Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-11 / 60. szám

1988. március 11., péntek o Kormányszóvivői tájékoztató az árnövekedés mérsékléséről, a nyugdíjrendszer korszerűsítéséről OMNIBUSZ A HÖSÖK TERÉN. A Volánbusz Vállalat utazási irodája, az Omnibusz vezetői az Utazás '88 kiállítással egy időben forgalomba állítják a fővárosban új, korhű, emeletes társas gépkocsijukat, amelyet a városnéző programokba vonnak be (MTI-fotó: Friedmann Endre — KS) lót s jól, ebből áll a nagy titok Félidőben a teho (Folytatás az 1. oldalról.) forint híján befolyt a taná­csi kasszáiba. (Azóta csök­kent a lakosság száma, il­letve több mentességet ad­tak.) A céllal mindenki egyetértett, ami napjainkig gyakorlatilag meg is való­sult. (Nagygyantén is kiépült a hálózat, de a bekapcsolá­sára itt várni keil a jelen­legi vízműtelep rekonstruk­ciójáig, ami év végéig be­fejeződik.) Forró Ilona vb- titkár a helyi tehós tapasz­talatokat így összegzi: — Községünkben a teho ez idő tájt már nem beszédté­ma, az emberek tudják, hogy a lakosság hozzájáru­lása nélkül a vízműfejlesztés ilyen hamar nem valósult volna meg. * * * A megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, Ko­vács Mihály a megyei ta­pasztalatokat összegző je­lentésében — melyet nem­rég tárgyalt a végrehajtó bi­zottság — egyebek mellett az alábbiakat fogalmazta meg: — A kitűzött célok nagy része megvalósult, vagy hoz­zákezdtek a megvalósításá­hoz. A legjellemzőbbek az útépítés, öregek napközi ott­hona, iskolai tantermek, tornaterem, orvosi rendelő építése, ivóvízhálózat-, szennyvízcsatorna-bővítés, az infrastruktúra kiépítése, a lakosság ellátásának bővíté­se voltak. A célokat utóla­gosan öt településen módo­sították. Volt, ahol újakat is kitűztek. 1987-ben a teho- előírás 38 millió 815 ezer fo­rint volt, a befizetés pedig több mint 44 millió forint. * * * Soós Sándor, a megyei ta­nács szervezési osztályának vezetője a következőket tar­totta kiemelésre fontosnak: — A tanácsoknak sok mindent át kellett gondolni­uk az utóbbi években, több feladatot egy későbbi idő­pontra elhalasztottunk az előre tervezettnél kevesebb pénz miatt. De megfigyelhe­tő, hogy amit a tehóval ígér­tek, azt tartják. A lakosság ennek a teljesítését fokozot­tan kéri számon. Egyébként megyénkben a teho koránt­sem járatta le magát olyan mértékben, mint ahogy azt az országos híradásokból gondolhatnánk. Feszültségek, ellentmondások természete­sen itt is voltak, vannak, el­sősorban azért, mert a kü­lönböző társulások jelentő­sen megterhelték az embere­ket, különösen a kis jöve­delműeket. Ezért volt fon­tos, hogy a teho fizetésénél figyelembe vegyék a csalá­dok helyzetét, hiszen rossz helyi politika lenne, ha a teherbíró képességén túl akarnánk terhelni a lakos­ságot. Ahol az eredeti cél nem szenvedett csorbát, ott ma nem azt mondják, hogy töb­bé nem járulunk hozzá a falunk, vagy a városunk fej­lesztéséhez, hanem azt, hogy 1990-től újra kell gondoljuk, milyen formáiban lehetne to­vábbra is bevonni közösségi célokra az állampolgárok pénzét. A kormány ülését követő szóvivői értekezleten Bá­nyász Rezső külön is szólt a Minisztertanács irányelvei­ről, amelyeket az áremelke­dések mérséklése érdekében fogadtak el. Mint mondta: a Minisztertanács áttekintette az adóreform miatt szüksé­gessé vált árintézkedések végrehajtását, és elemezte az év elején kialakult folyama­tokat. Megállapította, hogy az árrendezések döntő több­ségét a kormány rendelke­zései szerint hajtották vég­re. Az eddigi árváltozások az előirányzatoknak megfelelő­en, a tervezett 15 százalékos árszínvonal emelkedésének mintegy kétharmadát teszik ki. Ugyanakkor a kormány határozott szándéka, hogy az árszabályokat meghaladó újabb áremelkedések veszé­lyét a vállalati magatartás megfelelő szabályozásával és egyéb állami intézkedések­kel elkerülje. A kormány kötelezettséget vállal, hogy nem hoz a ter­vezett kereteken túlmenően inflációt növelő, közvetlen áremlő hatású, vagy költsé­geket növelő központi intéz­kedéseket. Elvárja, hogy mindaddig a vállalatok is önmérsékletet tanúsítsanak, hatékonyságjavulással, költ­ségmegtakarítással kerüljék el áraik emelését. Ugyanak­kor utasítja a gazdaságirá­nyító szerveket, bogy az ár­emeléseknél legyenek tekin­tettel az adóreform miatti változásokra, és tanúsítsa­nak nagyobb aktivitást a gazdasági erőfölényen ala­puló áremelések mérséklése terén. A szóvivő ezután az új­ságírók kérdéseire válaszolt. A nyugdíjrendszer korszerű­sítésére, változtatására irá­nyuló elképzelésekről (a Népszabadság érdeklődésé­re) elmondta: a kormány­ülésen széles körű vita folyt erről a témakörről. Emlé­keztetett, hogy társadal­munkban — még az illeté­kes szakemberek körében is — megoszlanak a vélemé­nyek a nyugdíjrendszer vál­toztatásának fő irányairól, céljairól. A kormány hosszú távra, 20-25 évre szeretné rendezni a nyugdíjkérdést. A szakszervezeteknek is ez a törekvése. A Minisztertanács úgy foglalt állást, hogy a szakértői munkát a szociális és egészségügyi miniszter ve­zetésével tovább kell foly­tatni. Amikor ez eredménye­sen befejeződött, a javasla­tok világosabbak, pontosab­bak lettek, a kormány széles körű, demokratikus társa­dalmi vitát kezdeményez. Felkéri majd az Országgyű­lés bizottságait, a megyei képviselőcsoportokat, az ér­dekképviseleti szerveket, hogy vitassák meg az elkép­zeléseket. Jó lenne, ha a vitákat főleg a szakszer­vezetek gondoznák. Ha le­hetségessé válik, akkor a kormány még idén decem­berben javasolná, hogy az Országgyűlés első olvasás­ban áttekintse a tervezetet. Majd további műhelymunka után — várhatóan a jövő év közepén — kerülhetne im­már a végleges törvényja­vaslat az Országgyűlés elé. A nyugdíjak értékmegőrzé­sének javítására, az ala­csony nyugdíjak emelésére — a SZOT álláspontját fi­gyelembe véve — az 1989. évi népgazdasági tervező- munka keretében a nyugdíj- rendszer módosításától füg­getlenül is készül javaslat. A szóvivő kitért arra is, hogy a társadalombiztosítás korszerűsítése, a költségve­téstől való elkülönülés csak folyamatosan, hosszabb idő­szakon keresztül valósítható meg. A formai különválás már 1989. január 1-jétől lét­rejön. Ez azonban csak pénz­ügyi-technikai kérdés. A pénzügyi önállóság valósá­gos tartalmának meghatáro­zása. az ehhez kapcsolódó jogok, követelmények, illet­ve a felelősség érvényesítése fokozatosan alakulhat ki. A külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó Állami Tárcaközi Bizottság felada­tait ismertetve (a Magyar Hírlap munkatársának adott válaszában) a szóvivő emlé­keztetett arra, hogy a Mi­nisztertanács a bizottságot a hazánkban hosszabb ideig tartózkodni, letelepedni kí­vánó külföldi állampolgá­rok, jogi, munkavállalási, szociális és más hasonló gondjainak megoldására híjzta létre. A cél az, hogy törvényeink szellemében, jogszabályaink szerint rendezzék ezeknek az embereknek a helyzetét, se­gítsék beilleszkedésüket, azt, hogy a lehetőségekhez mér­ten megfelelő egzisztenciát teremtsenek. A bizottság fő feladataként szabta meg a Minisztertanács, hogy tegyen javaslatot az érdekelt szer­veknek a szükséges intézke­désekre és jogszabályi ren­dezésre. Hangolja össze a végrehajtást, s abba vonja be a tanácsokat; fogja össze, karolja fel az itt tartózko­dók, ide települők megsegí­tésére irányuló társadalmi kezdeményezéseket. A gazdasági mechanizmus továbbfejlesztésének munka- programjáról érdeklődött az MTI tudósítója. A szóvivő válaszában hangsúlyozta: a kormány határozottan elkö­telezte magát a gazdasági mechanizmus korszerűsítése mellett. A gazdasági reform soron következő lépéseit programszerűen, a gazdasá­gi mechanizmus és a gazda­ságpolitika összehangolt megújításával, a stabilizáció és a kibontakozás érdekében kívánják megvalósítani. Munkabizottságok alakul­nak. amelyek a piaci viszo­nyok fejlesztésének össze­hangolásával; a kormányza­ti irányítás eszközrendszeré­nek korszerűsítésével; a szervezeti rendszer alkal­mazkodóképességének javí­tásával, az elosztási viszo­nyok fejlesztésével, vala­mint az agrárgazdasággal foglalkoznak. A Magyarország munka­társa egy híresztelésre hi­vatkozva információt kért a demokrata fórum Jurta Színházban megtartott múlt hét végi üléséről. Bányász Rezső kijelentette: „A kor­mány nem ismer ilyen nevű szervezetet. Ismeretes azon­ban, hogy különböző helye­ken és körökben össze-ösz- szejönnek, főleg értelmiségi­ek, és vitatkoznak az ország helyzetéről gondjairól. Azt tapasztaljuk, hogy ezeken az összejöveteleken általában higgadt, felelős légkör .ural­kodik. A viták résztvevői a gazdasági-társadalmi kibon­takozáshoz is hasznos gon­dolatokkal járulríak hozzá. Ezeken az üléseken eseten­ként szót kapnak szélsősé­ges, felelőtlen elemek is, akik zavart akarnak kelteni, nacionalista, faji előítélete­ket tükröző megnyilvánulá­sokra ragadtatják magukat. Ezeket a leghatározottabban elutasítjuk, elítéljük. A kor­mány tudja, hogy olyanok is akadnak, akik szeretnék megzavarni a méltó megem­lékezést nemzeti ünnepünk­ről, március 15-éről." Nélkülözhetetlen a lakosság cselekvő támogatása a bűnmegelőzésben Az elmúlt héten rövid hírt adtunk arról, hogy ülést tartott a Hazafias Népfront Bé­kés Megyei Elnöksége, s ezen a megyei rendőr-főkapitányság képviselői a társadal­mi tulajdon védelmével, a közrend és köz­biztonság helyzetével kapcsolatos témákat ismertették. Ezek fontosságára való tekin­tettel felikértük az előadókat arra, hogy az elhangzottak alapján lapunk olvasóit is tájéfcoztasssák. — Mit mutat a statisztika? — Ha a népgazdaság és a társadalmi tulajdon elleni bűncselekményekre gondol — válaszolja Szente István rendőr alezre­des —, akikor azt kell mondanom, hogy saj­nos emelkedett ezek száma. Ugyanis 1986- ban 784, tavaly már 860 ilyen eset fordult elő megyénkben. A struktúra nem válto­zott: a lopások száma 11, a betöréses lopá­soké pedig 27 százalékkal nőtt. Az ipar te­rületén is emelkedett a bűncselekmények száma, míg a mezőgazdaságban szintén ha­sonló tendencia figyelhető meg; különösen ősszel, amikor motorokat, csöveket, sőt traktorokat lopnak el a tettesek. Több lett továbbá az úgynevezett intellektuális bűn- cselekmény, azaz a sikkasztások, csalások száma; s előtérbe kerültek a pénzügyi machinációk. Az elkövetők az intézmények, vállalatok és üzemek dolgozói között kere­sendők, akik jól ismerik a helyi körülmé­nyeket. Mindezeknek a negatív jelenségek­nek az elszaporodásával megnövékedett a kárérték is, amelynek összege 1987-ben el­érte a 23 millió 600 ezer forintot. — Mi a helyzet a gazdasági bűncselek­mények alakulását tekintve? — Ez igen bonyolult területnek számít. Ide tartoznak például a különböző deviza- bűncselekmények, amelyek a tavaly felde­rített 266 ilyen esetnek a 70 százalékát te­szik ki. A sok buktató miatt egyre keveseb­bet tud ezekből realizálni a rendőrség, akárcsak a vesztegetési ügyék, valamint a csúszópénzek elfogadása esetén. Ugyancsak emelkedett az üzérkedéssel és a csempé­szettel kapcsolatos bűncselekmények szó­rna is. A kereskedelemben az 1986. évi 3,5 millióról 1987-ben már 6 millió forintra nőtt a kárérték. A halottak napja előtt el­lenőrzött 14 virágárus közül 11 személynél tapasztaltunk szabálysértést. Az árdrágí­tókkal szembeni fellépés fontos módja és eszköze lehet a megelőzés, illetve a szak- képzettség előtérbe helyezése. — Mit tett eddig a gazdasági rendészet? — A Békés Megyei Rendőr-főkapitánysá­gon 1987. április. 1-el megalakult a gazda­sági rendészet. Feladataihoz tartozik töb­bek között a gazdaságban, a termelésben, a fogyasztásban és a szolgáltatásban jelentke­ző, főleg korrupciós jellegű árdrágító, üzér­kedő, a fogyasztói érdekeket sértő cselek­mények felderítése, a végzett munkával arányban nem álló, vagy munka nélkül szer­zett jövedelmek forrásainak feltárása. Az 1987. április 1-e és december 31-e között megvizsgált 50 bejelentés közül 33 alapta­lannak bizonyult. A gazdasági rendészet 22 feljelentést tett különböző ügyekben. Mun­káját nagymértékben segítik az állampol­gárok névvel ellátott és kellően megalapo­zott közérdekű bejelentései. Egyébként van egy törvény, amely védi a bejelentő szemé­lyét, és ez ránk is vonatkozik, ami garan­cia arra, hogy neve nem kerül nyilvános­ságra. Háttérként nálunk is megalakult a tanácsadó testület, valamint egy speciális önkéntes rendőri csoport, amelyben ugyan­csak szakemberek működnek közre. — Milyen a közrend és közbiztonság ál­lapota jelenleg? — Békés megyében — feleli Balta János rendőr őrnagy — nyugodt állapotok van­nak. A kiegyensúlyozottságot alapul véve nálunk az országos átlagnál jobb a helyzet. A „fertőzöttség” vonatkozásában megyénk a 18., illetve a 19. helyen áll, szerencsére! Tavaly nem fordult elő államellenes bűn- cselekmény. Évtizedek óta nincs felderítet­len emberölés; és ilyen bűntényre — ha­szonszerzési célzattal — mindössze négy al­kalommal került sor az elmúlt öt eszten­dőben. Pontosan ötezer kettőszázhetvenket- tő bűncselekmény volt 1987-ben, ami négy- százalékos növekedést jelent az előző évi­hez képest. Csökkent viszont a hivatalos személyek elleni erőszakos cselekedeteik száma, amelyeket ittas állapotban követtek el. A 194 súlyos testi sértés esetében is fő­ként az alkohol játszott közre. Az esetek csaknem 60 százalékát a vagyon elleni bűncselekmények; rablások, csalások, lopá­sok teszik ki. Ennek fő Oka az, hogy je­lentős értékű vagyontárgyaikat könnyel­műen kezelik az állampolgárok. — Hogyan alakult megyénkben a közle­kedési biztonság helyzete? — Az utóbbi hét évben hatvan százalék­kal nőtt a gépjárművek száma, és csak­nem megduplázódott a személygépkocsiké. A személyi sérüiléses balesetek száma éven­ként hullámzó: 1987-ben 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Me­gyénkben évente 50-55 halálos kimenetelű baleset fordul ellő évente, és 4000-4200 eset­ben mutatható ki ittasság az ellenőrzések folyamán. A legtöbb baleset a közlekedési szabályok be nem tartása miatt következik be. Gyakran maguk a kerékpárosok sértik meg a közlekedési előírásokat. Például, • amikor főútvonalon, lakott területen kívül szabálytalanul kanyarodnak balra, kivilágí- tatlanul közlekednek, stb. Biztonságuk ér­dekében eredményes munka kezdődött tele­püléseinken. Míg 1973-ban mindössze 16, tavaly már több mint 70 kilométer kerék­párút volt összesen. Az idén elkészül a Békéscsaba és Újkígyós közötti szakasz, s a tervekben szerepel a megyeszékhelyet Békéssel, valamint Gyulával összekötő út megépítése. A Békés Megyei Közlekedés- biztonsági Tanács pályázatot ír ki új ke­rékpár-világításra. Ugyanis a dinamó ép­pen akkor nem fejleszt áramot, amikor a legjobban kellene, tehát esős, sáros időben. Felvetődött olyan javaslat is, hogy a bicik­lik sárhámyólemezeit foszforeszkáló anyag­gal kellene bevonni. Létezik már ilyen fes­ték, csak az a probléma, hogy tőkés im­portból lehet beszerezni. — Várható-e a közrend és közbiztonság további javulása az elkövetkezendő időben? — Tudományos értékelések szerint a gaz­dasága és társadalmi gondokat, bajokat nem orvosolják, akkor az ezredfordulóra a bűncselekmények esetleg megduplázódhat­nak. Jóllehet, Békés megye rendőri szemé­lyi állományának felderítő munkája az or­szágban jó helyen áll, ám ezentúl is szük­ség van a lakosság cselekvő támogatására a bűnmegelőzés érdekében. Ugyanakkor mi is részt veszünk a propagandatevékenység­ben ; szórólapokon, körlevelekben és elő­adásokon hívjuk fel az intézmények, vál­lalatok és szövetkezetek vezetőinek figyel­mét a megelőzést szolgáló intézkedések megtételére. Munkánkban sokat segítenek önkéntes rendőri testület tagjai és a KBT- akitivisták. Bukovinszky István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom