Békés Megyei Népújság, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TflNACS LAPJA 1988. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Ára: 2,120 forint XLm. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Az MSZMP Központi Bizottságának május elsejei jelszavai 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus—leninizmus! 3. Éljen május elseje! 4. Éljen a magyar—szovjet barátság! 5. Erősítsük a szocializmust építő népek barátságát! 6. Éljen a kommunista és munkáspártok szolidaritása! 7. Atomfegyvermentes világot! 8. Békés jelent, biztonságos jövőt az emberiségnek! 9. Támogatjuk |az európai béke és biztonság ügyét! 10. Nemzeti összefogással a kibontakozási program megvalósításáért! 11. Előre az 1988. <évi (népgazdasági terv teljesítéséért! 12. Köszöntjük a munkában élenjáró kollektívákat és dolgozókat! 13. Fiatalok! Tanulással és jó munkával a társadalmi haladásért! 14. A szocialista demokrácia fejlesztésével a néphatalom erősítéséért! 15. Megújuló nemzeti egységgel a haladásért! 16. Előre a párt vezetésével a szocializmusért, a reformok útján! 17. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 18. Éljen és gyarapodjon szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! KGST-jubileum A politikáról és a nyilvánosságról tanácskoztak Debrecenben Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta a KGST Könnyűipari Együttműködési Állandó Bizottsága 50., jubileumi ülésén részt vevő küldöttségek vezetőit. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár. Politika és nyilvánosság címmel országos tanácskozást rendezett Debrecenben az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya, a Magyar Politikatudományi Társaság tájékoztatási szakosztálya, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság. A kétnapos konferencián, amely pénteken plenáris üléssel kezdődött, Postás Sándornak, a Hajdú- Bihar megyei pártbizottság első titkárának köszöntő szavai után Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitá-. ciós és propagandaosztályának vezetője nyitotta meg a vitaülést. Elmondta, hogy a társadalmi-politikai nyilvánosság témakörében rendezett debreceni fórum szervesen illeszkedik az országos pártértekezletet előkészítő tanácskozások sorába. Utalt arra a sokrétű munkára, amely a párt kezdeményezésére a nyilvánosság, a tájékoztatás megújítása érdekében három évvel ezelőtt kezdődött, s elvezetett a mostani országos vitaülésig. A megnyitót követően Kulcsár Kálmán akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese tartott vitaindítót. Előadásában a politika hatékonysága szempontjából vizsgálta a nyilvánosság problémakörét, választ keresve arra, hogy a nyilvánosság miért nem adomány vagy megengedés kérdése, miért inkább egy reális hatékonyságra törekvő politika lényegi eleme. Áttekintette, hogy a történelem során a változó társadalmakban hogyan formálódott — került előtérbe vagy szorult visz- sza — a nyilvánosság. A mai hazai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy a politikai nyilvánosságot nem lehet a társadalmi folyamatokból kiragadva vizsgálni, önmagában fejleszteni: a nyilvánosság a gazdaság megújulásának és a politikai intézményrendszer fejlesztésének alapvető feltétele. Az eszmecsere résztvevői — a konferencián rendelkezésükre bocsátott „A társadalmi, a politikai nyilvánosságról” című vitaanyaghoz, illetve a vitaindítóhoz kapcsolódva — kifejtették, hogy az utóbbi években mind erőteljesebbé válik a nyilvánosság bővítésének igénye. Ez összefügg a társadalomban végbemenő demokratizálási folyamatokkal, a hatalom össznépi jellegének erősödésével. A hazai tömegtájékoztatás struktúráját, irányítási és felelősségi rendszerét azonban kevéssé érintették az elmúlt évtizedek reformjai: sem a tájékoztatási rendszer felépítésében, sem belső működési mechanizmusában nem történtek érdemi változások. Mindez a tömegkommunikációs nyilvánosság megújítását sürgeti. A politika és nyilvánosság című országos tanácskozás szombaton a szekcióülések vezetőinek beszámolóival folytatódik, majd Berecz Jánosnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának vitazáró előadásával fejeződik be Debrecenben. Az egészségmegőrző program az alapellátásra épiil A belgyógyász tudományos ülés második napján, pénteken az előadások sorában a békéscsabai egészségügyi intézmény négy orvosi körzetben végzett felmérésének: tapasztalatait ismertette dr. Juhász László igazgató főorvos. A vizsgáltat célja az volt, hogy a körzeti orvos ismerje meg területének betegeit, szociális helyzetüket, az egészségügyi ellátás iránti igényüket, életmódjukat. A tapasztalat nem túl kedvező, a következtetés lehangoló: a körzeti orvos ma még alapvetően nem gazdája a körzet egészségügyének, a jövőben szinte háziorvossá kell válnia. A tervezett intézkedések célprémiummal próbálják ösztönözni a körzeteket, a szűrési, gondozási tevékenység fokozására. E nap fő gondolatmenete az egészséges életmód, az egészségmegőrzés, a megelőzés, a rehabilitáció volt. Több előadás is foglalkozott az alkoholfogyasztás és a magas vérnyomás, valamint az öngyilkosság összefüggéseivel. Az előadók szomorúan tették fel a költői kérdést: legyen a rokkantság Magyarországon állampolgári jog? Ugyanis a súlyos betegségekből, műtétekből felépülőknek ma még nem érdeke, hogy rehabilitáltan régi munkahelyükre vissza- mehessenek dolgozni. ^Szoros az összefüggés az iskolázatlanság és a rehabilitáció eredményessége között. Egészségügyi hálózatunkban a rehabilitációs intézmények működése és módszerrendszere nem elég hatásos. A kerekasztal-beszélgetés során hallottunk arról, hogy szükséges a gondozás szakszerűségét megalapozni, a beteg együttműködését saját gyógyulása érdekében elnyerni, hitét az alapellátásban megerősíteni, a testi és szellemi egészséget a közgondolkodásban azonos fogalomként kezelni. A társadalombiztosítás reformjának törekedni kell arra, hogy az embereket érdekeltté tegye saját egészségük védelmében. Az Egészség- védelmi Tanács fő célja, hogy megállítsa hazánkban a másfél milliónyi társadalmi beilleszkedési zavarban szenvedő utánpótlását az ifjúság köreiből. Szó volt a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek ijesztő számú növekedéséről, a lakosság rossz táplálkozási, életmódbeli szokásainak végzetes következményeiről. Délután a gyulai megyei kórház kardiológusai és izotópdiagnosztikai laboratóriumának munkatársai, valamint az orosházi kórház belgyógyászai szerepeltek a más megyebeliek sorában. Ma a tanácskozáson az egyre gyakoribbá váló pajzsml- rigy-megbetegedésekről szóló referátummal és előadással ér véget a kongresszus. B. Zs. Termelni csak egészségesen lehet Az 1988. februárban kormánybizottságként megalakult Országos Egészségvédelmi Tanács titkára, dr. Ajkay Zoltán a kerekasztal-beszélgetés 'nyitó előadására érkezett Békéscsabára: — A tanács az egészségmegőrző program (irányító szerveként jött létre, ezt 2 éves munka készítette elő dr. Csehák Judit irányításával. A ,nemzeti .program módosult társadalmi vitákban is. A tanács nem .egészségügyi szervezet, hiszen 31 tagja közül 12 az orvos. A többi résztvevők között társakat kerestünk a művelődés, a isport, a környezetvédelem, a kereskedelmi ellátás, területéről, .azokat az embereket, akik a legtöbbet tehetik az egészséges életért. Négy bizottságunk dolgozik; az alkohollal, a kábítószerrel, az AIDS-szel és al sajtópropagandával foglalkozó. Időszakos bizottságaink ,az idén például a hipertóniás és a dohányzás elleni programmal törődnek. Sokféle feladatom közül a legbüszkébb arra vagyok, hogy belgyógyászként szólhatok a mai programokhoz is. A békéscsabai tanácskozás tanulsága számomra, hogy nem szabad külön választani a kórházi osztályok és a körzeti orvosok munkáját, szorosan együtt >kell dolgoznunk, megbecsülésüket hasonlóvá szükséges tenni. Az egészségvédelmi program b körzetek szűrő, megelőző, gondozó, felvilágosító tevékenységére épül. Nemcsak az orvosokéra, 'hanem a szakdolgozókéra is. Egészségvédelem nélkül nincs gazdasági .fejlődés. Csak egészséges ország