Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-25 / 72. szám

1988. március 25., péntek o IgUdUKTild Mire já a videotex? Elektronikus információcsere Napjaink gazdálkodási ha­tékonyságát, sok egyéb mel­lett, nagyban befolyásolja az információcsere gyorsasága. Sajnálatos, hogy az ország infrastrukturális hálózata ma még nagyon szegényes, s nincs igazán lehetőség a gyors termelési kommuniká­cióra. Emiatt viszont nagy veszteségek érik gazdaságun­kat. Nem csoda tehát, ha ma, a nehéz gazdasági hely­zet ellenére is kiemelt sze­repet kap a hírközlés. A fejlett tőkés államokban természetes a többcsatornás telefon-, telex-, telefax- és videokapcsolat a gazdálkodó egységek között. Ezen eszkö­zök hasznossága vitathatat­lan. Több éves ösztökölés után ebben az esztendőben végre hazánkban is meg­kezdte működését egy gyors­információs rendszer. Első ütemben a rendszerbe mint­egy 50 vállalat csatlakozása várható december végéig. Közülük szinte az elsők kö­zött is elsőként a Békéscsa­bai Kötöttárugyár kapott a berendezésből. Az Ipari Minisztérium kez­deményezésére jelenleg ki­építés alatt álló rendszer máris működőképes. A szak­emberek így hát ismerked­nek a Villamosenergia-ipari Kutató Intézet által üzemel­tetett Videotex-rendszerrel. A számítógépes információs rendszer az angol British Post Prestel berendezés el­vén működik; s a központi nagy számítógéppel a válla­latok — így a-Béköt gépe is­— a billentyűzeten keresztül kerülhet kapcsolatba. Ennek segítségével különböző — az operatív gazdálkodást segítő — információkat lehet kap­ni, illetve adni a központi számítógépbe. A kísérleti jelleggel üze­melő számítógépes rendszer egyelőre még nincs teljesen feltöltve, mivel a vállalatok csatlakoztatása még folya­matosan történik. Az infor­Vidcotex a Béköt-nél. mációs-központ nagyszerűsé­ge ezért igazán akkor érvé­nyesül majd, amikor már minden jelentősebb vállalat, üzem tartozéka lesz a vi­deotex. A Bekötnek pél­dául nagy segítség lenne, ha az alapanyagot gyártó vál­lalatokkal sikerülne ilyen elektronikus kapcsolatot ki­alakítania. Ám egyelőre meg kell elégedniük azzal, hogy elsők között olvashatják a minisztérium körleveleit, utasításait, intézkedéseit. Tá­jékozódhatnak továbbá ener­giaügyekről, az importlehe­tőségekről, piaci igényekről, elfekvő készletekről. A korszerű technika gon­doskodik a titoktartásról is. Fotó: Veress Erzsi Egy-egy jelszó alkalmazásá­val más nem juthat hozzá az információhoz, csak a címzett. A videotex tartozé­ka a MUPID C2 D2 alap­egység, egy lemeztároló szí­nes monitor, valamint egy mátrix nyomtató. Mindezek zavartalan működéséhez pe­dig egy jól kiépített postai telefonvonal is szükséges, apielyek manapság ugyan­csak túlterheltek. Bízva azonban az infor­mációk rendkívüli gazdasági hasznában, tovább bővülhet a Videotex-szolgáltatás. A megyében egyébként még további négy nagyvállalatnál tervezik bevezetését. B. A. „Csaba”-siker a szőnyegpiacon A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet 1987- ben az utóbbi évtized egyik legsikeresebb évét zárta. A termelési eredmények a leg­optimistább várakozásokat is felülmúlták. Az értékesí­tési tervet 14,2 százalékkal teljesítették túl. Dinamiku­san, az előző esztendeihez képest 25 százalékkal