Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-22 / 69. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek í n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁRCIUS 22., KEDD Ara: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Megemlékezések március 21-e alkalmakéi Á Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 69., valamint a KISZ zászlóbontásának 31. évfordulójára emlékeztek tegnap országszerte. Á párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, mozgalmak képviselői, a fegyveres erők és testületek tagjai, valamint az ország lakossága koszorú,zási ünnepségeken rótta le kegyeletét a 69 évvel ezelőtti hősök emléke előtt. Több helyen ünnepi megemlékezéseken, nagygyűléseken idézték fel a dicsőséges 133 nap eseményeit. Az ország számos településén ezen a napon tettek ünnepélyes fogadalmat az új KISZ-tagok, másutt kitüntetésekkel ismerték el az ifjúsági szövetség legaktívabb tagjainak, illetve az ifjúságért fáradhatatlanul munkálkodóknak a tevékenységét. Á Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulója alkalmából tegnap ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták az állami zászlót az Országház előtt, i& Kossuth Lajos téren. Az évforduló alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn Budapesten, a Dózsa György úton. A Himnusz elhangzása után a Magyar Tanácsköztársasági Emlékműnél a megemlékezés és a tisztelet virágait helyezték el az MSZMP Központi és Budapesti Bizottságának nevében Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője és Markovics Ferenc, a Budapesti Pártbizottság titkára. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának nevében Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter kosfeo- rúzott. Az országos ünnepséget az idén vidéken — a Borsod megyei Leninvárosban — rendezték meg. Jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Megyénkben is méltóképpen megemlékeztek az évfordulóról. Megkoszorúzták az emlékhelyeket, -táblákét, kegyelettel adóztak a harcokban elesett vöröskatonák emléke előtt. Ugyanakkor sok településen — immár hagyományosan — ezen a napon ismerték el azokat a KISZ- tagoknak munkáját, akik kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki az ifjúsági mozgalmi munkában, valamint több helyen KISZ-fogadalomtételre is sor került. A legkisebbek zászlóikkal a békéscsabai ünnepségen Békéscsaba Békéscsabán tegnap délelőtt nem volt éppen kellemes, tavaszi idő, ennek ellenére sokan gyülekeztek a Tizenkilencesek terén. Az érkezőket a vasutas fúvós- zenekar térzenéje fogadta. Pontban 10 órakor csendült föl a magyar, utána a szovjet himnusz, majd Kulcsár Edit, a KISZ Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára tartott ünnepi beszédet. Felidézte történelmünk ezen egyik legjelesebb időszakának előzményeit, utalt a jelentőségére, majd — többek között — ezeket mondotta: „A 133 nap történelmileg csak egy pillanat, ám — mint Lukács György kifejtette — e pillanat éles választóvonal volt a kultúrában: ezután nem lehetett ugyanúgy gondolkodni, mint annak előtte. Közgondolkodásunk és felfogásunk 1919-ről az elmúlt évtizedekben sokat változott. Reálisabb lett történelmi képünk a 133 napról. Igaz, a szocialista forradalom bizonyos tekintetben tagadása az őszirózsás polgári demokráciának, másfelől azonban ez utóbbi annak kiteljesítője. Ez nem is lehet másként, hisz a tanácsállam vezetői kivétel nélkül részesei voltak a magyar progresszió évtizedes harcainak, s e küzdelem örökségéből a lehető legtöbbet akarták megvalósítani. Aligha tagadható, hogy a forradalom, mely békés körülmények között, a lakosság jelentős részének vitathatatlan támogatásával győzött, képes volt később igen nehéz helyzetben honvédő háborút folytatni.” Az ünnepi beszédet követően a munkásmozgalom régi harcosai, az MSZMP megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi tanács, a KISZ megyei és városi bizottsága, a megyei és a városi fegyveres testületek, a szakszervezetek megyei és városi bizottsága képviselői helyezték el a ’19-es vöröskatona szobrának talapzatán a kegyelet koszorúit. Végül a város tanulóifjúsága nevében a belvárosi iskola képviselői koszorúzták meg a szobrot. A békéscsabai ünnepség az Intemacionálé hangjaival ért véget. * Hagyomány, hogy Békés. Békéscsaba é^ Gyula képviselői március 21-én közösen helyezik el az emlékezés koszorúit a Veszely-hídnál lévő Tanácsköztársasági Emlékmű talapzatánál. Így volt ez tegnap is. Az ünnepségen a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a békéscsabai közgazdasági szakközépiskola tanulói ad tak emlékezetes műsort. Gyula Gyulán délután 3 órakor a Népkertben a vöröskatona szobránál egyre erősödő esőben zajlott le az ünnepség. Köszöntőt mondott dr. Huszágh József. Emlékezett arra, hogy 1919-ben Gyulán is megalakították a munkástanácsot, majd a paraszttanácsot, az igazgatási rendszer megszilárdítása érdekében pedig a direktóriumot, Grünfeld Jakab, Dundler Károly, Oláh Tódor és Belezna i Sándor vezetésével. S amikor a proletárhadsereg megalakítására felhívás született, két nap alatt Gyulán nyolcszáznyolcvanan jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. Az ünnepi beszéd után az Erkel Ferenc Gimnázium diákjai adták elő műsorukat. Levelek, korabeli dokumentumok, hadijelentések emlékeztettek a Tanácsköztársaságra, s benne a gyulai tanácshatalom fennállásának 35 napjára. A versek, dalok idézték a 69 évvel ezelőtti időket — az ünneplők között lévő hat veterán számára pedig bizonyára visszaforgatta kicsit az idő kerekét. A gyulai ünnepség koszorúzással zárult. A vöröskatona szobránál a város párt-, á.lilami, tömegszervezetének, valamint a fegyveres testületeknek vezetői, képviselői és a veteránok helyezték el (Folytatás az 5. oldalon.) Koszorúzás a veszelyi Tanácsköztársasági Emlékműnél Grósz Károly munkatalálkozója egyetemi, főiskolai rektorokkal Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke tegnap munkamegbeszélést tartott az egyetemek, főiskolák vezetőivel. A hazai felsőoktatás tartalmi és szervezeti korszerűsítésének meggyorsítását, az egyetemek és a főiskolák képzési, működési feltételeinek lényeges javítását szolgáló, 1990-ig szóló művelődési minisztériumi program széles körű megvitatásához kapcsolódó konzultáción részt vett Radics Katalin, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Grósz Károly bevezetőjében szólt azokról a közös feladatokról, amelyek a kormány és az egyetemi, főiskolai vezetők előtt állnak a felsőoktatás továbbfejlesztése, s egyúttal az ország jövőjét is érintő kérdések megoldása érdekében. Utalt arra, hogy nagy tartalék rejlik a szellemi lehetőségek maximális kihasználásában, bővített újratermelésében. Miként mondta: ez a továbbhaladás kulcskérdése. Az eszmecserén Köpeczi Béla, művelődési miniszter leszögezte: a társadalmi szükségletekhez, a tudományos fejlődéséhez, a neveléshez, az oktatáshoz, annak új módszereihez illeszkedő cselekvési program kialakítására olyan pillanatban került sor, amikor a korábbinál • sokkal élesebben látszanak az élet minden területén — így a felsőoktatásban is — jelentkező ellentmondások. A hatékony munkához ilyen rövidebb távú programra van szükség, amelyben világosan tükröződnek a megvalósítható követelmények. Utalt arra is, hogy a dokumentum kidolgozását megelőző, széles körű vita elsősorban akörül folyt, hogy milyen feltételei vannak a tudományos kutatásnak a felsőoktatásban, s hogyan lehet az együttműkdést kialakítani a különböző tudományos intézetekkel. A csaknem hatórás konzultáción húszán mondták el (Folytatás a 3. oldalon.) ÉVM egyeztető tárgyalás Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a megyei tanács vezetőinek részvételével ágazati egyeztető tárgyalást tartottak tegnap — hétfőn — délelőtt Békéscsabán a megyei tanács épületében. A tárgyaláson — melyen ott volt többek között Szűcs Endre miniszterhelyettes, Kiss Sándor, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Araczki János, a megyei tanács általános elnökhelyettese, és a szakosztály vezető munkatársai — elhangzott, hogy Békés megye lakásállománya tavaly 1,15 százalékkal nőtt, így ez év január 1-jép összesen 164 057 lakás volt a megye területén. Továbbra is a fél- komfortos, illetve komfort nélküli lakások aránya a nagyobb. A komfortos lakások száma mintegy 2 százalékkal emelkedett, s a lakásállomány 47 százalékát teszi ki. A lakásépítés idén várhatóan — az adóreform és az építőanyagok árának emelkedése miatt — mintegy 20 százalékkal csökken. A megye építő- és építőanyag-iparának tavalyi eredményei összességében kedvezőek. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat végrehajtva célkitűzéseit, az 57 milliós nyereségtervét jelentősen — 84 millió forintra — túlteljesítette. Mindemellett azonban gondot jelent a poligonüzem kihasználatlansága, s ez mielőbbi termékszerkezet-váltást igényel. A Békés Megyei Építőipari Szövetkezet — mint a Délép Békés Megyei Leány- vállalatának jogutódja — 15 milliós veszteséget könyvelhetett el. Alapvető célj ük, a szervezeti változásból adódó feladatok végrehajtása mellett a veszteségek csökkentése. Az építőanyag-ipar területén eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt a Dél- Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat, az Orosházi Üveggyár, és a Kemikál Üj- kígyósi Szigetelőlemez Gyára. Tavaly április elején alakult meg az építésfelügyeleti csoport, amely tevékenységét — segítő szándékkal — elsősorban a magán1 építtetők körében végezte. Az Építéstervezési Szakértői Bizottság értékelése szerint a tervek színvonala javult. Egy minisztertanácsi határozat alapján a megye tíz településén indokolt főépítészt alkalmazni; ám jelenleg csak négy városban — Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas — dolgozik főépítész, akik természetesen az adott település vonzás- körzetében is ellátják feladatukat. Az építészeti kultúra színvonalának növelésére további hat településen tervezik ezen munkakörök létrehozását. Program készül a pályakezdő fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeinek megkönnyítésére, együttműködve a KISZ Békés. Megyei Bizottságával. A megyei tanács emellett javaslatot dolgozott ki az állami gondozásból kikerülő fiatalok elhelyezésére. A műemlékvédelemmel kapcsolatban elhangzott, hogy a Gyulai Vár rekonstrukciója halaszthatatlanná vált. Az elmúlt két évtizedben a folyamatos karbantartás anyagiak híján nem valósulhatott meg. A teljes felújítási költség becslések alapján mintegy 160 millió forint. E célra a megyei tanács 25 millió forintot ad támogatásként, s a Várfalsorsjegy akcióból összesen 3,2 millió forint gyűlt össze. Az idén a legsürgősebb karbantartási munkák megkezdődnek. A megyei tanács építési- és vízügyi osztálya tavaly augusztus 1-jén megalakította a területrendezési irodát, melynek fő feladata a megye kisebb településeinek rendezési tervkarbantartása, felülvizsgálata, illetve módosítása. Békéscsaba és Gyula teljes körű általános rendezési tervének felülvizsgálata folyamatban van. A legutóbb várossá nyilvánított Szeghalom és Mezőkovács- háza új, általános rendezési terve most készül. A megye hatvanhét községe közül egyébként csak kettőnek nincs rendezési terve. H. E. Kevermesi—dombiratos! hét BÉKÉS MEGYEI a EHJEES-ban Hogy miért alakult meg Kevermesen a természetbarát-egyesület, s hogy milyen nagy, távlati terveket dédelgetnek a községben az egyesület segítségével, arról a lapunk 5. oldalán megjelenő riportban olvashatnak.
