Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-27 / 99. szám
NÉPÚJSÁG 1988. április 27., szerda Egyik olvasónk telefonértesítésére mentünk ki a helyszínre, s nem mindennapi látványban volt részünk Békéscsabán, a Jókai utcai építkezésen. Az itt dolgozó építőmunkások hát- borzongató magabiztossággal közlekednek a tetőn, rakják a cserepeket, sajnos, mindenféle kibiztosítás nélkül. A járókelők csodálkoznak és kérdezgetik, hogy ezt így szokták-e, így kell-e, vagy csak egyszerűen fittyet hánynak a legelemibb biztonsági szabályokra is? De vajon meddig lehet ezt így csinálni? Mi lesz, ha egyszer leesik valaki? Fotó: Veress Erzsi Tanácsülés Eleken Békési áfész Fegyelmezettebb gazdálkodás, nagyobb eredmények A Békés és Vidéke Áfész teljesítette az egy évvel ezelőtti küldöttgyűlésen kijelölt és elfogadott célokat. Mindenekelőtt stabilizálódott a szövetkezet pénzügyi helyzete. Adósságait visszafizette, javultak a vásárlási körülmények. A városkörnyéki községekben: Murony- ban, Kamutqn, Bélmegyeren és Tarhoson korszerű üzlethálózat várja a vásárlókat. Ugyanakkor az elmúlt évben nőtt az árbevétel, a nyereség, gyarapodott az áfész vagyona. Elek Nagyközség Tanácsa ülést tartott Szántó István tanácselnök vezetésével, aki a napirendi pontok előtt többek között elmondta, hogy a víz- és csatornamű vállalat és a tanács műszaki csoportja felmérést folytat a községben a vízfogyasztásról, megoldást keresnek a nyári vízhiány elkerülésére. A Gyomai Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola eleki tagozata szeptember 1-től önálló lett. Az intézmény bővül varrónői és tejfeldolgozó-tagozattal. Eleken lehetőség van műholdas tévéműsorokat vevő berendezés telepítésére. A kábeleket ősszel a postai telefonkábelekkel együtt fektethetnék le, amennyiben a lakosság igényli a szolgáltatást — a megvalósításhoz társulat alakítása szükséges. Az első napirendi pontban a tanácstagok a tanács elmúlt évi gazdálkodását vitatták meg. A pénzfelhasználás ésszerű volt. az energiafogyasztásban azonban az árváltozásokat még szigorúbb takarékosságnak kell követnie. A község fejlődéséhez. épüléséhez nagyban hozzájárult a lakosság társadalmi munkája, a tervet 136 százalékra teljesítették, az elekiek 9 millió 800 ezer forint értékű munkát teljesítettek. A második napirendi pontban a nagyközség sportéletét vitatták meg a tanácstagok. Megállapították, hogy nincs megfelelő tornaterem, ami a tanulók sport- tevékenységét nehezíti, és gátolja a versenysport, illetve a tömegsport fejlődését is. A tanács köszönetét fejezte ki Nedro Vazul, László János, Szabó Bálint és Szatmári József helyi sportszakembereknek a nagyközség sportéletének önzetlen támogatásáért. A tanács elfogadta, hogy felhívással kell fordulni a gazdasági-társadalmi szervekhez a tömegsport kibontakoztatásáért. A továbbiakban döntöttek az „Elek községért” kitüntetés adományozásáról. Az idén az elismerést Szántó István tanácselnöknek. Orsós Lajos MHSZ-titkárnak, és az önkéntes rendőri csoportnak ítélték oda. Sz. M. Paczuk József, a szövetkezet elnöke elmondotta: tavaly 640 millió forint árbevételt értek el* a nyereség pedig csaknem 20 milliót tett ki. A kiskereskedelmi forgalom is nőtt mintegy 7 százalékkal, amely 511 millió forint bevételt jelent. Több élelmiszert, ruhaneműt kínáltak, mint egy évvel korábban, mérsékelten növekedett viszont a vegyes iparcikkek forgalma. Ez mindenekelőtt a hiányos áruellátással magyarázható, mert különösen a második félévben beszerzési gondokkal küszködtek. Elsősorban a tartós fogyasztási cikkek hiányoztak az üzletekből. A vendéglátás szerényen, mindössze 3 százalékkal növelte a forgalmát. Kevesebb fogyott presszókávéból, üdíAz Országos Filharmónia hét estére tervezett békéscsabai hangversenysorozata a Kincses—Bordás est kivételével véget ért. Zömében zenekari estek hangzottak el magas fokon. Az utolsó est hétfőn este volt a Jókai Színházban, ahol a Budapesti MÁV Szimfonikusok játszottak vezető karmesterükkel, Mark Gorensteinnel. Közreműködött Kiss András hegedűművész, aki Brahms tő italból, szeszes italokból is csak egy százalékkal emelkedett az eladás. Ugyanakkor az árváltozások miatt 1 millió forinttal több ételt értékesítettek, mint 1986- ban, amely 5 százalékos emelkedésnek felel meg. Az aszályos időjárás ellenére a felvásárlási ágazat túlteljesítette tervfeladatát, mintegy 28 millió forint értékű árut vásároltak meg. Ez azért figyelemre méltó, mert burgonyából, zöldségből és gyümölcsből lényegesen kevesebbet tudtak beszerezni. Nagy kiesést jelentett az időközben megszüntetett nyersbőrfelvásárlás. A kisállatok felvásárlási részaránya azonban növekedett. Vágóbaromfiból és hízott libából 8-8 millió forint értékűt, nyúlból 5 vagonnal, D dúr op. 77 hegedűversenyét játszotta. Brahms jól ismerte a hegedű hangzását hiszen a híres magyar Reményivel sokáig együttműködött, zongorakísérője volt. Kiss Andrást kristálytiszta hegedűjátéka, ragyogó technikai készültsége, szép! meleg tónusa a legjobbak közé emelik. Az első tétel ka- denciája lenyűgöző volt. A közönség lelkesen fogadta a ragyogó produkciót. galambból csaknem 5 ezer kilót vásároltak meg. Megkezdték a sertések felvásárlását mintegy 2 millió forint értékben. Az elmúlt évet a fegyelmezettebb gazdálkodás jellemezte. Nőtt az értékesített áruk forgási sebessége, csökkent a létszám. Az ágazatok közül a kiskereskedelem eredménye a legjobb. A 11 millió forintos nyereség az előző évinek a duplája. Ugyancsak figyelemre méltó a vendéglátás 8 milliós nyeresége is. Az idei üzletpolitikát a szabályozók adta lehetőségek figyelembevételével dolgozták ki. Ennek megfelelően 690 millió forint árbevételt és 12 millió forint nyereséget terveznek. A legnagyobb forgalomnövekedésre az élelmiszereknél számítanak.- Nagy tartalékok vannak a. felvásárlásban is. Az elképzelések szerint a nagykereskedelmi tevékenység, valamint a burgonya, a zöldség és a gyümölcs árbevétele 18 millió forint körül lesz, de bővítik a sertésfelvásárlást is. Összességében ez az ágazat a tavalyi 28-ról az idén 40 millió forintra növeli a teljesítményét. (s—r) A szünet után Mahler V. szimfóniája hangzott el kitűnően kidolgozott előadásban. Egyes hangszerek szó- lisztikus megszólalása — oboa. trombita, kürt — emlékezetes marad. Gorenstein magával ragadó lendületes vezénylése nem tudta eltüntetni a formai túlkom- ponáltságot. Egyébként, várjuk a Kincses—Bordás est pótlását. Dr. Sárhelyi Jenő Romantikus est a Jókai Színházban Ha Klamáczi, akkor már inkább Klamáczky! Q Mit kezdene ön négy és fél millióval? Térjünk vissza most a fantázia szülte csabai lottóin i 11 iom os történetéhez. Amikor április elsején a szerkesztőségi telefon mögött ülve fogadtuk a hívásokat, még azt gondoltuk, hogy akkor, délután véget ér a Klamáczi Jánosról szóló mese. Ügy hittük, az utoLsó telefonálóval folytatott beszélgetéssel fejeződik be: itt a vége. fuss el véle. Mert kezdettől fogva úgy képzeltük, hogy — áprilisi tréfáról lévén szó — sokak által várt kellemes játékba bocsátkozunk, melynek meséjét a rászedett és a csalhatatlan olvasók hordják majd össze. Tévedtünk. A mese folytatódott. A következő héten jöttek a levelek a szerkesztőségbe — szép számmal, összesen ötven. Illatos levélpapíron. vagy füzetből kitépett kockás lapon, névvel és pontos lakcímmel. Alig akadt levélíró, aki tréfának gondolta a milliomostörténetet. És amikor ezt az ötven levelet végig olvastuk, Klamáczi János története sajátos fordulatot vett. Hiszen ekkor már nem névtelen telefonálókkal volt dolgunk, hanem olyan emberekkel, akiik nevüket adták a beküldött javaslatokhoz, s nyilván szorongva lesték otthon, megtudja-e valaki — tetejében 'épp az újságból —, hogy „bedőltek” a mesének. Ráadásul egy jószándékú levélre válaszolni illik — ezúttal legalább annyit, hogy pardon, kérjük, ne haragudjon ránk. De mit írjunk, hogyan kérjünk elnézést attól az özvegyasszonytól például,' akinek orvosi igazolásokkal kitömött levelében a következő sorokat találtuk: „Nagyon szépen megkérném önöket, hogy segítsenek rajtam, egy igazán rászorult valakin, ugyanis én egy nagyon beteg asszony vagyok, szívvel műtötték egy éve, és a férjem meghalt, teljesen egyedül vagyok, senkim sincs. Az orvosok kiállítottak egy olyan papírt, hogy segélykérő telefont adjanak, de attól félek, hogy nem tudom kifizetni, és ha az a jóember megtenné, hogy hozzásegít, nagyon megköszönném. A nyugdíjam 2800 forint, abból nem tudok félretenni, mert még a férjem temetésére kölcsön kapott pénzt adogatom vissza.” „Ettől még kakas a kakas” Némi lelkiismeretfurdalás- sal olvastuk a levelet. Hiszen igazán nem akartunk olyan reményeket kelteni, amelyekről már megszületése pillanatában tudjuk, hogy szertefoszlik. Ezért elhatároztuk, hogy nem egyenként válaszolunk a levélíróknak, hanem ebben a formában, javaslataik közzétételével. Lássák az olvasók, mire költenék ők ötvenen azt a négy és fél milliót (ha lenne). Mielőtt valamiféle leltárt készítenénk, hadd idézzünk — amolyan bevezetőként — egy csabai nyugdíjas leveléből: „Amint látom, Jani bácsi, aki szerencsés lett, szlovák nemzetiségű, s a neve a „klám” szóból képződött, ami köztudottan csalást jelent, önök bizonyára elírták a Jani bácsi nevét, mert az többes számot jelent, mintha azt írnánk: Nagyok János, Nagy János helyett. Bár ki tudja, ilyen is lehet. De azt már kizártnak tartom, hogy pontos „i”-vel és nem „y”-nal írta volna, és egy „k” betűvel még meg is rövidítették a nevét. Ugyanis a neve minden bizonnyal ez volt: Klamáczky. Ez elfogadható, mert így már csalót jelent, s szlovák nemesi eredetet tükröz. A következő mondat pedig még súlyosabb tévedést jelent. Az öcsikéje bizonyára nem úgy rikoltott fel. hogy „taká a sztari ko- hut”. hanem imigyen: „taky” (ejtsd: takí), mert a hímnemű kakasnak, még ha öreg is, ez dukál. No de ettől még kakas a kakas.” (A helyreigazítást köszönjük. A hibát még az sem kisebbíti, hogy a kifogásolt név és szöveg szerkesztője kiválóan ismeri a szlovák nyelvet. Hisz olyan megyében, ahol nagyszámú nemzetiség él, a megyei lapnak pontosan illik idézni a nyelvüket.) A legtöbben egyébként az egészségügy fejlesztésére fordítanák a pénzt. Javasolták a gyulai, a békéscsabai és az orosházi kórház műszerbeszerzésének segítését, hiányzó osztályok létesítését. Vásárolnának epe- és vesekőzúzó készüléket, speciális műszert a szemoperációhoz, műtőasztalt a csabai Árpád fürdő orthopéd kórházába, olvasógépet a vakoknak és a gyengénlátóknak. Juttatnának összeget a rákkutatásra, az AIDS elleni küzdelemre, a reuma gyógyítására, és a rokkantak támogatására. Végezetül egy dévaványai asz- szony a tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek nevelését támogatná a nyereményből. Levelében ez áll: „Két gyermekem közül az egyik asztmás, a másik testi fogyatékos. Hat éve vagyok itthon, és még reményem sincs arra, hogy a közeljövőben dolgozni mehetek. Sajnos, arra sincs, hogy egy új. nagyobb lakást vegyünk. Jelenleg egy szoba-konyhás kis vizes lakásban élünk. Ettől az asztmás fiam gyakran fullad.” Sorrendben ezután a legtöbben a nyugdíjasokat segítenék a milliókból, nyugdíjasházaik, szociális otthonok és öregek napközi otthona építésével, szociális gondozóhálózat létrehozásával és segélyekkel. A harmadik legtöbb javaslat lapunkkal kapcsolatban érkezett. Sokan korszerűsítenék a lapkészítést, színessé, tetszetősebbé tennék a Békés Megyei Népújságot, növelnék az oldalak számát. (Ezúton is köszönjük, hogy gondoltak ránk.) Mások ösztöndíjat alapítanának fiatal újságírók megbecsülésére, Erdélyből érkezett kollégáink segítésére, az év legjobb újságírójának elismerésére. Voltak, akik azt ajánlották, hogy legyen olvasók lapja, mi pedig indítsunk cikksorozatot, amit az olvasók írnának a környezetükben tapasztaltakról, és jutalmazzuk meg azokat a munkatársainkat, akiknek írása kedvező változást hozott valamilyen területen. Végül, egy végegyházi olvasónk azt javasolta, hogy Klamáczi János bácsi élete végéig kapja ingyen a Népújságot. Esküvő PAsteleken Negyedik helyen az ifjúságvédelem áll. A pénzt csecsemőotthonok és újabb SOS-gyermekfaluk építésére, a pályakezdő állami gondozottak segítésére, a kábító- szeres gyermekek gyógyítására és szegényes családi háttérrel induló fiatalok támogatására fordítanák. Sőt, egy gyomaendrődi olvasónk „Békéscsaba polgára” elnevezéssel alapítványt is el tudna képzelni, melyből meghatározott számú csabai származású állami gondozottat iskoláztatnának egészen az önálló élet elkezdéséig. Nagy teret kapott a levelekben a megye fejlesztése és jó hírének népszerűsítése. Többen javasolták, hogy alapítsunk díjat, amit minden évben az a személy kapna meg, aki a közvélemény szerint a legtöbbet tette a megyéért. Egy orosházi olvasónk a természetvédelmi területek számát növelné, egy békési pedig a pósteleki kastélyt építené újjá. (Hogy a levélíró mennyire nem tréfának gondolta javaslatát, bizonyítja a „helyiségelosztás”: a pincébe szaunát, a földszintre és az emeletre zeneszobát, könyvtárt, tévészobát, madárkiállítást, ebédlőt, és egy szalont képzelt, ahol esküvőket lehetne tartani.) Nemcsak a megye, hanem székhelye, Békéscsaba is nagy figyelmet kapott a levelekben (ami már csak azért is természetes, mert Klamáczi János Csaba polgára). Egy olvasónk a Mun- kácsy-gyűjteményt bővítené a pénzből, egy másik a színházat hozatná rendbe, egy harmadik pedig kisgalériát építene a városban. De olvashattunk arról is, hogy szívesen látnának új filmszínházat a lebontott Brigád mozi helyén, meg szilárd útburkolatokat és csatornát sáros utcácskákban. Ismét szóba került a jaminai ter- málkutak ügye. Egy nyugdíjas leveléből idézünk: „Az összeget a repülőhí- don túl — információim szerint több mint harminc éve — lezárt termálvíz felhasználására, uszoda részbeni építésére javaslom fordítani. Részemről nyugdíjasként is huszonötezer forintot ajánlanék fel erre a célra.” A fürdőépítés szorgalmazásán, mint ötleten is túltett azonban az. aki ajánlotta, hogy három-négy kiemelkedő képességű fiatalt küldjünk Japánba, az ottani kereskedőházak működésének tanulmányozására. Azzal a nyilvánvaló céllal, hogy hazatérve tapasztalataikat a megyeszékhely, vagy a megye javára hasznosítsák. Árpási Zoltán (Folytatjuk)
