Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-10 / 34. szám
1988. február 10., iszerda Wiener Sängerknaben, kétszemélyes pantomimszínház Londonból és a Kínai agyagkatonák Márciusban tavaszi fesztivál Budapesten A nyolcadik Budapesti Tavaszi Fesztivált rendezik meg az idén március 18. és 27. között. A komoly zenei rendezvények sorából kiemelkedő Maurice Andre francia trombitaművész hangversenye március 20- án a Zeneakadémián. Dzsessztrombitásként játszott kezdetben Maurice André, majd nyolc évig volt az Orchestre National szólótrombitása. 1955-ben első díjat nyert a genfi nemzetközi trombitaversenyen, és ugyancsak első lett 1963- ban a Német Szövetségi Köztársaság rádiótársaságainak közös versenyén. Több nemzetközi fesztiválon szerepelt már, tíz lemezfelvétele nyert nagydíjat. 1966- ban az Opéra Comique szólótrombitása és a francia konzervatórium tanára lett. Ma már nem tanít. A Liszt Ferenc Kamarazenekarral tíz évvel ezelőtt ismerkedett meg, azóta számos közös koncertjük volt itthon és külföldön egyaránt. A Wiener Sängerknaben világszerte népszerű kórus. 1498-ban Miksa császár, II. Lajos magyar király feleségének nagyapja hívta életre. Régi keresztény előírás szerint a szoprán- és az altszólamot a mai napig fiúk éneklik. A kórusnak olyan jeles tagjai voltak, mint Joseph Haydn, Schubert, Bruckner és Zeller. Az egész együttes négy kórusból áll, egy-egy kórus 24 tagot számlál. A fiúk valamennyien egy magániskola növendékei, hangképzést, zeneelméletet és hangszert tanulnak. Évente felvételi vizsgákon választják ki közülük a legtehetségesebbeket, akik sok-sok próba, tanulás után koncertpódiumra léphetnek. A kilenc-tizen- négy éves fiúkat március 20-án a Mátyás-templomban hallgathatja meg a közönség. Laurence Ewashko vezényel. Március 22-én a Mátyástemplomban lengyel gregorián dalokat, XI—XIV. századi egyházi énekeket, reneszánsz és barokk mesterek műveit, valamint Szymanowski, Szeligowski és Penderecki műveit adja elő a Poznani Filharmonikusok fiú- és férfikórusa. Az együttes története a XV. század közepéig nyúlik vissza, ugyanis akkor jött létre a poznani iskolák diákjaiból és iskolamestereiből. A gazdag lengyel zenei kultúrára támaszkodva a mai napig élénk művészi munkát folytat ez a kórus. 1950-től használják jelenlegi nevüket. A 87 énekes — 57 fiú és 30 férfi (a legkülönbözőbb foglalkozási ágakból) — hetente háromszor próbál, a tanítás, illetve a munkaidő befejezése után. A kórust ma is az a Stefan Stuligrosz vezényli, aki 1939- ben, 19 évesen vette át akar vezetését. Kollár Zsuzsával és Láng Gabriellával először találkozhat a magyar közönség a tavaszi fesztivál keretében tartandó hangversenyükön, március 27-én a Magyar Tudományos Akadémia Kongresszusi Termében. Mindketten a Liszt Ferenc Zene- akadémia szólózongora szakán folytatták tanulmányaikat, s ott kezdtek el együtt játszani. Majd a világhírű kétzongorás páros tagja, Alfons Kontarsky képezte őket. Egy tanévet Sebők György növendékeiként töltöttek Kanadában. Koncerteztek többek között Prágában. Lü- beckben, Salzburgban. Frankfurtban, Hamburgban. Több versenyen nyertek előkelő helyezést. Dobozy Borbála március 21-én lép a fesztivál közönsége elé az MTA Kongresz- szusi Termében. A csembalóművész Budapesten Sebestyén Jánosnál tanult, majd más híres mestereknél Prágában, Salzburgban, Zürichben. 