tud hatékonyan, versenyképesen termelni. Szeretem a 'vidéket járni, számos olyan jó kezdeményezéssel találkozom, amit mi la fővárosban nem tudunk kitalálni. Az alkoholizmus, az öngyilkosok aránya legrosszabb Bács, Csongrád és Békés megyében, az itteniek dolgozták ki először egészségmegőrző programjaikat. A program elindítását, folytatását gazdasági indokokkal ’nem .szabad akadályozni, sem bürokratikus eszközökkel, értekezletesdivel fékezni. Ez a létünket, fejlődésünket egyedül biztosító mozgalom! Felértékelődik a szociálpolitika A Szakszervezetek Megyei Tanácsa tegnap ülést tartott Békéscsabán. A lakosság tá rsadalombi ztos í tá sá nak helyzetéről, a társadalombiztosítási tanács működéséről, az alapszervezetek társadalombiztosítási tanácsokat (t. t.) irányító tevékenységéről, valamint a szakszervezeti képviselet megvalósulásáról Kapás József, a megyei igazgatóság igazgatója és dr. Varga Imre, az SZMT titkára tájékoztatta a megjelenteket. Többek között hangsúlyozták: „A nehezedő gazdasági körülmények között társadalompolitikai szinten felértékelődtek a szociálpolitikai, társadalombiztosítási ellátások. Ugyanakkor a szakszervezeti alapszervezetek egy része és a munkahelyi társadalombiztosítási tanácsok még mindig nem ismerték fel eléggé, hogy olyan eszközrendszer birtokában vannak, amely által a tagság legrászorultabb rétegeinek érzékelhető segítséget adnak”. A második napirendi pontban Gácsi Péter SZMT- titkár arról beszélt, milyenek az évindítás tapasztalatai a gazdasági egységekben. A tanácskozás befejező részében az elnökség az SZMT két ülése között végzett munkáról számolt be. Majd a szakszervezetek városi és nagyközségi bizottságainak múlt évi tevékenységéről, az össztitkári értekezletekkel kapcsolatos tudnivalókról és a társadalmi munka tavalyi eredményeiről volt szó. —y—n Tizenöt évvel ezelőtt, ezen a napon nyilvánították várossá Békést. Ebből az alkalomból tegnap délután a városi pártbizottság nagytermében együttes ünnepi ülést tartott a pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront helyi testületé. Verbal László tanácselnök köszöntőjében részletesen elemezte az 1973-tól napjainkig tartó, Békés életét alapjaiban meghatározó történelem nem csak sikereket, eredményeket hozó eseményeit, krónikáját. A 22 és fél ezer lakost számláló kisváros lakóinak ugyan csak alig egyötöde foglalkozik mezőgazdasággal, mégis ez az ágazat évenként kétmilliárd, míg az ipari üzemek, vállalatok csupán egymil- liárd forint termelési értéket hoznak létre. Az elért eredményeket a békési lakosok áldozatkészségének is köszönhetik, hiszen tavaly 183 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek; ezzel megyénk városainak rangsorában az elsők lettek. Az ünnepi megemlékezést követően Inzsel Ottó a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében a kimagasló társadalmi munka elismeréseképpen a nemzeti zászlót és kétmillió forint jutalmat adott át Békés városának, amelyet a tanács elnöke vett át (címképünkön). Ezt követően az elmúlt másfél évtizedben kifejtett tevékenységük elismeréseként a város díszpolgárává avatták Balogh Lászlót, Gulyás Györgyöt és Inokai Jánost. Pro Űrbe kitüntetést kapott Csók Sándor, Nagy Gábor és Szabó Zoltán; a városi pártbizottság emlékplakettjét vehette át dr. Daróczi Mária, dr. Fekete Mihály, Minya János és dr. Szőnyi Ernő. (ni) Fotó: Fazekas Ferenc ünnepi ülés a várossá válás évfordulóján Békés nemzeti zászlót kapott BlKÉS MEGYEI Okányi hét a dSDES-ban Okányban járt nemrég fotóriporternőnk. A település hétköznapjairól készített képösszeállítását lapunk 7. — „Szülőföldünk” — oldalán találhatják meg az érdeklődők. Másik munkatársunk ott-tartózkodása alkalmából ebédelni szeretett volna a helyi étteremben, ám nem járt sikerrel... Hogy miért, s hogyan maradt éhen? Erről a lap 6. oldalán, az „Étlapozó”-ban olvashatnak. S ha már az okányi hétnél tartunk... A település lakosságát két „randevúra” is invitáljuk szombaton, illetve hétfőn. Erről is a hatodik oldalon olvashatnak bővebben!
