Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I) MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1S88. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,80 forint Xim. ÉVFOLYAM, 53. SZÄM Grósz Károly Interjúja Nőtt az érdeklődés a tanfolyami formák iránt Ülésezett a TIT megyei elnöksége Az idei esztendő első fe­lében összehívott országos pártértekezletnek vállalkoz­nia kell arra, hogy elemez­ze a XIII. Pártkongresszus óta eltelt időszak gazdasági, gazdaságpolitikai munkájá­nak tapasztalatait, és a kongresszuson elfogadott programot a reális lehetősé­gekhez igazítsa — egyebek között erről beszélt Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke abban az interjúban, amelyet Vas megyei látogatása alkalmá­val adott a Magyar Televí­ziónak. A pártértekezleten a kong­resszusi határozat gazdaság- politikai fejezetét szükséges áttekinteni — mondotta1 —, mert ma már világosan lát­szik, hogy az abban foglalt, egyébként helyes célok 1990- ig nem teljesíthetők. A ta­nácskozás egy másik fontos tennivalója pedig az lesz, hogy megvizsgálja politikai intézményeink működését, végiggondolja ezeknek az in­tézményeknek egymáshoz va­ló viszonyát, s áttekintse, miként lehet működésüket korszerűbbé, hatékonyabbá tenni. Azért is fontos ez, mert ugyancsak az elmúlt évek tapasztalata: a gazda­sági megújulást nem lehet következetesen végigvinni anélkül, hogy egyszersmind a gazdaság, a politika irá­nyítását ne korszerűsíte­nénk. Grósz Károly látogatásá­nak élményeit felidézve hangsúlyozta: az effajta köz­vetlen tapasztalatszerzés ah­hoz is hozzásegít, hogy a vezetés lemérhesse az egyes intézkedések konkrét hatá­sát, s ha kell, igazítsanak bizonyos rendelkezéseken. Példaként említette az idén életbe lépett útlevél-rende- letet, utalva arra, hogy an­nak bizonyos elemeit — így a büntetett előéletű szemé­lyeknek az utazásból való kizárását — a tervezett tör­vényi szintű szabályozás so­rán célszerű lesz felülvizs­gálni, finomítani. Kitért ar­ra is, hogy eredményes volt a lakossági valuták bank­számlára helyezésére indí­tott akció, eddig közel 600 millió forint értékű fizető- eszköz került utazási és más valutaszámlákra. Megerősí­tette: eddig sem kérdezték, s ezután sem fogják, hogy honnan származik a pénz, minden állampolgár szaba­don élhet ezzel a lehetőség­gel. Hozzátette: az akció március 31-én lezárul, meg- hosszabítását nem tervezik. S akiknél ezután a vámel­lenőrzés során jogtalanul birtokolt valutát találnak, az ellen határozottan eljárnak majd, hiszen éppen a mos­tani lehetőség teremt erre szilárd erkölcsi alapot. A kormány elnöke Vas megyei tapasztalatairól szól­va külön elismeréssel emlí­tette nemzetiségi politikánk helyi eredményeit; azt, hogy nagy figyelemmel törődnek a német és szlovák ajkú kö­zösségek sorsával, segítik fiataljaink anyanyelvi okta­tását. Tegnap, március 2-án dél­után rendezte meg a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat Békés Megyei El­nöksége soron következő ülését. A résztvevőket dr. Kertész Márton, a TIT me­gyei elnöke köszöntötte, majd első napirendi pont­ként a tanfolyami ismeret- terjesztés helyzetéről, társa­dalmi, gazdasági jelentősé­géről és feladatairól tár­gyaltak az ülés résztvevői. Fontos napirend volt ez a tegnapi, hiszen — erre a beszámoló is kitért — a nyolcvanas évek közepétől a hagyományos, előadásos for­ma mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapott a tanfo­lyami ismeretterjesztés. Tar­talmi, módszertani vonatko­zásban is jelentős változá­sok történtek az utóbbi idő­ben. Míg korábban az ide­gen nyelvi, a gyermekmate­matikai és néhány műszaki témájú tanfolyamok voltak népszerűek, napjainkban el­sősorban a kémiai, a nö­vényvédelmi, az agrokémiai, a közgazdasági, a jogi, az egészségügyi, valamint a ma­gasabb óraszámú tanfolya­mok iránt nőtt az igény. A beszámoló készítői — Pelle Tamásné és Molnár György megyei főmunkatár­sak — kitértek arra is, hogy a tudománybaráti kö­rök még mindig népszerűek az iskolások körében. Az idegen nyelvi tanfolyamok többségét is az iskolákban és az óvodákban szervezett szoktató tanfolyamok ad­ják. A felnőttek körében az intenzív nyelvtanfolyamok aránya növekedett. A felvé­teli előkészítő tanfolyamok körében azok a legnépsze­rűbbek, melyeken főiskolai tanárok az előadók. Ezt az igényt látva, a közelmúltban új kezdeményezésként meg­szervezték az óvónőképzői felvételi előkészítő tanfo­lyamot. Az ismeretterjesztés egyik legfontosabb feladata, al­kalmazkodni a gyorsan vál­tozó társadalmi, gazdasági igényekhez. E cél érdekében át- és továbbképző tanfolya­mok indultak. A közhasznú tanfolyamok közül a gyors- és gépírótanfolyam iránt legnagyobb az igény. A beszámoló szólt a tan­folyamok területi megoszlá­sáról, s azokról a kapcsola­tokról, melyek lehetővé te­szik az új tanfolyamok be­vezetését, végül összegezte az e téren jelentkező felada­tokat. Második napirendi pont­ként a TIT Gyulai Városi Elnökségének társulatépítő tevékenységéről esett szó. Az elnökségi ülés bejelentések­kel ért véget. Szovjet ideológiai delegáció látogatott megyénkbe Tegnap este a Szovjetunió Kommunista Pártjának kül­döttsége érkezett megyénk­be Anatolij Fj odorovics Kovljaginnak, a Penza me­gyei pártbizottság titkárának vezetésével. A delegáció tag­jai: Vlagyimir Georgijevics Govlocsov, a szaratovi vá­rosi pártbizottság titkára, Viktor Nyikolajevics Sztrel- cov, a Kurszk megyei párt- bizottság osztályvezetője, Alekszandr Nyikolajevics Csebotarjov és Leonyid Va- sziljevics Nyikolajev, az SZKP Központi Bizottságá­nak munkatársai. A küldött­séget elkísérte Viktor Szpi- ridonov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségének el­ső titkára. A szovjet ideológiai dele­gációt a Békés megyei párt- bizottságon Nagy Jenő tit­kár fogadta (képünkön), s adott tájékoztatást megyénk társadalmi, gazdasági és kulturális életéről. A küldöttség ma megyénk­kel ismerkedik. Délelőtt elő­ször a békéscsabai városi pártbizottság vezetőivel foly­tatnak eszmecserét, majd a megyeszékhely nevezetessé­geivel ismerkednek. Délután a termékeiről nemzetközi hí­rű Gyulai Húskombinátba látogatnak, ezt követően egy fóliakertészetet is felkeres­nek. A szovjet delegáció ma, a késő délutáni órákban utazik el Békés megyéből. N. L. Fotó: Fazekas Ferenc Legyen a verseny nyilvános: ki, mit, mikorra, mennyiért? Ultrahang készülék vállalati segítséggel Délután két óra, majd három, ülök Bánkuti Gá- borék lakásán Békéscsabán, s a fotóriporterrel együtt várom, mikor szerelik már fel az ígért parabola anten­nát. Bizonyára emlékszik még arra az olvasó, hogy Bánkuti Gábor megkapta a Magyar Postától az enge­délyt a parabola antenna te­lepítésére, s hogy a lelkes középiskolás fiú és édesapja még a rendszer gazdájától, az IKV-től is megkapta a boldogító beleegyezést. A család úgy értesített, hogy a Telek ábel Híradás- és Vegyesipari Szövetkezet — amelynek Gyulán, a Sky Channel a Lencsésin szomszédban van egy kiren­deltsége — szerdán, azaz tegnap már szereli is a Pen­za Itp. 1-es számú házára a parabola antennát. Igaz, csak kísérleti jelleggel, de délután már nézheti t min­denki. A hóesésben kibaliagunk a tetőre, semmi mozgás. Egyszercsak Gábor berobog a lakásba és derűs, bár né­mileg csalódott arccal beje­lenti: a Lencsésin már lehet fogni a Sky Channelt! No, gondoltam, ez csak úgy történhetett, hogy a Bé­késcsabai Lakásszövetkezet nem vacakolt, s a Telekábel szakembereinek megengedte, hogy a kísérleti, mobil rend­szert felszereljék, amíg Pen- za-ügyben folynak a tárgya­lások. A fiúk gyorsnak bi­zonyultak, mert két óra múlva be is fejezték a sze­relést. Közben mindenféle men­demonda kelt szárnyra, hogy „felsőbb” engedély kell még ahhoz, hogy az antenna fel­kerüljön a Penza 1-es szá­mú házra, amit már csak azért sem hihettem el1, mert itt 1200 lakásról van szó, a Lencsésül meg négyezerről. Itt nem lehet, ott igen? Kez­dett izgatni a dolog. Nagy szaladgálások, telefonálások után sikerült végre elcsíp­nem a Telekábel elnökét, Kis Pétert, valamint a la­kásszövetkezet ügyvezető igazgatóját, Szlota Józsefet, és a műszaki vezetőt, Szabó Jánost. Lehet, így egyoldalú lesz kicsit a kép, de legalább tő­lük megtudtuk: miért lett a Lencsési a „nevető harma­dik”. Szerelés helyett reg­gel az IKV-nál egy kis ta­nácskozáson kellett részt venniük a telekábeleseknek, amelyen a szegedi Gelka képviselője és a városi ta­nács képviselője is jelen volt. A nem túl finom han­gú tanácskozás kevés ered­ménnyel járt, de a lakás- szövetkezet ennek ellenére úgy gondolta, nem kívánja elkötelezni magát a Teleká- belnek, csak a lakók érde­kében megpróbálják mégis a kísérleti adásokat. Igaz, (Folytatás a 3. oldalon) Lengyel vendégek megyénkben Lengyel gazdasági szak­embereket fogadott tegnap Békéscsabán a megyei párt- bizottság székházában Kiss Sándor, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának tit­kára. Mikoda Ryszard, a Lengyel Népköztársaság Bu­dapesti Nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, Btocki Wojoiech, a BUMAR Külkereskedelmi Vállalat képviselője, Jerzy Borylo, igazgatóhelyettes és Kazi- mierz Kleszczewski, az Ag- romet budapesti képviselője arról tárgyalt a megyei párt- bizottság illetékeseivel, ho­gyan fejleszthetnék Len­gyelország és a Békés me­gyei gazdasági egységek kapcsolatait. Délután a len­gyel vendégek az Agroker Vállalattal ismerkedtek Bé­késcsabán. Körkérdésünk: Mi újság határban? Mi újság a határban? — tettük fel a kérdést, ezúttal három mezőgazdasági nagy­üzemben, a köröstarcsai Pe­tőfi, a csanádapácai Széche­nyi és a kardosi Egyetértés termelőszövetkezetben. (Folytatás a 3. oldalon) Míg a gyulai és az oros­házi kórházban már nagyobb teljesítményű ultrahang ké­szülékkel tudták vizsgálni a betegeket, ugyanakkor ez az eszköz a megyeszékhely kórházából hiányzott. Egy ilyen berendezés nem kevés pénzbe, 4-5 millió devizafo­rintba, kerül. Ezért is keres­te meg a Békéscsabai Egye­sített Egészségügyi Intézmé­nyek vezetősége a betegellá­tásban hozzátártozó térség vállalatait, állami gazdasá­gait és termelőszövetkezeteit, hogy támogatásra kérjék őket. Senki nem zárkózott el a cégek közül és 100 ezer­től 400 ezer forintig tartó támogatást utaltak át az in­tézmény számlájára. A me­gyei tanács műszerkeretre biztosított összegével és az intézmény főorvosi karának anyagi támogatásával együtt az összegyűlt pénz elegendő­nek bizonyult a japán Hi­tachi gyártmányú ultrahang készülék megrendeléséhez. — A gyógyítás sikerének alapvető feltétele a betegsé­gek gyors felismerése, a biz­tos diagnózis — tájékoztat dr. Juhász László, az intéz­mény igazgató főorvosa. Nagy felfedezés volt a diag­nosztikában és a terápiában a röntgen, de a modern technika már olyan korsze­rű műszereket produkált, amelyek gyorsabb, biztosabb diagnózist adnak és nem ter­helik, károsítják a beteget. Ilyenek az ultrahang fel­használásán alapuló készülé­kek és az úgynevezett szál­optikás endoszkópok, ame­lyekei a gyomor- és béltrak­tus vizsgálatát végezhetjük el. Ma már hazai kórházaink nagy része nem nélkülözi, sikeresen alkalmazza ezeket a mindennapi, gyakorlatban használatos műszereket. Re­méljük, hogy még ebben az évben mi is a gyógyítás cél­jára használhatjuk az újon­nan beszerzett készülékeket. A számtalan előnye közül néhányat mondanék; nem fejt ki káros biológiai ha­tást a betegre, egyidejűleg több szerv is vizsgálható és tájékoztatja az orvost a szer­vezet elváltozásainak belső szerkezetéről. Egyszerű és veszélytelen, rendszeres el­lenőrző szűrővizsgálatok vé­gezhetők vele. Olcsóbb az üzemeltetése a röntgen ké­szüléknél, amellyel a has­nyálmirigy betegségeit is nehezebb felderíteni. Az egészségügyi beruházá­sok és műszerberendezések fejlesztési összegei a jövő­ben nyilvánvalóan nem emelkednek. A gyógyítás korszerű eszközeire azonban a mi betegeinknek is szük­ségük van. Ezért is különö­sen dicséretes, hogy á ter­melő egységek fontosnak tartják az egészségügy tá­mogatását, hiszen az ő ér­dekük is a beteg ember mi­előbbi gyógyulása, munkába állása. B. Zs. Antenna tehát van, csak éppen a műsort nem lehet fogni Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom