Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

IMsUMld 1988. február 10., szerda Az év első napjától új gazdája van a Hódiköt csorvási telepének. A Békéscsabai Kötött­árugyár a több mint 150 embert foglalkoztató üzem teljes kollektíváját átvette, géppark­ját a kötöttáru konfekcionálásnak megfelelően kicserélte. Jelenleg amerikai exportra szabnak és varrnak fiú- és férfipólókat Fotó: Veress Erzsi Békéscsabai Generál Isz Takarékosabb a rezsianyag-felhasználás, tmk-csoport a szövetkezetben Amióta leányvállalatként működik Békéscsabán a Ge­nerál Ipari Szövetkezet au­tójavító részlege, a koráb­binál lényegesen nagyobb figyelmet fordítanak az úgynevezett rezsianyagok felhasználására. Ilyen náluk a levegő is, melyet komp­resszorok segítségével jut­tatnak el a legkülönbözőbb munkahelyekre. Ezek a gé­pek reggeltől estig szinte folyamatosan működtek — korábban —, mert a cső­hálózat, az elzáró berende­zések elhasználódtak, de voltak olyan dolgozók is, akik mellett a teljes mű­szak idején „nyitva felej­tették” a csapot. De nemcsak a levegő szö­kött, a szerviz gépei is el­használódtak, . javítás nél­kül gyakran, cserélték, noha leggyakrabban „csak" a pakolással volt baj. Most, hogy a dolgozókat érde­keltté tették a javításhoz szükséges anyagok és be­rendezések takarékosabb felhasználásában — nyere­ségbefolyásoló tényezővé vált az anyaggazdálkodás — nagy megfontolással tmk- csoportot szerveztek a hi­baforrások megelőzésére, a javítások gyors elvégzésére. Az eredmény máris kézzel fogható — hallottuk Mogyo­rós Gyula leányvállalati igazgatótól —, mert a komp­resszorok már nem üzemel­nek reggeltől estig, a be­rendezések tervszerű kar­bantartásával a folyamatos üzemelés a munka feltéte­lein sokat jávított. Energia- gazdálkodásuk olcsóbbá és tervszerűbbé vált. D. K. Gyorsmérleg a mezőgazdaságról Elkészült az agrárágazat elmúlt évi gyorsmérlege. Eszerint a mezőgazdasági­élelmiszeripari termékek importja hat százalékkal haladta meg az 1986. évit. A népgazdaság exportbe­vételének egyötödét adták az élelmiszer-gazdasági ter­mékek, kiviteli mennyisé­gük megegyezett az előző évivel. A rubelelszámolású export 3-4 százalékkal ha­ladta meg a tervezettet. Az agrár-külkereskedelem ak­tívuma mintegy 10 száza­lékkal lett magasabb, mint a tervezett 600 millió dol­láros egyenleg. A mezőgazdasági nagy­üzemek nyeresége a vártnál jobban alakult, elérte a 25 milliárd forintot, s mind­össze 3-4 százalékkal ma­radt el az előző évitől. Ör­vendetes, hogy országosan a veszteség és a veszteséges gazdaságok száma a tava­lyihoz képest a felére csök­kent. Az élelmiszeripar 3-4 százalékkal növelte jöve­delmét. A húsipari vállala­tok — amelyek az elmúlt évben már önállóan dol­goztak — 600 millió forint­tal bővítették nyereségüket. Az erdőgazdaság a korábbi esztendőhöz képest 10 szá­zalékkal emelte jövedelmét. A beruházások értéke meghaladta a 33 milliárd forintot az élelmiszer-gaz­daságban. Mindez 20 szá­zalékkal több az előző évi­nél és 12-13 százalékkal ha­ladja meg a tervben meg­fogalmazottat. Néhány ked­vezőtlen jelenség is kiala­kult tavaly. Eszerint az ál­latállomány alakulása nem mindenben felel meg a népgazdasági igényeknek. A vártnál lassúbb a terme­lési szerkezet átalakítása. Ami az idei tervet illeti, a mezőgazdasági ágazat bruttó termelési értékét 5 százalék körüli ütemben kívánják növelni. Ezen be­lül a növénytermelés 9 és fél százalékkal, az állatte­nyésztés másfél százalékkal bővíti termelését. Az alap- tevékenységhez kapcsolódó ipari, kereskedelmi, élelmi- szeripari és szolgáltató te­vékenység teljesítménye az elképzelések szerint 4 szá­zalékkal emelkedik 1987- hez képest. Az élelmiszer- ipar bruttó termelési érté­ke mintegy 1 százalékkal Megjelent a Mikrovilág legújabb száma i . '. - -, '. „Aki úgy indul egy verse­nyen. hogy eleve biztos a ve­reségben, az veszít” — mondja Széles Gábor, a Mű­szertechnika Kisszövetkezet elnöke a Mikrovilág leg­újabb számának egyik inter­jújában. A kéthetente meg­jelenő nemzetközi informati­kai magazin ebben a beszél- getésben a Műszertechnika optimista terveiről számol be, s arról, hogy a képzett magyar szürkeállomány az Egyesült Államokban is erőt és esélyt ad a kíméletlen elektronikai versenyben. A Mikrovilág új számá­ban az Antenna rovatban kapott helyet a nagy felbon­tású televíziózásról szóló két írás. Menjünk akár olyan közel a képernyőhöz, hogy orrunk már szinte az üvegre tapad, mégsem tudjuk majd az egyes képsorokat egymás­tól megkülönböztetni. A nagy felbontású televízió ki­váló képminősége lehetővé teszi majd, hogy az elektro­nikus képrögzítés a film él- vezhetőségével párosuljon. HDTV — ez az angol betűszó jelzi a nemzetközi televízió­zás új fejlődési irányát, de a Mikrovilág szerkesztői — a Hi-Fi nyomán — a Hi-De el­nevezést javasolják. A januártól felvállalt szol­gáltatás, a műholdas televí­ziók műsorának közlése ter­mészetesen folytatódik e számban is. Mint ahogy nem szakad meg az egyik legnép­szerűbb rovat, a Program folytonossága sem. Most két logikai játék programját is­merhetik meg az olvasók. Építsünk programot címmel új sorozat indul, amelyben A programozás építőkövei cí­mű korábbi nagy sikerű so­rozat rutinjainak alkalma­zásáról olvashatunk. A Budapesti Műszaki Egye­tem Építőmérnöki Karán fo­lyó számítástechnikai 'kép­zésről és a hardver-háttérről szól egy őszinte beszélgetés a magazin végén. A hátsó borítón nem kevésbé őszinte kifakadás bírálja a közel­múltban életbe léptetett ren­deletet, amely korlátozza a magánimport lehetőségeit. Dinamikusan fejlődött Békéscsaba gazdasága A közelmúltban értékelte a békéscsabai városi párt- bizottság az 1987. évi gaz­daságpolitikai feladatok tel­jesítését és az idei esztendő kilátásait. A testület megál­lapította, hogy tavaly több területen feszültség jelent­kezett, amely nehezítette a gazdálkodó egységek mun­káját. A népgazdasági követel­ményekkel összhangban a gazdálkodás egész területén a hatékonyság és a jövedel­mezőség fokozását, a fegyel­mezettebb, szervezettebb, termelékenyebb munka erő­sítését Jielyezték előtérbe az üzemek. Ezzel is elősegítve a tőkés export mennyiségé­nek és jövedelmezőségének növelését. Nőtt a nyereség az iparban összességében megállapít­ható: az ipari termelés igen dinamikusan fejlődött, az országos átlagot meghaladó mértékben, Békéscsabán és környékén. A város gazdál­kodó egységei a termelési értéket csaknem tíz száza­lékkal növelték, árbevételük 7 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ipar ter­melési értéke 12,3 százalék­kal emelkedett, míg a me­zőgazdaságé 2,3 százalékkal elmaradt az előző évitől. A foglalkoztatottak létszáma csaknem egy százalékkal csökkent, a nyereség 9 szá­zalékkal növekedett. Ezen belül az ipari ágazatok 12 százalékkal emelték nyere­ségüket, míg a mezőgazda- sági üzemek 32 százalékkal értek el kisebb jövedelmet, mint 1986-ban. Figyelemre méltó a tőkés export növe­kedési üteme, amely eléri a 16 százalékot. A vas- gépipari ágazatot vizsgálva megállapítható, hogy a Forcon jelentősen növelte termelését. A koráb­bi évekhez képest kedvező változások történtek a HAFÉ-nál, jelentősen bővült exportjuk. A Körös Kazán­gyártó Vállalat megvalósí­totta a tőkés importot csök­kentő programját. A Békés­csabai Mezőgép Vállalat a folyamatos munkalehetőség érdekében a profiljától el­térő munkákat is elvállalt. A tőkés exportbővítés te­rületén a legjelentősebb eredményt a baromfifeldol­gozó vállalat, a Kner Nyom­da, a Béköt, a konzervgyár, a Csabai Húsker és a Szőr­me- és Kézműipari Vállalat érte el. A Békéscsabai Kö­töttárugyár rugalmasan al­kalmazkodott a külpiaci vál­tozásokhoz. Piackutató munkájában jól kombinál­ta az önálló exportjog adta lehetőségeket, valamint a külkereskedelmi vállalatok­kal kialakított együttműkö­dést. Az építőanyag-iparban a DTCSV a megnövekedett piaci kereslethez igazodva jelentősen bővítette terme­lését, ennek ellenére nem tudta kielégíteni az igénye­ket. Az Állami Építőipari Vállalatnál csökkent a fizi­kai dolgozók létszáma. En­nek ellenére túlteljesítették lakásépítési tervüket. Az is­kolaprogram keretében át­adták a tanítóképző főisko­lai tagozat és a belvárosi is­kola épületét. Bővült a tőkés export A könnyűipari vállalatok termelése jelentős mérték­ben növekedett, mindez le­hetővé tette a nem rubel- elszámolású export növelé­sét. A Kner Nyomda világ­banki hitelből folyó beruhá­zása jó ütemben halad. A könnyűipari vállalatok nye­resége a bázist meghaladja, és a tervezett szinten ala­kult. A megyeszékhely élelmi- szeripari üzemeit kedvezőt­lenül érintette az aszályos időjárás. Ebből adódóan a zöldségféléknél keresleti piac alakult ki, nőtt a me­gyén kívüli beszállítások aránya. A két tényező együttes hatásaként emel­kedtek a költségek. Legdi­namikusabban a baromfi­ipar fejlődött, amely jelen­tősen növelte tőkés export­ját. A hűtőház és a kon­zervgyár rugalmasan követ­te a zöldségpiac változásait. Például a tél folyamán a kevésbé tárolható hagymát felvásárolta, és exportra elő­készítette a hűtőház. Csökkent az elszállítandó áruk mennyisége, mindez kiesést okozott a Körös Vo­lánnak. A vállalat a belföldi áruszállítási gondokat a nemzetközi árufuvarozás erőteljes fejlesztésével igye­kezett enyhíteni. Tavaly a Körös Volán lényegesen több nyereséget ért el, mint a ko­rábbi években. A hírközlés területén az új ezres kapa­citású konténerközpont be­állítása némiképp csökken­tette a nehézségeket. A mezőgazdasági nagy­üzemeket sújtó szélsőséges időjárás miatt nem sikerült megvalósítani az 5 százalé­kos termelésnövekedést. A legjelentősebb kiesések a növénytermesztésben mutat­koztak. Az állattenyésztés éves eredményei javultak, de nem tudták pótolni a növénytermesztés gyengébb teljesítményét. örvendetes, hogy a háztáji termelés to­vábbra is megtartotta jelen­tős részarányát a mezőgaz­dasági termelésben. Gyakran takarmányellátási gondok okoztak problémát a kister­melőknek. A kereskedelemben az áruellátás az alapvető élel­miszereknél és ruházati ter­mékeknél egész éven át fo­lyamatos volt. A nagy­értékű tartós fogyasztási cikkeknél (színes tévé, hű­tőláda. stb.), főleg a máso­dik félévben — a jelentős keresletnövekedés miatt — a hiány tartósnak bizonyult. Az év végi leltározásoknál az új árak feltüntetésénél kiemelkedő munkát végez­tek a kereskedelmi vállala­tok és a fogyasztási szövet­kezetek dolgozói. A Dégáz és a Démász nagy bizton­sággal igyekezett ellátni a lakosságot. Javítani a munkát, a hatékonyságot A városkörnyéke telepü­lései közül figyelemre méltó a Gerendási Munkácsy Tsz tevékenysége. A tanácsi fej­lesztés a terveknek megfe­lelően alakult. Mindezekhez hozzájárult a kötvénykibo­csátás. a hitelfelvételek, a lakosság és nem utolsósor­ban a megyei szervek támo­gatása. A városi pártbizottság megállapította, hogy 1988- ban az előző évinél lénye­gesen magasabb követelmé­nyeknek kell megfelelni a gazdasági egységeknek. A legfontosabb feladat, hogy a város, gazdasága továbbra is az országos átlagot megha­ladó mértékben fejlődjön. A jövőben a kapacitásokat a belső és külső piaci igé­nyekhez még jobban alkal­mazkodva kell kihasználni. A műszaki fejlesztés első^ sorban a minőség javítását szolgálják. Fel kell készülni a demográfiai hullámból adódóan az új munkába ál­lók fogadására. (verasztó) Jó évet zárt a Csabai Húsker húsüzeme. Tavaly az üzemben jelentős felújítás kezdődött Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom