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt győri gyára az idén már több mint 600 millió forint értékben készít gyártógépeket, berendezéseket. Termékeik jelentős részét — 85 százalékát — szállítják külföldi megrendelőknek, többek között a Szovjetunióba Kerepeczky 05. 09. MTI fotó: Matusz Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom