Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

1988. április 14., csütörtök vl§; II nagyvilág hírei Szovjet—amerikai gazdasági tárgyalások Algírban vesztegel az eltérített kuvaiti gép • A JKSZ KB ELNÖKSÉGÉNEK ELSŐ NYILVÁNOS ÜLÉSE A JKSZ Központi Bizott­ságának Elnöksége Belgrád- ban megtartotta első nyilvá­nos ülését, amit a párttag­ság és a széles közvélemény javaslatait figyelembe véve, a szocialista demokrácia erő­sítése jegyében a Központi Bizottság kezdeményezett. A testület első nyilvános ülé­sére négy újság szerkesztő­ségének képviselőit hívták meg. Az elnökségi ülésekre meghívottak körét később tovább bővítik. • MEGALAKULT AZ OLASZ KORMÁNY Rómában szerdán megala­kult az új olasz kormány, élén Ciriaco De Mitával, a Kereszténydemokrata Párt főtitkárával. Az Olasz Köz­társaság történetében ez a 47. kormány, ezt is öt párt (a kereszténydemokrata, szocialista, szociáldemokrata, republikánus és liberális) al­kotja. A pártok közötti erő­viszonyok szempontjából alapvetően nem történt sok változás az előző kormány­hoz képest. De Mita kabi­netjében tizenöt keresztény- demokrata miniszter foglal helyet (a miniszterelnökön kívül), a Szocialista Párt kilenc taggal képviselteti magát, a republikánusok három, a szociáldemokraták két, a liberálisok pedig egy személyt delegáltak a testü­letbe. • MIKÉNT VISZONYUL \ PÁRTTAG JELÖLT A PERESZTROJKÁHOZ? A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának jelenleg 19 468 786 tagja és tagjelölt­je van — közölte a párt Központi Bizottságának szerdán Moszkvában nyilvá­nosságra hozott határozata. Tavaly 585 ezer fővel emel­kedett a szovjet párt létszá­ma. A KB jelentése a tag­felvétel fontos előfeltételé­nek minősíti, hogy a jelölt miként viszonyul a peresz­trojkához. A pártvezetés szerint a tagfelvételt meg­előző jelöltidőszaknak nagy szerepe van, de e téren is hibák mutatkoznak, sok pártszervnél a jelölteket nem ruházzák fel a kellő ideológiai ismeretekkel. • NEM TILTJÁK BE A MI.ADINÁT A ljubljanai városi bíró­ság másodfokon megerősí­tette a kerületi bírósági döntést, amely megsemmisí­tette a Mladina — a Szlo­vén Szocialista Ifjúsági Szö­vetség központi hetilapja — ez évi 11. száma terjeszté­sének betiltásáról hozott ügyészségi végzést. A ljubljanai ügyészség azzal az indoklással tiltotta be a szó­ban forgó lapszámot, hogy valótlan információkat és adatokat közöl. Ennek alá­támasztására felhozta a Mla- dinának azt a megállapítá­sát. hogy ,,a jugoszláv ál- tamelnökség többet foglalko­zik az ifjúsági sajtó írá­saival. mint a pénzügyi bot­rányokkal és a korrupció­val", továbbá hogy az or­szág több mint 20 milliárd dolláros külföldi adósságát az idézte elő, hogy ..egye­sek saját villáik felépítésé­re. és előjogaik biztosításá­ra használták fel a pénzt". • TELJES HARCKÉSZÜLTSÉG A FÜLÖP-SZIGETEKEN Teljes harckészültséget rendeltek el szerdán a Fü- löp-szigetek fegyveres erői­nél. Az intézkedést azért hozta meg az ország vezeté­se, mert Manilában olyan hírek vannak, hogy a jobb­oldal katonai puccsra akar­ja kihasználni az államfő négynapos távollétét. Cora- zon Aquinó, a Fülöp-szigetek elnöke ugyanis mától — másfél év óta először — külföldi utazást tesz; Kíná­ba és Hongkongba látogat. A Szovjetunióban végbe­menő gazdasági átalakítási folyamatok, a gazdasági élet decentralizálását célzó törek­vések felkeltették az ame­rikai üzleti körök érdeklő­dését, hangoztatta William Verity. Az amerikai keres­kedelmi miniszter szerint, aki a két ország kereskedel- mi-Gazdasági Tanácsának ülésén beszélt, most az fon­tos, hogy megteremtsék a „kereskedelmi nyíltság” po­litikáját, azaz a Szovjetunió­ban is szabad utat kapjon az üzleti élettel kapcsolatos információcsere, tegyék le­hetővé a két ország vállala­tai között a párbeszéd szé­lesedését. Az amerikai vélemény sze­rint a múltban a szovjet gazdaság központosított] jel­lege nem azt a célt szolgál­ta, hogy a Szovjetunió in­tegrálódjék a világgazdasági folyamatokba: a nyugati partnerek nem kerülhettek közvetlen kapcsolatba a szovjet fogyasztókkal, a ke­A Fehér Házhoz akkredi­tált tudósítók egy része de­rültséggel, másik része, vi­szont felháborodással fogad­ta a nagy leleplezést: Rea­gan jónéhány „nagy mondá­sa” sohasem hangzott el, azokat volt szóvivője, Larry Speakes találta ki és terjesz­tette főnöke bölcsessségeként az újságíróknak. Speakes, aki a Fehér Házat otthagyva egy nagy tőzsdevállalat pro­pagandaigazgatója lett, most megjelenő emlékirataiban számolt be erről — s külön nyilatkozott az ügyről a The Washington Postnak is. A volt szóvivő meglehető­sen kellemetlen helyzetbe hozta utódát, Mariin Fitzwa- tert: az elnök sajtómegbí­zottja felháborodottan bírál­ta elődjét s kijelentette, ő reskedelmi és gazdasági együttműködéssel kapcsola­tos tárgyalások hosszasak és hatástalanok voltak. Verity egyebek mellett ebben látja annak okát, hogy a szovjet— amerikai kereskedelem szint­je alacsony. * * * Nyilvánosságra hozták szerdán Moszkvában azt az üdvözletét, amelyet Ronald Reagan amerikai elnök in­tézett az Amerikai—Szovjet Kereskedelmi-Gazdasági Ta­nács éves gyűlésének részt­vevőihez. Reagan üdvözleté­ben utalt arra, hogy a két­oldalú kereskedelem fejlesz­tésének elveiről a decembe­ri csúcstalálkozón állapodott meg Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával. Le­szögezve, hogy a washingtoni kormányzat támogatja a kölcsönös előnyökön alapuló szovjet—amerikai kereskede­lem fejlesztését, sok sikert kívánt a tanácskozás mun­kájához. bizony sohasem vállalkozna ilyesmire. Speakes szabadszájú em­lékiratai a kiszivárogtatások alapján már eddig is nagy visszhangot keltettek. Kije­lentette például, hogy Rea­gan felkészítése — meglehe­tősen ritka — sajtókonferen­ciáira „a kerék újrafelfede­zésével volt egyenlő”. Nem kímélte az elnök feleségét és jónéhány munkatársát sem, s George Bush alelnök- ről úgy vélekedett, hogy ne­ki soha sincs önálló vélemé­nye. Az idézetbotrány azon­ban túlmegy a szokásos pletykaemlékiratok szintjén — ugyanis Speakes kritikus fontosságú helyzetekben adott az elnök szájába soha el nem hangzott bölcs mon­dásokat. Szóvivői botrány A bukaresti írta: Köszöntés felszabadulásunk évfordulóján A napokban kaptuk meg az Előre múlt heti számait. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Taná­csának napilapja — mely mint ismeretes, 'április 3-a óta mellőzi a romániai magyar településnevek használatát — az április 5-i számában megemlékezett hazánk felszabadulásá­nak évfordulójáról. A lap közli annak az üdvözlő táviratnak a szövegét, amelyet Nicolae Ceausescu pártfőtitkár és Cons­tantin Dascalescu kormányfő aláírásával küldtek a magyar vezetőknek, Kádár Jánosnak, Németh Károlynak és Grósz Károlynak. A távirat alatt szerkesztőségi cikkben köszöntik hazánkat. Az alábbiakban ennek szövegét idézzük. A szer­kesztőség. A Magyar Népköztársaság dolgozói most ünnepelték a fasiszta uralom alóli felsza­badulás 43. évfordulóját. 1945. április 4-e arany be­tűkkel íródott be a szomszé­dos ország történetébe, meg­nyitva a demokratikus újjá­építés, a szocializmus meg­teremtésének útját. E sorsdöntő eseménytől eltelt több mint négy évti­zedes időszakban az ország dolgozói, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt vezetésével lankadatlan építőmunkát fejtettek ki, kiemelkedő megvalósításokat érve el az ipar és a mezőgazdaság fej­lesztésében, a tudomány és a kultúra felvirágoztatásá­ban. A mélyreható változá­sok eredményeként az ipar­ban számottevően gyarapo­dott azoknak az ágazatok­nak a részaránya, amelyek a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányait hasznosít­ják, s mindezek alapján nö­vekedett a munkatermelé­kenység és a nemzeti jöve­delem. javult a lakosság életszínvonala. Magyaror­szág népe jelenleg kitartó erőfeszítéseket tesz az «/ISZMP XIII. kongresszusa határozatainak gyakorlatba ültetéséért, a gazdaság to­vábbi fejlesztéséért, a tár­sadalmi viszonyok korszerű­sítéséért, előirányozva az ipari termelés 14-16, a mező- gazdasági termelés 7-10 szá­zalékos növekedését a meg­valósítás alatt álló ötéves tervidőszakban. A gazdasági élet időszerű problémái különben szünte­lenül a közvélemény érdek­lődésének előterében állnak, s elemzés-tanácskozás tár­gyát képezik párt- és állami fórumokon. Mint az Ország- gyűlés nemrégi ülésszaka so­rán is kiemelték, a gazda­ságban egész sor komplex probléma és nehézség je­lentkezett az extenzívről az intenzív fejlesztésre való rá- térés nem kielégítő üteme következtében. A jelenlegi szakasz alapvető feladatául tűzték ki az ésszerű gazda­sági tevékenység feltételei­nek bzitosítását, az állóala­pok és az erőforrások átcso­portosítását versenyképe­sebb szektorokba a termelés korszerűsítése, a minőség javítása és a gazdasági te­vékenység hatékonyságának növelése érdekében. A gaz­dasági problémák várható­an az MSZMP országos konferenciájának előkészíté­se során is fontos helyet töl­tenek be. A szocialista Romániában érdeklődéssel kísérik figye­lemmel Magyarország népé­nek erőfeszítéseit, a szocia­lizmus építésében elért sike­reit. Az évszázadokon át egymás mellett élő román nép és magyar nép között hagyományos kapcsolatok épültek ki, a két nép fiai gyakran együttműködtek a társadalmi felszabadulásért, az új és jobb életért folyta­tott küzdelemben. Minthogy az idők során szembe is kel­lett nézniük a kizsákmányoló osztályok, az ellenséges lég­kör fenntartásában, saját uralmi érdekeik előmozdítá­sában érdekelt reakciós és imperialista körök uszító és sovinistza politikájának megnyilvánulásaival. Isme­retes azonban, hogy határo­zottan fellépve e politika el­len, a két ország igaz haza­fiai, haladó gondolkodású személyiségei, munkásosztá­lya és forradalmi erői, élü­kön a kommunistákkal, min­dig is határozottan kiálltak a román—magyar barátság mellett, munkálkodtak a két nép közeledéséért, és szoli­daritásának erősítéséért, a szabadságért és haladásért folytatott küzdelemben, össz­hangban mindkét nép javát szolgáló reális érdekeikkel. A szolidaritás emlékezetes lapjait írták a második vi­lágháború időszakában a ro­mán katonák, akik a szov­jet hadsereg oldalán részt vettek a hitlerista-horthysta csapatok leveréséért, Ma­gyarország felszabadításáért folytatott súlyos harcokban. A Magyarország földjén ví­vott hősies harcokban, a Ti­sza, majd Debrecen és Mis­kolc környéki, a bükk-hegy- ségi és a hegyaljai csaták­ban, akárcsak a Budapest felszabadításáért indított nagyszabású támadásban a román katonák hősi fegy­vertényt vittek véghez. A román hadsereg 210 ezres létszámmal vett részt a har­cokban, felszabadított 1237 helységet, köztük 14 várost. Súlyos véráldozatuk — min­den ötödik katona megsebe­sült vagy életét vesztette — felejthetetlen történelmi tényt képez, mindörökre emlékeztet arra, hogy ro­mán katonák vére is hullott a magyar nép szabadságának kivívásáért. Az eszme- és célazonosság alapján a kétoldalú kapcso­latok a háború utáni évtize­dekben sokoldalúan fejlőd­tek, politikai, gazdasági, tu­dományos-műszaki és kul­turális téren egyaránt. A szocializmus éveiben kap­csolataink új tartalmat nyertek, fejlődésükre meg­felelő jogi keretet képez az 1948-ban aláírt és 1972-ben felújított barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés. Ro­mánia és Magyarország nö­vekvő gazdasági potenciál­ja kedvező feltételeket te­remtett és teremt az együtt­működés további kiszélesí­tésére és elmélyítésére köl­csönösen előnyös területe­ken. Ez irányban erőteljes ösztönzést jelent a jó szom­szédi politika érvényesítése, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tar­tása, a belügvekbe való be nem avatkozás, a teljes jog­egyenlőség, a kölcsönös előny elveinek határozott alkalmazása, ami biztos ga­ranciáját képezi a két or­szág baráti és együttműkö­dési kapcsolatai megszilár­dításának. Várad 1 Ferenc Szerdán délután Szaud al- Aszeml külügyi államminiszter vezetésével kuvaiti küldöttség érkezett Algírba, melynek re­pülőterére hajnalban szállt le a kilenc napja elrabolt kuvaiti repülőgép. (Előző nap a ciprusi Larnaca repülőterén, a Boeing— 747-es (eltöltéséért cserébe a terroristák szabadon engedték tizenkét túszukat.) Szaud al- Aszemi annak a reményének adott hangot, hogy Algír a túsz­dráma utolsó fejezete lesz. A géprablókkal szerdán haj­nalban néhány perces megbe­szélést folytatott az algériai kormány néhány tagja. Később El Hadi Hadiri algériai belügy­miniszter folytatott mintegy há­romnegyed órás tárgyalást a légi kalózokkal a Boeing—747-es fedélzetén. Az algériai belügy­miniszter tárgyalásai során Ígé­retet kapott arra, hogy Algír­ban a géprablók Inem alkal­maznak erőszakot túszaikkal szemben. Hírügynökségi jelenté­sek szerint a gép körüli hangu­lat Algírban sokkal nyugodtabb, mint Larnaca repülőterén volt. Az eltérített Boeing—747-es ku­vaiti repülőgép egyik utasát a larnacai kórházba kísérik azon 12 társa közül, akiket a géprab­lók április 12-én, szabadon bo­csátottak. n terror láncolata Amikor Mark Appleby, egy brit nyomdavállalat 'ügynöke 1983. decemberében "kuvaiti robbantásokról olva­sott az újságban — ha ol­vasta egyáltalán —, bizo­nyára nem sejtette, hogy négy és fél év múlva e tá­voli események következmé­nyeibe kis híján beleőszül. A múlt héten még Thaiföl- dön nyaralt nővérével, majd hazatérőben Bangkokban felszállt a kuvaiti légitársa­ság Boeing—747-es gépére. A gépet terroristák kerítették hatalmukba, és a rémítő ka­land azóta is tart. Előbb Iránban, majd a ciprusi Lar- nacán szálltak le, most már Algírban vannak. Hét ara­bul beszélő fegyveres profi terrorista sok utast szaba­don engedett, de kettőt már megölt. A tárgyalások mind­eddig eredménytelenek. A gépeltérítők nem engednek: Kuvaitban bebörtönzött 17 társuk szabadon bocsátását követelik. A terroristák nem most kezdték háborújukat a ku­vaiti emírség ellen. 1983 de­cemberben hat pokolgép robbant a kuvaiti főváros­ban, öten meghalltak. 61 ember megsebesült. A rob­banószerkezeteket az ame­rikai és a francia követség­nél, valamint egy villany­érőműnél és a repülőtéren helyezték el. A véres tettet az Iszlám Szent Háború ne­vű szervezet vállalta magá­ra. Ennek tagjai iraki és kuvaiti síiták, az iszlámnak áhhoz az arab világban ki­sebbségi, évszázadokon át elnyomott irányzatához tar­toznak, amely Iránban vi­szont többségi és ma az ál­lamot uralja. A kuvaiti hatóságok is iráni támogatásra gyanakod­tak, és a szervezethez tar­tozás, illetve a merényletben való részvétel vádjával szi­gorú börtönbüntetésre ítél­tek 17 síitát. Az ő szabadon engedésüket követelik a gép­rablók most. Az első gépeltérítés ez­után 1984-ben történt. A terroristák hatalmukba kerí­tettek egy kuvaiti gépet, és a teheráni repülőtéren szálltak le vele. 17 társuk elengedését követelték és megöltek két amerikai utast. Végül az iráni hatóságok ár­talmatlanná tették őket, de a gépet csak 1986 májusban adták vissza Kuvaitnak. 1984 elején 600 iránit ki­utasítottak Kuvaitból. 1985 májusban az Iszlám Szent Háború szervezet emberei Libanonból jelentkeztek: hat, ott elfogott amerikai és francia túszért cserébe kö­vetelték a 17-ek szabadon bocsátását. A kuvaiti kor­mány akkor az iráni veze­téssel próbált tárgyalni, és készséget mutatott engedmé­nyekre, ha Irán beszüntetné a terrorszervezet támogatá­sát. Irán azonban erre nem volt hajlandó; pontosabban cáfolta, hogy befolyása len­ne a szervezetre. így a tár­gyalások nem vezettek sem­milyen eredményre. Most a szervezet ismét a libanoni francia és amerikai túszok megölésével fenyegetődzik, ha a géprablóknak bántó- dásuk esnék. Tíz nappal később az Isz­lám Hangja szervezet — az Iszlám Szent Háború egyik ága — egy iraki tagja rob­banószerrel megrakott autó­val merényletet kísérelt meg a kuvaiti uralkodó el­len. Kuvait és Irán viszonya egyre romlott, és azóta is robbannak a pokolgépek. 1985 júniusában két pokol­gép 11 ember életét oltotta ki a kuvaiti fővárosban. Folytatódott az irániak ki­utasítása, immár tízezres nagyságrendben. Egy évvel később a legfontosabb ku­vaiti olajfinomítót rongálta meg robbantás. Ezt az „Arab Forradalmárok Cso­portja" vállalta magára. Ta­valy januárban, májusban és júliusban három pokolgé­pes merénylet történt Ku­vaitban egy olajfinomítóban, egy utazási irodában és egy bevásárlóközpontban. Jelen­tős károk keletkeztek, hár­man meghaltak. Ezeket egy „Mohamed Próféta Kuvaiti Erői” nevű szervezet vál­lalta. Az emír elleni merénylet szervezésével gyanúsította­kat 1986 júliusban sikerült elfogni. A későbbi merény­letek gyanúsítottjaival együtt tárgyalták ügyüket, s tavaly júniusban közülük hat kuvaiti síitát halálra ítéltek. Az ítéletet azóta sem hajtották végre. A mostani géprablás közben folytatott tárgyalásokon állítólag fel­merült, hogy ítéletüket bör­tönbüntetésre enyhítik. Kétségtelen, hogy Iránnak Kuvait sok fájdalmat oko­zott az utóbbi években. A leggazdagabb olajsejkség, Szaúd-Arábiával együtt, ed­dig legalább 30 milliárd dollár készpénztámogatást nyújtott, és napi 300 ezer hordó olajexport-jövedelmét adta át Iraknak, amellyel Irán 1980 óta háborúban áll. Az iráni hadsereg tengeri és légitámadásokkal már több­ször megpróbálta elijeszteni az ilyen támogatástól a kis területű, szerény népességű Kuvaitot — mindhiába. Ku­vait kikötői Irak ellátását szolgálják. A kereskedelmi hajói elleni támadásokat Kuvait tavaly óta úgy védi ki, hogy olajszállítókat bé­relt a Szovjetuniótól, saját­jai közül 11-et pedig ameri­kai zászló alá helyezett. Támogatja-e Irán az Isz­lám Szent Háború terroris­táit? — A teljes igazságot senki sem tudja. Az többé- kevésbé világos, hogy ha nyíltan támogatná őket, ez még inkább növelné az irá­ni rendszer nemzetközi el­szigeteltségét. 1984-ben ma­guk az iráni katonák tették ártalmatlanná a géprabló­kat, és az iráni hatóságok most is mindent megtettek, hogy a gép legalábbis mi­előbb elhagyja Iránt. Más kérdés, hogy a teheráni ha­tóságok nem zárkóztak el attól, hogy nyilvánosságra hozzák a géprablók közle­ményeit, amelyekben azok „imperialista bérencként” szidalmazták Kuvaitot. Mészáros György

Next

/
Oldalképek
Tartalom