1983-ban díjat nyert a brügge-i csembalóversenyen. koncertezett Ausztriában, az NSZK-ban, Norvégiában, Finnországban és Jugoszláviában. Gyakran ad hangversenyt itthon, hallható a rádióban. A fesztiválon Bach-műveket játszik. Ecke- hart Merzdorf híres NSZK- beli csembalókészítő mester 1987-ben alkotta meg hangszerét, amely a XVIII. századi francia blanchet mintájára készült, s amelyen Dobozy Borbála a fesztiválon játszik először nagyközönség előtt. A Festetics vonósnégyes kíséri: Kertész István, Petőfi Erika, Ligeti Péter, Pertorini Rezső. Bach h-moll fuvola-csembaló szonátáját Drahos Bélával szólaltatják meg. <AV Az Egyetemi Színpadon március 25., 26. és 27-én lép fel a kétszemélyes Londoni Pantomim Színház. Nola Rae és Matthew Ridout a tavalyi fesztiválon nagy sikert aratott, s örömmel vették az idei meghívást is. The Works című estjük Shakespeare darabjaira épül, az első rész a Hamletre és a Lear királyra, a második a Rómeó és Júliára; előadásuk fő jellemvonása a humor. Peter West zeneszerző szintetizátorra és más elektronikus hangszerekre írt zenét, a komponálás során klasszikus műveket használt fel. A Londoni Pantomim Színház tíz éve létezik, professzionális együttes, állandó színházzal nem rendelkeznek, egész évben turnéznak otthon és külföldön. Nola Rae, aki egyébként balerina volt, és Matthew Ridout, aki meg szobrász korábban, már húsz országban lépett fel műsorával. Ugyancsak az Egyetemi Színpadon látható majd a fesztivál keretében a svájci Polino Pantomim, a Makal City Theater az NSZK-ból és a hazai Pingvin a jég hátán nevű együttes. A képzőművészet kedvelőinek igazi csemegét kínál a fesztivál. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Írország, Svédország, Norvégia, Ausztria, Ausztrália, Üj- Zéland és az NDK után nálunk is látható a Kínai agyagkatonák című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kína Senhszi tartományában, nem messze a fővárostól, Hsziantól, 1974 tavaszán mezőgazdasági munkások négy méter mélységben terrakotta szobormaradványokra bukkantak. Hamarosan kiderült: a világ egyik legkülönösebb régészeti leletéről van szó. A szakemberek szerint itt temették el a legnagyobb hadsereget, amelyet valaha is uralkodó mellé adtak túlvi- lági útjára. Jimg Cseng császár kíséretét összesen 7 ezer életnagyságú felfegyverzett katona alkotta csatasorban, valamint több mint 500 ló és 130 harci szekér. A temetés i. e. 210-ben volt. Az Iparművészeti Múzeumban az Amerikai Design kiállítás látható, a Magyar Nemzeti Galériában pedig ösgalériák címmel főúri kastélyokat bemutató kiállítás lesz a fesztivál idején. Míg 1987-ben 22 ország 143 kiállítója vett részt az Utazás kiállításon, az idén ennél nagyobb részvételre lehet számítani. Az A pa*- vilon központi színpadán mindennap 10 és 18 óra között zajlanak a programok, kivéve a szakmai napot, március 21-ét. A kiállítás kísérő rendezvénye lesz a március 19. és 20-i V. veteránautós találkozó és verseny, 19-én pedig a hagyományos fesztiválfutás. Még egy megjegyzés: a MÁV az idén is 50 százalékos vasúti kedvezményt biztosít a fesztiválra utazóknak. .. „ Emberi kapcsolatok nélkül nehéz lenne... Mindig csönget valaki Békéscsaba, Penza lakótelep 6. A földszinti egyszobás lakás ajtaján Máriási Anna névtáblája. Nyugdíjas védőnő, 1932-ben végzett Debrecenben, utána négy évet dolgozott ugyanott a belgyógyászati klinikán. Majd újabb négy évig védőnő egy baranyai kisfaluban. Békéscsabára 1942-ben helyezik, s itt dolgozik 1964-ig. akkor megy nyugdíjba. Az bizony nem most volt, közel negyed század tél el azóta, mégis élő, eleven kapcsolatban van a világgal. Nem ő jár el otthonról, mivel nehezen mozog, a nagyon szükséges napi sétát a ház körül két bot segíti, így aztán hozzá járnak az emberek. * * * Nusikával engem az olvasnivalók hoztak össze, úgy is mondhatnám, örököltem őt. Az egyik beteg barátnőm — kinek rendszeresen szoktam vinni a kiolvasott hetilapokat, folyóiratokat — kért meg, hogy keressem föl. Hosszas pesti gyógykezelés előtt állt, s a lapokat rátestálta, hiszen, ha nem lesz itthon, nem tudja neki átadni, mint eddig. S biztosan nagyon hiányozna, mikor minden érdekli. Ezek után csöngettem be úgy két esztendeje Nusiká- hoz ismeretlenül, s azon frissiben jót beszélgettünk, és azóta is mindig két-három hetenként. Ha nem mennék, nekem is hiányozna a találkozás, épp úgy, mint másoknak. akik bekukkantanak hozzá hosszabb vagy röviintézi kétszer egy héten a szociális gondozónő. Munka közben szól a rádió és még naponta többször is bekapcsolja, ha egyedül van. A tévét is szereti, behozza a közeli és távoli világot a szobába. És a könyvek, meg az egyéb olvasnivalók . . . Ezek nélkül nem lehet meglenni. De talán mégis a társaságot élvezi legjobban. A kolléganőktől tudja, mi történik a szakmában, mit csinálnak manapság a védőnők, hogy alakul a születésszám, milyen a gyerekek egészsége, és egyáltalán mi újság ezen a területen. De akár szakmabeli valaki, akár nem. mindenki jól érzi magát nála. Vidám, kiegyensúlyozott, szívesen beszél, s ugyanígy tud hallgatni másokat. Legyen bár apróság, vagy nagy dolog, amit mondanak. De hosszú, fájdalomlitániák nincsenek is — egvik részről sem —, betegsége ugyan mindenkinek akad, de sok szót senki se veszteget rá. A légkör olyan, mint egy jó családban: fesztelen, mindenkinek szava van, s a gondolatát nem kell takargatni. Vitázni viszont lehet. A helyzetről, könyvekről, műsorokról, s hogy egy-egv riporter jó. vagy nem. És miért? Ilyenkor ízlések csapnak össze, s mivel azok oly különbözők, beáll a patthelyzet. De ez nem zavaria a másikat. Miért is zavarná, úgyis változik a téma, s abban már egyetértenek. Később meg szedelőzködni kell. hisz otthon vár mindenkit a munka. Majd legközelebb . . . ... Nusikához senki se azért jár. mert kötelessége, vagy az illem diktálja. Ilyesmi eszünkbe sem jut, csak az, hogy jól érezzük magunkat nála‘ Vass Márta debb időre. Olykor, akár egy kis kaszinóba toppannék, már többen ott vannak. Van, aki kézimunkával jön, hisz még folyik a szó, a kötés vígan halad. Mint most is, mikor egy régi szomszéd és egy volt kolléganő kereste föl. ö az, aki minden héten idejár. Havonta Pestről jön az egyik rokon lány. És persze mindennap valaki a házból, meg a szomszéd épületekből. így Nusika, bár idős és egyedül él — gyerekei, unokái nincsenek, mert hamar elvált —: mégsem magányos. És, mint mondja, ő sohasem unatkozik. A délelőtt a munkával telik el. Ha nehezen és fájdalmasan is mozog, naponta kitakarít, főz, és a mosást-vasalást is ő végzi. Közben pihenget egy kicsit. Csak a bevásárlást Békés, Start Munkahelyi művelődés A Békési Sportszergyártó és Fémipari Szövetkezet, közismert nevén a Start számát tárcsázom a telefonon. A vonal másik végén Balikó György, az elnök jelentkezik. A szövetkezet közművelődési felelősének neve után érdeklődöm. — Ez év januárjától kisszövetkezetté alakultunk — hangzik a válasz —, és mivel az átszervezések még folyamatban vannak, pillanatnyilag ez a funkció is betöltetlen. Jelenleg ezzel a kérdéssel — sok más teendője mellett — az elnökhelyettesünk foglalkozik. Talán ő többet tud mondani ... * * * Az egyszemélyben főkönyvelő és elnökhelyettes Gu- bucz Lászlónéval már személyesen beszélgetünk a Start egyik irodájában. — Igazán komoly kulturális élet a telek kiépülésétől a nyolcvanas évek elejéig folyt szövetkezetünkben — mondja. — Ez összefügg a szocialista brigádmozgalmak ez időre eső fellendülésével. Akkoriban kilenc-tíz brigád dolgozott szövetkezetünkben. Vetélkedők, kirándulások, ünnepi szervezések tették színesebbé az emberek életét. Tét is volt, hiszen a brigádokat minősítő arany- vagy ezüstjelvényekkel jutalompénz is járt... Aztán következett a pénztelenség időszaka. Nem volt, ami vállalásokra serkentsen, az emberek egyre többet dolgoztak, beindult a gmk-zás, jóval kevesebb lett a szabad idő, és ezzel együtt formálissá vált a brigádmozgalom is. Ezt tetőzte, ■ hogy a kultúrfelelős elment a cégtől, és a január 1-je óta folyó átszervezésben még nem jutottunk oda, hogy megválasszuk az utódját. — Ezek szerint most teljesen léállt a kulturális jellegű tevékenység szövetkezetükben? — Remélem, csak átmenetileg. A kisszövetkezeti forma lehetőséget ad arra, hogy a főmunkaidőben végzett munkát — persze teljesítmények szerint — jobban meg tudjuk majd fizetni. így dolgozóinknak nem kell géem- kázniuk, ezáltal nő a szabad idejük. A kevésbé fáradt ember kulturális igénye pedig mindig nagyobb .. . Erre építve még ez évben szeretnénk kidolgozni egy komplex közművelődési tervet. Sokat nem akarunk markolni, de a jelenlegi kátyúból mindenképp jó lenne kijutni . . . — Van-e már konkrét elképzelés a tarvet illetően? — Igen, két dolog már biztos. Egyrészt szeretnénk megőrizni a hagyományos ünnepségeink színvonalát, másrészt szeretnénk ismét jó közösségeket kovácsolni szövetkezetünkben. Valami újszerű programot akarunk bevezetni, ami egyúttal szórakozást és művelődést is jelentene az embereknek. Persze a részletek még kidolgozásra várnak... . , (magyar) üranylollú reménymadár Nincs könnyű dolga annak az Ítésznek, aki Király Lajos verseskötetéről a költő által írt önéletrajzi vallomás elolvasása után akar elfogulatlan véleményt írni. Elsősorban azért nincs, mert a „keresett személy” bőségesen elárulja hol- és kilétét, nem igyekszik verseibe rejteni önmagát. Miután így az emberi-költői kölcsönhatások külső burkának lefejtése már elvégeztetett, „Széthasadt a burok ' Hajnal csordulással Maszületett élő ! Piros koronával”. Nem marad más hátra, mint a költő lelki negatívjárói előhívott képek elemzésének lehetősége. A vers egyszeri alkalom, olyan mint az „Aranytollú reménymadár”, még inkább olyan, mint a zene, „ritmus beszéd ...” Király Lajos költészete (a kötet alapján) nem tagolható pályaszakaszokra, inkább költői alapozásról beszélhetünk, hiszen pályája elején tartó alkotóval állunk szemben. Versei, mint a lépcsőfokok, egyre közelebb visznek bennünket a bizakodáshoz, a reményhez. Az értelmes alkotó emberi lét lehetőségébe vetett hite, optimizmusa, tulajdonképpen költészetének toposza. Elemző írásokban általában szokás megkísérelni a „becserkészett” költő műveit valamiféle irodalmi zsilipeken átereszteni. Király Lafos nem a különböző izmusok határterületein járó költő. Kísérletei ellenére sem az. Verseinek artiszti- kus megoldásában — még a szélcsendesebb zugokban is — érzékelhetők a finomabb áttűnések. Igyekszik érzelmeink kapujába állítani legszebb költői képeit: „Áldott az első lányka neve és Áldottak tejízű riadt csókjai”... Még másutt: „De mindez nem a teljes / Emberi-Lét ! mert nem takarózhatsz falvak melegével" ... Lehetőség ez a kötet, megérinteni az olvasó lelkét, lehetőség a mindannyiunkat érdeklő, érintő költői gondolatok befogadására: „s ha tenni kell hát teszünk / közösség tenyerébe a dolgok tisztaságát 1 teremtő megizzadt hétköznapjainkat”... Király Lajos versei megérdemlik az olvasó figyelmét. (Megjelent az Antikva Kiadásszervező Iroda gondozásában. Kiadja a Zalakó- már és Vidéke Áfész.) Verasztó Antal Molnár C. Pál-monográfia A Corvina Kiadó az első félévben több monográfiát jelentet meg. A művészet klasszikusai sorozatban Rembrandt festményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A világhírű Bosch-monográfia szerzője Wilheilm Fraenger ezúttal egy másik középkori művész, K Grünewald rejtélyes életútját mutatja be. A művészetkedvelők olvashatnak Raffaello és Paul Klee, valamint a battonyai születésű Molnár C. Pál munkásságáról. P. Szűcs Julianna a két világháború közötti hivatalos magyar művészet, a római iskola történetét foglalta össze. Balassa Iván a paraszttemetőket, Szebeni András pedig a magyarországi szerzetesrendeket mutatja be, Csorna Gergely és Domokos Pál Péter a moldvai csángó magyarok történetét dolgozta fel új könyvében.
