Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-26 / 125. szám

1988. május 26., csütörtök NÉPÚJSÁG Budapestre érkezett a thaiföldi kormányfő • CSAO CE-JANG ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA GRÓSZ KÁROLYNAK ÉS KÁDÁR JÁNOSNAK Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára táviratban fejezte ki jókí­vánságait Grósz Károlynak abból az alkalomból, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárává választot­ták. Csao Ce-jang ugyancsak táviratban köszöntötte Ká­dár Jánost, és jókívánságait küldte a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökévé történt megválasztása alkalmából. Grósz Károly és Kádár János választáviratban fe­jezte ki köszönetét az üd­vözletekért. • ALOIS MOCK MAGYARORSZÁGRA LÁTOGAT Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csütör­tökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Alois Mock alkancellár, az Osztrák Köz­társaság szövetségi külügy­minisztere. • AFGÁN JEGYZÉK PAKISZTÁNNAK Az utóbbi napokban hirte­len megnőtt a Pakisztánból az afgán ellenforradalmárok­nak szállított fegyverek és lőszerek mennyisége. Azon felül növekvő számban ér­keznek Afganisztásba kül­földi katonai szakértők, hogy kiképzésben részesítsék a kabuli kormány belső, fegyveres ellenségeit. Emi­att az afgán külügyminisz­térium hivatalos jegyzékben követelte, hogy Pakisztán maradéktalanul tartsa be a genfi megállapodást. A jegyzéket az ENSZ-megfi- gyelők Kabulban tevékeny­kedő csoportjának adták át a külügyminisztérium ille­tékesei. • SZÍRIÁI ÁLDOZATAI IS VANNAK A BEJRÚTI HARCOKNAK Három szíriai katona is áldozatul esett a libanoni fővárosban az Amal és a Hezbollah közötti véres har­coknak. A Bejrutban jelen­levő szíriai csapatok egyik őrhelyét aknavetővel találták el. Mindkét szemben álló siíta szervezet tagadta, hogy fegyvereseik támadták meg a szíriai ellenőrzési pontot. A május 6-án kirobbant összecsapásokban ez vplt a második alkalom, hogy a szíriai katonák váltak a lö­völdözések célpontjává. • ROMÁN CÁFOLAT Az Agerpres román hír- ügynökség hivatalos felha­talmazás alapján megcáfolta több nyugati hírügynökség jelentését arról, hogy Romá­nia továbbadta Izraelnek a Norvégiától vásárolt nehéz­vizet. A cáfolatot, amely valótlannak bélyegezte eze­ket a híreket, a bukaresti lapok szerdán közölték. • A GÖRÖG—TÖRÖK VISZONY KULCSKÉRDÉSE CIPRUS Athén a ciprusi problémát tekinti a görög-török vi­szony kulcskérdésének. E témát okvetlenül meg kell vitatni Turgut özat török miniszterelnök júniusban esedékes athéni látogatásán. Hzt Jannisz Roubatisz, a gö­rög kormány szóvivője je­lentette ki, amikor beszá­molt a sajtónak a két NA- TO-ország viszonyának ja­vítása céljából létrehozott görög—török - politikai ve­gyes bizottság üléséről. E témakör kapcsán emlé­keztetett Andreasz Papand­reu egy korábbi javaslatá­ra. A görög kormányfő azt indítványozta, hogy demili- tarizálják Ciprust, majd tö­rök és görög szigetlakókból állítsanak össze mindkét népközösségnek megfelelő rendőri erőket. (Folytatás az 1. oldalról)' vélyes légkörben megtartott, szűk körű megbeszélésén Thaiföld miniszterelnöke jó­kívánságait fejezte ki Grósz Károlynak, az MSZMP fő­titkárává történt megvá­lasztása alkalmából. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy főtitkári tisz­tében is tevékenyen hozzá­járul a két ország kapcsola­tainak szorosabbra fűzésé­hez, fejlesztéséhez. Grósz Károly köszönetét mondott a jókívánságokért, és örömmel szólt arról, hogy a meghívást elfogadva, Prem Tinszulanonda ellátogatott hazánkba. Magyarországi útja történelmi jelentőségű, hiszen személyében első íz­ben köszönthetjük Budapes­ten a délkelet-ázsiai ország miniszterelnökét. Hasonlóan magas szintű thaiföldi láto­gatásra több mint 80 éve nem volt példa; 1902-ben az akkori sziámi trónörökös, a későbbi VI. Rama király ke­reste fel hazánkat. A ma­gyar kormányfő meggyőződé­sének adott hangot, hogy a mostani látogatás további lendületet ad a két ország közötti kontaktusok fejlesz­téséhez. Prem Tinszulanonda — aki európai körútja során érkezett Magyarországra — tájékoztatást adott a szovjet vezetőkkel, Mihail Gorba­csov főtitkárral és Nyikolaj Rizskov kormányfővel foly­tatott tárgyalásairól, méltat­va a megbeszélések meleg, baráti légkörét. Thaiföldi részről mindenekelőtt a kambodzsai kérdés megol­dásával összefüggő problé­mákat helyezték előtérbe a szovjetunióbeli látogatás al­kalmával. Mint a thaiföldi miniszterelnök kifejtette, be­nyomása szerint a szovjet vezetés kész pozitívan köz­reműködni a kambodzsai kérdés megoldásában. Egyet­értettek abban is, hogy a vitatott kérdéseket politikai eszközökkel, tárgyalások út­ján szükséges rendezni. Az örvendetesen gyarapo­dó magyar—thaiföldi kon­taktusokat áttekintve Grósz Károly a kis lépések politi­kájának, a kapcsolatok fok­ról fokra történő erősítésé­nek jelentőségét hangsúlyoz­ta. A két kormányfő megbe­szélése után a miniszterel­nökök vezetésével összeült a magyar—thaiföldi tárgya­lócsoport, amelyben mindkét részről a politikai és a gaz­dasági élet vezető képvise­lői kaptak helyet. Grósz Károly a plenáris tárgyaláson felvetette, hogy a kapcsolatok szélesítését megkönnyítené, ha thai rész­ről enyhítenék a vízumren­delkezéseket. Ezt a közel­múltban Várkonyi Péter külügyminiszter bangkoki tárgyalásán már megemlí­tette thaiföldi partnerének. Magyar részről azt szeret­nék, ha mielőbb pozitívan bírálnák el ezt a javaslatot. Prem Tinszulanonda azt hangsúlyozta, hogy Thaiföld és Magyarország kapcsolata­it nagyon jónak ítéli meg; az együttműködés mindkét ország hasznára válik. Az új területek feltárásában, a kooperáció fejlesztésében to­vábbi lehetőségek kínálkoz­nak, amelyek kiaknázásához mindkét kormány a kölcsö­nös megértés és a bizalom légkörének fejlesztésével já­rulhat hozzá. Prem Tinszulanonda thai­földi hivatalos látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Grósz Károly este díszva­csorát adott Prem Timszula- nonda tiszteletére a Parla­mentben. Az eseményen megjelent a magyar politi­kai, gazdasági és kulturális élet számos vezető képvise­lője. MEGVÁLTOZTATJA NEMÉT Egy ausztráliai bíróság két évre elhalasztotta a fegyveres rablás miatt el­ítélt lan Edward börtönbün­tetését, mert a férfit Sin- gapore-ban nővé operálják. KORRUPT RENDÖRÖK Rey Whitrod volt ausztrá­liai rendőrfelügyelő kijelen­tette, hogy az ausztrál rend­őröknek csak 5 százaléka becsületes. Whitrod nemrég lemondott tisztségéről, mert egy kollégáját, akit korrup­ció miatt felfüggesztettek állásából, időközben előlép­tették. MEGJELENT A HALOTT FELÜGYELŐ Egy 88 éves indiai asszony és kilenc szomszédja Mad- bay Pradesh államban „be­ismerte”, hogy április 6-án megöltek egy rendőrfelügye­lőt. A felügyelő néhány nap­ra rá megjelent. A 88 éves asszony és szomszédai bepe­relték a rendőröket, akik kínzással kényszerítették őket a beismerő vallomás megtételére. A rendőrök el­len eljárás indult. 45 TONNA KÁBÍTÓSZER Az amerikai hatóságok jelentős sikert értek el a kábítószercsempészés ellen vívott küzdelemben: kedden mintegy 45 tonnányi hasist és marijuanát foglaltak le a San Francisco-i öbölben egy uszályhajón. A parti őrség egyik szóvivője szerint a le­foglalt hatalmas mennyiségű kábítószer „utcai értéke” el­éri a 162 millió dollárt, s így az Egyesült Államok tör­ténetében ez az egyik leg­nagyobb „kábítószerfogás”. Az uszályt még hétfőn es­te tartóztatták fel, de a 30 tonnányi hasist és a 15 ton­nányi marijuanát csak ked­den reggel fedezték fel raj­ta. Az eset kapcsán öt em­bert letartóztattak. Ébredés után még egy kicsit simogatni kell Clarabel-t, az afrikai vízilovat, ugyanis a filmszerepekkel ellentétben éb­redni egyáltalán nem szeret, különösen akkor, ha ápolója, Wyne Seale idő előtt költi fel A JJJJ JHOBOCTH -ban olvastuk Nem nyertek bűnbocsánatot 2. A bőnösség kérdése. Vajon van-e ennél nehezebb kérdés? Vajon kimerítő választ lehet rá adni egy újságcikk kereté­ben? A parancsra cselekvő ember bőnösségének kérdése két­szeresen is bonyolult. Mint ahogy azt jogászok mondták, nem is lehet rá egyértelmű választ adni. S valóban: Vavilov letartóztatására Berija annak idején Molotovtól kért enge­délyt, A Vörös Hadsereg legmagasabb rangú parancsnokai­nak őrizetbe vételére Vorosilov adott utasítást. S végül, „sok embert — olvasom M. Mironov »A törvényesség és a jog­rend szilárdítása a párt programfeladata« c. könyvében — a Belügyi Népbiztosság által összeállított névjegyzékek alap­ján tartóztattak le. Ezeket a listákat felterjesztették Sztá­linhoz, aki keresztekkel, nyilakkal és más jelekkel emelte ki azoknak az embereknek a nevét, akiket le kell tartóztatni, és gyakran utasításokat adott arra vonatkozóan is, hogy mi­lyen irányban kell folytatni a nyomozást...” De Beriján és Sztálinon kívül senkit sem bélyegeztünk meg azok közül, akik engedélyt adtak, akik ítélkeztek, akik a Politikai Bi­zottságban amellett szavaztak, hogy a „nép ellenségeinek” feleségeit is le kell tartóztatni... Ezzel talán Hvatot akarom tisztára mosni? Természetesen nem. Hvat kétségtelenül bőnös. Bűnös az erkölcs szempont­jából. Bűnös még abban az esetben is, ha az ellene megin­dított büntetőeljárást, mint ahogy állítja, 1957-ben lezárták „bűncselekményre utaló motívumok hiánya miatt”. Bűnös akkor is, ha Vavilov kínvallatásáért valóban nem őt terheli a felelősség, hanem a másik nyomozót, Albogacsijevet. Min­denképpen bőnös. Arról már nem is szólva, hogy ha ártat­lan angyal lett volna; akkor nem csinált volna karriert és nem lehetett volna belőle osztályvezető. De, kérdezem önma­gámtól, vajon azok nem vétkesek, akik a feljelentéseket ír­ták? S vajon nem hibás az, aki a gyűléseken készségesen voksolt amellett, hogy a „nép ellenségeinek” feleségeit ki kell zárni a pártból, fiaikat a Komszomolból, vagy aki né­mán lenyelte és megemésztette azt, amit az újságok tálal­tak, s egyáltalán nem fogta el a kétkedés? Így adott szabad kezet a Hvat-féle embereknek, tulajdonképpen így szülte őket!... De ha Hvat mégis hazudik és az archívumok alapján bi­zonyítást nyer teljes bűnössége, akkor mi történjen: ítéljék el őt, ahogy azt a levél szerzője követeli? A XX. pártkongresszus után a katonai főügyészség bünte­tőeljárást kezdeményezett az állambiztonsági szervek több volt dolgozója ellen. Sokuk esetében bizonyítást nyert, hogy részt vettek teljesen ártatlan emberek kínzásában, ütlegelé­sében, az ellenük szóló hamis vádiratok megszövegezésében. De a vádlottak padjára csak néhány,an kerülitek közülük. A nyomozók többségét, mint azt B. A. Viktorov nyugal­mazott igazságügyi altábornagy (akkoriban a katonai fő­ügyész helyettese volt) magyarázta, az elévülési idő „men­tette meg”. De voltak más okok is. Így vagy úgy, a katonai főügyészség jogászainak, valamint az Állambiztonsági Mi­nisztérium központi apparátusa munkatársainak felelősségét vizsgáló csoportnak — amelynek élén D. P. Tyerehov igaz­ságügyi ezredes, a katonai főügyész helyettese állt — csak nagy bátorsággal és nagy türelemmel sikerült elérni, hogy a volt nyomozók elbocsátásának indoklása legalábbis így hangozzék: „Elbocsátva az állambiztonsági szervektől a tiszt megtisztelő címét lejárató tények miatt” (ez a nyugdíj csök­kenésével járt). Csak nagy nehézségek árán sikerült elérni, hogy 38 tábornokot megfosszanak -katonai rangjától. Csak nagy nehézségek árán sikerült elérni, hogy a pártból kizár­ják például Luhovickij és Avszejivics nyomozókat, vagy például Hvatot. (Józan ésszel felfoghatatlan: Hvat öt éven át, 1962-ig, amikor is végre kizárták -a pártból, a Szovjet­unió Gépgyártási Minisztériuma egyik alegységének párt­szervezeti titkára volt!...) A katonai főügyészség jogászai előtt mindenképpen fejet kell hajtanunk ... De ismétlem, a vádlottak padjára csak egyesek kerültek, azok, akiknek tetteit a hírhedt 58. cikkelybe ütköző cselek­ménynek lehetett minősíteni. Korábban ők maguk e cik­kelyre hivatkozva állították -kivégzőosztag elé áldozataikat. Ez a cikkely tette lehetővé, hogy -ne alkalmazzák a-z elévü­lési törvényt. Az ’50-es évek -közepén így ítélték el a vol.t nyomozót, Alekszandr Lanfangot is, aki egészen az altábor­nagy! rangig vitte. Bizonyítást nyert, hogy nemcsak a fő­nökség parancsára, hanem karrierista elképzelésekből kü­lönböző anyagokat hamisított, a Komintern vezetői — O. Pjatnyickij, V. Knorin, J. An-velt — ellen, továbbá V. Cse- modanov ellen, aki az SZLKISZ-t képviselte a fiatalok Kom­munista Internacionáléjában. így ítélték el Kruzskov ezre­dest is, aki a blokád éveiben letartóztatta azokat a lenin- grádi tudósokat, akik védelmi kérdésekkel foglalkoztak. Bű­nösségük beismerését 15 deka kenyérrel „honorálták” ... így ítélték el Svarcmant is, akit a lapok mostanában igen sokat emlegetnek. Valószínűleg mások is elnyerték büntetésüket. Hát most, a nyilvánosság és a demokrácia idején mondjuk ki mi is, hogy nincs elévülési idő? Meggyőződésem: a vér­ontás csak vérontást szül. A megtorlások úja-bb megtorlá­sokat. Csak el kell kezdeni, s a törvénytelenség kereke is­mét forogni kezd. Akkor talán bocsássunk meg? Nem tudom. De ezeket az embereket nevükön kell nevezni. Azért, mer-t köztünk él­tek és élnek. Sőt, azt követelik, hogy rehabilitáljuk őket! Ahogyan azt mind a mai napig Vlagyimir Bojars-zkij, a mű­szaki tudomány doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miája Komplex Ásványkutató Intézetének laboratóriumve­zetője teszi. Ö volt a Belügyi Népbiztosság észak-oszétiai nyomozóosztályának megbízott végrehajtó munkatársa, aki a ’30-as évek végén büszkén jelentette, hogy közreműködé­sével az észak-oszétiai Komszomol-szervezetben sikerült fel­számolni az ellen-forradalmi csoportosulást, és ez „sztahano- vi módszerekkel” történt. A ,,-sztahanovi-módszerek” azt jelentették, hogy ő és főnöke, Gorodnyicsenko, 103 ember ellen emeltek hamis vádat, közülük 51-et agyonlőttek, a töb­bieket táborokba hurcolták, ahol többségük meghalt... „Kü­lönösen aktívan tevékenykedett — mondta Bojarszkijról Dmitrij Kasirin nyugalmazott igazságügyi alezredes, aki Bo- jarszkij bűncselekményeit vizsgálta ki. — Tucatnyi olyan ügyet néztünk át, amelyhez -közvetlen köze volt. Sok tanút hallgattunk meg, s kiderült, hogy Bojarszkij személyesen alkalmazta a legválogato-ttabb kínzásokat...” 1959-ben a katonai főügyészség cáfolhatatlan bizonyíté­kokkal támasztotta alá Bojarszkij, valamint főnöke, Gorod­nyicsenko bőnösségét. (Három évvel korábban mindkettejü­ket kizárták a pártból.) A bírósági tárgyalástól és a börtön­től az új szovjet kerettörvény és az új büntetőtörvénykönyv mentette meg őket. Ezek az 1960-ban elfogadott jogi doku­mentumok korábbi formájában hatálytalanították az 58. cikkelyt. 1986-ban B. Sz. Popov igazságügyi altábornagy, katonai főügyész sokadik alkalommal utasította vissza Bojarszkij rehabili-tá-lási kérelmét. Nemrég Bojarszkij, kérdésemre vá­laszolva közölte, hogy Észa-k-Oszétiában sohasem vett részt semmilyen ügy kivizsgálásában .. . Fatyimat Agnajeva taní­tónőt nyolc napon és éjjelen át tartó vallatás után Bojarsz­kij utasítására hajfonatánál fogva a falba vert ka-mpós szeghez kötötték. Ezen a szegen lelte halálát... Az ilyen embereket nevükön kell nevezni! ismerniük kell őket mindenkinek, azoknak is, akik aláírják újbóli párttag­felvételi-kérelmüket. Ismernünk kel-1 ezeket az embereket azért is, mert amikor például a Szovjetszkaja Kultúra című lapban (1988. III. 29.) egyes mai nyomozók munkamódsze­reiről azt olvassuk, hogy „egész éjszaka, 17 órán át tartott a kihallgatás ..: alvás, evés nélkül... követeltük a hamis ta­núvallomást”, akkor bár lehetetlen az összehasonlítás az akkori megtorlások és a mai törvénysértések között, mégis az akkori idők jutnak eszünkbe és az, hogy a törvénytelen­ségnek közös gyökerei vannak. Ezeket az embereket ismer­nünk kell azért is, hogy az, akinek esetleg holnap kedve tá­mad visszakanyarodni a régi útra, tudja: büntetés létezik, a felelősségre vonás elkerülhetetlen. Hadd lássák ezek az em­berek, amint társaik elfordítják arcukat, ha az utcán talál­koznak velük. Hogy ezekkel az emberekkel ne fogjon kezet senki. Hogy hadd gondolkozzanak el -a név becsületéről, hi­szen nem egyedül viseli el őket a szégyen és a rettegés, ha már az emberek ítéletétől nem tartanak (a lel-kiismeretről már nem is lehet beszélni). Kegyetlen, amit mondok? Ta­lán az. De nem látok más kiutat. A jövő érdekében így kell lennie. De -több vérre már nincs szükség. * * * Hvat zokogott. S hadd valljam be, sajnáltam őt. Sajnál­tam az öregembert, aki leélt egy dicstelen életet, amelyben maga volt a hóhér és az áldozat egyszemélyben. (Vége) Jevgenyija Albac (A fordítást a Kárpáti Igaz Szó munkatársai végezték) n nagyvilág hírei

Next

/
Oldalképek
Tartalom