Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-25 / 72. szám
1988. március 25„ péntek Bundás avató, aztán dizsi fl „mindenes” kollégium A lányok otthonossá varázsolták a szobákat Fotó: Gál Edit------------------------------------------------------------------------------------------■ Hé tvége a gyulai könyvtárban A telefonvonal túlsó végén Havasi Istvánná, a gyulai Mogyoróssy Könyvtár vezetője. Vajon md történik hét végén egy könyvtárban, mégpedig Olyan jéles és szép könyvtárban, mint a gyulai? — Azzal kezdem, hogy vasárnap (ez a rend) zárva vagyunk. Szombaton viszont délelőtt 10 órától este 6-ig van nyitva a könyvtárunk, általában ezen a hétvégi napon van nálunk a legnagyobb forgalom: van úgy, hogy háromszáz látogatót is feljegyezhetünk. Hogy milyen külön program lesz most szombaton? Fél 11 órakor, a gyerekeket várjuk videonézésre, A törökfejes kapja című televíziós já/tékot mutatjuk be, sokak kérésére. Ezek az általában szombaton szerveződő videaproigramok mindig sok látogatót vonzanak. Persze, nemcsak a gyerekek száméira hirdetünk videoprognamot, ezen a hét végén most a gyerekek kerülnek sorra ... Más? — Rendszeres és nagy sikerű a szombat délelőtti sakkrandevú, melyen Hocopán Sándor, a Foala Noasitra fő- szerkesztője. a Gyulai Sport Egyesület sakkszakosztályának vezetője várja a felnőtt sakkozókat olvasótermünk előterében. Itt jegyzem meg; hogy a gyerekek „sakk- suli”-ját kedden és szerdán tartjuk, ha lehet mondani, még nagyobb érdeklődés közepette. És a mai, a pénteki nap? — Ma nincs különprogram, ma egyszerűen, a könyvtár várja látogatóit 120 ezer kötetével, 5 ezer lemezével, melyek egy részét ki is kölcsönözzük, sőt, vállaljuk a kazettáról kazettára másolást, de lemezről is másolunk kért anyagot kazettára. Különben megkezdtük a felkészülést a „Barátunk a könyv” című olvasómozgalomra, mely egész évén át tartó feladat, a gyermek könyvhéten vetélkedőkkel zárul. Tizenkét úttörőcsapat nevezett be erre. Az idéh Simái Mihály, Medgyesegyházán született író műveit tanulmányozzák a gyerekek, a felkészülési időszak végén, az íróval is találkoznak. A megye egyik legszebb könyvtára a gyulai. E villám- beszélgetésből is kitűnik, hagy nemcsak a legszebb. Az élet is mozgalmas, tartalmas benne. (s—n). Barátunk a számítógép Nemrég kicsit komor képet festettünk a békéscsabai középiskolás kollégium helyzetéről. Abban a riportban azzal vigasztaltak bennünket, s a kedves olvasókat, hogy „vidéken’’ jobb a helyzet”. A mérleg nyelvének helyrebiüentése érdekében látogattunk el Orosházára. a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolába, ahol a kollégium közös igazgatás alatt működik a tízosztályos iskolával. így nem véletlen, hogy az igazgatóval. Fekete Sándorral először az iskola profiljáról, jövőjéről beszélgettünk. HA LENNE HELY... — Iskolánkban — sorolja az igazgató — a szakmunkásképzési célú szakközépiskolai osztályokban állattartótelepi gépész és baromfitenyésztő-szakképzés folyik. Ez utóbbi helyett 1986-ban indították az ötéves technikusképzést a biológia-szakcsoportban, ezen belül az állattenyésztői és állategészségügyi szakot. Az indított szak nagy népszerűségnek örvend, úgy tűnik, bővítésre is mód nyílna. Ha! Ha lenne — az egykori nyolc osztályos iskola- épületben — hol leültetni a tanulókat. Pedig 13-14 osztályra szóló felfutás várható —. állítja nem kis büszkeséggel és egyszersmind szorongással Fekete Sándor. A kollégium — tudakoltuk meg közben — 117 tanulót vett fel, és 12Ü főre tervezték. Nagyszerű, kezdtünk volna örülni, ha nem derül ki közben, hogy az oktatott szakmák jellegéből adódóan, csak a lányoknál megnyugtató a helyzet. a fiúknál már nem. Persze, a kollégium egyéb gondokkal is küszködik az igazgató szerint. Nagy a jövés-menés, mert a fiatal kollégák ugródeszkának tekintik, s amint lehetőségük van, tanítani mennek. (Ez. persze természetes folyamat, hiszen azért végezték el az egyetemeket.) Tehát a kollégiumban nagy a- fluktuáció, s a kollégium vezetőjén, dr. Uimák Andoron kívül mindössze egy „törzsgárda tag’’ van. az is hároméves ottléttel. FURCSA SZIMBIÓZISBAN A MÉM, azaz a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium az egykor 1963- tól '68-ig működő mezőgazdasági technikumnak építtette meg a kollégiumot, amit a ..gazdaváltás” után szerencsére nem lőhetett, máshová eltolni. A három- szintes kollégium kívülről ma is impozáns, bizonyára felhívja a figyelmét a Szegedről érkezőknek, vagy az arra tartóknak. Az egyik, a bejáratnál rácsokkal elszeparált szint a lányoké, a másik kettő a létszámban lényegesen több fiúké. Míg átballagunk az iskolaépületből a kollégiumba, az igazgató épületes előadást tart arról, hogy egy oktatási intézmény hogyan próbál évi 1 millió .300 ezer forint bevételi tervet produkálni. Van ebben tanfolyamszervezés, fuvarozás, kollégiumi és menzai díjbevétel, de ezzel nem untatjuk az olvasót. Már csak azért sem, mert megérkeztünk a kollégiumba, ahol először — a társalgó helyére helyhiány miatt telepített — iskolai könyvtárat tekintjük meg, aztán a kultúrteremként is funkcionáló ebédlőt, az ugyancsak oda szoruló iskolai madárgyűjteményt, a folyosón a két pingpongasztaiit. a két kis asztalból és néhány székből álló — de állandóan zsúfolt — „társalgót”, a nevelői szobaként funkcionáló „portásfülkét”. A furcsa szimbiózis ellenére mindenhol otthonosság árad .. . pen takarítanak, merthogy ez az ő reszortjuk, s tekintve. hogy héyő van, heti nagytakarításról lehet szó. A fiúk ugyanezt csinálják, ám nekik valamivel nehezebb, mert sok helyütt a háromágyas szobákba egy negyedik fekvőhely is be van zsúfolva, no és nem nagyon lelkesednek ezért a munkáért. Miközben elképedve szemlélgetem kolléganőmmel a kifordult szivacs- belű bútorzatot, a kollégium vezetője mond néhány szót a diákok, a kollégium életrendjéről. — Kettőtől négyig szabadidő van, akkor élik a gyerekek a KISZ-es, a szakszervezeti ésszakköri életet, akkor vannak a házi labdarúgóbajnokságok, amire azért is nagy szükség van. mert az iskolának nincs tornaterme . . . Van asztalitenisz-bajnokság, malomverseny, és a Petőfi Művelődési Központhoz csatlakozva kulturális programunk. Színház, hangverseny, hetente egyszeri mozi. Van tanulmányi vetélkedő, kulturális vetélkedő, s havonta egy nagyobb közös program. Mivel folyamatosan folyik a kollégium festése, a gyerekek segítenék a takarításban. — Mindez nagyon szép és hasznos, de a diákok fő munkája mégis a tanulás lenne. Arra meddig van módjuk? — akadékoskodom. — A szilencium négytől hétig. tart. de aki akar, este fél tízig a szobában is tanulhat. OTTHONUKNAK TEKINTIK Minden emeleten van egy tévészoba. A bútorzat most sem hagy nyugodni. A legszegényebb családoknál is alig látni ilyet. A diákokat — legalábbis úgy tetszik — nem zavarja. Nyugodtan helyet foglalnak, s kedvesen, közlékenyen mesélnek az életükről. A folyosó hiába nyílik a város temetőjére, itt nincs síri hangulat. Látszik, jól érzik magukat, sajátjuknak tekintik hiányosságaikkal együtt a kollégiumot. A tótkomlósi Szilvást Erika, a szentesi Sugár Gabi, Pesztránszki Péter Dévavá- nyáról, HunyárÓl Pintér Béla és Vésztőről Horváth Imre megilletődöttség nélkül kerekítik ki előttünk kollégista hétköznapjaikat. Erika viszi a prímet, s már az első néhány mondatából kikövetkeztetem, hogy itt „erőszakmentes” életet élhetnek a diákok. A szilen«- cium után úgy osztják be a szabad idejüket, ahogyan jól esik. Hétfőn és csütörtökön videofilmét' nézhetnek, péntekenként diszkó van, amit az iskola vagy az ifiklub szervez. Aki meg éjszaka is tanúim akar, hát az vagy a szobában, a mosdóban, vagy a társalgóban megteheti. A fiúktól az iránt érdeklődöm, hogy a férfias játékokon túl előfordül-e köztük durvaság, erőszak, mondjuk, éppen a gólya- avatások alkalmával. A lányok „korábban volt ilyen” halk közbeszólását leszámítva derűs, megnyugtató választ kapok. Mivel kevés a felsőéves, ezért, nem túl kemény az avatás. Ök úgy hívják: bundás avató. Néhány fenekes papuccsal, egy kis ugatás éjszaka, a nagyoknak néhányszor meg kellett ágyazó i, de ma már ez sem az igazi. .. A diákok szívesen szólnak arról is, mennyi mindent végeznek el a Kollégiumért. Mert javítani való aztán bőven akad. A fiúk fémmunkát, famunkát egyaránt kénytelenek vállalni. Cserélik a hibás zárakat, javítják az összecsukló félben lévő bútorzatot. Nem is csoda, hogy amikor a „jótündért” emlegetem, mindnyáj ufcnak az a kívánsága, hogy cseréljék le a bútorokat, szőnyegeket. A fiúk még egy színes tévéről is álmodoznak . . . Megérdemelnék a csodát, hiszen egy emberként vallják: szeretik, magukénak, otthonuknak érzik a kollégiumot. B. Sajti Emese Tény, hogy a számítás- technika, a különféle „képességű”, nagyságú, alkal- mazhatóságú számítógépek használata hazánkba is betört. Ma már nemcsak a tudomány magas szféráiban használják* a számítógépet, hanem az ipari, mezőgazdasági. hivatali valóság nélkülözhetetlen részévé vált. Biztos, hogy még nincs any- nyi gép az országban, mint amennyi kellene, biztos az is, hogy még nem mindenütt használják gazdaságosan, jó hatásfokkal,' úgy ahogy kellene, de valami megmozdult, és biztató jelek láthatók. Az egyik ilyen biztató jel, hogy ha valaki körülnéz a bizományi áruházakban, a nemrég alakult számítás- technikai üzletekben, azt látja, hogy a polcok roskadoznak a különféle személyi számítógépek alatt. In- káb úgy tűnik, a fizetőképes kereslet kicsi. (Ennek persze az a fő oka, hogy ezek a gépek nálunk ma már nehezen indokolható módon iszonyatosan drágák. Mi indokolhatja, hogy egy 1000-1500 nyugatnémet márkába kerülő gép hazai hivatalos átszámítása szerinti 20 000-30 000 forint helyett 100 000 forint?) A másik biztató jel, hogy ma már minden magyar középiskolának van számítógépe (egy vagy több) és szaporodnak a számítógéppel' rendelkező általános iskolák is. És ez nagyon lényeges dolog. S biztató az is, hogy egyre több családban van ma már — hála a kedvezményes vámnak — valamilyen személyi számítógép (bár tartozékaival együtt kompletten ritka), de legalább valamilyen számítógépes játék. Sokan megállapították már, hogy az idősebb nemzedék tízes számrendszerben begyepesedett agya nehezen veszi be a számítógép működését, ezért idegenkedik is használatától, restelli tanulni a számára nehezebben belátható újat. A mai gyerekek azonban (igaz, hogy még nem általánosan) előbb- utóbb — de még friss agy- gyal — megismerkednek a többi számrendszerrel, főleg a kettessel, amelyen a számítógép alapszik. Ezeknek a gyerekeknek jelenthet segítséget a Móra Könyvkiadó Hobbi-sorozatában megjelent' könyvecske, a Barátunk, a számítógép. Különös szerkezetű a könyv. Egy .számítástechnikában jártas apa három gyermekével beszélgetve magyarázza meg a számítógép működését. felépítését, használatát. Rögtön egy meglepő tételt ismertet a gyerekkel: a számítógép a kivonást, a szorzást és az osztást is összeadással csinálja, és ezt bizonyítja. Mindezt játékosan, megszemélyesítve a számítógép vezérlőegységét, az operatív memóriát, a bemeneti egységet, a feldolgozóegységet és a kimeneti egységet. Játékosan elkészítik az adatsínt, megismerik a kódot, a címsínt, a regisztert., a esi- 0 pet, a mikroprocesszort,' majd a programozás és ’ a BASIC nyelv alapjait. Végül a kis- és nagyszámítógépekről beszélgetnek, illetve azokról a hibaforrásokról, amelyek a szabályok be nem tartásából eredhetnek. A könyv nem tankönyv, mégis minden fejezete végén tartalmaz néhány feladatot, amelyék helyes megoldása a könyv végén megtalálható. Érdekes kísérletet jelient e könyv. A recenzor biztos benne, hogy a számítástechnikai előismerettel nem rendelkező felnőtt (aki például segíteni akar gyermekének) nem fogja megérteni e könyvből a számítógép működését. Valószínűsíti azonban, hogy jó általános iskolai matematikai alappal rendelkező tíz éven felüli gyerekek maguktól is tudják követni a könyv gondolat- menetét, s könnyebben megértik fogalmi rendszerét. A könyvben rengeteg magyarázó rajz van, részben játékosak, amelyek magyarázzák, részben folyamatábrák, amelyek vizuálissá teszik a szövegben elmondottakat. Nem szerencsés viszont a tördelés: a rajzok elhelyezése sok helyen zavarja a szöveg folyamatos olvasását. Ugyancsak nem tűnik szerencsésnek a négy fényképes lap elhelyezése a könyv közepén, ezek inkább a könyv végére kívánkoztak volna. >. Mindenesetre kellemes és játékos tanulást kívánunk a könyv ifjú Olvasóinak, és természetesen — ha lehet — egy kis személyi számítógépet is mellé, de legalább egy számítógépes játékot. Horti József Az emeleten a lányok ép-
