Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-14 / 88. szám
NÉPÚJSÁG 1988. április 14,, csütörtök o Boczkó Dániel nevét vette fel az egyik honvédelmi klub Ünnepi közgyűlést tartott a városi tanács honvédelmi klubja a minap Békéscsabán. Az MHSZ megalakulásának 40. évfordulójáról Varga Géza titkár emlékezett meg. majd beszámolt az 1987. évi munkaterv végrehajtásáról. Elöljáróban köszönetét mondott a szövetség helyi vezetőségének azért a támogatásért, amelyet az egyesület megerősítéséhez. a lőbázis felújításának befejező munkálataihoz, valamint a továbbképzéshez és az új szakosztályok létesítéséhez nyújtott. Ugyanakkor maga a klub is lehetőséget adott a lövészetek megrendezéséhez, a gyakorlati felkészüléshez az iskolák tanulói és a vállalatok dolgozói részére. Az elmúlt évben a taglétszám 10-zel emelkedett; s honvédelmi, politikai jellegű vetélkedők, előadások, technikai bemutatók tették változatosabbá és tartalmasabbá a közösségi életet. Ezután dr. Jelinek Lajos elnök ünnepélyesen bejelentette, hogy a városi tanács MHSZ honvédelmi klubja a szarvasi születésű Boczkó Dániel nevét veszi fel. Ezt követően az 1848 49-es szabadságharc kormánybiztosának életútját, képviselői tevékenységét ismertette. (Az akkori halközéphez tartozó politikus Békéscsaba országgyűlési követe volt az 1860-as években.) A közgyűlés befejező részében Frontó András alezredes. az MHSZ megyei titkára elismeréseket, jutalmakat adott át a honvédelmi nevelésben, a szakmai felkészítésben és a szervezésben kimagasló eredményeket elért aktíváknak, tisztségviselőknek. —y—n Utazás az Express-szel Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a megváltozott gazdasági feltételek között is igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy a fiatalok — akár a belföldi turizmusban vesznek részt, akár külföldre utaznak — továbbra is kedvezményeket vehessenek igénybe. Az új adórendszer bevezetése, az áremelkedések, valamint a KISZ KB-tól kapott támogatás csökkenése arra ösztönözte a vállalatot, hogy új partnereket keressen különféle akcióinak támogatásához, újabb lehetőségeket tárjon fel a kedvezményformák bővítésére, nagyobb önállóságot adjon az árak kialakításában is a helyi irodáinak. Az Express irodaegységeinek tovább nőtt az önállóságuk azzal, hogy lehetőséget kaptak: adott esetben nulla árréssel dolgozhatnak. A külföldi partnerszerződések vagy kötelezettségek alapján relatíve olcsó árakat adhatnak meg. Gondot okoz viszont — elsősorban a szocialista partnerkapcsolatokban —, hogy az ÁFA bevezetésével 15 százalékkal volt kénytelen emelni árait az Express. Bár úgy állapodtak meg, hogy a megemelt árakat április 1-jétől alkalmazzák, csak olyan kompromisszumos megállapodást sikerült elérni, hogy a szocialista partnerek — egy kivételével — a megemelkedett költségek egyharmadát vállalják át. A többit az Expressnek, illetve a szálláshelyeknek kell kigazdálkodniuk. A belföldi turizmusban korántsem ennyire biztató a helyzet. Tudomásul kellett venni, hogy az ár- és adóintézkedések a belföldi ifjúsági turizmust többszörösen sújtják, mert kedvezményt ma már senki semmilyen címen nem ad, nem tud adni. A diáküdültetés támogatása azonban — amely az ÁISH és a KISZ KB hatáskörébe tartozik — összegében nem csökkent a tavalyihoz képest. * * * A békéscsabai Express- irodában nulla árréssel nem dolgoznak, de több útjuknál olyan alacsonyan szabták meg az áraikat a szervezési díj terhére, hogy a nyereségük ezáltal csak minimális lesz. Mégis kénytelenek voltak erre a lépésre, hiszen egyébként programjaik any- nvira drágák lennének, hogy nem akadna rájuk jelentkező. Az idén a szocialista országokba az ÁFA és — az utas által fizetett összeget duplájára emelő — a repülési illeték bevezetésével csak jóval több pénzért lehet eljutni. Az NDK-ki- rándulások most is népszerűek. Sokan utaznak a bolgár tengerpartra és Csehszlovákiába, a Magas-Tátrá- ba. illetve — egy bécsi program közbeiktatásával — Pozsonyba. A világútlevél bevezetésével ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az 1-2 napos ausztriai túráik iránt. Népszerűek még a jugoszláv tengerpartra és az Isztambulba irányuló utak. A forint többszöri leértékelése miatt azonban e programokért is többet kell fizetni, mint egy évvel korábban. A belföldi turizmus iránti igény — annak ellenére, hogy áraik mintegy 20-25 százalékkal emelkedtek az idén — nem csökkent. Ennek az az oka, hogy ezeknél a viszonylag olcsó utaknál a néhány száz forintos áremelkedést a vásárlók még meg- fizethetőnek tartják. Csupán érdekességként: az árak néhol drasztikus növelése ellenére a helyi irodában az idén is volt jelentkező indiai, KNDK-beli útra és a többhetes londoni nyelvtanfolyamra. Bár kétségtelen, nem ez a jellemző. Az emberek a rövidebb, olcsóbb programokat részesítik mostanában előnyben. B. Cs. Húsipari szakmunkástanulók országos versenye Tegnap befejeződött a húsipari szakmunkástanulók Győrött megtartott országos versenye. A döntőben 21 iskola 37 tanulója mérte ösz- sze tudását elméleti felkészültségéből és gyakorlati tudásából. A verseny legjobbjai szakmunkás-bizonyítványt. miniszteri oklevelet. serleget, pénz- és tárgyjutalmat kaptak. Az első helyezést Kiss Dénes, a győri Veres Péter Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulója szerezte meg. A második Czékus András, a szegedi Fodor József Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanulója, a harmadik Bartók András, a budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet és Szak- középiskola szolnoki kihelyezett tagozatának tanulója lett. Rendszeres újságolvasók a csorvásiak Sikeres évet zárt az elmúlt esztendőben a csorvási postahivatal. A Szegedi Postaigazgatóság által meghatározott bevételi tervüket, mely 2 millió 991 ezer forint volt, 134,8 százalékra teljesítették, s így a csorvási posta tavalyi bevétele meghaladta a 4 millió 32 ezer forintot. A csorvási postahivatal, amely egyébként a nagyközség mintegy 6400 lakosának intézi postai ügyeit, csaknem 20 éve épült, s éppen az idén kerül átalakításra, rekonstrukcióra. A hivatal létszáma 22 fő, közülük 11-en bent a hivatalban végzik feladatukat, a többiek pedig bel-, illetve külterületi kézbesítők. A postahivatal teljes körű szolgáltatást nyújt a lakosságnak, melybe beletartozik a küldemények felvétele, kézbesítése, valamint az éjjelnappali távbeszélő-szolgálat. Különösen nagy gondot fordítanak a csorvási postások a hírlapszolgálat zavartalan ellátására. Kiemelt feladatuknak tekintik a lakosság ellátását a napi- és hetilapokkal. Igv talán nem is egészen véletlen, hogy a napilap-előfizetők 'száma 1987. januárjától ez év márciusára 1289-ről 1378-ra emelkedett. Az összes előfizetők száma ma meghaladja a 4665-öt. A csorvási postahivatal az elmúlt évben a tervezettnél 13 659-cel többet, összesen 643 659 hírlapot forgalmazott a községben. A legkedveltebb lap a községben a Békés Megyei Népújság, melynek jelenleg 900 előfizetője van. A Népszabadság eladási tervét tavaly 100,5 százalékra tudta teljesíteni a csorvási posta. Nagy példányszámban terjesztik a Szabad Földet (700), a Nők Lapját (435), a Családi Lapot (400). Képes Újságot (400). valamint a Rádió- és Tv-újságot, melyből 640-et rendeltek a csorvásiak. A hírlapárusítás, -terjesztés mellett közel ezer ajánlott küldeményt, több mint 200 csomagot, valamint két és fél ezer különböző csekket, átutalási utalványt vesznek fel, illetve továbbítanak a csorvásiaknak, havonta. Népszerű a szerencsejátékkedv a csorvásiak körében, ugyanis a helyi postahivatal a totóeladási tervét 94,51 százalékra, a lottóeladását pedig 114,6 százalékra teljesítette. A mérsékelt telefonhálózat-kiépítettség ellenére 1987- ben havonta 6507 helyi, valamint 4313 távolsági beszélgetést bonyolítottak le a csorvásiak a posta segítségével. A viszonylag nagy forgalom ellenére a csorvási postahivatal dolgozói igyekeznek mindent megtenni, hogy munkájukat udvariasan, kellő odafigyeléssel lássák el. A hivatalban két szocialista brigád működik, amelynek vállalásai közt szerepel a munkahelyük külső és belső szépítése, csinosítása. Az 1988- as évi vállalásaik közt szerepel továbbá a minőségi munka folyamatos javítása, a csorvásiak udvarias és panaszmentes postai kiszolgálása. (bacsa) SOS lelki segély Este 7-től reggel 7-ig A két cím egy szegedi plakáton látható, kiegészítve még a 11-000-ás telefonszámmal. Ezen hívható ingyenesen a /megjelölt időben a lelkisegély-szolgálat, ahova bizalommal fordulhat bárki, aki úgy érzi, kilátástalanná vált az élete, s felgyűlt problémáit nem képes saját magába fojtani. Vagy annyira elhatalmasodtak rajta, hogy csak egy út kísérti: az öngyilkosság. A szegedi szolgálat 1981- ben negyedikként alakult meg az országban. (Azóta 12 van.) Működéséről dr. Óno- dy Sarolta főorvosnővel beszélgettünk. Mi tette szükségessé a szolgálat megszervezését? — A nyolcvanas évek táján már jó ideje ismert volt — feleli —, hogy amiként hazánk a világ öngyilkossági listáján vezető helyen áll, úgy az országon belül Csong- rád és Békés megye a legsúlyosabban érintett terület. Nálunk ehhez még fel kellett figyelni az egyre emelkedő halálozásra, válásra, alkoholizmusra, kábítószerezésre, sőt, bűnözésre is. Ami mind azt mutatja, hogy sok a perifériára szorult ember megyénkben, tehát segítséget nyújtani kötelesség. A tapasztalat is emellett Szólt. Számos, sikertelen ön- gyilkosságot elkövető mondta el, még a kórházban, hogy ha előtte tudott volna valakivel beszélgetni, valaki meghallgatta volna, a tettét nem kísérli meg. — Hogyan született meg a szolgálat? — Sok nehézség közepette. Rengeteget jelentett viszont, hogy megértésre találtunk. A Szegedi Városi Tanács egészségügyi osztályának akkori vezetőjénél, aki segített bennünket, s így az egészségügy keretén belül működhetünk. Hogy pontosan hol, azt azért nem említem, mert minden ezzel kapcsolatos dolog anonim, vagyis névtelen, beleértve a közreműködő önkéntes segítőket is, akik a munkát vállalják. — Valójában kik ők és hányán vannak, akik az éjszakai hívásokat fogadják? — Jó értelemben vett laikusok, 20-25 ember. Van köztük pedagógus, jogász, közgazdász, lelkész, egyetemi hallgató és természetesen orvos és pszichológus is. Felhívásunkra számosán jelentkeztek, mindenkivel interjúszerű beszélgetés folyt, s akik alkalmasnak látszottak, azok egy készségfejlesztő képzés után kezdték meg a munkát. Ma már az első gárdából nem sokan vannak, olyan megterhelő ez a tevékenység, hogy 3-4 évnél tovább kevesen bírják. A pótlás tehát folyamatos. — Bármilyen szolgáltatást csak akkor vesznek igénybe az emberek, ha tudnak róla. Mit tettek ezért? — Legelőször is plakáttervet hirdettünk meg, s a ki- választottat megcsináltattuk. A Délmagyarországban cikkek jelentek meg arról, hogy mit akarunk, s azóta is rengeteget segít az újság, például máig mindennap közli, hogy 7—7-ig a szolgálatot milyen számon lehet hívni. A telefonkönyvben a közérdekű számok közé van felvéve. Szórólapok is készültek, amik az orvosi rendelőkbe kerültek, buszokra, de még az utcára is. Szóval minden alkalmat igyekeztünk megragadni, hogy elérje az információ azokat, akiknek szüksége lehet erre. — Éjszakánként átlagosan hány hívás fut be, s leginkább melyik korosztály fordul a szolgálathoz és milyen problémákkal? — A napi hívások száma 10-14 között van. évente három-három és fél ezer. Többségében fiatalok, 18 évtől 35-ig, és sok közöttük az alkalmazotti foglalkozású. Az őket gyötrő problémák a kapcsolathiányból, a kapcsolatteremtési nehézségekből adódnak főleg. Másoknak a meglevő kapcsolat — például a házasság visszásságai, problémái jelentenek lelki terhet, mert nem látnak belőle kiutat. Az idős emberek pedig az elvesztett kapcsolatoktól szenvednek. Nincs, aki meghallgassa őket, akivel megoszthatnák gondjaikat. S ahogy az élet egyre nehezebbé válik, a foglalkoztatási bizonytalanság is ránehezedik az emberekre. Nem véletlen, hogy az egészségügyi törvényben is kiemelt helyet kapott a mentálihigiénia. s ezen belül a lelki segélyszolgálat. Ahova bárki — anélkül, hogy személyi adatait kérnék tőle, vagy bármiképpen kíváncsiskodnának, esetleg kioktatnák — fordulhat. Itt még tanácsadás sincsen. Nemhogy döntés valaki helyett. Itt a módszer az előítélet nélküli nyitottság, s a ráhangolódás a másik ember hullámhosszára. A bizalom megteremtése. S ez már önmagában is megkönnyíti a terhek elviselését helyi és vidéki hívóink számára. Vass Márta Feltöltik a vetőgépet Fotó: Veress Erzsi Mellettünk közben egészen más témát vitatnak, érthető indulattal a többiek: nincs Azodrin, ami pótolhatatlan vegyszer. — Ezen áll vagy bukik ilyenkor a cukorrépavetés! — magyarázza a szakember. — Van, ahol már kel a répa és szikieveles állapotban kell védekezni ezzel a vegyszerrel a répabarkó ellen, különben elpusztítja a bogár a zsenge növényt! Hogy mi lesz? — kérdez vissza, majd tanácstalanul széttárja a karját. A ,,Ki mint vet” igazsága persze ma is érvényes — csak némi kiegészítéssel. De erről már nem a „jó szántó- vetők" tehetnek. . . Tóth Ibolya Ki mint vet... (Folytatás az 1. oldalról.) még kettő. Két szegény tsz így segíti egymást. A sor végén közben már fordult a vetőgép. kikászálódik a fülkéből Sipos András — zömök, kerek arcú, középkorú férfi. — Érdemes-e manapság répát termelni? — Hát, csak megéri, ha csináljuk — vélekszik, de hangjában bizonytalanság. — Mi fölszántunk, elvetjük a magot, betakarítunk, a többi nem rajtunk múlik. Persze a vezetőkre fordul a szó, s abban maradunk, nam hálás feladat főnöknek lenni a mezőgazdaságban. — Nekünk ugye az ég alatt a műhelyünk. Azért azt mondom, manapság nálunk a vezetőnek, amellett, hogy jó szakember, jó üzletembernek is kell lennie. A vetőgép indul — egy kis terepjáró pedig érkezik, s vele Harczi István főmezőgazdász. Poros pantallója, gyűrött műbőr félkabátja mutatja, keveset ülhet az íróasztal mögött. Szikár, barázdált arcú férfi, a háta mögött majd 3 évtizedes szakmai tapasztalattal. — Hálátlan itt, az útra merőlegesen vetni, mindenki látja, aki erre jár, milyen sorokat húzott a traktoros! — kíséri szemmel a gépet. Elégedetten bólint. — Takaros. Persze van, aki szántani tud szépen, a másik vetni, vagy aratni. Aszerint is szoktuk elosztani a munkát — sorolja. Megyénk mezőgazda- sági nagyüzemei az idén zöld- és fajtaborsót együttesen mintegy 8-9 ezer hektáron, cukorrépát 19 ezer, napraforgót 29 ezer hektáron termelnek. A borsó és a cukorrépa vetése jól halad, a napraforgó és a 105-110 ezer hektárnyi kukorica vetéséhez pedig várhatóan a jövő hét derekán látnak hozzá. Az idén a tavalyinál kevesebb a tervezett kukorica-vetésterület, de elképzelhető, hogy annak az 5-6 ezer hektár tavaszi kalászosnak a helyébe is tengeri kerül majd, aminek az optimális vetési ideje már elmúlt, így kockázatos lenne a továbbiakban a szaporítása.