nőtt a tőkés export. A keresettö­meg a tervezett 3 százalék­kal szemben 6 százalékkal emelkedett, ami az egy főre jutó átlagkereset tekinteté­ben 15 százalékos növeke­dést jelent. A keresetezint így 60 ezer forint lett. A lét­szám csökkenését azonban nem sikerült megállítaniuk. Aminek a legjobban örül­nek, az a nyereség növeke­dése. A tervezett 5 millió forinttal szemben 16,8 mil­liós eredményt könyvelhet­nek el. Minek köszönhető ez a nö­vekedés? Részben a jó gyártmányfejlesztésnek és piacpolitikának. A Csongor extra típusú szőnyegük az NSZK piacon végleg befu­tott. Növekedett a bérmun­ka is, és javult annak jöve­delmezősége. Ugyanakkor fokozatosan visszaszorult a takácsáru, illetve a népmű­vészeti szőttesek gyártása, melyek gazdaságtalan ter­méknek számítottak, lassan már veszteséggel sem lehe­tett eladni őket. Ez megpe­csételte a takácsáru-készí- téssel foglalkozó gyulai rész­leg és az eleki kooperáció sorsát is. A gyulai részleg dolgozóit a szőnyegszövő át­adta az ottani háziipari szö­vetkezetnek. A Csaba Szőnyegszövő ter­melésének mintegy 70 szá­zaléka a vidéki részlegek­ben folyik. A mezőberényi részleg termelése megha­ladja az évi 40 millió forin­tot. Ez a részleg lett a Cson­gor extra gesztorává, s a specializáció kedvezően ha­tott a termelékenységre csakúgy, mint a dolgozók jövedelmére. Néha ugyan minőségi problémák is elő­fordulnak, de ezek kiküszö­bölése nem késik. A békési részleg összter­melése mintegy 20 millió fo­rintot tesz ki, elsősorban ke­li m típusú szőnyeget és cso­mózott szőnyeget készítenek. Dévaványán a számottevő létszámcsökkenés ellenére 17 százalékkal teljesítették túl a tervet. Az egy főre jutó bruttó termelési érték 30 százalékkal javult itt a múlt esztendőben. Battonyát is a legjobbak között kell említeni, hiszen több mint 30 százalékkal meghaladja termelésük az előző évit. Szinte teljesen exportra dolgoztak, alapve­tően a „Mary” fantázianevű szőnyeg a meghatározó ter­melésükben. Ez az egyetlen részleg, ahol 1987-ben nem csökkent a létszám. A gyomaendrődi részleg is tartotta azt a magas meny- nyiségi és minőségi színvo­nalat, amit tőlük már meg­szokott a szövetkezet veze­tősége. Itt is valamennyi mutató kedvezően alakult. Szabadkígyóson hasonlóan jó eredmények születtek, két­szeresére nőtt a termelési érték. Az újkígyósi részleg­nek azonban nehéz eszten­deje volt. Korábban itt is takácstermékek készültek, a gyártás megszűnésével más tevékenységre kellett átál-1- niuk. Az ezzel kapcsolatos nehézségek ellenére a dolgo­zók keresete nem csökkent. A szövetkézét helyzete 1988-ban nehezebb lesz, kü­lönböző többletköltségek merülnek fel, amelyek ne­gatívan befolyásolhatják az eredményt. Az eddigi szer­ződéskötések alapján azon­ban komoly gondoktól nem kell tartaniuk. — SZÍ — Dombiratosi Béke Tsz II lehetőségekhez képest segítik az embereket Személygépkocsival csak­nem, egy órába telik, míg Békéscsabáról Dombiratosra érünk. Medgyesegyháiza után egyre rosszabb az út, s egy idő múlva már szinte ki halit országúton haladunk. A falu szélén csak egy ma­gányos kerékpárossal talál­kozunk, aki készségesen mu­tatja a Béke Tsz irodaháza felé vezető utat. Az épület •szerény, inkább családi ház­nak tűnik. Balogh Gyula főkönyvelő és Fodor Zoltán párttitkár fogad bennünket. A szövetkezet elnöke „vidé­ken” van, intézi a minden­napok ügyes-bajos dolgait. Nem egyszerű gazdálkodni, szervezni, a megye ilyen tá­voli csücskében. Még akkor sem, ha az ország legjobb termőtalajai közé tartoznak a dombiratosi határ szán­tói. Dupla haszon A termelőszövetkezet mindössze 1733 hektáron gazdálkodik — mondja a főkönyvelő. — Kizárólag alaptevékenységből, tehát növénytermesztésből1 és ál­lattenyésztésből élünk. Az állattenyésztés csak hízó- marhatartást jelent. Saj­nos, hasznot évek óta nem hoz, igaz, nem is visz. Ez évtől azonban üresen álló istállóinkban kettős haszno­sítású liba tartással próbál­kozunk. A háromszori té­péssel nyert toll, számítása­ink szerint, fedezné a tartá­si költségeket és az értéke­sített hús ára libánként 40 forintnyi tiszta hasznot hoz­hatna. A Békéscsabai BOV- val kötöttünk szerződést; 40 ezer libával1 indulunk és ha számításaink bejönnek, a létszámot jövőre megdupláz­zuk. — A szövetkezet nyeresé­gét évek óta csak a növény- termesztés adja. Kiegészítő tevékenység nincs. Terve­zik-e, hogy a közeljövőben ipari üzemet létesítenek Dombiratoson ? — Nem — válaszolják mind a ketten egyszerre. — Kisebb üzem felépíté­sére lenne ugyan igény — mondja a párttitkár. — Hi­szen nálunk a szövetkezet­ben sok még a szakképzet- len, nem kellően foglalkoz­tatott munkaerő. Főleg az asszonyok maradnak itthon. De ma olyan üzemet létesí­teni vidéken, amelyik a fog­lalkoztatáson túl némi nye­reséget is hoz, nagyon ne­héz. — Alaposan utánanéztünk mindennek — veszi át a szót a főkönyvelő, — De higgye el, e hátrányos hely­zetű térségiben az a tevé­kenység is veszteséges, ami 10-20 kilométerrel odébb már nyeréséget hoz. Vasút legközelebb 14 kilométerre van. Nem beszélve arról, hogy ehhez a tevékenység­hez ma mér mozgékony me­nedzselő típusú szakember ’ kellene, ilyen viszont nem jön ide dolgozni. , Kapcsolatok nélkül nehéz... Beszélgetésünk közben megérkezik a főmezőgaz­dász is, Szebegyinszki György. Leül közénk, s be­kapcsolódik a beszélgetésbe. — A foglalkoztatást mi el­sősorban a háztáji ágazat fejlesztésével és a kézimun­ka-igényes növények ter­mesztésével oldjuk meg. így anyagilag is jobban járnak az emberek. Jövőre 100 hék- tár területet öntözünk, csak­nem 10 fajta növény közül választhatnak háztájizó tag­jaink. Egyszerű vetésszerke­zetünkben egyébként főnö­vényünk a kukorica. A 40 aranykoronás földeken biz­tosan hozza a maga nyere­ségét, még kedvezőtlen év­járat., esetén is. Minden év­ben üzemi fajtakísérleteink szerint választjuk k.i a leg­jobban bevált fajtákat. Óriási előrelépés, hogy ta­vasszal mér korszerű IH Cyclo vetőgéppel dolgozunk a táblákon. Dombiratoson korábban elévült SPC-gé- pekkel vetettünk. Valameny- nyi eszközünk szocialista ország terméke. Szerettünk volna egy John Deere trak­tort, sajnos, nem sikerült. Elkelne egy-két korszerűbb eszköz is. — Valóban — hagyja jó­vá a főkönyvelő. — De az is igaz, hogy csupán né­hány százaléknyi a leselej­tezett gép. a többi csaknem vadonatúj. — A növénytermesztés nyereségét jó lenne egy-két pénzesebb növénnyel gyara­pítani — szól közbe a fő- mezőgazdász. — De higgyék el1, nagyon nehéz dolog, szin­te lehetetlen bekerülni a bűvös termelői körökbe. Dombiratos