Békés Megyei Népújság, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-14 / 62. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ■ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1988. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XLIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Koszorúzások, kulturális és sportversenyek a forradalom és szabadságharc 140. évfordulóján A küldöttek egy csoportja .a közoktatásban dolgozók parlamentjén Fotó: Gál Edit Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 140. évfordulóján megyénk szinte minden településén megemlékezéseket, ünnepségeket tartanak, amelyek szervezője a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Hazafias Népfront helyi testületéi. A hagyomány szerint ezen a napon, március 15-én veszi kezdetét a KISZ Tavaszi történelmi ünnepek elnevezésű, április utolsó napján záruló eseménysorozata is. Békéscsabán a Kossuth- szobornál, Gyulán a Petőfi téren kedden tíz órakor kezdődik a koszorúzási ünnepség. Békésen délelőtt 9 órakor helyezik el a megemlékezés virágait a városi tanács falán levő emléktáblán. Orosházán a Szabadság téren tíz órakor kezdődik az ünnepség, amelyen történelmi játék keretében elevenítik fel a 140 évvel ezelőtti eseményeket, majd 11 órakor megkoszorúzzák a Pe- tőfi-szobrot. Mezőberényben az ünnepség helyszíne ez alkalommal is az 1848-as emlékműnél lesz; a koszorúzást reggel fél 8 órakor tartják, a Petőfi-emléktúra pedig egy órával később indul a Körös-parti emlékoszlophoz. Szarvason a Petőfi-emlék- tátolánál 10 órakor, Sarkadon a sétakerti Kossuth-szobor- nál délután 4 órakor. Battonyán a Petőfi-emléktáblá- nál 14 órakor rendeznek koszorúzása ünnepségeket. Békéscsaba és Gyula általános és középiskolás diákjai Petőfitől Kossuthig elnevezéssel váltófutást rendeznek a gyulai Petőfi-szobortól a csabai Kossuth-szoborig. A hússzor nyolcszáz méteres leány- és fiúváltó reggel Gyuláról indul és a tervek szerint a megyeszékhelyi megemlékezésre ér céljához* Természetesen a koszorúzások és megemlékezések mellett március 15-én is megannyi, elsősorban kulturális és sportprogramot is tartanak a fiataloknak. Békéscsabán 11 órától a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban történelmi játszóház kezdődik, amelyen több mint húsz érdekes elfoglaltság között választhatnak az érdeklődő gyerekek, fiatalok. Gyulán ugyancsak ebben az időpontban „nyitott ház”-zá válik az Erkel Művelődési Központ; vagyis megannyi szórakoztató programra várják a diákokat. Békésen a Fehér Lajos Szakközépiskola egész napos városi diáknapot rendez. Orosházán a Táncsics Gimnázium és a 612. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Iskola sportlétesítményeiben most is megtartják a sportversenyeket. A Jókai Színház fiatal művészei „Híd a romlás vizén” című műsorukat március 15-én délután 4 órától a dévaványai, este 7 órától pedig a tótkomlósi moziban mutatják be; az előadásokat rövidfilmvetítések követik. Mezőkovácsházán egy nappal korábban, hétfőn a művelődési központban este 6 órakor kezdődik a,z ünnepség, amelyen a megyei színház tagjai is színpadra lépnek. Kedden Márciusi staféta címmel az 1. és 2. számú általános iskolánál rendeznek versenyeket, az úttörők versmondó vetélkedőjét pedig délután 1 órakor kezdik el a művelődési központban. (ni) Új nemzeti közmegegyezésre van szükség Grósz Károly felszólalása a KSZE Növénytermelési Rendszer közgyűlésén Szombaton évzáró közgyűlést tartott Szekszárdon a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat. A 11 megyére kiterjedő termelési rendszer központjában rendezett tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. A közgyűlés küldötteit — akik 257 termelőszövetkezetet, 29 állami gazdaságot és 13 ipari vállalatot képviseltek — Lakatos Csaba igazgató tájékoztatta a tavalyi év eredményeiről. Elmondta, hogy 1987-ben 13 növényi kultúrát integráltak és különösen a kukorica-, a búza- és a napraforgótermelésben értek el sikereket a partner- gazdaságok. A KSZE több minit 50-féle agronómiái, műszaki és közgazdasági szolgáltatást nyújtott, például 25 ezer fajta gépalkatrész forgalmazásában vett részt. A termelési rendszer az idén megfelelő szó ja termelési és -feldolgozási technológiák kipróbálásával, átadásával, az eddiginél jobban hozzá akar járulná a fehérjeprogram sikeréhez. A vitában Grósz Károly is szót kért. Elöljáróban az ország politikai közhangulatát értékelte, rámutatva: a társadalom egésze a szocializmusban képzeli el jövőjét, elfogadja a párt vezető szerepét, azt, hogy a jelenlegi tulajdonviszonyokban nem következik be változás, s hogy a szocialista világközösséghez való tartozásunk is alaptétel1. A közhangulatban mégis észrevehető a jövőtől való félelem, a türelmetlenség, a követelőzés, helyenként az elért értékek lebecsülése. — A mai helyzet egyszerre igényli a problémák sokola- lú politikai és szakszerű gazdasági elemzését — hangsúlyozta. — Üj nemzeti köz- megegyezésre van szükség, s ez az új nemzeti egység nem lehet olyan hosszú távú és széles bázisú, mint az 1957- ben kialakult. A társadalom minden rétegének az alapkérdésekben kell megegyeznie, abban, hogy minőségi gazdálkodásra van szükség, abban, hogy a gazdaság esetleges működőképtelensége miatt hosszú távra lemaradnánk a világ élvonalától. Grósz Károly hangsúlyozta, hogy a kívánt fordulat elérésének, az egység megteremtésének jelentős állomása lehet a májusi pártértekezlet. Az évindítás tapasztalatait a miniszterelnök úgy értékelte, hogy a várt változás nem következett be, a vezetés egyelőre nem tudta arra kényszeríteni a gazdálkodó egységeket, hogy azok a hatékonyság javításával, a szerkezetátalakítás meggyorsításával változtassanak a maguk és a népgazdaság helyzetén. Az új ^adórendszerre való átállás viszonylag simán, zökkenőmentesen zajlott le, leginkább a pénzügyi folyamatok technikai kezelése okozott problémát. Az általános árbejelentési kötelezettség április elsejei feloldásával kapcsolatban Grósz Károly kiemelte: a kormány álláspontja változatlanul az, hogy az áremelkedés idei évre meghirdetett 15 százalékos mértéke tartható. A mezőgazdaságról szólva elismerését fejezte ki az ágazat eredményeiért, a jövedelmezőség és a hatékonyság egyidejű javításáért. Elmondta, hogy a kormányzatban megvan a szándék az agrárolló szűkítésére, de a hatékony eszközök egyelőre hiányoznak. Végezetül szólt, a hitelkorlátozások okairól, hatásairól. — A vállalatoknál a terven feliül keletkezett tavalyi többletnyereség, a bankok tervezettnél nagyobb ösz- szegű hitelnyújtása és a népgazdasági tervben eleve előirányzott pénzkivonás indokolttá tette a hitelszűkítő intézkedéseket. A hiba az volt, hogy nem szelektíven és nem fokozatosan történtek ezek a lépések. A pénz kivonásáról továbbra sem tudunk lemondani, de a folyamatot időben jobban széthúzzuk. A történtekért a közvélemény előtt a kormány a felelős, s bár előttünk a Magyar Nemzeti Bank és a kereskedelmi bankok, a felelősséget nem akarjuk áthárítani; intézkedni fogunk,' hogy a jövőben ilyen szakmai tévedés ne fordulhasson elő — mondotta befejezésül Grósz Károly. Ifjúsági parlamentek Békéscsabán Március 12-én, szombaton délelőtt Békéscsabán az ifjúsági házban rendezték meg a közoktatásban dolgozók megyei ifjúsági parlamentjét. Pedagógus „panaszok” és kezdeményezések A résztvevőket, a 104 küldöttet dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés Megyei Bizottságának titkára — a rendezvény levezető elnöke — köszöntötte, majd átadta a szót Vámos Lászlónak, a Békés Megyei Tanács művelődési osztálya vezetőjének, aki az utolsó, 1972-ben megrendezett parlament óta eltelt időszakról számolt be. „Azóta több lényeges, az oktatási intézményeket és az ott dolgozókat, fiatalokat jelentős mértékben érintő intézkedéssorozat látott napvilágot — mondta bevezetőjében Vámos László. — A művelődési kormányzat úgy látja — és mi is így látjuk —, hogy ezekről a jelentős intézkedésekről szükséges és hasznos lesz párbeszédet folytatni az iskolákban, óvodákban dolgozó fiatal pedagógusokkal, oktatásügyi dolgozókkal.” A beszámoló kitért a tárgyi és személyi feltételek alakulására, s a fiatal, pályakezdő pedagógusok letelepedését, lakáshoz juttatását segítő intézkedésekre. A beszámolót hozzászólások követték. A küldöttek szóltak az intézményi és a körzetközponti ifjúsági parlamenteken elhangzott észrevételekről, kezdeményezésekről is. Dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese hozzászólásában egyebek mellett méltatta a fiatalok tenniakarását, a javaslatokat, melyek a jobb munkára való törekvést, a fiatalok kezdeményezőkészségét példázták. Mert ilyen is akadt a hozzászólások között bőven. Egy békéscsabai küldött például javasolta, hogy a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozata hozzon létre ifjúsági csoportot. Egy végegyházi pedagógus arról beszélt, hogy a kistelepülések művelődési, szórakozási lehetőségei igen szegényesek, ezt pótlandó, pedagógiai klubot hoztak létre, melynek összejövetelein nemcsak a kikapcsolódásra, de a tapasztalatok kicserélésére is lehetőségük van a fiataloknak. (Folytatás a 3. oldalon) A bajnoki év legjobb játékával: Békéscsabai Előre Spartacus—Rába ETO 2—0 (1—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Békéscsaba, 10 ezer néző. V.: Makó (Pádár, Varga S.). BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti, Ottlakán, Vígh, Fabulya — Adorján (Csató, 69. p.),l Kerepeczky, Csanálosi — Csemus (Gru- borovics, 43. p.), Kurucz, Szekeres. Edző: Csank János. RÁBA ETO: Boros — Csonka, Hlagyvik, Pecsics (Preszeller), 64. p.), Turbék — Nagy, Csongrádi, Rubold — Szabó (Mörtel, 64. p.), Handel, Hajszán. Edző: Győrfi László. Gólszerző: Adorján (28. p.), Kurucz (64. p.). Sárga lap: Turbék (20. p.), Ottlakán (76. p.). Szögletarány: 7:3 (5:2) a Békéscsaba javára. A 9. percben Nagy—Hajszán ossz játék után az utóbbi ügyesen ugrott ki a békéscsabai védők közül, majd rövid vágta után a balösszekötő helyéről lőtt, de a kifutó és elfekvő Gulyásban elakadt a labda. Nem sokkal később ismét a Rába- partiak veszélyeztettek, Handel szöktette a bal oldalon felfutó Hajszánt, aki kapura húzott, de a védők az utolsó pillanatban mentettek. A 20. percben Turbék alaposan felvágta Adorjánt, azonnal villant a sárga kártya. A 24. percben Csanálosi jól adott be, Kurucz feje fölött elszállt a labda, s a meglepett Boros ujjheggyel szögletre mentett. A másik oldalon Szabó labdájára Rubold robbant be, de mellé lőtt. A 28. percben harmadik szögletét lőhette a Békéscsaba, Szekeres jobbról ívelt be, Boros glásza- ladt, majd mikor erre rájött, már hiába hátrált visz- sza, a magasra felugró Adorján 8 méterről a jobb alsó sarokba fejelt, 1—0. (Folytatás a 8. oldalon.) A békéscsabaiak első fejesgólja utáni — amelyet Adorján szerzett — öröm. A gólszerző keze a magasban, a meglepett fehér mezes védők pedig balról: Turbék, Csonka, jobbra pedig Hlagyvik Fotó: Fazekas Ferenc
