Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1988. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL1H. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM BÉKÉS MEGYEI n hétvége a gyermekeké Budapestre érkezett a thaiföldi kormányfő Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben megbeszélést folytatott Prem Tinszulanondával, a Thaiföldi Királyság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó mi­niszterelnökével Fotó: Varga László Grósz Károlynak, a Mi­nisztertanács elnökének meghívására' tegnap hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezett Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság mi­niszterelnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait, köz­tük a thaiföldi politikai és üzleti élet vezető személyi­ségeit Grósz Károly, Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes, Horváth István bel­ügyminiszter, Kemenes Er­nő országos tervhivatal! ál­lamtitkár, Veress Péter, a Minisztertanács tanácsadó testületének titkára, Bányász Rezső kormányszóvivő, va­lamint a hazai politikai és a gazdasági élet több más vezetője fogadta a nemzeti lobogókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren. Jelen volt Szavanit Kongsziri, Thai­föld hazánkba akkreditált nagykövete. A thaiföldi kor­mányfő tiszteletére felsora­kozott a Magyar Néphadse­reg díszegysége. Az ünnepélyes fogadtatás után a vendégek magyar vendéglátóik társaságában a szállásra hajtattak. Prem Tinszulanonda a ko­ra délutáni órákban ünne­pélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett koszorút helyezett el a Ma­gyar Hősök Emlékművénél a Hősök terén. Ezt követően vendéglátójával, Grósz Ká­rollyal találkozott a Parla­mentben. A kormányfők szí­(Folytatás a 2. oldalon) Május utolsó vasárnapja — gyermeknap, amelyet me- gyeszerte megünnepelnek. A legtöbb úttörőcsapatban ilyenkor kerül sor a kisdo­bos- és úttörőavatásra. Az is hagyomány, hogy ez idő tájt adják át a Kiváló Kisdobos, Kiváló Úttörő kitüntetéseket is. Több Békés megyei úttö­rőcsapat magas elismerés­ben részesült. Az úttörőszö­vetség legmagasabb kitünte­tését, a KISZ KB Vörös Se­lyem Zászló Csillag kitünte­tést az okányi II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat veheti át. A KISZ KB Vörös Se­lyem Zászló Szalag kitünte­tést a gyulai Zrínyi Ilona út­törőcsapat érdemelte ki munkájával. A KISZ KB Vörös Selyemzászlaját a dé- vaványai Dobó Katalin úttö­rőcsapat és a békéscsabai Padrah Lajos úttörőcsapat kapta meg. Az • örménykúti Zalka Máté, a szeghalmi Zrínyi Ilona és a sarkadi Kossuth Lajos úttörőcsapat Kiváló Munkáért kitüntetést kapott. Megyénkben — a teljesség igénye nélkül — a követke­ző gyermeknapi programok­ra várják a legfiatalabba- kat. Békéscsaba: a városi úttö­rőelnökség összevont váro­si gyermeknapi műsort, programot nem állított ösz- sze, mert valamennyi úttö­rőcsapat önálló, a korábbi éveknél rendre gazdagabb, változatosabb rendezvényt készít. Mezőberény: a község pe­dagógusai és a nagyközségi úttörőelnökség közös prog­ramot szervezett nemcsak 29-ére, hanem 28-ára is. Szombaton az úttörőházban lesz a gyülekező, majd in­dul a túradélután a Tücsök­halomig és vissza. Vasárnap, pontosan 12 órakor nyit a gyermeksziget a ligetben, ahol többek között lesz „LEG”-központ, csokibank, gyermekpresszó, ingyen pe­rec és üdítő, feínőttmegőrző. Battonya: a nagyközség általános iskolája a hagyo­mányokhoz igazodva egész napos szabadtéri programot szervez vasárnap, amelyen természetesen a gyermekfa­luban élők is részt vesznek. Az SOS-gyermekfalu június 4-én rendezi meg „saját” gyermeknapját, egy szegedi vállalat KISZ-bizottságának közreműködésével. Békés: minden úttörőcsa­pat szervez programot. Má­jus 26-án 18 órákor lesz a Dr. Hepp Ferenc Általános Iskolában úttörőavató, 27-én ugyanitt gyermeknap, mely­nek helyszíne Ludad és Dán- fok; 27-én este néptáncgálát rendeznek Kamuton a mű­velődési központban, május 28-án a tarhosi óvoda, álta­lános iskola és diákkotthon- ban lesz egész napos prog­ram. Kamuton és Bélmegye- ren ugyanezen a napon kis­dobosokat, úttörőket avat­nak. A következő héten lesz avatóünnepség a 2. sz. álta­lános iskolában és Murony- ban, illetve gyermeknapi program az 1. sz. iskola kisdi­ákjainak Ludadón és a Má-- jus 1. parkban. Külön majá­list szervez a szövetkezetben dolgozók gyermekei számá­ra május 29-én a Békési Egyetértés Tsz KlSZ-szerve- zete. Gyula: a KISZ városi bi­zottsága itt szombaton dél­előtt 9-től 21 óráig tartja a (Folytatás a 3. oldalon) A Szegedi Akadémiai Bizottság ülése Békéscsabán A Magyar Tudományos Akadémia területi bizottsá­gai közül az országban első­ként a Szegedi Akadémiai Bizottság jött létre 1961-ben. A három megye — Bács- Kiskun, Békés, Csongrád — tudományos életét szervező, irányító testület 1987-től kezdve minden esztendőben más-más megyeszékhelyen tartja kihelyezett ülését. Ta­valy Kecskemét volt a házi­gazda, az idén Békéscsaba. A bizottság tagjait teg­nap délelőtt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, majd a ven­dégek ellátogattak a megyei könyvtárba és a békéscsa­bai tanítóképző főiskolába. Délután a megyei tanács garzonszállójában tartották meg a kihelyezett ülést, ahol részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság tit­kára is. Elsőként Grasselly Gyula akadémikus, a SZAB elnöke ismertette a bizottság el­múlt időszakában végzett tevékenységét. Arról beszélt, hogy a megyék tudományos életét össze kell hangolni, s ebben a szakbizottságoknak van kiemelkedő szerepük. Jelenleg 14 szakbizottság működik, a közelmúltban jött létre a legújabb, a gyógyszerészeti, de tervbe vették a kriminológiai bi­zottság megalakítását is.' A fiatal szakemberek kutatá­sait segíti elő az a pályázati rendszer, amely a tudomá­nyos fokozattal nem rendel­kezőknek ad a munkájuk­hoz támogatást. Fontosak még az egy-egy probléma megoldására létrehozott ad hoc jellegű bizottságok fel­adatai is. Ilyen testület fog­lalkozik megyénkben példá­ul a vizek arzéntartalmának eredetével. Ezt követően dr. Köteles Lajos, Békés megye tudo­mányos koordinációs bizott­ságának titkára a tudomá­nyos fejlesztés és a megye társadalmi, gazdasági fejlő­désének összekapcsolódásá­ról beszélt. Elmondta, hogy már most fel kell készül­nünk a 10-15 év múlva le­zajló tudományos-technikai forradalomrá, hiszen az majd új munkamódszereket, új munkamegosztást kíván. Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára előadásában három fő kérdésre helyezte a hangsúlyt. Szólt a tudomány mai helyzetéről, előrehala­dásának fontosságáról, be­szélt a regionális akadémiai bizottságok növekvő szere­péről, és érintette a tudo­mány jövőjének aktuális f eladatait is. A SZAB kihelyezett ülése hozzászólásokkal, élénk esz­mecserével ért véget. Grasselly Gyula akadémikus tartja bevezető előadását. A képen tőle balra Láng István, az MTA főtitkára, jobbra Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára Fotó: Gál Edit Az üvegházi paradicsomerdő a hozzáértés, a szaktudás eredménye Menedzserek és egyetemi tanárok a termelők között Tetőtől talpig paradicsom­fürtökkel megrakott töveket mutattak be tegnap Gyulán, dr. Beliczai Géza kertésze­tében a kertészeti magok­kal kereskedő holland Sluis and Groot cég magyaror­szági képviseletének szak­emberei. Több százan jár­ták a fólia- és üvegházakat, a megye zöldségtermelői kö­zük hogy megtudják mi ' a titka a gyönyörű látvány­nak? Senki nem titkolta az üvegházi és fóliasátrak alat­ti magas fokú paradicsom­termesztési kultúra megte­remtésének módját. Sőt, a házigazda kinyitott minden ajtót, bárki, bármit megnéz­hetett, kérdezhetett, s olyan készségesen kapott választ, amire talán nem is számí­tott. — Mi a termelőkért va­gyunk, azt szeretnénk, ha paradicsomból és más zöld­ségféléből bőven teremne az országnak — mondotta kér­désünkre Syposs Zoltán, a holland cég magyar keres­kedelmi képviseletének ve­zetője. — Azután egy kicsit az is foglalkoztat bennün­ket, hogy ebből a hagyomá­nyosan zöldségha j tatással és szabadföldi termesztéssel foglalkozó országrészből ne csak a belföldi piac jusson jó minőségű áruhoz, hanem export útján Nyugat-Euró- pa is. Az exportot nem mi szervezzük, bonyolítjuk. Mi csak összehozzuk a terme­lőt, a felvásárlót és a kül­földi partnert. Amikor a külföldiek meglátják a cé­günk nevével fémjelzett árut, az egyességet rendsze­rint meg is kötik. A hol­land Sluis and Groot világ­cég. Magyarországon nem­csak vetőmaggal szolgálja az ágazat érdekeit, hanem ve­tőmagtermesztéssel is meg­bízza magyar partnereit. A vetőmagot a világ számos országiában értékesítik. Ez is mutatja, tanúsítja a magyar mezőgazdaság meg­ítélését, illetve lehetőségeit, mert aki vetőmagot tud ter­melni, az egy lépéssel előbb­re jár az árutermelőknél. A tegnapi gyulai bemuta­tón ott volt ÍR. W. Van Krieken menedzser Hollan­diából. dr. Glits Márton és dr. Pénzes Béla egyetemi tanárok, a Kertészeti Egye­temről, akik elsősorban nö­vényvédelmi problémákra adtak választ. D. K. Anya-, csecsemő- és gyermekvédelem Az egészségügy egyik megkülönböztetett fontossá­gú területe; az anya-, cse­csemő- és gyermekvédelem volt a témája annak a me­gyei munkaértekezletnek, amelyet a megyei tanács egészségügyi osztálya hívott össze a tegnapi napra Bé­késcsabára, s amelyen váro­si főorvosok, vezető védő­nők, szülész-nőgyógyász fő­orvosok, kórházi szülészeti, gyermekgyógyászati osztály- vezetők, csoportvezetők, gyermekgyógyászok vettek részt. Hét területi értekezlet előzte meg ezt a szakmai tanácskozást, a területi ér­tekezleteken a kórházak és szülőotthonok, mint területi felelős intézmények tekin­tették át az elmúlt két hó­napban a témát. Ezeknek a megbeszéléseknek az összeg­zése, a megyei helyzetkép bemutatása, értékelése, és természetesen a jövőt alakí­tó következtetések levonása történt meg tegnap. A megyei értekezlet előtt kérdeztük meg dr. Balogh Erika megyei orvost, milyen Békésben a csecsemőhalan­dóság, mennyi a koraszülés? Mint elmondta, a csecsemő­halálozási arány fokozatosan javul, de még mindig rosz- szabb az országos átlagnál. Sajnos, ez az esetek zömé­ben az egészségügyi kultúra, egészségügyi nevelés hiányos voltára, a kismamák élet­módjára, életvitelére, a csa­ládtervezés' hiányára vezet­hető vissza. Elgondolkodtató adat, hogy a kismamáknak 6-10 százaléka még nincs 18 éves. Egyre több a terhes­ségmegszakítás; a megyében az évi mintegy ötezer élve- szülésre háromezer három­száz művi terhességmegsza­kítás jut, illetve száz szü­lésre 75 abortusz, és ennek a 75-nek 30 százaléka első terhesség! Ami a csecsemő- halálozást illeti, tavaly a megyei arány 19,4 ezrelék volt, míg az országos adat 17 ezrelék. A koraszülés vi­szont ritkább Békésben, mint országosan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom