Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

o 1988. február 5., péntek Miért nincs több „bográcsbuli”? Egy brigád múltja és jelene 1982 áprilisában Sárospatakra utaztak. „Akkor még minden olyan szép volt..---------------------— H étvége Nagyszénáson Bár Jávorcsik Béla, a nagyszénási Czabán Samu Mű­velődési Ház igazgatója előrebocsátotta, hogy a jövő hét­végén sokkal színesebb kínálattal várják az érdeklődő­ket, azért ezen a hét végén sem panaszkodhatnak a nagyszénásiak. — Igaz, hogy az utóbbi hét-nyolc évben a dolgozó kor­osztály szinte teljesen eltűnt a hét végi szabadidős prog­ramokról — mondta az igazgató —, de a nagyszámú fia­talság és a nyugdíjasok változatlanul igénylik szervezé­seinket. Jól működő nyugdíjasklubunkat hét végén is lá­togatják az idősebbek, pedig szervezett foglalkozásokat csak szerdánként tartunk számukra. A fiatalokat első­sorban a művelődési házunkban üzemelő mozi, vagy a szombatonkénti diszkó vonzza, de van aki azért jár ide, mert valamelyik szakosztályunk tagja. Ilyen keretek kö­zött dolgozik a kamarakórus, a gyermeknéptánccsoport, vagy a sakkozószakosztályunk, amelyek soros foglalko­zásaikat péntekenként szokták tartani. Az alapokat ta­nuló fotószakkörösök szombat délutánonként találkoz­nak. A szombatokra egyébként jellemző a telt ház, főleg az esti órákban, hiszen héttől már kezdődik a tizenéve­sek körében oly népszerű lézerdiszkó. Persze van, aki már kora délután eljön otthonról, mert tudja, hogy minden szervezés nélkül is jól érezheti magát nálunk. Lehetőség van videőfilmvetítésre, biliárdozásra, és egyéb, a művelődési házunkban található játékok hasz­nálatára is. Vasárnap déltől aztán ismét nyitva vagyunk. Igaz, szervezett program ezen a délutánon nem lesz. de a betérők még sohasem unatkoztak. Este pedig a filmkedvelők örömére levetítjük a Kék villám című, nagysikerű filmet. — Az elmondottakból kitűnik, hogy igény, érdeklődés van, tehát nem kell bezárni a művelődési házat. — Feltétlenül szükség van akár szervezett, akár kö­tetlen foglalkozásokra. Bár számolnunk kell azzal, hogy a látogatottság sok esetben az időjárás függvénye is. Ha az idő jó, természetesen kevesebben jönnek, szívesebben mozognak a szabadban. Lehet ez fordítva is: ha a prog­ram jó, még az időjárás! sem lehet akadálya a nagy­számú részvételnek. — gyár i— Felnőtt tánctanfolyam Békéscsabán Megszületni, élni és meg­halni — ez a természet rendje. Ha végignézünk az emberiség történelmén. ott sincs ez másként. Valami mindig elkezdődött, aztán befejeződött. Szerencsére a nagyszerű dolgok sohasem tűntek el véglegesen. Min­dig született valaki, aki fel­karolta. visszaállította, és megújította az elveszettnek hitt régit. Az az ember pedig, aki hisz ebben a filozófiában, mindig bizakodó, örök opti­mista marad. Valaki olyas­féle, mint a mezőkovácsházi Hurtyák Mátyásáé, az otta­ni áfész Váci Mihály-bri- gádjának vezetője. Szocialis­ta brigádunk éveken keresz­tül az élvonalban tevé­kenykedett (ezt minisztéri­umi elismerés is bizonyít­ja), aztán a nyolcvanas évek második felétől elkezdett langyosodni a brigádmozga­lom, mára pedig már in­kább csak a Váci Mihály el­nevezés emlékeztet a régi szép időkre. Beszélgetésünkre a bri­gádvezető nem egyedül ér­kezett. Kovács Andrásné ár­előadóval még a hajdani idők Váci brigádját képvi­selték. A magukkal hozott egykori brigádnapló számta­lan közös élményről tanús­kodott. — Bizony régen nem nyi­tottuk ki már ezt sem — kezdte a brigádvfezető, sze­mével mindvégig a napló lapjait kísérve —. de hát alig vagyunk már a régiek közül, és az új kollégáknak nem sokat mondanak ezek az összegyűjtött fényképek, levelek, élménybeszámo­lók ... De kezdjük az ele­jén. Hét évvel ezelőtt tizen­négy forgalmat irányító áfészszakember megalakí­totta a Váci Mihály Szo­cialista Brigádot. Ezek vol­tunk mi. Tizennégy ötletek­kel teli ember, akiknek kö­zösségi életre volt szüksé­gük. Tartozni valahová, együtt örülni, vagy épp ki­állni egymásért, ha kell. érezni, hogy nem vagyunk egyedül a világban — ezek mind hozzájárultak, hogy fiatalok, és optimisták tud­tunk maradni minden kö­rülmények között... 1 Hogy mit jelentett ehhez a közösséghez tartozni, ar­ról a brigádnapló beszélt mindennél hitelesebben. Őszi könyvheteken könyv­árusítás, vetélkedők. író-ol­vasó találkozók, több napos kirándulások, divatbemuta­tó. közös vacsorák szervezé­se. kutyaszépségverseny, fel­nőtt társastánctanfolyam, társadalmi munkák, segít­ségnyújtás mozgássérült gye­rekeknek, nyári kereskedel­mi szaktábor általános is­kolásoknak, a feledhetetlen augusztus huszadiki ..bog­rácsbuli’' — és még ki tud­ja mi mindent őriz ez az évek óta félretett könyvecs­ke. — A sok közösségi tevé­kenység nem okozott gondot a családi életben? A kérdés hallatán Kovács Andrásné azonnal mosolyog­ni kezdett: — Nem hiszem, hogy lesz még egy ilyen szép időszak a családunk életében. Ezek­re a brigádrendezvényekre ugyanis mindig jöttek a fér­jek, feleségek, sőt ha a program olyan volt, a) gye­rekek is. Valósággal óriás- család voltunk .. . Talán so­hasem fogom elfelejteni azt az ősszel rendezett vetélke­dőt, amelyen négyes csapa­tok vehettek részt. Hogy a brigádunk minden tagja versenyezhessen, két csapa­tot alakítottunk. A férjem is ott volt, de egy másik brigád tagjaként. Először kerültünk1 olyan helyzetbe, hogy egymás ellen, de ugyanakkor egymásért is izgulva mérjük össze tudá­sunkat . . . Az első és a má­sodik díjat persze a Váci­brigád két csapata nyerte. — A Művelődési Minisz­tériumtól aztán 1985-ben megkapták a Szocialista Kultúráért kitüntetést. Ho­gyan fogadták? — A nagyközségi tanács látva lelkesedésünket és né­ha szinte az egész falut megmozgató rendezvényein­ket,, felterjesztett bennünket erre a kitüntetésre, amelyet nem sokkal ezután meg is kaptunk — válaszolt a bri­gádvezető. — Természetesen nagyon boldogok voltunk, a kitüntetéssel járó pénzből pedig jól megvacsoráztunk. Egyikünknek sem jutott eszébe, hogy szét kellene osztani a pénzt.. . Ma már sajnos nincs meg ez a kö­zösségi szellem. A régi ta­gok közül a legtöbben más munkahelyre kerültek, van aki nyugdíjba ment, vagy meghalt. A mostani, zömé­ben fiatal brigádtagok már másként gondolkodnak. Ha valahonnan közös pénzt ka­punk, mindenki kéri a saját részét. . . Bizonyos szem­pontból ez is érthető, hi­szen a fiatalok a mai gaz­dasági helyzetben talán többre mennek a pénzzel, mint például egy közös va­csorával. Szalka Lászlóné szövetke­zetpolitikai előadó, bár nem brigádtag, de végigkísérhet­te a Váci-brigád tevékeny­ségét az indulástól napjain­kig. — Tény, hogy a hajdani mozgalmas brigádélet ellan- gyosodásához a megdrágult világ is hozzájárult — mondta —, azonban a tech­nika fejlődése is magában foglal egy sor olyan! ténye­zőt, amely az emberek el­kényelmesedéséhez vezetett. Sokaknak van videójuk, szí­nes tévéjük, hifi-berendezé­sük, és így megelégszenek azzal, hogy otthonukba va­rázsolják a szórakozást, ahe­lyett, hogy ők kerekednének fel... 1 Nagyváros, hajsza, számí­tógépek, robotok, idegesség, mind olyan fogalmak, ame­lyek így, vagy úgy, de az emberek elidegenedését szol­gálják. Hogy tudjunk visel­kedni, hogy tudjunk máso­kat megérteni, hogy segít­sünk egymáson — ennek csak egy iskolája van: az emberközelség, a közösségi élet. Hurtyák Mátyásné azonban optimista, hiszen ismeri a filozófiai törvényt: az elhalást új születés kö­veti. — Reméljük, néhány évi pihenő után maguk a fiata­lok jönnek rá erre — mondta —, és maguk lesz­nek a kezdeményezők ab­ban, hogy egy újabb, össze­tartó közösség szülessék. Lehet, hogy nem Váci Mi­hály brigád lesz a neve, de közösség lesz, és aktív ... Magyar Mária A Békés Megyei Művelő­dési Központ 1981 február­jában érdekes kezdeménye­zéssel lepte meg a megye- székhely lakosságát: felnőt­teknek hirdetett alapfokú tánctanfolyamot. A siker nem maradt el, így abban az esztendőben még egy tanfolyam indult, s azóta évről évre kétszer hirdetik meg e tanulási, s nem utol­sósorban ismerkedési, barát- kozási lehetőséget. Azóta mintegy ezren is­merkedtek meg azzal a 12 tánccal, melyet a tanfolyam ideje alatt tanít Nyíri Lajos táncpedagógus. Sokan még jobban, még alaposabban kívánták elsajátítani az anyagot, számukra haladó­tanfolyamot indítottak. A Megyei Művelődési Központ most ismét meg­hirdeti a felnőttek! tánctan­folyamát, kezdő és haladó szinten. Az érdeklődők feb­ruár 9-én este 7 órától irat­kozhatnak be a foglalkozá­sokra a művelődési központ emeleti nagytermében, ahol az összejöveteleket rendezik, februártól május közepéig. VERESS ERZSI KÉPÖSSZEÁLLÍTÁSA Hétfő este az orosházi művelődési központban

Next

/
Oldalképek
Tartalom