ökológiai felté­telei pedig kiválóak vető­magtermesztésre. Szerző­déshez mégsem tudunk hoz­zájutni. Több szakember is elkelne — A szövetkezet szakem­ber-ellátottsága nem az igé­nyeknek megfeltelő. Kevés az agrárszakember. Ha jön­nek is, nem maradnak soké­ig a községben. Néhány év után elmennek, városba, vagy városhoz közeli hely­ségekbe dolgozni. — Erőnkhöz képest se­gítjük a szövetkezet tagjait, a dolgozókat és nyugdíja­sokat — teszi hozzá a párt- titkár. Sajnos, kevés a fia­tal, nemcsak a faluban, de a szövetkezetben is. Vezeté­kes vízhálózat épül a közel­jövőben 'Dombiratoson. Idős tagjainknál szociális támo­gatásként kifizetjük a hoz­zájárulás összegét. Igaz, most vitánk van a keverni 4si ta-. náccsal. Ők ugyanis egy ösz- szegben szeretnék a pénzt, mi azonban csak arra vál­lalkozhatunk, hogy az éven­te esedékes összeget tör- lesztjük. Reméljük, sikerül majd megegyezni. — A Dombiratosi Béke Tsz-nek egyébként nincse­nek anyagi gondjai — jegy­zi meg a főkönyvelő. — Évek óta nincs szükségünk^ rövid lejáratú hitelekre, de jelenleg beruházási hiteltar­tozásunk sincs. S hogy ez a pillanatnyi anyagi jólét szerencse vagy sémi, él lehet rajta gondol­kodni. Most úgy tűnik, min­denképpen azok az üzemek vannak előnyös helyzetben, amelyék óvatosak voltak, nemigen vállalkoztak még központilag támogatott be­ruházásokra sem. Hiszen őket ma nem sújtja a tör­lesztés gondja és a bankok szívesen fogadott partnerei. Rákóczi Gabriella Élő juhok külföldre. Meg­kezdte az élő juhok szállítá- tását külföldre az elmúlt év végén megyénkben alakult Sárréti Juh tartási Egyesü­lés. Március végén 700 pe- csenyebárányt, 900 tejes és választott bárányt, valamint 600 negyven kilogramm fe­letti kosbárányt szállítanak külföldre. A megye 13 ter­melőszövetkezetét tömörítő egyesülés lépéseket tesz a pénzügyi finanszírozás elő­segítésére. Hitelkérelmet nyújtottak be a Szeghalmi OKHB-fiókhoz a bárány- és gyapjúexport értékesítés se­gítésére. Amennyiben elfo­gadják az egyesülés hitelké­relmét, úgy az értékesítés után 8 nappal a termék net­tóértékének 80 százalékát megkapják a termelő gaz­daságok. A fennmaradó 20 százalékot akkor veheti fel a termelő üzem, amikor a kereskedelmi ügylet pénzü­gyileg is teljesül. Várhatóan az év második felében hoz­nak létre függetlenített ap­parátust, amikorra már az exportált áru mennyisége in­dokolttá teszi ezt a lépést. Eredményes GT. Megyénk két termelőszövetkezetét di­csérték a minap Budapesten. A Gyulai Munkácsy Tsz és a Szarvasi Dózsa Tsz közös vállalkozásában működő Üt-, Híd- és Mélyépítő Gazda­sági Társaság elkészült 3 Duna menti sétánnyal és á Váci utcával. Jelenleg a vá-j rosban szanált területek mélyépítési munkálataival foglalkoznak a főváros és az alapító két termelőszövetke­zet teljes megelégedésére. Csak mellesleg említjük, hogy ez a GT a múlt évben 12 millió forint nyereséggel gazdagította az alapítók pénztárcáját. A korábbi években volt néhány hason­ló vállalkozás a megyéből Budapesten Ezek többsége nem váltotta be a hozzá fű­zött Kéményt. A gyulai és a szarvasi szövetkezet ezek alól, mint a példa is tanú­sítja, kivétel. A szövetkezet gépparkjában az új IH Cyclo 800-as vetőgépet szerelik össze Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom