Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
NÉPÚJSÁG 1988. április 18., hétfő „Még tét a jövőnk!” II Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázati felhívása településfejlesztési alap elnyerésére Szombaton befejeződött a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának kétnapos, kibővített ülése. Az ifjúsági szövetség vezető testületének székházában tartott tanácskozás résztvevői megvitatták a „Milyen szocializmust építsünk?” politikai akció eddigi felsőoktatási tapasztalatait és „Még tét a jövőnk” címmel állásfoglalást fogadtak el a társadalom előtt áLló legfontosabb politikai, gazdasági kérdésekről. A vitasorozatról szólva elmondották: sok helyütt a KISZ-szervezetek és a KISZ- vezetők még mindig nem érzékelik, hogy tudatos politikai szerepvállalás, eredményes érdekképviseleti tevékenység nélkül magukra maradnak, elszigetelődnek, nem képesek versenyezni más; intézményen belüli ifjúsági szerveződésekkel. A KISZ felsőoktatási rétegprogramjával kapcsolatosan megfogalmazták, hogy a kialakuló sokszínű, differenciált ifjúsági mozgalmon belüli hegemónia megteremtése érdekében az eddigiektől eltérően kellene értelmezni a KISZ szerepét, politikai felfogását, az ifjúság különböző csoportjaihoz fűződő szövetségi viszonyát. A programnak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie az egyes intézmények jellegére, helyzetére, hogy az ezekben működő KISZ-szervezetek test- reszabottabban tudjanak tevékenykedni. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szombaton befejeződött a pedagógusjelöltek Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenye. A Művelődési Minisztérium, az ELTE és a Kazin- czy-alapítvány immár 15. alkalommal megrendezett versenyére a hazai pedagógusképző egyetemek és főiskolák több mint félszáz hallgatója nevezett be, s idén először részt vett a versenyen három külföldi intézmény — az újvidéki egyetem, a nyitrai pedagógiai főiskola és az ungvári egyetem — egy-egy diákja is. A kétnapos rendezvény első napján a hallgatóknak egy, a magyar irodalomból szabadon választott értekezőprózai szövegrészletet kellett felolvasniuk, szombaton pedig Arany János egy tanulmányának részletével mérték össze gondolatkifejező és -közvetítő készségüket, valamint jártasságukat a heA vélemények ásmeretébem a tanácskozás résztvevői munka bizottságot bíztak meg azzal, hogy dolgozzon ki új és a folyamatosan változó helyzetet figyelembe vevő, a KISZ-szel szembeni kihívásokra is választ adó koncepciót. Ezt a várhatóan ősszel terjesztenék elő. A tanácskozás résztvevői nemcsak saját szervezetük megújulását, hanem a magyarországi szocializmus kialakult intézményrendszereinek átfogó és radikális reformját igényelték annak érdekében, hogy a kitűzött gazdasági-társadalmi célok megvalósuljanak. Ezt sürgetik a Milyen szocializmust építsünk? viták tapasztalatai alapján megfogalmazott és elfogadott állásfoglalásban is. A dokumentum az állampolgárok és közösségeik ön- tevékenységének, önállóságának erősítését, a nyilvánosság bővítését, a nyilvános érdekütköztetésre épülő társad a’mi tervezés és gyakorlat kialakítását, a demokratikus és hatékony működést szolgáló intézményes garanciák megteremtését hangsúlyozza elsősorban. Megfogalmazza javaslatait a párt, a kormány, valamint más politikai és társadalmi szervezetek működésével kapcsolatban. A szocialista gazdasággal összefüggésben főként a tulajdonformáktól független szabályozást, a strukturális átalakítást húzza alá. lyes hangképzésben és hangsúlyozásban. A tíztagú bíráló bizottság elnöke Benkő Loránd akadémikus, egyetemi tanár, díszelnöke Péchy Blanka színművésznő, érdemes művész, a Kazi.nczy-ver- senyek alapítója volt, s a zsűri által legjobbnak ítélt versenyzők szombaton vették át a díjakat. A Kazinczy-emlékérmet az idén Beslin Anita, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Budanov Márta, az Űjvidéki Állami Egyetem, Cseri Péter, az egri Ho Shi Minh Tanárképző Főiskola, Csetkovics Csilla, a szegedi József Attila Tudományegyetem. Nagy Erika, a Szekszárdi Tanítóképző Főiskola, Pataki Katalin, a budapesti Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, Varga Krisztina, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és Vonnák László, a Budapesti Testnevelési Főiskola hallgatója nyerte el. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a területfejlesztési és szervezési alapról szóló rendelet alapján pályázatot hirdet Békés megye gazdaságilag elmaradott térségei társadalmi- gazdasági programjának megvalósítását elősegítő támogatás elnyerésére 1989— 1990. évekre. A területfejlesztési alapból támogatás nyújtható valamennyi Békés megyében telephellyel rendelkező, valamint más megyékből az érintett térségekbe települő gazdálkodó szervezetnek, magánvállalkozónak, illetve a térségekhez tartozó, vagy azok vonzásközpontjainak tekinthető helyi tanácsnak. Olyan beruházásokhoz vehetők igénybe, amelyek érezhetően kedvező irányba befolyásolják — megfelelő jövedelemszerzési lehetőség biztosítása mellett — a foglalkoztatás feltételeit, a területek termelő infrastrukturális (energia, bekötőút, hírközlés, szolgáltatás) ellátottságát. A következő településeken megvalósuló fejlesztések támogathatók. Északkelet-békési térség: Biharugra, Geszt, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Mezőgyán, Űj- szalonta, Zsadány, Sarkad. Vésztő, Kötegyán. Délkeletbékési térség: Almáskamarás, Dombiratos, Kevermes, Kisdombegyház, Magyar- dombegyház, Nagykamarás, Lökösháza, Dombegyház, Mezőkovácsháza. Északnyugat-békési térség: Bucsa, Ecsegfalva, Kertészsziget, Dévaványa. A térségek meghatározó ágazata a mezőgazdaság, s a munkahelyteremtés szempontjából meghatározó infrastrukturális háttér színvonala alacsony. A munka- helybővítések a meglevő épület- és munkaerő-állomány hasznosításával, a más térségekben kihasználatlan gépi kapacitások átvételével, a kiegészítő ipari és szolgáltató tevékenységek fejlesztésével is megvalósíthatók. Az adottságok figyelembevételével háttéripari, bedolgozói tevékenységet végző üzemek, telephelyek létrehozására van lehetőség, melyek beruházási igénye nem túl nagy. Jelentősebb ipari üzem telepítése kiemelt támogatásban részesülhet. Nem nyújtható támogatás az elavult technikát, technológiát fenntartó munkahelyteremtő fejlesztésekhez, valamint gazdaságtalan tevékenységekhez, továbbá a megyei tanács egyéb forrásaiból támogatott infrastrukturális célokra. (Pl.: belterületi út, víz, szennyvíz cél- támogatása.) A támogatás kiegészítő jellegű. Megállapodás alapján vissza nem térítendő, illetve kedvező feltételek mellett visszatérítendő lehet. Azonos feltételek vállalása esetén előnyt élveznek azok a pályázók, akik vállalják a támogatás — egyedi megállapodás szerinti — visszatérítését. A támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat a Békés Megyei Tanács V. B. tervosztályára 5 példányban kell benyújtani 1988. június 15-ig. A pályázatban részletesen ismertetni kell a beruházás célját, telephelyét, teljes pénzügyi előirányzatát, anyagi-műszaki összetételét, a fejlesztés forrásait, az igényelt támogatás ösz- szegét és formáját, éves ütemezését, a megvalósítás időszakát. Munkahelyteremtő beruházás esetén ismertetni kell a fejlesztés technológiai jellemzőit, a gazdaságossági számításokat, a foglalkoztatott létszámot és annak ösz- szetételét, a várható átlagos jövedelemszintet, illetve a pályázó által fontosnak ítélt egyéb jellemzőket. A pályázatokhoz mellékelni kell a területileg illetékes helyi tanács véleményét is. A pályázatok elbírálásánál alapvető szempont az igényelt támogatás nagysága, felhasználásának hatékonysága, indokoltsága, formája. A támogatás odaítéléséről 1988. II. félévében — az e célra létrehozott szak- bizottság véleménye alapján — a Békés Megyei Tanács V. B. dönt. Amennyiben a szerződő fél nem vagy csak részben teljesíti a vállalt kötelezettségeit, a támogatást kezelő OTP és a szak- bizottság véleménye alapján a végrehajtó bizottság a támogatást részben^ vagy egészben megvonhatja. Szép magyar beszéd verseny II legjobbak az orosházi és a gyulai kis fülharmonikusok A Magyar Rádió a közelmúltban hirdette meg a Kis fülharmonikusok országos játékát, amelynek lényege: hazánkban először többfordulós versenyben mérhetik össze zenei tudásukat az általános iskolák felső tagozatosai — külön az általános és külön a tagozatos tanterv szerint — az ének-zenét tanulók. Tegnap délben tartották meg Békéscsabán, a Lencsé- si-lakótelepi Szabó Pál téri iskolában a Békés megyei selejtezőt. Talán újdonsága tette azt, hogy csupán néhány szaktanár foglalt helyet a nagyon tágas aulában, a hat nevezett csapat mögött... A hattagú csapatok a rádió zenei osztálya által összeállított, nem kbny- nyű feladatokra válaszoltak. S aki nem hozott reggel magával némi szalvétába csomagolt hazait, annak éhezve kellett végigfigyelnie- dolgoznia ezt a versenyt. Vagyis nemcsak a tudás, hanem a gyomor is közrejátszhatott abban, hogyan alakultak az eredmények. Az első két helyen azonos pontszámmal jutott a következő fordulóba az orosházi József Attila és a Gyulai 2-es Számú Általános Iskola csapata. S mivel külön értékelik a tagozatosokat, így „erőnyerőként” ott lesz a békési iskola is, amelynek csapata — természetszerűen — összpontszámát tekintve fölényesen nyert. A technikai szempontból enyhén szólva nehézkesen lezajló verseny mostani helyezettjei a* többi megye nyerteseivel együtt — a rádió műsorigazgatóságának terve alapján — már a mikrofon előtt mérhetik össze tudásukat. A részletekről az érdeklődők a rádió ezen a héten sugárzott Hétszínű virág című műsorából értesülhetnek. (ni) A gyulai csapat lett az egyik győztes Fotó: Fazekas Ferenc Párttaggyűlés Mezőhegyesen flz egység és a cselekvőképességre törekvés jegyében Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalás-tervezete élénk érdeklődéssel kísért vitát váltott -ki a tanács és az irányítás különböző területein dolgozó párttagok körében. Koczurné Tornyai Julianna, alapszervezeti párttitkárnak talán éppen ezért nem volt nehéz dolga, de munkája bőven akadt a gondolatok lejegyzésével Az alapszervezetekj között sajátos helyet foglal el ez a kommunista kollektíva. Itt végzi pártmunkáját a tanácselnök, a helyi kórház igazgató-főorvosa, a tanácsi apparátus több vezetője, beosztottja, s mindazok, akik kis létszámú községi intézményekben dolgoznak, ahol csak egy-két párttag tevékenykedik. Az összetétel következtében érthető egy bizonyos szintű mezőhegyesi keresztmetszet, melyre a szűk szó egyáltalán nem illeszthető. Az élet sűrűjéből jöttek és mondtak véleményt az állásfoglalás-tervezetről. Őszintén, nyíltan. Mindjárt az első felszólaló annak a meggyőződésének adott hangot, hogy helyesli az országos' pártértekezlet összehívását, mert a politikai intézményrendszer eredményes működése nagy mértékben attól függ, hogy a párt mennyire képes megújítani saját tevékenységét. Bár a gazdasági életben sok változás figyelhető meg — az üzemek és vállalatok 1987. évi gazdálkodása valamelyest javult —, de a szükséges fordulat még nem következett be. Vannak biztató eredmények, melyek a társadalmi élet minden területén a reformfolyamatok fel- gyorsítását indokolják. A tanácsi munkában a nagyobb önállóságnak egyelőre nem látják a nagyobb anyagi alapjait, mivel az utóbbi időben ezeket központilag egyre jobban beszűkítették. A lakosság mozgósítása közösségi célú feladatok megoldására a megélhetés romló körülményei miatt akadályokba ütközik. Az emberek elsősorban pénzért vállalnak több munkát, míg évekkel ezelőtt egy-egy társadalmi feladat megvalósítására egész Mezőhegyes talpra állt. Kétségtelen, nehezebbé váltak az életkörülmények, Mezőhegyesen is felvetődik a szigorító intézkedések iránti társadalmi tűrőképesség kérdése. A párt egysége, cselekvő- képessége az alapszervezetek munkája során mérhető le a legközvetlenebb formában. Ebben a mezőhegyesi alap- szervezetben az egység és a cselekvőkészség a vita egész menetén érződött. Talán ezért is csapott néha szenvedélyes magaslatra a felelősség érzése saját sorsunkért, dolgainkért. Mezőhegyes kommunistái — ezt már a nagyközségi és a kombináti pártbizottságok együttes tanácskozásán hallottuk — szeretnének több információhoz jutni a felsőbb — a megyei és az országos — pártszervek munkájáról. Nem a kíváncsiság vonzza őket, hanem a feladatok egységes értelmezése, az egységes cselekvés feltételeinek és gyakorlati megvalósításának megteremtése. Több esetben; úgy érzik Mezőhegyesen, hogy a párt propagandamunkája nem kielégítő. Különösen az ifjúság körében végzendő politikai munkában éreznek fogyatékosságot. Az egyik felszólaló nem tartotta elégségesnek a középiskolában folyó politikai nevelőmunkát, mivel a kapitalizmus és a szocializmus közötti különbséget a fiataloknak egyszerűen nem magyarázzák meg. Mintha a mai magyar társadalom valami hallatlan nagy bűnt követett volna el a szocializmus építésében — tüntetik fel továbblépésünk mai ismert gondjait. A szocializmus vívmányai, a problémák ellenére is, jólétet biztosítanak ebben az országban. A társadalom elért egy bizonyos fejlettségi szintet, melyről most továbblépni készül reformokkal, a javak korábbinál igazságosabb elosztásával, az érdekeltség növelésével, a hatáskör és a felelősség pontosabb meghatározásával, a nagyobb nyilvánossággal, a döntési jogok decentralizálásával, az ön- kormányzat és az önigazgatás elemeinek kibontakoztatásával. Ügy ítélik meg, hogy az önkormányzat és az önigazgatás elveivel ellentétben áll az a KB-határozat, mely a különböző pártfunkciók betöltését két ciklusra korlátozza. Hogy hol, ki legyen a vezető, ezt többes jelöléssel, titkos szavazással azokra keltene bízni, akik érdekeltek abban, hogy tehetséges és rátermett vezetőt válasszanak maguknak, maguk közül. Az állásfogla'lás-tervezettel kapcsolatban elhangzott fogalmazási és értelmezési javaslatokat a felsőbb párt- szervek elé utalta a pártbizottságok ülése D. K. Országos diákparlament Diákparlamentet tartottak a hét végén a gimnáziumok, a szakközépiskolák, a szakmunkásképzők és a szakiskolák tanulói Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A szombati megnyitó plenáris ülésen — amelyen az MSZMP, a KISZ, a szak- szervezet és az érintett országos szervek képviselői is részt vettek — Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes beszélt az oktatás helyzetéről. Egyebek között elmondotta: a folyamatosain korszerűsödő középfokú tanítás elsődleges célja, hogy az oktatás tartalma a mai és a jövő igényeihez igazodjon. Az intézményekben az oktatók és a diákok a helyi gazdasági kívánalmaknak .megfelelően csoportosíthatják a tantárgyakat. Ezáltal olyan szakembereket képezhetnek, akikre az iskolák körzetében lévő üzemeknek, intézményeknek szükségük van. Ez új gondolkodást kíván minden érintettől. Fontos és elengedhetetlen szemléletváltozásokról is szó esett — hangsúlyozta a miniszterhelyettes. Az iskolának a hagyományos tanítás mellett alkalmassá kell válnia arra, hogy a társadalmi problémák természetes kezelésére is felkészítse a jövő generációit. A 194 résztvevő, a főváros és a megyei diákparlamentek küldöttei, szekcióüléseken értékelték a legutóbbi országos diákparlaimenf óta végzett munkát, az akkor elhatározott tervek valóra váltását. Ismertették elképzeléseiket a korszerű iskolai munkáról, a közösségi és a kollégiumi életről. Vasárnap újabb plenáris ülésen összegezték munkájuk eredményét, és határozatot fogalmaztak meg céljaikról a diákparlament résztvevői.
