Békés Megyei Népújság, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
1988. február 5„ péntek e EmSZHUsJ Gerendást Munkácsy Tsz Kis szövetkezet - nagy jövedelem a közgazdászképzés reformja és a szegedi kihelyezett tagozat A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem az 1988 89-es tanévtől kezdve új oktatási rendszerben folytatja munkáját. Az új rendszer lényege az, hogy a képzési folyamat kétlépcsőssé válik. A közgazdászképzés reformjának célja olyan közgazdászok képzése, akik egyrészt magas szintű közgazdasági alapokkal bírnak, akik képesek tudásuk bővítésére, az új tudományos ismeretek befogadására, az időszerű gazdasági feladatok kezelésére, másrészt rugalmasabb és nyitottabb képzést kíván megvalósítani a különböző képzési szintek és tantárgyi struktúra bevezetésével. Az alapképzés 2 éves. s ebben a szakaszban valamennyi hallgató lényegében egységes tematika szerint tanul. A harmadik évvel kezdődő második szakasz kétfelé ágazik: egyrészt az egyetemi, másrészt a főiskolai szintre. Az egyetemi ágon továbbtanulók sikeres vizsgák esetén okleveles közgazdász-, a főiskolai ágon üzemgazdász-diplomát kapnak. Az egyetemi ágon négy szakon történik a képzés, ezek: általános közgazdasági, gazdálkodási, társadalomgazdasági és közgazdász tanári. (Az utóbbi szakot csak nappali tagozatos hallgatók választhatják.) Mind az egyetemi, mind a főiskolai képzés befejező szakaszában alternatív szakirányok szerint (pl. gazdaságpolitika, ipar. agrár, számítástechnikai rendszer- szervező, marketing, stb.) differenciálódik a képzés. A választási lehetőségek gazdagságát mutatja, hogy az egyetemi ágon 22 szakirány szerepel a tervben. Az MKKE Szegedi Kihelyezett Levelező Tagozata is a vázolt új rendszer szerint képezi azokat a hallgatóit, akik az idén szeptemberben kezdik meg tanulmányaikat. Levelezőként az egyetemi ágon a képzési idő 12 félév, a főiskolai ágon 8 félév. Mint az előzőekből kiderült, a hallgatóknak a negyedik félév végén kell. illetve lehet nyilatkozni arról, hogy egyetemi vagy főiskolai diplomát kívánnak-e megcélozni, a szakirányok választása még későbbre esik. Ez azt is jelenti, hogy a tanulmányok első szakaszában nem gátolja a kihelyezett tagozatra járást az, hogy Szegeden esetleg nem indul az érdeklődési körnek vagy a továbbtanulást támogató munkahely igényeinek megfelelő szak. Már forgalomban van a „Jelentkezési lap”, amelyet március 1-ig kell benyújtani az egyetemen (1093 Budapest, Dimitrov tér 8.). Aki a szegedi kihelyezett, levelező tagozaton kívánja tanulmányait megkezdeni, azt feltűnő módon jelezze. Erre szolgáló rovat hiányában külön lapon vagy a jelentkezési lap első oldalának felső részén célszerű közölni a szándékot. Felvételi vizsgát, egyrészt matematikából. másrészt történelemből vagy politikai gazdaságtanból kell tenni. Mentesül a felvételi vizsga alól az, aki ..másoddiplomásként”, azaz felsőoktatási intézményben szerzett oklevél alapján kéri felvételét. Ez esetben a jelentkezőt felvételi elbeszélgetésre hívják be. Azok, akik diplomájuk megszerzését követően legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkeznek és munkahelyük támogatását élvezik, a felvételnél előnyben részesülnek. A kihelyezett tagozat főként Csongrád. Bács és Békés megyéből várja a jelentkezőket. (Részletesebb felvilágosítást nyújt: a Szeged, 21-611-es telefonszámon a Politikai Gazdaságtan Tanszék.) Csaknem 1 millió kötet Február: mezőgazdasági könyvhónap A tsz melléküzemágaiban elsősorban nők. dolgoznak. Képünk az oxidkerámia-üzemben készült Fotó: Veress Erzsi Az idei februáron immáron 31. alkalommal rendezik meg a mezőgazdasági könyvhónapot. Ilyenkor télen több idő jut a mezőgazdaságban dolgozóknak arra, hogy forgassák a legfrissebb kiadványokat. Az idei választékban a szakemberek és a kistermelők is több hasznos újdonságra lelnek. Tíz kiadóvállalat 52 művet adott ki, összesen 977 ezer példányban. A legtöbb kiadványt most is a Mezőgazda- sági Könyvkiadó Vállalat jelentette meg. összesen 32 művet. 558 ezer példányban. A korábban megszokott természettudományos művek és a különféle mezőgazdasági termelési technológiák közreadása mellett ebben az évÚj zöldségfajták Bővült a zöldségnövények választéka; a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet ellenőrzései alapján több új fajtára adott köztermesztési engedélyt. A hazai zöldbabtermesztésben tíz évvel ezelőtt étben nagyobb szerepet szánnak a környezetvédelemnek, a természetvédelemnek, az alkotó embernek. Folytatja a kiadó a „Biológiai környezetünk védelme” című sorozatát. Újdonságként 1988-ban népszerű ismeretterjesztő néprajzi sorozatot indít a Mezőgazdasági Könyvkiadó. Bővítik a Planétás-kártyasorozatot, és úgy irányítják gazdálkodásukat, hogy a csökkenő állami támogatás mellett is megfeleljenek a célki tűzéseknek. A teljesség igénye nélkül néhány kiadványra felhívjuk az olvasók figyelmét: .,A magyar agrártörténeti életrajzok A-tól H-ig” kötetben 205 személy életrajzát olvashatják. A magyar agrártermeneti visszaesés következett be. időközben azonban megnőtt iránta az érdeklődés. Jelenleg viszont ez évi 90 vagonos vetőmagigénynek mintegy kétharmadát külföldről szerzik be, ami behatárolja a termesztési lehetőségeket. Ezen az arányon javít a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat nyíregyházi kutatóközpontjában kímélés területén maradandót alkotó jelentős személyiségeket mutatja be ez a kiadvány. Várhatóan még az idén megjelenik a második kötet, míg a harmadikra 1989-ben számíthatunk. Bizonyára érdeklődéssel olvassák majd dr. Kiss Árpád könyvét, amely a klorózis- ról: a növények sárgaságáról szól. A nagyüzemi kertészeknek és a házikert-tulaj- donosoknak egyaránt gondot jelent a sárgaság megelőzése. Nekik ad hasznos tanácsokat a sok képpel illusztrált könyv. A mezőgazdasági könyvhónap országos megnypitó- iát ma, pénteken tartják a Baranya megyei Barcson. V. L. nemesített Janka-fajta, amely az összehasonlító fajtákhoz képest nagyobb hozamot ad. Gépi betakarításra is alkalmas, így a mezőgazdasági nagyüzemek jól felhasználhatják. Nagy előnye még, hogy a vírusbetegségekkel szemben gyakorlatilag ellenálló. Felhasználásával csökkenhet a vetőmagimport. A héten újabb szenzációs teljesítményt értek el munkaszervezeteink. Óriási szellemi erőfeszítéssel sikerült meghonosítaniuk 85 teljesen új termelési technológiát, 120 merőben másfajta műszaki eljárást, alkalmazniuk 600 forradalmi szabadalmat és újítást, s ennek következtében egyetlen hét alatt 6500 teljesen új terméket állítottak elő! Ennyit a gyors észjárású japánok körülbelül két év alatt eszelnek ki, de csak akkor, ha Amerika nem zavarja őket anti- dömping intézkedésekkel. A nyugatnémeteknek pedig ehhez legalább egy évtizedre lenne szükségük. E fantasztikus méretű termékdúsításról bárki meggyőződhet, aki egy kicsit is követi az árakat! A héten jelent meg például a CX jelzésű ziherejsztű, 350-ért, amely a múlt heti 250-es AB típust váltotta fel. Ez a merőben A Gerendási Munkácsy Termelőszövetkezet a megye kisebb tsz-ei közé tartozik, 3435 hektáron gazdálkodik. A tsz taglétszáma 800 fő, ebből 404 az aktív keresők aránya. Az elmúlt évek során olyan vetésszerkezetet alakítottak ki, amely leginkább megfelel adottságaiknak. Stabil gazdálkodást folytatnak, évről évre húszmillió forint körüli nyereséget érnek el. * * * Szántó Péter, a szövetkezet főagronómusa az 1988-as növénytermesztési tervekről a következőképpen vall: — Tavaly búzából nem tudtuk elérni az aszályos időjárás miatt a hattonnás hektáronkénti átlagtermést. Az idén megcéloztuk ezt a hzamot, s reméljük, hogy az 1018 hektárról jó termést tudunk betakarítani. Reményeinket csak fokozza, hogy most, január végén kitűnő állapotban vannak a tábláink. A kukorica is alaposan megsínylette a szárazságot, tavaly mindössze 8,8 tonnát takarítottunk be 1214 hektárról. A korábbi években gyakori volt nálunk a 10 tonna fölötti termés. Az idén csökkentjük a vetésterületet, mintegy 1130 hektárra. Növeljük a cukorrépa vetésterületét. Tavaly jól bejött nálunk ez a növény, 230 hektárról több mint 50 tonnás átlagtermést takarítottunk be. Jól alakult az önköltség is, tonnánként 780 forintot tett ki ez az összeg. Az idén 310 hektárra növeljük a területet. Emellett folytatjuk a hibrid kukorica és a hibrid napraforgó termesztését is. Ezek a növények jórészt a háztájiban vannak, nagy odafigyelést igényelnek tagiainktól. — ITavaly először próbálkoztak meg \a folyékony műtrágya alkalmazásával. Milyen tapasztalataik vannak ezen a területen? — Az elmúlt esztendőben a szomszédos Csongrád megyei Szikáncsról hoztuk a műtrágyát. Mi éjjelente hordtuk, és a hétvégeken is tudtuk fogadni ezt a tápanyagot, így gyakorlatilag szinte a teljes területen használtuk. Még konkrét tapasztalatunk nincs. 1988-ban vizsgázik nálunk először ez a korszerű tápanyag. Ismereteim szerint az év elején elkészül az IKR telepe Kar- doskúton, így közelebbről kapjuk majd a folyékony műtrágyát. Nem igaz az a nézet, mely szerint olcsóbb a folyékony műtrágya, mint a hagyományos. Tapasztalataink szerint 10-12 százalékkal kerül többe ez a tápanyag, mint a szilárd. — A mezőgazdaság kibontakozási programjában is nagy szerepet kapott a fe- hérjetermő terület növelése. Milyen lépéseket tesznek ű Gerendási Munkácsy Tsz- ben e program végrehajtására? — Csökkentjük a kukori- caterületfet, és mintegy 50-60 hektáron megpróbálkozunk a szójával. A szükséges gépek új árucikk a legmodernebb távvezérlésű hibernálással készül, úgy, hogy a legtöbbnek már füle is van, bár egy kicsit görbék. Üj termék az esőt jelző csipogó csiptető, amelybe állítólag hőérzékeny chipeket építettek be, és amely emiatt 250 százalékkal drágább az eddiginél. A zenélő ruhaszárító-kötél is a héten jelent meg, a sima középhullámú 6500, a Szabadkai Rádió vételére alkalmas 8000, a Szabad Európához, külön szenzoros hangcsapdával, 10 000. A tojássütővel kombinált villanyvasaló kicsit drága, 80 000, de roppantul megkönnyíti a háziasszony dolgát, mert mire kivasal, a tojás is leég. A korábbi ringlimentes vasaló 800-ba került. A technológiai forradalom nagy vívmánya az ekrános spar- helt! Ezt is a héten dobták piacra, potom 400 000-ért, kiszorítrendelkezésre állnak, reméljük megfelelő minőségű vetőmaghoz jutunk. A szövetkezetben jó a gépellátottság, így optimális időben el tudják végezni a különböző munkákat. Nagy gondot fordítanak a munka- szervezésre, és a minőségi követelmények teljesítésére. A tsz-ben kétszáz tehén található, s tavaly elérték a tehenenkénti 5500 literes tejtermelést. A tej literenkénti önköltsége 7,20. míg az értékesítési ár megközelíti a 8 forintot. Tavaly 411 hízómarhát adtak a húsiparnak, igen magas, 50 forint kilogrammonkénti árban. A hízó állatok exportra kerültek. A tsz 500-550 kocát és annak szaporulatát tartja sertéstelepén. Tavaly 8400 hízót szállítottak a feldolgozó iparnak. Javult a leadott hízó «értések minősége. Szász János főkönyvelőt arra kértük, értékelje melléktevékenységüket, valamint szóljon a szövetkezet közgazdasági mutatóiról. — A legeredményesebb melléküzemágunk az Orosházi Kazéppel közösen létrehozott oxidkerámia-üzem. Itt 55 gerendási lány és asz- szonv jut folyamatos munkalehetőséghez. A Gyulai Kötőipari Vállalatnak bérmunkában 25 nő készít különböző termékekét. A tsz építőipari részlege, amelyben negyvenen tevékenykednek, gázbevezetést folytat, emellett a felújítási munkákból is kiveszi részét. Ebben az évben kiépül a vezetékes vízhálózat a faluban. va ezzel a sima rerniset, amit korábban 200 ezerért vesztegettek. Az ekránosnak azonban hatalmas előnye, hogy a háziasz- szony úgyszólván tévén át szemlélheti a dagadó mákos kalácsot, de jó antennával az újvidéki adó is bejön. A hazai gépkocsik közül a héten mutatták be a KLMNNY X-et (ötmillióért) és rögtön bejelentették ennek XYZ változatát is (7 és fél millióért!). Ezzel függ össze, hogy mivel az oktatásügy még mindig kissé szorult anyagi helyzetben van, őszre takarékosság céljából az elsősöknek nem adnak ki új olvasókönyvet, a nebulók az autókról tanulják az ábécét. Tegnapelőtt jelent meg a két legújabb speciális mosópor, az „Iluska turbó” és a külföldi szabadalom alapján gyártott „Ag- nes-Schneeweiss” — mindkettő 70 százalékkal drágább a múlt hetinél. így lesz bőven munkája az építőbrigádnak. Ami a szövetkezet pozícióját illeti, elmondhatom, hogy az 1986. évihez hasonló esztendőt zártunk tavaly. Míg 86-ban 250 millió volt az árbevételünk, addig 1987-ben 253 millió forintot realizáltunk. Az elmúlt évi nyereség meghaladja a 20 milliót, szemben az 1986 .évi 24 millióval. Az egy főre jutó átlagkereset igen alacsony a tsz-ben, alig haladja meg a 68 ezer forintot. Jól felszerelt könyvelőgépekkel a tsz. öt Robotron 1711-esünk van, a hozzá kapcsolódó korszerű programokkal. Már dolgozunk az ÁFA-ból adódó könyvelési változásokon, s a MÜSZI-től kapott programok nagyban megkönnyítik munkánkat. * * * A tsz-ben igen jelentős a háztáii tevékenység. Tavaly az állattenyésztésből származó forgalom értéke elérte a 29. .míg a növénytermesztésé meghaladta a 44 milliót. Az utóbbi három esztendőben 30 millió forintot fordítottak az állattenyésztő telepek rekonstrukciójára. Az idén rakodógépeket és szállító járműveket kívánnak vásárolni. Emellett befejezik a már megkezdett állattenyésztő telepi beruházásokat. Úgy számolnak, a gazdasági változások miatt csökkenni fog a nyereség. ígv 1988-ra 16 millió forint jövedelem elérését tűzték ki célul Gerendáson. A tsz tagsága ma tartja zárszámadó közgyűlését. Verasztó Lajos Megemlíthetjük még a villámhárítóval biztosított fűnyírót (800 000 — a hárító nélküli ennek egyharmadába került), a vízöblí- téses vilanyborotvát (plusz 80 százalék), a nyáron is használható, ventillátorral ellátott fülbevalót (plusz 70 százalék), a harántcsíkos nadrágtartót . . . Megkérdeztük az árügyi hivatalt, hogy mi a véleménye erről, a némi drágulással járó gazdag árukínálatról, és e váratlan termékszerkezet-váltásról, amire korábban két tucat revo- lúcióval sem sikerült rávenni a munkaszervezeteket? — Ehhez nekünk semmi közünk! — hangzott az illetékes sértődött válasza. — Mi novemberben mindent befagyasztottunk, éppen azért, hogy megkíméljük a fogyasztót a drágulástól. Sőt, példa nélküli módon visszaállítottuk az októberi árakat! Ezért csak hálával tartoznak nekünk, mert megtörténhetett volna, hogy nem fagyasztunk, és akkor a fogyasztó megnézhette volna magát! J. Garai Béla Még a legöregebb gulyás sem emlékszik, hogy január közepén hajtották volna ki a legelőre a .marhákat. Ez a szokatlanul sokat késő télnek, az enyhe időjárásnak volt köszönhető. A szarvasmarhák legelőterületének szánt takar- mányrozstáblák dúsan zöldéinek Cece határában. A Béke Mgtsz vezetői így nem késlekedtek, nem vártak a tavaszra, kihajtották a teheneket. A imagyartarka-állomány egész nap a legelőn tartózkodik, az itt elfogyasztott takarmány élettani hatása előnyös, valamint a megtakarítás jelentős MTI -- Kerekes Tamás — KS Nem csak nálunk — miért drága?
