Békés Megyei Népújság, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
Köröstáj-nap a vendégváró Eleken Megtartotta évi közgyűlését a Köröstáj Baráti Kör Megalakulása után egy évvel, a május 9-i elek! Kö- röstáj-napon rendezte meg idei, évkezdő közgyűlését a Békés Megyei Népújság Köröstáj Baráti Kör. A hónapokon át Biharugrára előkészített és technikai okok miatt mégis elmaradt Köröstáj-nap tavaszi házigazdájaként soron kívül jelentkező Elek barátságos és figyelmes környezettel és kitűnő programokkal fogadta a nap résztvevőit, a baráti kör tagjait és a Köröstáj külső munkatársait, barátait. Az első év tevékenységét, eredményeit felmérő közgyűlést Fülöp Béla, a baráti kör elnöke nyitotta meg, kö- szöntve a házigazdákat, a közgyűlés vendégeit. Azele- ki művelődési ház emeleti termében több mint hatva- nan voltak ott a meghívottak közül, és hallgatták meg a kör titkárának. Sass Ervinnek beszámolóját az 1987-es év munkatervének teljesítéséről, a baráti kör folyamatban levő ügyeiről, vállalkozásairól, a későbbiekben pedig több hozzászólás után a kör 1988. évi munkatervét fogadták el. A kör titkára — az elnökség megbízásából — az 1987. évi munkaterv teljesítését megfelelőnek minősítette, maid részletesen szólt a dobozi Köröstáj-napon megalakított szekciók (irodalmi, képzőművészeti, közművelődési-honismereti) munkájáról, működéséről. Bejelentette, hogy a baráti kör első, nagyobb vállalkozása, a Köröstáj kiskönyvtár első számú kötete, a „Nem öltünk díszmagyart" című versantológia a Kner Nyomda gyulai Dürer üzemének elismerést érdemlő figyelmessége révén a vállalt határidőnél 10 nappal hamarabb, május 5-én 1500 példányban elkészült. A kötet, mely 37 itt élő, vagy elszármazott, ide kötődő költő 80 versét adja át az érdeklődő olvasóknak, hamarosan a könyvárusítási forgalomba kerül, ezenkívül bizományosok útján is megszervezik terjesztését. A titkár — tanulságképpen — felvázolta a kötet közel másfél éves útját az anyaggyűjtéstől, szerkesztéstől a nyomdai munkálatokhoz szükséges anyagi eszközök előteremtéséig, köszönettel nyugtázva a megyei tanács és az Űj Aurora szerkesztőségének az erkölcsi támogatáson túl nyújtott jelentős segítségét. „A kötet premierje az eleki Köröstáj-nap egyik legjelentősebb eseménye" — mondotta ezután, megjegyezve, hogy a „Nem öltünk díszmagyart" első olvasói és vásárlói is elekiek lesznek. A továbbiakban ugyancsak elismeréssel nyugtázta az irodalmi szekció tevékenységét, mely a tavaly őszi, Füzesgyarmaton rendezett és Hegvesi Jánost köszöntő irodalmi est előkészítésében is megnyilvánult, és szólt arról a ka- maratárlat-sorozatról, melyet a képzőművészeti és a közművelődési-honismereti szekció közösen szervezett „Tízek tárlata a moziban" címmel, és amelyet első alkalommal — ünnepi filmbemutatóval egybekötve — Tótkomlóson, a moziban rendeztek meg, azóta már átköltöztették a dévaványai mozi előcsarnokába, és május 23-án a füzesgyarmati moziban nyitnak meg. A titkári beszámoló ezután arról tájékoztatta a kör tagságát, hogy az elnökség felhívására — eddig — hét intézmény, termelőüzerp jelentkezett, hogy a baráti kört, mint „jogi személy” támogatni kívánja. Ezek: a Békés Megyei Moziüzemi Vállalat, a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, az Orosházi Állami Gazdaság, a Haltenyésztő Kutatóintézet Szarvasról, a Bélmegyeri Üj Barázda Tsz, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat és az Orosházi Áfész. A kör elnöksége szeretné, ha tovább bővíthetné az anyagi támogatásra vállalkozó intézménvek és termelőüzemek körét, ehhez a tagság javaslatait és tevékeny részvételét kéri. Szó esett még arról, hogy a Köröstáj Baráti Kör elismertetéséhez nélkülözhetetlen a közművelődési hevület és művészi igényesség, a baráti kör célkitűzéseinek következetes és kitartó megvalósítása. A Köröstáj Baráti Kör 1988-ban is a közösségi érzés kiterjesztésére, a művészi műhelymunka alkalmainak gyarapítására, a tagok és a közönség találSzántó István tanácselnök Klek hétköznapjairól beszélt az elnöki fogadáson Az orosházi lestök szép kiállítással mutatkoztak be Kleken a művelődési ház előcsarnokában „Nem öltünk díszmagyart”. Könyvpremier az eleki könyvtárban. Szóvivő: Fülöp Béla, előadó: Várday Zoltán, a debreceni Csokonai Színház művésze kozásainak bővítésére hív fel mindenkit, aki tagságával is vállalkozott mindezekre. hogy a jelen nehézségei között is hozzájárulhasson a kör, a Köröstáj kulturális melléklet a szellemi és művészeti élet értékmegőrző vállalkozásaihoz. A közgyűlésen többen felszólaltak, kifejtve véleményüket az elmúlt évi munkáról, és az 1988. évi munkatervjavaslatról, melyet Fülöp Béla ismertetett. Mik- lya Jenő javasolta, hogy a Biharugrára tervezett Szabó Pál-emlékestet a kör Szeghalmon rendezze meg május vagy június hónapban, a Sárréti Múzeum Baráti Körének közreműködésével, Baji Miklós Zoltán a képzőművészeti szekció elképzeléseit, Kántor Zsolt az irodalmi. Panyi Márta pedig a közművelődési-honismereti szekció 1988. évi tervét ismertette. A többi hozzászóló — Balázs Tibor, Koszta Rozália, Czeglédi Imre, Bodicsi Zsuzsa és Hegedűs Katalin — különböző észrevételekkel egészítették ki a kör elmúlt, évi tevékenységének értékelését, és az új munkatervjavaslatot. melyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Az orosházi festők kiállításának megnyitása után (megnyitót dr. Cs. Tóth János mondott )Szántó István tanácselnök fogadta a nap résztvevőit. A • fogadáson a nagyközség több vezetője is ott volt. A tanácselnök Elek múltjáról, mai életéről és a jövő terveiről beszélt, majd válaszolt a vendégek kérdéseire. A fogadás záróaktusaként autóbuszos községné- zübe hívta a résztvevőket. Délután fél háromra állt elő a termelőszövetkezet autóbusza. A tanácselnök kalauzolásával szépen fásított, szilárd burkolatú utakon — az utak 64 százaléka ilyen! — járták körbe a vendégek a községet. Megtekintették a Szabók Ktsz most elkészült új épületét, ahol 100 asszony foglalkoztatásáról gondoskodnak az átadás óta. Nagy tetszést váltott ki a 16 tantermes új iskola, a nemrég átadott új óvoda és persze az újtelepi rész, ahol nemcsak olcsó telekről, hanem a lakosság kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásáról is gondoskodik a tanács. Mi sem természetesebb, hogy a Köröstáj-nap vendégei az 1796-ban épült műemlékjelegű római katolikus templomot is megtekintették. A barokk stílusú épület történetéről Wágenhoffer Ede kanonok tájékoztatta a hallgatóságot. A falujárás utolsó állomása az egykori téglagyár szomszédságában elterülő horgászparadicsom volt, itt Dobi Imre, a Lenin Tsz főmezőgazdásza tartott rövid ismertetést a szövetkezet gazdálkodásáról, eredményeiről. majd az autóbusz visszaindult a művelődési házba, ahol már készülődtek a helyi pávakörök tagjai a népviseleti „divatbemutatóra”. mert a programban 16 órától ez következett. Közben a helyi Lenin Termelőszövetkezet klubjában Hegyesir János költőt és Miklya Jenő múzeumigazgatót látta vendégül a tagság, és töltöttek együtt tartalmas, hangulatos órát. Este a „Nem öltünk dísz- magyart" című versantológia premierjén az elekiek a kötet szerzőivel és műveikkel ismerkedtek. A rendezvénysorozatot Szabó Borbála, a nagyközségi tanács vb-tiktára zárta be. keresetlen szavakkal szólt az élményről, melyet a vendégek és vendéglátók a nap folyamán átéltek, és újabb találkozóra invitálta a Köröstáj Baráti Kör tagságát, megjegyezve, hogy Eleken a kedves vendéget mindig visszavárják... Első alkalommal rendeztek könyvvásárt a megyében megjelent kiadványokból Köröstáj-napon. Koszorús Oszkár vállalkozása osztatlan sikert aratott, sokan vásároltak a kínált könyvekből Pillanatkép a Köröstáj Baráti Kör közgyűléséről. A képen (előtérben) Miklya Jenő és Hcgyesi János, mellette Tóth Bálint amatőr képzőművész Indul a községnéző autóbuszjárat... Szántó István tanácselnök (a kép jobb szélén) köri tagokkal a művelődési ház előtt Osztatlan sikert aratott a művelődési ház nemzetiségi pávaköreinek népviseletbemutatója. Képünkön a bemutató résztvevői német, román és szlovák ruhákban Fotó: Gál Edit
