Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

1988. március 2., szerda SPORT SPORT SPORT SPORT 0 tárgyi feltételek adottak, a szervezés megkezdődött IBV-re készül a Gyulai Várfürdő Jóllehet, igencsak odébb van még augusztus 11-e, a gyulai úszó IBV nyitónapja, ám máris lázas szervező- munka folyik a fürdővárosban. Nemrégiben beszámol­tunk arról, hogy első alkalommal összeült egy tekinté­lyes és népes tagságot számláló bizottság, amely mond­hatni, percről percre kidolgozta a csakneln egyhetes, nagyszabású nemzetközi esemény programját. De mielőtt ennek részleteit vizsgálnánk, nézzük meg, hogyan esett a Magyar Úszó Szövetség választása az alföldi kisvárosra. — Ideális feltételeket biz­tosít nemcsak a város, ha­nem maga a Várfürdő is — vallotta legutóbb Tóth Ist­ván, a MUSZ utánpótlás­szakfelügyelője. Hét éve várnak S azt is hozzáfűzték a MUSZ vezetői: hosszú évek óta kívánsága a gyulaiak­nak, hogy megkaphassák az IBV rendezési jogát. Ugye ismert, ez a versenyforma a szocialista országokban kör­be jár. így mint a mesében, hét évet kellett rá várniuk. S hogy hazánk uszodával „bíró” városai közül miért éppen a Viharsarokra esett a voks? Nos, mint említet­ték, az egyik legszebb kör­nyezetben helyezkedik el a Várfürdő versenymedencéje, s annyiból is ideális, hogy az 50 méteres uszoda mellett ott van a fedett 25-ös is, ahol például bemelegíthet­nek a tizenéves fiatalok. Ugyanakkor a versenyren­dezési jog elbírálásánál azt is figyelembe vették, hogy a gyulaiak az elmúlt évtized­ben mindig adtak kitűnő versenyzőket, s nemcsak IBV-korúakat. Ha visszate­kintünk: résztvevője volt már a szocialista országok legjobb utánpótlásverse­nyeinek többek között Ko­vács László, Fábry György, Jeszenszky Ákos, Annus Szilvia, legutóbb pedig Braunsteiner Csaba. Ez is bizonyítja, hogy egyenlete­sen fejlődik a város úszó­sportja, s a tárgyi feltételek is adottak ahhoz, hogy hosz- szű távon meghatározói le­gyenek a Gyulai SE spor­tolói hazánk úszósportjá­nak. Feladatok S akkor nézzük, mi fel­adatokkal jár egy ilyen nagy­szabású nemzetközi ese­mény megrendezése. A szer­vező bizottság elkészítette a forgatókönyvet, amelyben pontról pontra rögzítik, ki miért felel, egészen onnan, hogy a Budapestre érkező 30 tagú delegációk hogyan utaznak Gyulára, a verse­nyen kívül milyen progra­mot biztosítanak számukra szabadidejükben, kiket hol szállásolnak el, milyen ét­kezést kapnak, mikor lesz a technikai értekezlet, az edzői tanácskozás, és sorol­hatnánk. Felkérték a ver­seny fővédnökeit és védnö­keit, a kilenc nemzet leg­jobb utánpótlás korú úszói­nak évente visszatérő via­dalára. Létrehozták a szer­vező bizottságot, a szakmai és orvosi, a szabadidős, a szállítási, ellátási, gazdasá­gi és propaganda-, proto­koll- és technikai csoportot. Mi több, megalakult az IBV ^iroda is. Megyeiek is... Eddig nem írtuk, mely országok a résztvevők: Bul­gária. Csehszlovákia, Koreai NDK, Kuba, Lengyelország, NDK, Románia, Szovjetunió, és természetesen a rendező ország, Magyarország fia­taljai. Arról is beszámoltunk már, hogy az IBV'keretbe Békés megyei sportoló is be­került. Az Előre Spartacus tavalyi korosztályos magyar bajnok úszója, Pribojszki Mátyás, valószínű rajtkőre is lép. De mint Kovács Ottó, a békéscsabaiak, és Faniszló József, a Gyulai SE vezető edzője elmondta, bízik ab­ban, hogy más tizenéves is helyet kap a rajtolók kö­zött. Ugyanis jó néhányan IBV-szint közelében „ta­nyáznak”. (Itt hozzá kell fűznünk, a tavalyi IBV-do- bogós, gyulai Braunsteiner Csaba neve azért nem talál­ható a kerettagok között, mert erre az esztendőre mér „kinőtte” az IBV-korcsopor- t°t.) Jávor Péter Nemcsak az edzések megtartására ideális a Gyulai Várfürdő versenymedencéje, hanem minden bizonnyal kitűnő házigazdája is lesz az 1988. évi Ifjúsági Barátság Versenynek MNK-mérközés a MÁV-pályán Az újságírók munkáját segí­tendő új, illetve kibővített saj- tótribün készül e napokban az Előre Spartacus Kórház utcai labdarúgó pályája mellett, ame­lyet, mint az építők Ígérik, az első hazai bajnoki nyitányra át is adnak. Minden bizonnyal sokat segít ez nekünk, zsur­nalisztáknak.1 Nagyobb területű kameraállás lesz, kibővítik a rádiós fülkét, több újságíró fér el az asztalokhoz, s ide kerül a hangosbeszélő Is. — Persze ezzel egyidejűleg föl kellett áldoznunk néhány szur­koló ülőhelyet Is — mondta a minap Bikfalvl Ferenc, az egyesület szervezési és propa­ganda osztályának vezetője. — Természetesen! kártalanítjuk az érintetteket, illetve, ki hogyan választ, új ülőhelyl állandó be­lépőt biztosítunk számukra. Csak arra kérjük a szurkolóin­kat, hogy a tavaszi hazai sze­zon megkezdése előtt keresse­nek föl bennünket a Kórház utcai székházban! összesen 49 ülőhelyet érint ez az átalakítás. Sajnos név szerint nincs nyil­vántartásunk, csak azt tudjuk elsorolni melyik helyeket érinti. Íme. B szektor: 2. sor 53; 5. sor 53; 7. és 8. sor 59—63-Ig; 9. sor 51—63-lg. C szektor: 2. és 5. sor 10, 11; 7. és 8. sor 1—5-lg; valamint a 9. sor 1—10-Ig. Ma pedig MNK-mérkőzésre ke­rül sor, Igaz ezúttal nem a Kórház utcában, hanem a MÁV békéscsabai, Csányl utcai sport­telepén — részben ezzel az át­alakítással Indokolva. A talál­kozót 14 órakor kezdik, az el­lenfél pedig a 8 közéi kerülé­sért a DMVSC lesz. Totótippjeink a 10. heti szelvényekhez 1. Siófok—Tatabánya x 2 2. Debrecen—Ferencváros x 2 3. Vasas—Haladás 1 4. Frankfurt—Leverkusen 1 5.1. FC Köln—VfB Stuttgart 1X 6. Schalke 04—Bochum 1 7. Hannover—Kaiserslautern x 1 8. Nürnberg—B. München 2 9. Karlsruhe—Hamburg x 1 10. Ulm—Osnabrück 1 11. Meppen—Remscheid x 12. Bielefeld—Düsseldorf 1 x 13. Solingen—Freiburg 1 x PÖTMÉRKOZÉSEK 14. Zalaegerszeg—Ü. Dózsa x 15. Bp. Honvéd—Váci Izzó 1 16. Pécsi MSC—Békéscsaba 1 Nem csak a kék-sárgák nyertek! A tornacsarnok bordásfa­lán öles papírpajzs. Széle kék-fekete, piros betűvel „Csorvás”, bordóval a „770”, zölddel pedig a „jubileum” szó. Már jóval a hivatalos kezdés előtt „térzenét” ad az úttörőcsapat fúvószenekara. A nap ünnepi jellegét az is jelzi, hogy most az egyszer könnyebb utcai cipővel is bárki birtokolhatja a par­kettet. Szilágyi Menyhért, nagy­községi tanácselnök megnyi­tója után Kovács Béla kö­szönti az egybegyűlteket, akik lehetnek vagy százan. Óvodástól az ötvenesekig. Legfőbb szereplők a kézilab­dát szorongató csapatok. Négy férfi és három női gár­da. A körmérkőzéses torna lesz a 770 éves Csorvás má­sodik újkori sportnapjának legfontosabb eseménye. Per­sze, a körítés sem mellé­kes; tombola,, büfé üzemel, a szünetekben pedig egyet­len hatalmas játékszobává alakul a terem. A hangulat kitűnő, a mécs­esek izgalmasak. Utóbbiak között egy elmaradhatna. Az egyik kapus, Vozár János egy rossz mozdulat után fáj­dalmasan esik össze, boka­törés. Délutánra kialakul a sor­rend is. A szebbik nem ját­szói közül az Evanics Ist­vánná vezette pirosak győz­nek, igaz illő is, hiszen a megyei I. osztályban szere­pelnek. A csapatkapitány mögött Ivanics, Fabisz, Pet- rovszki, Andóné és Neller mosolyog, amint végigjár a kupa. Azután Kovács Béla, községi párttitkár a férfi győzteseket köszönti. A sár­ga-kék trikósok élén Bulla Sándor áll, mögötte a veret­lenül, 58:38-as gólkülönbség­gel győztes csapatban Vozár, Pásztor, Komáromi, Fülöp, Szabados, Dobos, Miklya és Bánki-Horváth. Serleget kap minden csapat (kapitányok: Gyemó Anita, Szabó Mihály- né, Petrovszki Mihály, Vo­zár II. János, Ivanics János). A legnagyobb tapsot a né­pes szurkolóseregtől a Vozár- féle együttes kapja. A gól­királyi cím büszke tulajdo­nosa Sütő Ferenc Attila 23 bombagóllal, a hölgyeknél Kovács Tímea 9 gólja a nye­rő. A nap kapusa Dani Mi­hály és Andó Mihályné. És, tanúi vagyunk egy csodának is. Megtapsolják a nap két játékvezetőjét is, akik azon­ban így sem óhajtják a nyil­vánosságot. Magyarázatul csak ennyit tesznek hozzá az inkognitóhoz: „kérem, mi úgyis csak a pálya tartozé­kai vagyunk”. Az eredményhirdetés után egyetlen nagycsapattá ala­kulnak, fotó készül, amelyen már rajta az óriástorta is. No, akkora nincs mint ta­valy, de ez se megvetendő. 600 szeletet lehet kiosztani hamarosan, dísze, grillázsból, a jubileumi szám. Mester­munka. Egész nap bírta a terem melegét, a cukordísz most is olyan, minthaj jég­szekrényben állt volna. Ar­ról ugyan vita alakul ki, hogy most 400, vagy 500 to­jásból készült-e, de egy biz­tos — finom. Az öttagú társadalmi zsűri fontos kérése: ne röstelljük leírni a támogatók nevét, nélkülük jóval kevesebbet érne a lelkesedés. Még a sorrend sem mindegy.* íme: Orosházi Sütő- és Édesipari Vállalat, Béköt csorvási szakszervezeti bizottsága, Lenin Tsz, tanács, MHSZ, áfész, KISZ, diáksportkör. Még bömbölnek a hang­szórók a tornacsarnokban, amikor odaát, az iskola nap­közi otthonának ebédlőjében a nyolcadikos Petrovszki Zsolt házidiszkója is előké­szíti a kazettákat. A vonzó, községi KISZ-bizottsági tit­kár, Góg Anna, akárcsak a kézikapus Maczák Sanyi, kötőt ölt, jöhet a fácánleves és a marhapörkölt. Ennyi a program, nem több. Azt mondhatnánk er­re, a népszerű televíziós mű­sortól kölcsönvett hasonlat­tal: ez volt a csorvási sport­nap, 1988. február 27-én. Vallomás egy tányér pörköltnél Milyen jó, hogy néha felrúgható a pro­tokoll. Máskülönben aligha ültünk volna szemben egymással a fehér asztalnál Eva­nics Istvánnal és családjával. A közös fa­latozás önmagában is kellemes befejezése lett volna a rendezvénynek, ám amiről közben a 37 éves sportember mesél, pláne figyelemre méltó. — Én már csak késve kapcsolódtam be a csarnoki buliba. Még játszom ugyanis a csorvási futballcsapatban. Délelőtt a Bé­késcsabai Előre juniorral játszottunk, 3—1 lett a javukra, pedig a félidőben még mi vezettünk. Rajtam kívül többen is vannak, akik már abbahagyták volna, ha nem szeretnék úgy a játékot, a spor­tot. Mert én nem tudom megérteni azo­kat a fiatalokat, akik ha sokáig tart a diszkó, reggel akkor se tudnak felkelni, ha odakint a pályán a többiek várják őket. Megértem én, hogy sok fontosabb is lehet, meg főleg érdekesebb időtöltés van a mostani tizen-huszonévesek szá­mára a sportnál. Illetve, dehogy értem meg, hogy miért nem szeretnek futballoz­ni. Négy községből se tudunk egy rendes csapatot összehozni. Merthogy gerendást, telekgerendási és kondorosi játékosaink is vannak. Valamikor ez nagy szégyen lett volna, most meg örülünk, hogy kivagyunk. Reggel is rettegtünk, nehogy leégjünk, mire jön a nagy Előre. Mennyivel jobb lenne, ha nem a 34 éves Tóth Miska, meg a szintén 34-es Hürkecz és jómagam adnák már a csapat magját. Nem is tu­dom, hogy mi lesz, ha mi abbahagyjuk. Bár megmondom őszintén — nézzen rám — én még igazán nem érzem magam öregnek, lakodalomban sem. bírok megin­ni két, legfeljebb három üveg sörnél töb­bet. Úgyhogy szeretnék még játszani. Amíg csak szükség van rám! Főleg az ifi miatt vagyunk sokszor bajban, az nem bír kiállni tisztességesen. Ki látott már olyat, hétről hétre úgy megyünk a vidéki meccsekre, hogy körbekaristoljuk a közsé­get, majdnem minden ifistáért, „öreg, gyere már el focizni...”. Amúgy nagyon jó meccset játszottunk az előrésekkel. Én mindig szeretek kép­zett focisták ellen pályára lépni. Többet ér, mint amikor a labda a két 16-os kö­zött röpköd, csak előrevágott labdákból áll a játék. Középpályás vagyok, bár én a régi fedezet, sőt, a half elnevezéssel is meg voltam békéivé. Ma Kelemen volt az ellenfelem. Egypárszor összecsaptunk, de nem hiszem, hogy. durva lett volna. Azt persze nem értem, hogy egy ilyen, sok százezer forintért vett futballista miért nem hajt annyira, mint kellene. Egy hosszú labdánál, olyat mondani, hogy mi­nek menjek, úgyse érem el, meg különben is. nem rúgdaltatom össze magam, szóval én ezt nem értem. Visszatérve a mi csapatunkra, most azért remélem, változik egy kicsit a hely­zet. Széli Laci lett a szakosztályelnök. Jó lenne minél hamarabb elkerülni az utolsó helyről, mert aztán még a végén kiesünk, és nézhetjük magunkat. Remélem, az is rossz álom lesz csak tavasszal, hogy nem bírjuk kifizetni a bírót, és heten kez­dünk, mint a múlt héten is Orosházán, az előző edzőmeccsen. Gyomaendrőddel, Nagyszénással egyhamar nem tudjuk fel­venni a versenyt, még a kaszaperiekkel se, de ha összefogunk, azért jóval előbb­re mehetünk. Legalább a pár évvel ez­előtti szintet kellene elérni, amikor na­gyon tartottak az ellenfelek Csorvástól. — Nem lesz baj, ha ezt meg is írjuk? — Nem hinném, mert ez a színtiszta igazság. Attól még nem lesz kevesebb a pénztárban. Remélem, inkább több jut a futballra. Még ha most össze is kell húz­ni a nadrágot. Úgyhogy összeállhat egy cikk, szerintem már csak azért is, mert nagyon sok kisközségben hasonlót mon­danának, ha kérdezősködne. Vagy tán még nem is kellene kérdezősködni! Fábián István BÉKÉS MEGYEI i zugijára Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja, Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seleszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43 Ft, egy évre 516 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom